Népszava, 2008. szeptember (135. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-01 / 204. szám
NÉPSZAVA 2008. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ BELFÖLD Elutasították a Gyurcsány-csomagot a szabad demokraták - Az MSZP javaslatokat vár A költségvetésre nem mondtak nemet Elutasította az SZDSZ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cselekvési programját, de még nem mondott nemet a jövő évi költségvetés elfogadására. A szabad demokraták az utóbbiról csak a benyújtott javaslat ismeretében döntenek majd, bár elismerik: az előjelek nem kedvezőek. A kormányfő korábban a büdzsé elfogadásától saját sorsát is függővé tette. Az MSZP most konkrét javaslatokat vár a liberálisoktól, akik szerint azonban ellenzéki pártként nem nekik kell programot alkotni. Az MDF ellenzéki csúcsot kezdeményezett, ám az SZDSZ vonakodása miatt a találkozó sikere kétséges. Nem az ország, hanem Gyurcsány Ferenc túlélésének a programja - ezekekkel a szavakkal utasította el az SZDSZ elnöke a miniszterelnök múlt héten közzétett elképzeléseit. Fodor Gábor a párt ügyvivői testületének határozatát ismertetve elmondta, a tervezetet nem tartják alkalmasnak arra, hogy az ország előtt álló problémákat megoldja és az ország előtt álló feladatok megoldásában segítsen. Döntésüknek tartalmi és hitelességi okai is vannak. A pártelnök úgy fogalmazott, hogy az egész programot áthatja az az államközpontúság, amely a Kádár-rendszerre volt jellemző. A szabad demokraták fő tartalmi kifogásai voltak, hogy Gyurcsány tervei szerint nőne az állami szerepvállalás mértéke, továbbá a gazdaság kifehérítéséből - a szociális kiadások csökkentése nélkül - nem teremthető elő az adóreform fedezete, illetve nem szerepel a programban a környezettudatosság és a romák helyzetének megoldási javaslata sem. Fodor ugyanakkor a hitelességi gondok közé sorolta, hogy a tervek három évre szólnak, miközben a kormány normál esetben másfél évig van hivatalában. Az SZDSZ így visszautasította a keringőre hívó szocialistákat, pedig a tánchasonlattal élő kancelláriaminiszter a döntés előtt még azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a két párt újra koalícióra lépjen egymással. Kiss Péter pénteken úgy fogalmazott: az ország kormányozhatósága a tét, és nem pártérdekekről, személyi kérdésekről szól a vita. Tétje azonban van a liberálisok döntésének, ugyanis korábban maga Gyurcsány jelentette be, hogy ha ősszel az Országgyűlés nem fogadja el a költségvetést, illetve az adójavaslatokat, akkor lemond posztjáról. Fodor erről az Indexnek adott interjújában azt mondta: az SZDSZ számolt döntésénél a kormányfő távozásának lehetőségével, de arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök-csere szükségességét üzenték volna a szocialistáknak, úgy fogalmazott, ezt a kérdést az MSZP- nek kell rendeznie. A szocialisták a kedvezőtlen előjelek ellenére azonban még bizakodhatnak, hiszen az SZDSZ döntése nem jelenti a jövő évi költségvetés tervezetének automatikus elutasítását. A párt ügyvivője lapunk kérdésére azt mondta: erről majd akkor döntenek, ha a látják a konkrét javaslatot. Horn Gábor ennek ellenére egyetértett azzal az összegzéssel, hogy miután a többi ellenzéki párt már előre deklaráltan elutasította a büdzsé elfogadását, s az SZDSZ pedig folyamatosan elégedetlen a kormány tervezett intézkedéseivel, elég nehéz elképzelni, hogy a kabinet egy a liberálisok számára elfogadható költségvetéssel álljon elő. Politikai elemzők szerint azonban erre nem is biztos, hogy szükség lesz, mivel a liberálisok végül vagy felsorakoznak a költségvetési szavazásnál a szocialisták mellé, vagy az MSZP közvetlenül bír rá néhány ellenzéki honatyát a szabad demokraták, esetleg a demokrata fórum padsoraiból, hogy ne utasítsák el a javaslatot. Horn erre reagálva cáfolta, hogy a liberális frakció megosztható lenne, s szerinte az egység annak ellenére is szilárd, hogy Fodor és Kóka János volt pártelnök, mai frakcióvezető között lezáratlan viták vannak a képviselőcsoport vezetői posztjáról. Az MSZP most mindenesetre azt várja az SZDSZ - től, hogy tegyen javaslatokat az adócsökkentés további forrásaira, az állami és szociális kiadások mérséklésére, és az általuk felvetett nagy társadalmi kérdések megoldását célzó intézkedésekre - ez derül ki a szocialista párt frakcióvezetőjének a liberális elutasításra reagáló közleményéből. Lendvai Ildikó kiemelte: az MSZP tudomásul veszi, hogy az SZDSZ ügyvivői testülete nem kívánja korábbi döntését megváltoztatni, vagyis kormányzati szerepet és felelősséget vállalni. A politikus emlékeztetett arra, hogy senkitől nem vártak teljes támogatást, de az elképzelések nyilvánosságra hozatalával teret adnak az értelmes vitának, s az MSZP kész a javaslatokról egyebek mellett a törvénytervezetek parlamenti vitájában tárgyalni. Horn erre reagálva azt mondta, az SZDSZ elképzelései a választási programból ismertek, s ellenzéki pártként a programadás nem a liberálisok, hanem a kormánypárt felelőssége. A politika nagy kérdése a következő időszakban most az lesz, hogy az SZDSZ beváltja-e korábban vázolt forgatókönyvét. Fodor ugyanis többször kijelentette, hogy ha pártja elutasítja a kormány cselekvési programját, akkor előbb szakértői kormány létrehozására, s ha ez nem járna sikerrel, akkor előrehozott választások kiírására tesznek majd javaslatot. A Gyurcsány-csomag elutasítása azonban nem vezet azonnali cselekvéshez. Horn szerint előbb meg kell várni a parlamenti vitát a költségvetésről és az adócsomagról, s abban az esetben, ha a honatyák nem szavazzák meg a büdzsét, és Gyurcsány valóban lemond, akkor lehet szakértői kabinet létrehozására javaslatot tenni. Az azonban egyelőre kétségesnek látszik, hogy ehhez egységet tudna-e teremteni az ellenzék, hiszen a pártoknak meg kellene tudniuk állapodni a kormányfő és a miniszterek személyén túl abban is, hogy a szakértői kormány programját támogassák, miközben az SZDSZ, a Fidesz, az MDF és a KDNP országról alkotott elképzelései erőteljesen különböznek egymástól. Losonczi Gergely Az SZDSZ számolt a miniszterelnök távozásának lehetőségével, de döntésüket nem üzenetnek szánták a szocialistáknak Fodor Gábor szerint a kormányfő programja nem oldja meg az ország problémáit Megegyezést hirdetett Gyurcsány Ferenc múlt szerdán, a Népszabadság fizetett mellékleteként tette közzé a következő időszakra szóló programját. A kormányfő a Megegyezés című írásban fokozatos, összesen 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentési programra tett javaslatot a gazdaság kifehérítésének terhére. A program 300 milliárd forintos első ütemében már 2009-ben, egy lépésben eltörölnék a 4 százalékos vállalati különadót, a társasági adót pedig 18 százalékban határoznák meg a jelenlegi 16 százalék helyett. A személyi jövedelemadót úgy csökkentenék, hogy a jelenlegi 1,7 millió forint helyett 2 millió forint éves jövedelemig kellene 18 százalékos adót fizetni, a 36 százalékos kulcs csak az a fölötti részre lenne érvényes. Máris borul az ellenzéki „kerekasztal”? Találkozót kezdeményezett az MDF elnöke a többi ellenzéki párt vezetőjével, hogy egyeztessenek a jövő évi költségvetési és adótörvényekről. Dávid Ibolya az Orbán Viktor Fidesz-, Semjén Zsolt KDNP- és Fodor Gábor SZDSZ-elnöknek címzett levelében azt írta: a magyar belpolitikában komoly fordulópontot jelenthet a nemsokára kezdődő őszi ülésszak, s ebben kulcsszerepe lesz a jelenleg parlamenti többséget alkotó ellenzéki pártoknak. Szerinte az ellenzék a kisebbségi kormányzattal szemben most együttesen bizonyíthatja, hogy létezik az az érdemi reformok iránt elkötelezett új többség, amely - konstruktívan fellépve - nem csak beszélni, de tenni is kész az ország előbbre jutásáért. Közös fellépéssel rászorítható a kormány a valódi cselekvésre, egy racionális gazdaságpolitika folytatására - vélekedett Dávid Ibolya. Az SZDSZ ügyvivője szerint azonban a négy ellenzéki párt elképzeléseiben nem lehet közös pontot találni. Horn Gábor lapunknak úgy fogalmazott: a populista, késő kádári politikát folytató Fidesz és a hasonlóan populista MDF javaslataival a szabad demokratáké nem összeegyeztethető, így ő nem lát esélyt a megegyezésre. Ennek ellenére a liberálisok nem zárkóznak el a találkozótól, bár Horn szerint erről a párt ügyvivői testületének kell döntenie. A többi párt egyelőre nem reagált az MDF elnökének levelére. Koalíción is túlnyúló nézeteltérések Akkor sem volt felhőtlen az SZDSZ és az MSZP viszonya, amikor a két párt még közösen kormányzott. A 2002-es választásokkor létrejött és 2006-ban megerősített kormányzati együttműködés első komoly vitái 2004-ben odáig vezettek, hogy a szabad demokraták kezdeményezésére leváltották Medgyessy Péter miniszterelnököt. A liberálisok nem tudták elfogadni, hogy a volt kormányfő meneszteni akarta Csillag István gazdasági minisztert, s a szocialistákkal együttműködve inkább a miniszterelnök-csere mellett döntöttek. (Medgyessy utódja, Gyurcsány Ferenc ennek ellenére kihagyta Csillagot az új kabinetből — a szerk.) Egy évvel később az államfőválasztás tette próbára a törékeny koalíciót: az MSZP annak ellenére Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét jelölte a posztra, hogy az SZDSZ őt nem támogatta. A belső viták eredményeként a honatyák végül az ellenzék jelöltjét, Sólyom Lászlót választották meg köztársasági elnöknek - az SZDSZ nem szavazott. A választásokig kiegyensúlyozottabbá vált a két párt viszonya, de a 2006-os kormányalakítást követő „reformkor” ismét előtérbe hozta a politikai nézetkülönbségeket. A szocialisták és a liberálisok leginkább az egészségügyi reform miatt marták egymást, bár az alapvető feszültséget rendre az okozta, hogy a nagy rendszerek átalakításában az SZDSZ nagyobbat, az MSZP kisebbet lépett volna. A nézeteltéréseket követő kompromisszumok egészen idén tavaszig tartottak, amikor Gyurcsány a kormánypártok számára kudarcos eredménnyel zárult márciusi népszavazást követően előzetes egyeztetés nélkül leváltotta Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, s visszakozott a korábban elfogadott egészségbiztosítási rendszer átalakítását illetően is. Az SZDSZ ezt úgy értékelte, hogy a kormányfő felmondta a koalíciós szerződést, hátat fordított a közös programnak, ezért felrúgta a kormányzati együttműködést. Mivel a szocialisták szerint legtermészetesebb szövetségesük ettől függetlenül a szabad demokraták maradtak, a koalíció felbontása óta sem változott meg, hogy leginkább az SZDSZ-től remélnek támogatást a kormány terveinek végrehajtásához. Más kérdés, hogy a liberálisok egész nyáron kemény kritikával illették a kabinet nyilvánosságra került terveit. 3 Jelölésekben Dávid jobban áll Almássynál Dávid Ibolyát támogatja az MDF megyei szervezeteinek többsége, legalábbis abban a 14 megyében, ahol már nyilvánosságra hozták, hogy kit jelölnek az elnöki posztra, a jelenlegi pártvezető áll jobban - közölte az országos választmány alakuló ülésének szünetében a testület elnöke, Katona Kálmán (képünkön) elmondta, hogy a jelölését már közzétett megyék közül 9 támogatja Dávidot, 5 megye pedig Almássy Kornél mellett áll. A megyék két elnökjelöltet is támogathatnak, így előfordul olyan, ahol mind a mostani elnököt, mind Almássyt jelölték, de olyan megyéről nem tudni, ahol egyértelműen a kihívó mellett voksoltak volna. Több fontos megye, így Vas, Borsod, Nógrád, Győr-Moson- Sopron, illetve Budapest még nem jelölt. Almássy már korábban bejelentette, hogy ha támogatást kap, akkor elindul az MDF elnöki posztjáért. A fiatal politikus várhatóan a hó elején hozza nyilvánosságra programját. Döntésével nagy vihart kavart a párton belül, s a jelenlegi vezetés leginkább azzal vádolja, hogy a Fidesz felé tolná a fórumot. Rajta és Dávidon kívül egyébként elnökjelöltként kerül az országos választmány elé még Olajos Péter, Karsai Péter és Viniczai Tibor. Felmerült, hogy ők csak azért szállnak ringbe, hogy Almássyt kiszorítsák a vetélkedésből, s erre ezért van lehetőség, mert a megyei jelöléseket követően a választmány dönti el, hogy melyik három aspiráns indulhat az elnöki posztért. Katona erre reagálva ugyanakkor azt mondta: valós, tényleges támogatással bíró jelöltet nehéz kiszorítani, ám „fal jelöltnél” ezt meg lehet szervezni. A választmány a jelöltekről szeptember 13-án dönt, az MDF elnökét és elnökségét pedig 27-én választja meg az országos gyűlés. Népszava-információ Ismét Újságíróklub az ATV-n Az Újságíróklub, az ATV népszerű közéleti magazinja a nyári szünet után mától, hétfő esténként kilenc óra után ismét látható. A műsor szereplői a hét legfontosabb, legérdekesebb híreit vitatják meg. A nézők ezentúl közvetlenül e-mailt is írhatnak az ujsagiroklub@gmail. com címre. (Népszava) Komáromi mozgalmat indított Saját birtokára hívta hétvégén a vele egyetértőket Komáromi István, az MSZP magát önállósított pécsi tagja. Mint mondta, mozgalmának célja nem Gyurcsány Ferenc leváltása, pontosabban nem minden posztról. Mint ismert, az MSZP pécsi alapító tagja már hónapokkal ezelőtt a szocialista párt jobbítását, megújítását sürgette. Az MSZP pécsi szervezetének vezetője közleményben határolódott el Komáromi nyilatkozataitól, és abbéli reményét fejezte ki, hogy a jövőben szabad energiáit nem egyéni ambíciói kiélésre, hanem a szervezet további erősítésére fogja fordítani. (Népszava) Antifasiszta megmozdulás Antifasiszta gyűlést szervez ma délután 17 órára a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ). A szervezet a magyar fasisztákkal szembeni fellépése során mártírhalált halt jobboldali politikus, Bajcsy-Zsilinszky Endre budapesti, Deák téri emlékművénél a 11. világháború kitörésének 69. évfordulóján demonstrál. A MEASZ közleménye felszólítja a magyar közvélemény formálóit, hogy egyértelműen határolódjanak el mindazoktól az esetektől, amelyek a szélsőjobb rohamos erősödését szolgálják. Felszólítják a kormányt, készítsen mindenre kiterjedő cselekvési programot a fasisztoid, náci nézetek terjedését szolgáló okok mérséklésére, a demokratikus értékrend erősítésére. Úgy vélik továbbá, hogy a szélsőjobb érdekeit szolgálja, ha a gárdaper bírói elfogultságra hivatkozva lemondanak az ügy tárgyalásáról, ezért felszólítják a Fővárosi Bíróságot, a gárdaperben haladéktalanul hozza meg ítéletét. A rendezvényen többek között felszólal Vitányi Iván (képünkön) és Mécs Imre szocialista képviselők, és Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. (Népszava)