Népszava, 2009. április (136. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-01 / 77. szám

NÉPSZAVA Ideológusként folytatná a leköszönő kormányfő? • Heves vita a megyeiek ülésén Már három jelölt van a pártelnökségre Gyurcsány Ferenc megerősítette, hogy lemond pártelnöki tiszt­ségéről. Ez a megyei elnökök, illetve a pártvezetés szigorúan zárt ülésén hangzott el. A tanács­kozáson Kiss Péter kancellária­­miniszter Lendvai Ildikót ajánlot­ta Gyurcsány utódául a pártban. Forrásaink szerint Szekeres Imrét is többen szívesen látnák a párt­elnöki székben. Az még nem dőlt el, hogy a szocialisták vasárnapi kongresszusán egy vagy több jelölt közül választhatnak majd új vezetőt a küldöttek. Bár hétfőn a szocialista képvise­lők egy része még arra biztatta Gyurcsány Ferencet, hogy ne mond­jon le a pártelnökségről, és néhá­­nyan azt vizsgálták, hogyan lehet az alapszabályban olyan pontot találni, amelynek alapján a szombati lemon­dása semmisnek tekinthető, tegnap kiderült, mégis új vezetője lesz az MSZP-nek. A megyei elnökök ki­bővített tanácskozásán - mint meg­tudtuk - heves, személyeskedésektől sem mentes vita zajlott, a jelenlévők azonban végül megállapodtak abban, hogy a szóban forgó pártelnökjelöl­tekről mindannyian megkérdezik a tagságot, illetve a kongresszusi kül­döttek véleményét. Az összejövetelen a leköszönő pártelnök állítólag Vitányi Ivánt, egykori mentorát javasolta elnök­nek, de ezt a megoldást a résztvevők elvetették. Utána merült fel Lendvai Ildikó neve, s Kiss Péter javaslata mögé Gyurcsány is felsorakozott. A frakcióvezető lehetséges jelölése több szocialista szerint váratlan for­dulat volt, annál is inkább, mert az elmúlt napokban már az is felmerült, hogy esetleg veszélyben lehet a helye, ha a távozó miniszterelnök a kép­viselőcsoport élére akarna kerülni. A hétfői frakcióülés után MSZP-s po­litikusok arról beszéltek, Gyurcsány kiváló stratéga, hatásos szónok, és a szombaton történtek után is maga dönti el, hogy a párt élén marad, vagy átveszi Lendvai szerepét. Még ellenlábasai sem vonták kétségbe, hogy sok mindent képes megtenni, bár úgy vélték: ha ebben a helyzetben pártvezető marad, akkor a közelgő két választáson minden képzeletet fe­lülmúlóan rosszul szerepelhet a párt. Úgy tudjuk, Lendvai gondolkodá­si időt kért, de több informátorunk szerint kész vasárnap elindulni az elnöki posztért. Ha ő nyerne, esetleg maradna frakcióvezető is. Támogatói azt remélik, hogy pártbeli népsze­rűsége révén elnyerheti a küldöttek bizalmát. Tegnap állítólag több me­gyei elnök is kijelentette, ha a tagság is úgy akarja, nem szabad a felkérést elhárítani. Botka László, Szeged pol­gármestere, a szocialisták egyik erős embere azt mondta, Lendvai ebben a helyzetben nem teheti meg, hogy nem vállalja a tisztséget. Ugyanakkor továbbra is esélyes a pártelnöki posztra Szekeres Imre jelenlegi elnökhelyettes. A honvé­delmi miniszternek sok a híve vidé­ken. Tegnap a szocialisták fővárosi elnöksége közleményben tudatta, hogy Lendvai Ildikót, Kiss Pétert és Szekeres Imrét egyaránt alkalmas­nak tartják a párt vezetésére. Azt javasolták, hogy mindhárom jelölt vegyen részt a megmérettetésben. A kancelláriaminiszter pedig el­mondta, abban maradtak, hogy nyílt jelölési folyamatban állítanak a va­sárnapi kongresszusra pártelnököt. Megjegyezte, csütörtökre kiderül, kik a jelöltek, hiszen a jelölési folya­mat csak a megyei elnöki értekezlet után indult. Holnap az is kiderül, hogy Kiss ringbe száll-e a posztért, vagy Lendvait támogatja. A leköszönő pártelnök-kormányfő a tegnapi ülésen állítólag arról be­szélt, hogy pártideológusként, vagy kulturális vonalon dolgozna szíve­sen. Úgy tudjuk, felvetette, hogy a Táncsics Alapítványnak nem feltét­lenül kellene a párt közvetlen fenn­hatósága alatt működni, ezért többen tudni vélték, hogy szívesen vállalna kulcsszerepet az alapítványban. For­rásaink szerint azonban a megyei vezetők egy része még mindig bízik abban, hogy Gyurcsány vasárnap el­indul az elnökségért, és a küldöttek java bizalmat szavaz neki. A vasárnapi kongresszust a csü­törtökön ülésező választmány hívja majd össze. Jelöltté az eddig ismert módokon válhat valaki: el kell nyer­nie a jelölőbizottságban a megfelelő támogatást, illetve a kongresszuson a küldöttek egyharmadának támo­gatását. A megválasztáshoz pedig a küldöttek felének támogatása szükséges. A választmányi ülés előtt holnap ismét összegyűlnek a megyei elnökök, ma pedig az országos el­nökség tagjai próbálnak meg egyez­ségre jutni. Fazekas Ágnes Ki lesz jelölt és ki lesz elnök?­­ Lendvai Ildikó, Kiss Péter és Szekeres Imre egy korábbi eseményen Fotó: Demecs Zsolt IMF: túljutunk a nehézségeken Magyarország teljesítette a nemzet­közi pénzügyi szervezetek hitelprog­ram feltételeit, de a partnerországok gazdasági növekedése, illetve a glo­bális pénzügyi piaci helyzet a vártnál rosszabbul alakul. Ezt is tartalmazza a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első összefoglaló jelentése. A nemzet­közi környezet romlása, valamint a magyar mérleg jelentős sérülékeny­sége együtt aláaknázzák az ország gazdasági kilátásait. James Morsink, az IMF magyar missziójának vezetője szerint arra számítanak, hogy a program keretében végre­hajtandó módo­sított gazdaság­­politika jótékony hatással lesz Magyarország kilátásaira. A jelentésből kiderül: kiemelt szerepük van a pénzügyi stabilitást szolgáló intézkedéseknek, közöttük annak, hogy biztosítsák a bankok számára a biztonsági háló folyto­nosságát. Morsink kiemelte: az ál­taluk nyújtott nagy külső pénzügyi hitelkeret segíti az ország külső kö­telezettségeinek teljesítését, egyben erős üzenet arról, hogy a nemzetközi közösség szerint Magyarország bi­zonyosan túljut a jelenlegi nehézsé­geken. Az IMF tavaly novemberben hagyta jóvá, hogy Magyarország 12,3 milliárd euró készenléti hitel­keretet kapjon. A hitel első részletét, mintegy 5 milliárd eurót már novem­berben le is hívta Magyarország. Eddig két dolog okozott gondot: még nem indult meg a kiadáscsök­kentési vállalások teljesítése, s a megszorításokhoz elengedhetetlen társadalmi támogatást sem tudhat­ta magáénak a kormány - mondta lapunknak Németh Dávid. Az ING Bank szenior elemzője szerint ennek csalhatatlan jele volt az, hogy bár a Pénzügyminisztérium több előter­jesztést készített a szükséges lépé­sekről, de a kormányzat - politikai okokból - ezeket alig hagyta jóvá. Ezért a kiadáscsökkentésből és az adóemelésből ed­dig szinte semmi sem valósult meg. Egyre jobban ve­szélybe kerül így a vállalás lényege: az, hogy az állam­­háztartási hiány mértéke a bruttó hazai termék (GDP) arányában legfeljebb 3 szá­zalékos lehet. A kiadáscsökkentés elmaradása azért is súlyos gondot jelent, mert a gazdaság idei vissza­esését februárban még 3,5 százalé­kos mértékűre becsülték, viszont a Standard&Poor’s hitelminősítő inté­zet ezen a héten már 6 százalékkal számolt, így a korábbi 210 milliárd forintos hiány további 200-250 mil­liárd forintos kiadáscsökkentést igé­nyel, mert csak így lehet teljesíteni az IMF elvárásait. Ha az új kormány meg tudja szerezni ennek a végre­hajtásához az emberek támogatását, akkor a nemzetközi pénzügyi szer­vezetek további hitelnyújtása zavar­talan lehet - fogalmazott Németh Dávid, de nyomatékosította: csak akkor. Elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy 2010 után újabb hitelre lesz szükség a nemzetközi szervezetektől B.M. 2009. ÁPRILIS 1., SZERDA BELFÖLD Ellenőrzik az MSZP-s hívásokat írásos felhatalmazást adtak szombaton az MSZP elnökségének tagjai arra, hogy ellenőrizzék telefonforgalmukat - mondta az MTI-nek Burány Sándor budapesti elnök. Az Index információi szerint elterjedt a hír, hogy az aznapi elnökségi ülés után bekérték a részt vevő politikusok híváslistáit. A párt elnöksége akkor a miniszterel­nök-jelölésről egyeztetett és a zárt ülésről folyamatosan kerültek ki információk a sajtóhoz. Ezen állítólag több elnökségi tag felháborodott, és megoldást követelt. A távirati iroda úgy tudja, ezután mindenki leadta a mobiltelefonját a titkárságon, majd egy nyilatkozatot is aláírtak, s felhatalmazást adtak telefonforgalmuk ellenőrzésére. Szakértők nem változtatnának a szerkezeten Variációk kabinetalakításra Nem lenne logikus a kormányzati struktúra átszervezése a választáso­kig hátralévő legfeljebb egy évben - mondta lapunknak egy névtelensé­get kérő közigazgatási szakértő. Mint kifejtette, Bajnai Gordon vezetésével válságkormány jön létre, amelyben helyet kaphatnak szakértő miniszte­rek, de az egész minisztériumi rend­szer átalakítására az idő rövidsége miatt nincs mód. Az ugyanis több hónapos átmenetet jelentene, lénye­gében őszre, a nyári szünet utánra alakulhatna ki az új struktúra. Rá­adásul az átalakításnak hatása lenne a költségvetésre is. Úgy vélte, az or­szág jelenlegi helyzetében egyébként sem ez a legfontosabb teendő. Bajnai Gordon jelezte: megválasz­tása után nyilatkozik kormányának tagjairól. A kormányfőjelölt arról sem beszélt, igazak-e a sajtóban megjelent hírek, miszerint megál­lapodott az MSZP-frakcióval: az öt kulcsminisztérium (gazdasági, pénzügyi, igazságügyi, szociális és a MeH) élére ő választja ki a vezetőket és nem pártpolitikust jelöl. Bajnai annyit azonban közölt, hogy „szigo­rú” feltételei voltak. Lapértesülések szerint a szocialisták egy része már „kikelt” az ellen, hogy Veres János pénzügyminiszternek távoznia kel­lene az új kabinetből. Ami a kormányátalakítási elkép­zeléseket illeti, az utóbbi években több felvetést is megfogalmaztak szakmai körökből és az ellenzéki ol­dalról, így például az Igazságügyi és Rendészeti tárca különválasztását. Sárközy Tamás professzor tavaly októberben lapunknak elmondta: az összevonásnak praktikus okai voltak, de nem vitatta, hogy ez nem sikerült jól. „Ezt a döntést valószínű­leg korrigálni kell majd a következő kormány időszakában” - mondta, hozzátéve, hogy előbb-utóbb vissza kell állítani a Belügyminisztériumot. Ez persze nemcsak az igazságügyet érintené, hanem Bajnai korábbi tár­cáját, az önkormányzatit is, hiszen ez a terület visszakerülhet a belügyi tárcához. Felmerült a napokban a közigazgatási államtitkári poszt vis­­­szaállítása is, de nem tudni, hogy az új kormány belefog-e egy ilyen átala­kításba. Nem tudni továbbá azt sem, mi lesz a közszférában dolgozókkal, hiszen több szakmai elképzelés szerint négy év alatt 80 ezerrel kell csökkenteni a számukat. Ez viszont a nyugdíjazásokkal is biztosítható, mert a következő években csaknem 90 ezer köztisztviselő, illetve közal­kalmazott éri el a nyugdíjkorhatárt, azaz külön elbocsátásokra nincs fel­tétlenül szükség. Markotay Csaba Havi egy forintért Havi egy forintért lesz kormányfő Bajnai Gordon - erősítették meg a politikus környezetéből több interne­tes portál értesülését. A távirati iroda úgy tudja, a gazdasági miniszter ezt előre kikötötte, mikor elvállalta a fel­kérést. Gyurcsány Ferenc miniszter­­elnök sem tartotta meg kormányfői fizetését, amelyet minden hónapban jótékony célra ajánlott fel. 3 Még feltételes Bajnai SZDSZ-támogatása Még mindig sok a „ha” az SZDSZ Bajnai Gordont támogató döntésében. Az ügyvivői testület (üt) és frakció elvi határozatát értékelve Fodor Gábor pártelnök világossá tette: az csak akkor érvényes, ha az SZDSZ országos tanácsa (ot) is így gondolja. Fontosnak vélik szakértői, válságkezelő kabinet létrehozását a jelenle­gihez képest lényegesen más „összetétellel”, továbbá azt, hogy az új kormány programja alapvetően építsen a Reformszövetség javas­latainak aktualizált változatára. Ha mindezt az MSZP-kongresszus is megerősíti, akkor garantálják az SZDSZ - kizárólag külső, nem pedig koalíciós - támogatását. Fodor szerint döntésük erkölcsileg és politikailag sem volt könnyű, mert az előrehozott választások mel­lett is „hiteles és tisztességes” érvek vannak, de úgy látja, amíg „csak a szikrája is megvan” egy olyan megoldásnak, ami nem bénítja meg a vál­ságkezelést fél évre, azt kell választani. Arra, hogy ha Gyurcsány Ferenc pártelnök maradna, tudnák-e támogatni Bajnait, azt mondta, nem szólnak bele az MSZP belügyeibe, de furcsáll­­ná, ha maradna, miután bejelentette távozását. Úgy tudjuk, az ot vasárnap csak késő délután ül össze, bevárja az MSZP-kongresszust. Libe­rális forrásaink szerint az ugyanis befolyásolja majd az ot döntését. Ha a Fodor által említett feltételek teljesülnek is, „óriási vita várható”, bár elégséges többsége lehet Bajnai támogatá­sának. Ennek ellenkezője már csak azért sem várható - vélik a párttagok mert az akár az SZDSZ szétesésével is fenyegethet. Diós Zsolt békés megyei SZDSZ-alelnök egyébként éppen emiatt jelentette be viszont lemondását és a pártból való kilépését. Lengyel Tibor Házbizottság előtt a szavazás A következő házbizottsági ülésen tárgyalhat­nak a hétfői vitatott parlamenti szavazásról, amelynek nyomán a Fidesz lemondásra szólította fel Schiffer Jánost. Ismeretes, hogy a szocialista politikus az egyik interpelláció után nemcsak a saját, hanem Puch László igen gombját is megnyomta. Az esetről Schiffer később azt mondta: párttársa későn ért a sor széléhez, ahol ül és a keze már nem ért el a gombig, ezért segített neki szavazni. Mint mondta, Puch jelen volt a szavazásnál, és egyértelműen kinyilvánította azt a szándékát, hogy igennel kíván voksolni. A képviselő állítását egyébként a zárt láncú parlamenti televíziós közvetítés képei is alátámasztani látszanak. (MTI) Egyelőre maradnak az MDF-esek Nem egyeztetnek a frakciók a volt MDF-es képviselők parlamenti tisztségei­nek, bizottsági el­nöki illetve alelnöki posztjainak újrael­osztásáról az április 14-i bizalmatlansági indítvány napirendre kerüléséig. A ház­­bizottság ülése után Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke kitért arra is, hogy egyeztettek az aznapi plenáris ülés menetrendjéről is. Eszerint a húsvét utáni kedden a bizalmatlansági indítvány és az új miniszterelnök eskütétele után várhatóan nem lesznek kérdések és interpellációk, hiszen a szavazás után a jelenlegi kormány ügyvezető­vé válik. Az MDF-es tisztségek újraelosztásá­nak tárgyalását pedig utána kezdik újra. (MTI) Hajdú Volán helyett önkormányzat A helyi autóbuszos tömegközlekedés zökke­nőmentes átadása-átvétele érdekében együtt­működési megállapodást kötött egymással Debrecen városa és a Hajdú Volán Zrt. A dokumentumot a Városházán írta alá Kósa Lajos polgármester és Zilahi-Sebes Géza, a cég vezérigazgatója. Az ügy előzménye, hogy az autóbuszos tömegközlekedést - pályáztatás alapján-július 1-jétől az önkormányzati közlekedési cég veheti át a Hajdú Volántól. Az átadás-átvétel koordinálására hattagú szakmai bizottságot hoztak létre. (MTI) Segítséget kér az ombudsman Levélben kért segítséget az állampolgári jogok országgyűlési biztosa Kiss Pétertől. Szabó Máté arra hívta fel a kancelláriaminiszter figyelmét, hogy az utóbbi években létszámban is gyarapodott a nemzeti és etnikai kisebbségi, valamint az adatvédelmi biztos hivatala is, ám a munka folyamatosan növekvő terheit viselő általános biztos irodájában a jogi referensek száma változatlan maradt. Mint írta, 2008 első negyedévében csaknem 1000, 2009 első negyedében viszont közel 1650 ügy érkezett az általános ombudsmanhoz, s szerinte több köztisztviselővel kellene emelni a létszámot, hogy biztosított legyen a „további hatékony és magas színvonalú munka alapvető személyi feltétele”. (MTI)

Next