Népszava, 2008. szeptember (135. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-01 / 204. szám

NÉPSZAVA 2008. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ BELFÖLD Elutasították a Gyurcsány-csomagot a szabad demokraták - Az MSZP javaslatokat vár A költségvetésre nem mondtak nemet Elutasította az SZDSZ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cselekvési programját, de még nem mondott nemet a jövő évi költségvetés elfo­gadására. A szabad demokraták az utóbbiról csak a benyújtott javaslat ismeretében döntenek majd, bár elismerik: az előjelek nem kedvezőek. A kormányfő korábban a büdzsé elfogadásától saját sorsát is függővé tette. Az MSZP most konkrét javaslatokat vár a liberálisoktól, akik szerint azonban ellenzéki pártként nem nekik kell programot alkotni. Az MDF ellenzéki csúcsot kezdeményezett, ám az SZDSZ vonakodása miatt a találkozó sikere kétséges. Nem az ország, hanem Gyurcsány Ferenc túlélésének a programja - ezekekkel a szavakkal utasította el az SZDSZ elnöke a miniszterelnök múlt héten közzétett elképzeléseit. Fodor Gábor a párt ügyvivői testületének határozatát ismertetve elmondta, a tervezetet nem tartják alkalmas­nak arra, hogy az ország előtt álló problémákat megoldja és az ország előtt álló feladatok megoldásában segítsen. Döntésüknek tartalmi és hitelességi okai is vannak. A pártel­nök úgy fogalmazott, hogy az egész programot áthatja az az államköz­pontúság, amely a Kádár-rendszerre volt jellemző. A szabad demokraták fő tartalmi kifogásai voltak, hogy Gyurcsány tervei szerint nőne az állami szerepvállalás mértéke, to­vábbá a gazdaság kifehérítéséből - a szociális kiadások csökkentése nélkül - nem teremthető elő az adó­reform fedezete, illetve nem szerepel a programban a környezettudatosság és a romák helyzetének megoldási javaslata sem. Fodor ugyanakkor a hitelességi gondok közé sorolta, hogy a tervek három évre szólnak, miközben a kormány normál esetben másfél évig van hivatalában. Az SZDSZ így visszautasította a keringőre hívó szocialistákat, pedig a tánchasonlattal élő kancellária­­miniszter a döntés előtt még azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a két párt újra koalícióra lépjen egymással. Kiss Péter pénteken úgy fogalma­zott: az ország kormányozhatósága a tét, és nem pártérdekekről, személyi kérdésekről szól a vita. Tétje azon­ban van a liberálisok döntésének, ugyanis korábban maga Gyurcsány jelentette be, hogy ha ősszel az Országgyűlés nem fogadja el a költ­ségvetést, illetve az adójavaslatokat, akkor lemond posztjáról. Fodor erről az Indexnek adott interjújában azt mondta: az SZDSZ számolt döntésé­nél a kormányfő távozásának lehető­ségével, de arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök-csere szükségességét üzenték volna a szocialistáknak, úgy fogalmazott, ezt a kérdést az MSZP- nek kell rendeznie. A szocialisták a kedvezőtlen előjelek ellenére azonban még bi­zakodhatnak, hiszen az SZDSZ döntése nem jelenti a jövő évi költ­ségvetés tervezetének automatikus elutasítását. A párt ügyvivője lapunk kérdésére azt mondta: erről majd akkor döntenek, ha a látják a konkrét javaslatot. Horn Gábor ennek ellené­re egyetértett azzal az összegzéssel, hogy miután a többi ellenzéki párt már előre deklaráltan elutasította a büdzsé elfogadását, s az SZDSZ pe­dig folyamatosan elégedetlen a kor­mány tervezett intézkedéseivel, elég nehéz elképzelni, hogy a kabinet egy a liberálisok számára elfogadható költségvetéssel álljon elő. Politikai elemzők szerint azonban erre nem is biztos, hogy szükség lesz, mivel a liberálisok végül vagy felso­rakoznak a költségvetési szavazásnál a szocialisták mellé, vagy az MSZP közvetlenül bír rá néhány ellenzéki honatyát a szabad demokraták, eset­leg a demokrata fórum padsoraiból, hogy ne utasítsák el a javaslatot. Horn erre reagálva cáfolta, hogy a liberális frakció megosztható lenne, s szerinte az egység annak ellenére is szilárd, hogy Fodor és Kóka János volt pártelnök, mai frakció­vezető között lezáratlan viták vannak a képvi­selőcsoport veze­tői posztjáról. Az MSZP most mindenesetre azt várja az SZDSZ - től, hogy tegyen javaslatokat az adócsökkentés továb­bi forrásaira, az állami és szociális kiadások mérséklésére, és az általuk felvetett nagy társadalmi kérdések megoldását célzó intézkedésekre - ez derül ki a szocialista párt frak­cióvezetőjének a liberális elutasítás­ra reagáló közleményéből. Lendvai Ildikó kiemelte: az MSZP tudomásul veszi, hogy az SZDSZ ügyvivői tes­tülete nem kívánja korábbi döntését megváltoztatni, vagyis kormányzati szerepet és felelősséget vállalni. A politikus emlékeztetett arra, hogy senkitől nem vártak teljes támoga­tást, de az elképzelések nyilvános­ságra hozatalával teret adnak az értelmes vitának, s az MSZP kész a javaslatokról egyebek mellett a tör­vénytervezetek parlamenti vitájában tárgyalni. Horn erre reagálva azt mondta, az SZDSZ elképzelései a választási programból ismertek, s el­lenzéki pártként a programadás nem a liberálisok, hanem a kormánypárt felelőssége. A politika nagy kérdése a követke­ző időszakban most az lesz, hogy az SZDSZ beváltja-e korábban vázolt forgatókönyvét. Fodor ugyanis többször kije­lentette, hogy ha pártja elutasítja a kormány cselek­vési programját, akkor előbb szak­értői kormány létrehozására, s ha ez nem járna sikerrel, akkor előrehozott választá­sok kiírására tesznek majd javaslatot. A Gyurcsány-csomag elutasítása azonban nem vezet azonnali cselek­véshez. Horn szerint előbb meg kell várni a parlamenti vitát a költségve­tésről és az adócsomagról, s abban az esetben, ha a honatyák nem szavazzák meg a büdzsét, és Gyurcsány valóban lemond, akkor lehet szakértői kabinet létrehozására javaslatot tenni. Az azonban egyelőre kétségesnek látszik, hogy ehhez egységet tudna-e terem­teni az ellenzék, hiszen a pártoknak meg kellene tudniuk állapodni a kor­mányfő és a miniszterek személyén túl abban is, hogy a szakértői kormány programját támogassák, miközben az SZDSZ, a Fidesz, az MDF és a KDNP országról alkotott elképzelései erőtel­jesen különböznek egymástól. Losonczi Gergely Az SZDSZ számolt a miniszterelnök távozásának lehetőségével, de döntésüket nem üzenetnek szánták a szocialistáknak Fodor Gábor szerint a kormányfő programja nem oldja meg az ország problémáit Megegyezést hirdetett Gyurcsány Ferenc múlt szerdán, a Népszabadság fizetett melléklete­ként tette közzé a következő időszak­ra szóló programját. A kormányfő a Megegyezés című írásban fokozatos, összesen 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentési programra tett javas­latot a gazdaság kifehérítésének ter­hére. A program 300 milliárd forintos első ütemében már 2009-ben, egy lépésben eltörölnék a 4 százalékos vállalati különadót, a társasági adót pedig 18 százalékban határoznák meg a jelenlegi 16 százalék helyett. A személyi jövedelemadót úgy csök­kentenék, hogy a jelenlegi 1,7 millió forint helyett 2 millió forint éves jöve­delemig kellene 18 százalékos adót fizetni, a 36 százalékos kulcs csak az a fölötti részre lenne érvényes. Máris borul az ellenzéki „kerekasztal”? Találkozót kezdeményezett az MDF elnöke a többi ellenzéki párt vezetőjével, hogy egyeztessenek a jövő évi költségvetési és adótörvényekről. Dávid Ibolya az Orbán Viktor Fidesz-, Semjén Zsolt KDNP- és Fodor Gábor SZDSZ-elnöknek címzett levelében azt írta: a magyar belpolitikában komoly forduló­pontot jelenthet a nemsokára kezdődő őszi ülésszak, s ebben kulcsszerepe lesz a jelenleg parlamenti többséget alkotó ellen­zéki pártoknak. Szerinte az ellenzék a kisebbségi kormányzattal szemben most együttesen bizonyíthatja, hogy létezik az az érdemi reformok iránt elkötelezett új többség, amely - konst­ruktívan fellépve - nem csak beszélni, de tenni is kész az ország előbbre jutásáért. Közös fellépéssel rászorítható a kormány a valódi cselekvésre, egy racionális gazdaságpolitika folytatására - vélekedett Dávid Ibolya. Az SZDSZ ügyvivője szerint azonban a négy ellenzéki párt elképzeléseiben nem lehet közös pontot találni. Horn Gábor lapunknak úgy fogalmazott: a populista, késő kádári politikát folytató Fidesz és a hasonlóan populista MDF javaslataival a szabad demokratáké nem összeegyez­tethető, így ő nem lát esélyt a megegyezésre. Ennek ellenére a liberálisok nem zárkóznak el a találkozótól, bár Horn szerint erről a párt ügyvivői testületének kell döntenie. A többi párt egyelőre nem reagált az MDF elnökének levelére. Koalíción is túlnyúló nézeteltérések Akkor sem volt felhőtlen az SZDSZ és az MSZP viszonya, amikor a két párt még közösen kor­mányzott. A 2002-es választásokkor létrejött és 2006-ban megerősített kormányzati együttmű­ködés első komoly vitái 2004-ben odáig vezettek, hogy a szabad demokraták kezdeményezésére leváltották Medgyessy Péter miniszterelnököt. A liberálisok nem tudták elfogadni, hogy a volt kormányfő meneszteni akarta Csillag István gazdasági minisztert, s a szocialistákkal együtt­működve inkább a miniszterelnök-csere mellett döntöttek. (Medgyessy utódja, Gyurcsány Ferenc ennek ellenére kihagyta Csillagot az új kabinetből — a szerk.) Egy évvel később az államfőválasztás tette próbára a törékeny koalíciót: az MSZP annak el­lenére Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét je­lölte a posztra, hogy az SZDSZ őt nem támogatta. A belső viták eredményeként a honatyák végül az ellenzék jelöltjét, Sólyom Lászlót választot­ták meg köztársasági elnöknek - az SZDSZ nem szavazott. A választásokig kiegyensúlyozottabbá vált a két párt viszonya, de a 2006-os kormány­­alakítást követő „reformkor” ismét előtérbe hozta a politikai nézetkülönbségeket. A szocialisták és a liberálisok leginkább az egészségügyi reform miatt marták egymást, bár az alapvető feszült­séget rendre az okozta, hogy a nagy rendszerek átalakításában az SZDSZ nagyobbat, az MSZP kisebbet lépett volna. A nézeteltéréseket követő kompromisszumok egészen idén tavaszig tartottak, amikor Gyurcsány a kormánypártok számára kudarcos eredménnyel zárult márciusi népszavazást követően előzetes egyeztetés nélkül leváltotta Horváth Ágnes egész­ségügyi minisztert, s visszakozott a korábban el­fogadott egészségbiztosítási rendszer átalakítását illetően is. Az SZDSZ ezt úgy értékelte, hogy a kormányfő felmondta a koalíciós szerződést, há­tat fordított a közös programnak, ezért felrúgta a kormányzati együttműködést. Mivel a szocia­listák szerint legtermészetesebb szövetségesük ettől függetlenül a szabad demokraták maradtak, a koalíció felbontása óta sem változott meg, hogy leginkább az SZDSZ-től remélnek támogatást a kormány terveinek végrehajtásához. Más kérdés, hogy a liberálisok egész nyáron kemény kritikával illették a kabinet nyilvánosságra került terveit. 3 Jelölésekben Dávid jobban áll Almássynál Dávid Ibolyát tá­mogatja az MDF megyei szerveze­teinek többsége, legalábbis abban a 14 megyében, ahol már nyilvá­nosságra hozták, hogy kit jelölnek az elnöki poszt­ra, a jelenlegi pártvezető áll jobban - közöl­te az országos választmány alakuló ülésének szünetében a testület elnöke, Katona Kálmán (képünkön) elmondta, hogy a jelölését már közzétett megyék közül 9 támo­gatja Dávidot, 5 megye pedig Almássy Kornél mellett áll. A megyék két elnökjelöltet is tá­mogathatnak, így előfordul olyan, ahol mind a mostani elnököt, mind Almássyt jelölték, de olyan megyéről nem tudni, ahol egyértelműen a kihívó mellett voksoltak volna. Több fontos megye, így Vas, Borsod, Nógrád, Győr-Moson- Sopron, illetve Budapest még nem jelölt. Almássy már korábban bejelentette, hogy ha támogatást kap, akkor elindul az MDF el­nöki posztjáért. A fiatal politikus várhatóan a hó elején hozza nyilvánosságra programját. Döntésével nagy vihart kavart a párton belül, s a jelenlegi vezetés leginkább azzal vádolja, hogy a Fidesz felé tolná a fórumot. Rajta és Dávidon kívül egyébként elnökjelöltként kerül az országos választmány elé még Olajos Péter, Karsai Péter és Viniczai Tibor. Felmerült, hogy ők csak azért szállnak ringbe, hogy Almássyt kiszorítsák a vetélkedésből, s erre ezért van lehetőség, mert a megyei jelöléseket követően a választmány dönti el, hogy melyik három as­piráns indulhat az elnöki posztért. Katona erre reagálva ugyanakkor azt mondta: valós, tény­leges támogatással bíró jelöltet nehéz kiszorí­tani, ám „fal jelöltnél” ezt meg lehet szervezni. A választmány a jelöltekről szeptember 13-án dönt, az MDF elnökét és elnökségét pedig 27-én választja meg az országos gyűlés. Népszava-információ Ismét Újságíróklub az ATV-n Az Újságíróklub, az ATV népszerű közéleti magazinja a nyári szünet után mától, hétfő es­ténként kilenc óra után ismét látható. A műsor szereplői a hét legfontosabb, legérdekesebb híreit vitatják meg. A nézők ezentúl közvetle­nül e-mailt is írhatnak az ujsagiroklub@gmail. com címre. (Népszava) Komáromi mozgalmat indított Saját birtokára hívta hétvégén a vele egyetértőket Komáromi István, az MSZP magát önállósított pécsi tagja. Mint mondta, mozgalmának célja nem Gyurcsány Ferenc leváltása, pontosabban nem minden posztról. Mint ismert, az MSZP pécsi alapító tagja már hónapokkal ezelőtt a szocialista párt jobbítását, megújítását sürgette. Az MSZP pécsi szervezetének vezetője közleményben határolódott el Komáromi nyilatkozataitól, és abbéli reményét fejezte ki, hogy a jövőben szabad energiáit nem egyéni ambíciói kiélésre, hanem a szervezet további erősítésére fogja fordítani. (Népszava) Antifasiszta megmozdulás Antifasiszta gyűlést szervez ma délután 17 órára a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ). A szervezet a magyar fasisz­tákkal szembeni fellépése során mártírhalált halt jobboldali politikus, Bajcsy-Zsilinszky Endre budapesti, Deák téri emlékművénél a 11. világháború kitörésének 69. évfordulóján demonstrál. A MEASZ közleménye felszólítja a magyar közvélemény formálóit, hogy egyértelműen határolódjanak el mindazoktól az esetektől, amelyek a szélsőjobb rohamos erősödését szolgálják. Felszólítják a kormányt, készítsen mindenre kiterjedő cselekvési programot a fasisztoid, náci nézetek terjedését szolgáló okok mérséklésére, a demokratikus érték­rend erősítésére. Úgy vélik továbbá, hogy a szélsőjobb érdekeit szolgálja, ha a gárdaper bírói elfogultságra hivatkozva lemondanak az ügy tárgyalásáról, ezért felszólítják a Fővárosi Bíróságot, a gárdaperben haladéktalanul hozza meg ítéletét. A rendezvényen többek között felszólal Vitányi Iván (képünkön) és Mécs Imre szocialista képviselők, és Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. (Népszava)

Next