Népszava, 2009. április (136. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-01 / 77. szám

2 Nem kér Radicová a Fidesz támogatásából Nem volt szeren­csés Orbán Viktor kárpátaljai ígérete a kettős állampolgár­ságról a szlovákiai magyarok érdekeit tekintve az elnökválasztás második fordulója előtt - írta az Új Szó című szlovákiai magyar lap. „Orbán Viktor hét végi kijelentésének, mellyel meg­ígérte a kettős állampolgárságot a kárpátaljai magyaroknak, két magyarázata lehetséges: 1. Orbán Viktor a messzemenőkig lesajnálja a határon túli magyarok érdekeit vagy 2. Orbán Viktor a messzemenőkig lesajnálja a határon túli magyarok érdekeit” - írja a lap. Kifejti: egy pártelnök külföldi látogatása előtt, melyen ráadásul nyilvános szereplésre lehet számí­tani, stábja rendszerint készít számára egy tájékoztatást a régió helyzetéről és az aktuális bel- és külpolitikai összefüggésekről. Jelenleg kétségtelenül az utóbbi témák közé tartozik a szlovákiai államfőválasztás is, amelyről azon­ban a Fidesz elnöke bizonyára értesült már. Feltételezhetően azt is tudja, hogy a választás kimenetele nagyon fontos a szlovákiai magya­rok számára, s gyaníthatóan arról is hallott már, hogy az utóbbi napokban a választási kampány első számú motívuma a durva nacionalizmus lett, melynek kapcsán az ő neve is rendszeresen felmerül, s a szlovák nemzeti érzelmű választók megfélemlítésére és mozgósítására használják - tegyük hozzá, jogtalanul. Az újság szerint Orbán Viktornak tudnia kell, hogy minden, amit mond, pláne külföldön, nagy figyelemnek örvend Szlovákiában, s garantáltan felhasznál­ják a kampány során. A kárpátaljai magyarok előtt persze hálás feladat lehet megígérni a kettős állampolgárságot, jóllehet, egy ilyen ki­jelentésnek ma semmilyen valós relevanciája nincs, hiszen a Fidesz egyelőre ellenzéki párt, s könnyen megeshet, hogy minimum másfél évig még az is marad. Elhatárolta magát Orbán Viktortól és a Fi­­desztől Iveta Radicová, a szlovákiai ellenzék közös államfőjelöltje. „Határozottan nem értek egyet az autonómia követelésével, határozottan elutasítom, és határozottan lemondok azon po­litikusok támogatásáról, akik autonómiát köve­telnek” - jelentette ki Radicová a Joj televízió elnökjelölti vitájában. Orbánnal és a Fidesszel kapcsolatban leszögezte: „Nem találkoztam ve­le, nem is tanácskoztam vele. Nem kérek és a jövőben sem fogok kérni abból a támogatásból, amely ettől a párttól ered.” MTI-információ Halálra vertek egy szerzetest? Agyonvert egy kínai rendőr egy buddhista szerzetest Tibetben - értesült a Radio Free Asia. A 27 éves Phuntsok Rabtent azért vették őrizetbe, mert felszólította honfitársait arra, ne engedelmeskedjenek többé kínai feljebbvalóik­nak. Őrizetbe vétele után menekülni próbált, de egy helyi rendőr elfogta és halálra verte - állítja a rádió, amely hozzáteszi: független vizsgálat nem lehetséges. (Népszava) Riadó a phenjani hadseregnél Észak-Korea riadókészültségbe helyezte had­seregét. Az intézkedés a szolgáló csapatokat éppúgy érinti, mint a tartalékosokat - állította egy dél-koreai segélyszervezet munkatársa. A húszmilliós ország 1,2 millió katonával és 7,7 millió tartalékossal rendelkezik. Az ország közölte, április 4. és 8. között kommunikációs műholdat kíván feljuttatni az űrbe. A bejelen­tés nyomán igen feszültté vált a kommunista állam és a Nyugat viszonya. (Népszava) Gasparovic kínos helyzetben A jelenlegi szlovák államfő számára kellemetlen videofel­vételt hozott nyilvá­nosságra a pozsonyi SITA hírügynökség kedden délután. Ivan Gasparovic, aki állandóan pártokon felül álló jelöltnek állítja be magát, a múlt héten készült felvételen arról beszél a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) kormánypárt kassai híveinek, hogy „az elnökválasztás ered­ménye a Smer politikai párt jövője számára is fontos”, illetve, hogy államfői tisztségében úgy viselkedik, mintha a Smer tagja lenne. Gasparovic a SITA-nak nyilatkozva letagadta kijelentéseit. (MTI) Amerikai-iráni kapcsolatfelvétel Az amerikai kormány afganisztáni megbízott­ja Hágában személyesen találkozott Irán kül­ügyminiszter-helyettesével - közölte Hillary Clinton. Az amerikai külügyminiszter szerint Richard Holbrooke és Mehdi Akonzadeh eszmecseréje „terven kívüli, ám szívélyes” volt. A két diplomata megállapodott, hogy kapcsolatban maradnak egymással. (MTI) VILÁG 2009. ÁPRILIS 1., SZERDA NÉPSZAVA Egyelőre aligha kapja meg az ország az IMF-hitel második részét Ukrajna a csőd szélére jutott A zavaros ukrán belpolitikai viszonyokat, a súlyos gazdasági helyze­tet, az egyre növekvő szociális és társadalmi feszültségeket tovább tetézheti Viktor Juscsenko államfő tegnap elhangzott, a parlamenthez intézett hagyományos éves üzenete. Az ukrán elnök egyebek mellett kétkamarás parlamentet, új választási rendszert, alkotmánymódo­sítást és a válságra hivatkozva nemzeti összefogást szorgalmazott. Juscsenkónak nincs sok oka örömre, mivel hazája nem teljesítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételeit, aligha juthat az IMF-hitel második, 16,5 milliárd dolláros hitelkeretéhez. Kijevet teljes csőd fenyegeti. Juscsenko összességében eredmé­nyesnek könyvelte el ötödik éve tartó elnökségét. A sikerek közé sorolta az ország szerinte jelentős lépéseit az euroatlanti integráció útján, a 2012-es foci Eb-rendezést, valamint a szólásszabadságot. A sú­lyos gazdasági recesszióért viszont kizárólag a kormányt nevezte meg felelősként. Egykori szövetségeséből lett egyik legfőbb ellenlábasa, Julija Timosenko miniszterelnök emiatt megrökönyödését fejezte ki, az elnök felvetéseit pedig életképteleneknek mondta. Az elmúlt bő négy évben Viktor Juscsenko támogatottsága a forra­dalom idején mért több mint hetven százalékról tíz alá süllyedt. Keve­sebb, mint egy évvel a választások előtt most úgy igyekszik változtatni jelenlegi, igen negatív megítélésén, hogy gyökeres átalakítást szorgal­maz a parlament összetételében, a választási rendszerben, az önkor­mányzati rendszer struktúrájában, s ezekből adódóan az alkotmányban. Viktor Juscsenko szerint az új tör­vényhozásnak már két kamarából kellene állnia. A felsőházba kizárólag egyéni választókerületekből lehetne mandátumhoz jutni, míg a jogalko­tásért felelős alsóházat változatlanul pártlistás alapon választanák. Jelen­leg kizárólag pártlistán lehetséges képviselői jogosítványhoz jutni, s ez az új rendszer - amit egyébként ép­pen a regnáló államfő honosított meg - vezetett oda, hogy a kárpát­aljai magyarság 2006-ban elveszí­tette parlamenti mandátumát. Viktor Janu­­kovics ellenzéki pártvezér sem­mitmondónak, deklaratívnak minősítette Juscsenko beszédét. A keddi nap amúgy nemcsak az elnök üzenete miatt volt érdekes a ki­jevi törvényhozásban. A kormányzó Julija Timosenko Tömb (BJUT) nem tudta keresztülvinni két, különösen fontos, a válság kezelését célzó tör­vényi javaslatát, ami a nyugdíjrend­szer átalakítását és a gázimportőr Naftogaz energiapolitikáját érintette volna. A csomag azért bukott el, mert azt nem szavazta meg az elmúlt hónapokban kettészakadt kisebbik koalíciós társ Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) tömörülés elnökhű része. A törvények elbukása azért különösen fájó Timosenkónak, mert így semmi esélye annak, hogy Ukrajna hozzájuthat a Nemzetkö­zi Valutaalap (IMF) 16,5 milliárd dolláros hitelkeretének második részéhez. Holott erre óriási szüksége len­ne a krízis miatt különösen nehéz helyzetbe sodródott Ukrajnának. Az országban hivatalos adatok sze­rint is több mint egymillióra nőtt a munkanélküliek száma (a külföldön munkát vállalók magas aránya miatt a valósághoz feltehetően közelebb álló becslések szerint kétmillióan maradtak állás és fizetés nélkül), az ország legfőbb exportbevételeit jelentő nehézipar terjedelme majd­nem a felére esett vissza, tíznél is több ukrán bank került a csőd szélére, sok pénzintézetben nyárig moratóriumot helyeztek a betétek ki­fizetésére, a hitelezés pedig gyakor­latilag teljesen leállt. Mindeközben a költségvetés deficitje minden negatív prognózist alulmúl, a kormány és a jegybank minden erőfeszítése elle­nére tovább nő az infláció, a nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya pedig tavaly október óta közel hetven százalékot veszített értékéből. Dunda György (Ungvár) A kormány minden erőfeszítése ellenére tovább nő az infláció, a nemzeti fizetőeszköz elértéktelenedik A kommunista képviselőket nem kápráztatta el Juscsenko beszéde: Uncle Samként ábrázolták az ukrán elnököt FaiaRtumts REFLEKTOR Medvegyev az úr a háznál? Néha azt hisszük, hogy egy évvel Dmitrij Medvegyev elnökké választása után lekerül a napirendről az a kérdés: valójában ki irányítja Oroszországot? S akkor történik valami, ami ismét felveti az első számú vezető kérdését. Most Medvegyev azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a BBC-nek kerek perec kijelentette: „Én vagyok az orosz elnök, az ország első embere, a leg­fontosabb döntéseket én hozom az állam nevében.” Vajon így van-e? Az elmúlt év eseményei sokkal inkább azt valószínű­sítik, hogy az elnök egyetlen fontos lépést sem tesz meg Putyin hozzájáru­lása nélkül vagy legalábbis ellenében. Tettei mögött az elemzők mindig a kormányfőt valószínűsítik, még akkor is, ha erre nincsen bizonyítékuk. Az mindenesetre világos, hogy kettőjük között ha van is véleménykülönbség, az nem kerül nyilvánosságra. Együttműködésük harmonikusnak mondható. Sokkal inkább olyan benyomása van az embernek, hogy munkamegosztás van kettőjük között. A BBC-nek adott interjújában maga Medvegyev is szükségesnek tartotta felhívni a figyelmet erre a hatalommegosztásra. Akkor miért szánta el magát arra, hogy magát állítsa az első helyre? Lehetséges, hogy csupán tekintélyének megerősítése a célja, annak érzékeltetése, hogy tévednek mindazok, akik kreatúrának, végrehajtó tisztviselőnek tekintik. Az üzenet szólhat belföldre, ahol elenyészően kevés azoknak a száma, akik elhi­szik, hogy az ő kezében összpontosul a hatalom. De sokkal inkább szólhat a külföldnek, hiszen Medvegyev rendkívül jelentős tárgyalásokra készül. A legfontosabbra éppen ma kerül sor, amikor is Barack Obamával talál­kozik Londonban. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy éppen ennek az eseménynek a jelentőségét igyekezett aláhúzni az orosz elnök a maga súlyának az érzékeltetésével. A hadászati támadó fegyverzetekről és az orosz-amerikai viszonyról szóló nyilatkozatokat Obama mindenesetre nem Putyinnal, hanem Medvegyevvel írja alá. S vele tárgyal az újabb csúcsér­tekezlet időpontjáról, Észak-Koreáról és esetleg az európai biztonsági szer­ződés kidolgozásáról. Formálisan az első emberek találkoznak egymással, az más kérdés, hogy ezeken a tárgyalásokon sem születhet olyan egyezség, amelyhez Putyin nem adja a nevét. Semmi kétség, amiben ma az orosz és az amerikai elnök megállapodik, amögött ott áll az orosz kormányfő is. Barabás Péter Felállt az új izraeli kormány Kedd este mutatta be a knesszetben, az izraeli parlamentben kormányát Benjamin Netanjahu. A koalíció fő erejét Netanjahu pártja, a jobboldali Likud adja, de így is legfeljebb 12-re számíthat a 30 miniszteri posztból. A jobboldali Likudon kívül a koalí­ció tagja a nacionalista szélsőjobb­­oldali Jiszraél Béténu, a baloldali Munkapárt, a szefárd ortodox Sasz és a telepesek pártja, a Zsidó Otthon. Ami a kulcstárcákat illeti: a Jiszraél Béténut vezető Avigdor Lieberman lesz a külügyminiszter, a Munkapárt első embere, Ehud Barak a védelmi miniszter, és Eli Jisai, a Sasz veze­tője kapja a belügyminisztérium vezetését. Izraelben a világgazdasági vál­ság kapcsán mind több szó esik a gazdasági helyzetről. Bár a krízis annyira súlyosan még nem érintette az államot, mint például a közép­európai régiót, s a munkanélküliség sem ugrott meg annyira. Netanjahu kormányát már most megannyi bí­rálat éri amiatt, hogy összesen 37 miniszter és államtitkár alkotja. Ez fényűzés ebben a helyzetben - mon­dogatják. A világ közvéleményét azonban az érdekli, milyen politikát kíván folytatni a palesztinokkal kap­csolatban az új kabinet. Netanjahu, mint mondta, tárgyalásokat kíván folytatni a Palesztin Hatóságot irá­nyító Mahmúd Abbásszal, de nem egy palesztin állam megteremtésé­ről, hanem csak a „gazdasági béké­ről”. Az új kormányfő ugyanakkor a Barack Obama vezette amerikai kormányzatnak intézett üzenetként sietve hozzátette: „A palesztinoknak fel kell fogniuk, hogy kormányunk partner lesz számukra a béke, a biz­tonság és a palesztin gazdaság gyors fejlesztése tekintetében.” Európa azt is követelte volna Netanjahutól, hogy tegyen hitet a két állam elve mellett, s folytasson tárgyalásokat a palesz­tinokkal saját államuk megteremté­séről, a miniszterelnök azonban erre nem volt hajlandó. Ettől függetlenül Netanjahu biztos abban, hogy kormá­nya jól együttműködik majd Obama adminisztrációjával. „Jól ismerem az Egyesült Államokat, s pontosan tudom, hogy együttműködésünk zavarmentes lesz” - mondta. Soka­kat meglepett, hogy a Munkapártot is sikerült bevennie a kormányba. Ehud Barak, a párt elnöke közölte, a kormányban a baloldali ellensúlyt kívánják képezni. Simon Peresz ál­lamfő lerövidítette hétfőn kezdődött prágai útját, így részt vehetett a kor­mány beiktatásán. A cseh külügyminiszter szerint vár­hatóan elmarad az Európai Unió- Iz­rael-csúcstalál­kozó. Schwarzenberg azt állítja, hogy a közel-keleti helyzet nagyon bonyolulttá vált, s az Európai Uniónak kifogásai vannak az izraeli kormány néhány lépésével szemben. Népszava-információ Visszaküldik a románokat A moldovai hatóságok az elmúlt napokban több mint 200 személynek tagadták meg a beutazását olyan kifogásokkal, hogy sérült a vonat­jegyük, nem volt hitelesített meg­hívójuk, egészségügyi biztosításuk, vagy nem rendelkeztek elégséges pénzösszeggel. A napok óta tartó incidensek után a román diplomácia azonnal magyarázatra szólította fel a Moldova Köztársaságot, Cristian Diaconescu román külügyminiszter szerint azonban semmiféle hivatalos válasz nem érkezett a szomszédos keleti államtól. Diaconescu csalódott amiatt, hogy Chisinau nem tartja be az EU-val szemben vállalt kötelezettségeit, amikor korlátozza a román állam­polgárok szabad közlekedéshez való jogát. Ennek ellenére Románia nem tesz ellenlépéseket pusztán érzelmi okokból kifolyólag - mondta a román diplomácia vezetője, hozzátéve, hogy az Európai Unió többször is hangsú­lyozta, a moldovai reformok üteme és mértéke befolyásolja Brüsszel viszonyulását az EU-tagságot áhító Chisinauhoz. Lokodi Imre (Marosvásárhely) Kabultól függ a biztonság Afganisztánban csak akkor lesz fenn­tartható a stabilitás, ha arról maguk az afgán szervek képesek lesznek gondoskodni - mondta Göncz Kinga magyar külügyminiszter a Hágában tartott keddi Afganisztán-konferen­­cián megerősítést nyert közös állás­pontot ismertetve. Beszámolt arról, hogy a hozzá­szólók nagy hangsúlyt helyeztek a nemzetközi támogatáson belül a kiképzési feladatokra, valamint ar­ra, hogy a kábítószer elleni fellépés mellett mezőgazdasági programokat kell indítani az ópiumtermesztés­ből élő afgán szegényparasztok megsegítésére. Irán nagyon konstruktív maga­tartást tanúsított a konferencián - közölte a magyar külügyminiszter. Kiemelte, hogy Teherán kész hoz­zájárulni Afganisztán helyzetének megszilárdításához, egyebek közt a tálibok fő bevételi forrását jelentő kábítószer-kereskedelem megféke­zéséhez. Göncz Kinga beszámolt az értekezleten az Afganisztánnak nyújtott, sokoldalú magyar segítség formáiról. MTI-információ

Next