Népszava, 2009. február (136. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-02 / 27. szám

2 Trónra lépett Kirill pátriárka A moszkvai Megvál­tó Krisztus temp­lomban vasárnap megtartották I. Kirill, Moszkva és egész Oroszország új pátriárkája trónra lépési - beiktatási - ceremóniáját Dmitrij Medvegyev államfő és Vlagyi­mir Putyin minisz­terelnök, a főpapok, a pátriárkát választó zsinat és más ortodox és egyéb keresztény egyházak képviselőinek jelenlétében. Oroszország-szerte a templomok 15 perces haragjátéka üdvözölte az orosz ortodox egyház moszkvai patriárkátusának 16. egyházfőjét. Kirillt január 27-én választotta meg a főpapokból, az alsóbb papság képvise­lőiből és világi személyekből, a világ 64 orszá­gából összehívott, mintegy 700 fős úgyneve­zett helyi zsinat. A pátriárkát a főpapok illően felöltöztetik, átadják neki az egyházi hatalom szimbólumait, majd háromszor a pátriárkát trónra ültetik. A 62 éves Kirill - polgári nevén Vlagyimir Mihajlovics Gundjajev - az orosz ortodox egyház legtöbbet szereplő személyisé­gei között volt eddig is. (MTI) Brzezinski: nem kell rakétapajzs Zbigniew Brzezinski neves amerikai politoló­gus szerint az Egyesült Államoknak ma nincs szüksége rakétaelhárító védelmi rendszerre, amelynek egyes elemeit Csehországban és Lengyelországban építenék ki. „A rakétapajzs jelenleg nem szükséges, nem prioritás. Olyan műszaki megoldásokon alapszik ugyanis, amelynek hatékonyságát eddig még nem sike­rült bebizonyítani” - jelentette ki Brzezinski a közszolgálati cseh televízió vasárnapi vitamű­sorában. (MTI) Menesztették a magyar prefektust A Boc-kormány „a mobilitás elve alapján” felmentette tisztségéből György Ervin Kovászna megyei prefektust, az egyetlen magyar anyanyelvű kormánybiztost. Helyébe a Szociáldemokrata Párt javaslatára Bukarest egyik alprefektusát ültették. A bukaresti Új Magyar Szó érdeklődésére György Ervin meg­erősítette leváltásának hírét. Kifejtette: úgy tudja, Horia Grama, a PSD Kovászna megyei elnöke „szólt le Bukarestbe”, hogy váltsák le a háromszéki kormánybiztost. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elfogadhatatlannak és szomorúnak nevezte a prefektus leváltását, s azt javasolja, sürgősen üljön össze az RMDSZ területi elnökeinek operatív tanácsa. A szenátor korábban azt mondta, utcai tüntetések megszervezésére is készen állnak. (Lokodi Imre, Marosvásárhely) Új kormány Izlandon Megalakult Izlandon az új kormány a szociál­demokrata Johanna Sigurdardottir vezetésével. A 66 éves új kormányfő biztosította a sziget­­ország lakosságát, hogy kormánya haladék­talanul hozzálát az izlandi gazdaság súlyos válságának leküzdéséhez. Geir Haarde előző, jobbközép miniszterelnök hétfőn nyújtotta be a mélyülő pénzügyi válság nyomán népsze­rűtlenné vált kormányának lemondását Olafur Ragnar Grimsson elnöknek. (MTI) Tüntetők fogadták Ven Csia-paót Legalább öt tüntetőt őrizetbe vettek tegnap Londonban a kínai nagykövetség épülete előtt. Mint­egy százan tüntettek Tibet szabadsága mellett, Ven Csia­­pao kínai kormány­fő érkezésének alkalmából. A kínai miniszterelnök részt vett a davosi csú­cson, Brüsszelben, Berlinben és Madridban is megbeszéléseket folytatott. Ven Csia-pao szombat után ma újra találkozik Gordon Brown brit kormányfővel, ugyanakkor tegnap a tory pártvezérrel, David Cameronnal is tárgyalt. Brown külpolitikai prioritásnak tekinti a kapcsolatok javítását Pekinggel. (Népszava) És még... • Megszűnt a vizitdíjak, illetve minden másfajta illeték fizetése vasárnaptól a ré­giók tulajdonában lévő kórházakban és gyógyszertárakban Csehországban. • Az Európai Unió rendészeti missziója (EULEX) vasárnap a koszovói-szerb hatá­ron átvette két vámellenőrző pont működte­tését. • Mintegy 300 illegális bevándorló érkezett vasárnap egy halászbárka fedélze­tén Málta déli partjaira. • Megkezdődött tegnap Addisz-Abebában az Afrikai Unió állam- és kormányfői csúcsértekezlete. VILÁG 2009. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Erőszakcselekmények nélkül zajlott az iraki tartományi voksolás Núri al-Máliki pártkoalíciója vezet Az első nem hivatalos eredmények arról tanúskodnak, hogy az iraki kor­mányfő vezette pártlistára szavaztak a legtöbben a többségben síiták lakta térségek nagy részén a szombaton tartott iraki tartományi válasz­tásokon. A vártnál valamivel alacsonyabb volt a részvétel, nem érte el a remélt 60 százalékot, de így is mintegy 7,5 millióan járultak az urnákhoz. Bagdadban ugyanakkor 40 százalék alatt maradt a részvételi arány. A tartományi választási bizottságok nem hivatalos eredményeiből ítélve a Núri al-Máliki miniszterelnök vezette pártkoalíció hat déli, síiták lakta tartományban és Bagdadban megelőzte vetélytársait. A kormány­fő vezette tömörülés a második helyen végzett az ugyancsak síiták lakta Kerbela tartományban. Faradzs al-Hajdari, a választási bizottság elnöke közölte vasárnap, hogy országos szinten 51 százalékos volt a részvételi arány. A 2005-ben tartott elnökválasztáson a szavazásra jogosult polgárok 55,7 százaléka ad­ta le voksát. Az alacsonyabb fővárosi részvételi arányt a választók regiszt­rálásának hibáival magyarázták, a szavazólisták az élelmiszerjegyekre jogosultság alapján készültek. Sokan nem jelentették be, hogy lakhelyet változtattak vagy rossz szavazóhelyi­ségbe mentek. A választáson az irakiak a befolyá­sos tartományi tanácsok tagjaira sza­vaztak. Ezek a testületek döntenek arról, mire fordítsák az állami bevé­telek helyben felhasználható részét és nevezik ki például a helyi rendőrségi vezetőket is. Több mint 14 000-en indultak az összesen elnyerhető 440 helyi képviselői mandátumért. A szavazatok megszámlálása a válasz­tási bizottság szerint több napba is beletelhet. A túlnyomórészt kurdok lakta északi tartományokban később szavaznak. A választások súlyosabb erőszak­cselekmények nélkül zajlottak. Az iraki hatóságok nagy erőket moz­gósítottak és szigorú biztonsági óv­intézkedéseket tettek a választások biztonsága érdekében. Több tízezer iraki katona és rendőr ügyelt a vok­solás rendjére, a mintegy 140 000-es amerikai haderő a háttérben maradt. Barack Obama üdvözölte az iraki választást, mondván, ez fontos lépés afelé, hogy az irakiak felelősséget vállaljanak saját jövőjük alakításáért. Népszava-összeállítás Több napba is beletelhet, mire befejezik a szavazatszámlálást Fotó: Reuters Japán százmilliárdot ígért az IMF-nek Davos a protekcionizmus ellen Most kezdődik a kemény munka - vélekedett Klaus Schwab, a davosi Világgazdasági Fórum alapítója a 39. éves tanácskozás zárónapján. Bár 41 állam- és kormányfő, mintegy kétezer befolyásos vezető vett részt a tanácskozáson, falrengető új javasla­tokkal nem álltak elő. „Davos csupán megjelenítette a globális gazdasági vitákat” - idézte az AP a Morgan Stanley beruházási bank ázsiai igaz­gatóját. Stephen Roach szerint a krí­zis legrondább része, az egymásra mutogatás szakasza következik. A protekcionizmus növekvő veszé­lye volt a fő téma az utolsó vitában, mintegy húsz ország illetékesei fi­gyelmeztettek, hogy az importkorlá­tozó lépések csupán tovább súlyosbí­tanák a válságot. Gordon Brown brit kormányfő a Daily Telegraphnak lo­pakodó protekcionizmusról beszélt, s figyelmeztetett, hogy a harmincas évek történelmi példája nem igazít el a jelenlegi válságban. Brown szerint a világ országai képesek lehetnek az összefogásra. Brown és Angela Merkel német kancellár egyaránt a nemzetközi gazdaság szigorúbb szabályozását sürgette a fórumon. Merkel az ENSZ Biztonsági Tanácsához hasonló testület, egy nemzetközi gazdasá­gi tanács létrehozását vetette fel. Merkel meglepetésre a szociális piac­­gazdaság mellett egyfajta harmadik utat ajánlott, amely különbözne a „fékevesztett kapitalizmustól” és a „szocialista államgazdaságtól” egy­aránt. A WTO elnöke, Pasqual Lamy aggodalmát fejezte ki Barack Obama mentőcsomagjának protekcionista vonásai miatt. Aszó Taro japán kor­mányfő Davosban felajánlotta, hogy legalább 17 milliárd dollár támoga­tást nyújt az ázsiai országoknak a globális pénzügyi válság mérséklé­sére. Bejelentette azt is, hogy Japán kész akár százmilliárd dollárral támogatni a Valutaalapot (IMF). A brazíliai Belémben véget ért a davosi találkozó ellenrendezvénye, a Szociális Világfórum, amelyen Lula da Silva brazil elnök mellett négy baloldali latin-amerikai államfő is részt vett. Népszava-összeállítás Tűzszünet egy évre Gázában? Az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője nem cáfolta azokat az arab lapértesüléseket, amelyek szerint a Hamász küldöttsége ma kedvező választ ad az egyiptomi tűzszü­neti javaslatokra. A tűzszünet a tervek szerint csütörtökön, február 5-én lép életbe, és egyéves tartalma alatt tár­gyalásokat fognak folytatni a tartós rendezésről. A Hamász beleegyezett, hogy a rafahi határátkelőt Egyiptom és Gáza között a Palesztin Hatóság, vagyis Mahmúd Abbász elnök em­berei felügyeljék. Az izraeli vezetésben nézetkü­lönbségek vannak az egyiptomi javaslattal kapcsolatban. Cipi Livni a javaslat elfogadása ellen, Ehud Barak védelmi miniszter mellette érvel. Megfigyelők szerint a végső döntés az amerikaiak álláspontjá­tól függ. Korábban Ehud Dimert „aránytalanul erős” megtorlást ígért a Hamásznak, amiért palesztin szélsőségesek négy rakétát lőttek ki Izrael felé. Egy rakéta két óvoda közelében csapódott be, de nem rob­bant fel. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Sosem volt interjúk Az iráni „Farsz" hírügynökség interjút közölt három izraeli arab képviselővel. Dzsamal Zahalka szerint „a cionista társadalom agresszivitásának forrása az arabok demográfiai fegyverétől való félelem". Talb­a­ Szana azt mondta, hogy az arab el­lenállás „felmorzsolta az izraeli hadsereg erejét"; Ahmed Tibi szerint pedig az izraeli kormány „eltitkolja a hadsereg veszteségeit a gázai kampányban". Ezeknek a nyilat­kozatoknak csak egy apró hibája van: soha nem hangzottak el. Mindhárom képvise­lő kijelentette, még csak nem is találkoztak az iráni hírügynökség tudósítójával. NÉPSZAVA Katonai és civil áldozatok Az észak-iraki Kirkukban tegnap meghalt egy amerikai katona, s ezzel 2003 márciusa óta 4237-re emelkedett az Irakban elesettek száma, közülük 3406 katona harci cselekmény során veszítette életét. Idén januárban Irakban négy év óta a legalacsonyabb szintet érték el az erőszakcselekmények, „csupán" 191 iraki, közülük 140-en civilek voltak. Tavaly decemberben még 316-an estek áldozatul az erőszaknak. Hazánkba érkezik Basescu elnök Ma érkezik Budapestre Traian Basescu kétnapos látogatásra. A ro­mán államfő elnöki mandátumának első hivatalos magyarországi útján Sólyom László meghívásának tesz eleget, Basescu a magyar kormány­fővel és a házelnökkel is tárgyal. A megbeszéléseken szó esik a két ország közös gondjairól, így a gaz­dasági válság, az energiafüggőség, a nemzeti kisebbségek ügyéről. Az eddigi négy közös kormány­ülésen (Bukarestben, Budapesten, Nagyszebenben és Szegeden) meg­állapodások sokasága született az infrastruktúra, a közúti hálózat fejlesztéséről, a nagysebességű vasút létrehozásáról, a dunai együtt­működésről, az energiahálózati összeköttetés tökéletesítéséről, a környezetvédelemről, a kultúra vagy a műemlékvédelem terén erősítendő közös tevékenységről. Mára több mint nyolcezer magyar vállalkozás fektetett be Romániában több mint egymilliárd euró értékben. A tavaly novemberi romániai választások után a romániai magyarok érdekkép­viseleti szervezete ellenzékbe került. Budapestről mind kormánypárti, mind ellenzéki körökből jelezték, hogy emiatt nem fog romlani a két ország viszonya. Az elnöki találkozó mellett kül­ügyminiszteri megbeszélésre is sor kerül, Göncz Kinga és Cristian Diaco­­nescu a Nabuccóról, a Verespatakra tervezett aranybányáról, illetve a szorosabb uniós együttműködésről is szót ejt. MTI-információ

Next