Népszava, 2010. július (137. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-08 / 157. szám
10 Kovács László szerint a szocialista pártnak nyitottá kell válnia, s napi kapcsolatot kialakítania a választókkal Egyértelmű helyzetet teremt szombaton az MSZP Átmeneti állapotban van az MSZP, a szombati kongresszus azonban Kovács László szerint egyértelmű helyzetet teremt. Kiderül, ki vállal feladatot és kiket tartanak arra alkalmasnak a tagságot képviselő küldöttek. A megújulást sokan úgy értelmezik, hogy a vezetésbe minél fiatalabb arcok kerüljenek, a fiatalság viszont nem érdem, hanem állapot, és nem garancia az alkalmasságra. Magyarország volt uniós biztosa, akit a szocialisták elnökségébe javasolnak, új stílust, stratégiát vár ahhoz, hogy 2014-ben sikert érhessen el a párt, hiszen a választási kampány már április 26-án elkezdődött. - Szombaton, a tisztújítást követően elindulhat ismét fölfelé az MSZP? - Meggyőződésem, hogy a kongresszus esélyt ad erre. A párt vezetése most átmeneti állapotban van. Lendvai Ildikó és az elnökség a választási vereség után lemondott, de a tisztújításig hivatalban maradt. Ez érződik is a párton, a kongresszus azonban egyértelmű helyzetet teremt. Kiderül, ki vállal feladatot és kiket tartanak arra alkalmasnak a tagságot képviselő küldöttek. Megkezdődhet az a szervezett, fegyelmezett, egységes munka, ami nélkül négy év múlva nincs siker. - A tisztújítás önmagában csodaszer vagy irányt, stílust is váltani kell? - A tisztújítás nem csodaszer, de kialakíthatunk bármilyen jó stratégiát, ha a vezetés azt nem képes megvalósítani. 1998-ban elveszítettük a választást, a vereség miatt kesergőkkel azonban sikerült megértetni, hogy nem a következő hónapban van a visszavágó, hanem négy év múlva. Arra kell készülni. Ehhez nemcsak jó stratégia, határozottság, elszántság, hanem türelem is kell. Most sincsen másként. 1998-2002 között bevált az a felelős ellenzéki magatartás, amely támogatta az ország, a nemzet érdekeit szolgáló és a szociáldemokrata értékrenddel nem ütköző kezdeményezéseket, amit viszont elutasított, ahelyett jobb megoldást javasolt. Most is ezt az utat kell követnünk. - Valaki azt mondta, erős elnökséget tudna azokból összeállítani, akik most nem vállalják a jelölést. - Annak örülnék, ha a megválasztott elnökség lenne erős, nem a tisztséget nem vállalók „csapata”. Fontos, hogy minden szinten alkalmas vezetőket válasszunk. Az alkalmasságnak két feltétele van, egyrészt a teljesítmény, amihez persze elengedhetetlen a tehetség, a tudás, a tapasztalat. Másrészt pedig a megkérdőjelezhetetlen tisztesség. Aki megalapozottan hozható kapcsolatba valamilyen korrupciós üggyel, az vezető tisztségre alkalmatlan. Nagyon lényeges, hogy csak az legyen vezető, aki a politikai pályát nem karriernek, hanem szolgálatnak tekinti. A megújulást sokan úgy értelmezik, hogy a vezetésbe minél fiatalabb arcok kerüljenek. A fiatalság azonban nem érdem, hanem állapot, nem garancia az alkalmasságra. Idősebbek között is lehetnek vezető tisztségre alkalmasak. Ahogy az életkor nem garancia, az sem biztosíték, ha valaki „új arc”. Ez ugyanis csak azt jelenti, hogy eddig nem kapott vagy nem vállalt szerepet. Az reményt keltő, hogy a kampányban sok olyan képviselőjelölttel találkoztam, akik országosan ugyan nem ismertek, de helyben már bizonyítottak. - Hogy akar markáns baloldali párttá válni az MSZP? - Úgy, hogy nemcsak hirdeti, hanem a gyakorlatban is vállalja a szociáldemokrata értékeket. Kiáll a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlőség, a társadalmi igazságosság, az igazságos teherviselés, a szolidaritás mellett. Szociáldemokrata pártként elsősorban a saját munkájukból élőket, a nyugdíjasokat, a pályakezdő fiatalokat kell képviselnünk. Védenünk kell a munkát keresőket, a fogyasztókat, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat és a környezetet. Stabil, versenyképes, növekvő gazdaságot, a lehető legszélesebb körű foglalkoztatást, fenntartható fejlődést akarunk. Az MSZP nem a vesztesek, hanem a jelenleg nehéz helyzetben lévő, de felemelkedni akarók pártja kell legyen. - Sokan úgy vélik, hogy az utóbbi nyolc évben inkább a tőke pártja volt az MSZP. - Ez alaptalan vélemény. Az elmúlt nyolc év egyébként sem volt egységes időszak. A 2002-ben hivatalba lépett Medgyessy-kormány maradéktalanul teljesítette választási ígéreteit: a demokratikus, a szociális és a modernizációs fordulatot. Tény, hogy a kétszer 100 napos program túlment az ország gazdasági lehetőségein, de alig okozott nagyobb hiányt a költségvetésben, mint az Orbán-Torgyán-kormány 2000 utáni politikája. Azt komoly hibának tartom, hogy eltűrtük a korrupciót. Tudom, hogy a Fidesz jó néhány szocialista vagy a szocialista párthoz köthető politikust gyanúsított meg alaptalanul, de az ettől való jogos félelem sem indokolta az elnéző magatartást a tényleges korrupciós esetekkel szemben. Az elkerülhetetlen válságkezelő intézkedések, mint például a költségvetési támogatások csökkentése, az adóbevételek növelése persze úgy tűnhettek, mintha az MSZP föladta volna a szociáldemokrata értékrendet. A valóságban a párt még a válságkezelés közepette is igyekezett érvényesíteni az igazságos teherviselés szempontjait. A világon egyetlen, kormányon lévő szociáldemokrata párt sem tudott mást tenni, mint ahogy a jobboldali pártok sem. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy a jórészt nehezebben élő szocialista szavazók nagyobb védelmet igényeltek kormányuktól, mint a tehetősebb jobboldali szimpatizánsok a sajátjuktól. — Nyolc év kormányzás alatt, mondják, szétzilálódott a párt. Ez nem magyar jelenség, a kormányzás minden pártot elkényelmesít. Ebből a szempontból mindegy, hogy baloldali vagy jobboldali pártról van-e szó. A kormányzó pártoknak jellemzően meggyengül a kapcsolata a választókkal. Sokszor hallottam például, hogy egy-egy településen a fideszes önkormányzati képviselőket jobban ismerik, mint a szocialistákat. Ennek oka nyilván a kormányhatalom okozta hamis biztonságérzet volt. A kapcsolatok elhanyagolása azonban a választásoknál visszaüt, azt nem lehet a néhány hetes kampány során jóvátenni. Ebből le kell vonni a tanulságot. Azt, hogy a szervezeti élet és a stílus megújítása ugyanolyan fontos, mint a világos stratégia és a hatékonyabb vezetést eredményező tisztújítás. - Akkor hogyan tovább? - Rendszeressé és kétirányúvá kell tenni a párt vezetői, vezető testületét, illetve a helyi szervezetei közötti kapcsolatokat. Nyitott párttá kell válni, napi kapcsolatot tartani a választókkal. A helyi szervezeteinknek olyan közösségeket kell kialakítaniuk, amelyhez érdemes tartozni. Változatos formában kell működnie a pártnak, hogy a tizennyolc-húsz éveseknek is vonzóak legyünk, de az időseket se taszítsuk el. Azt szoktam mondani, az új kampány a választást követő napon kezdődik. Tehát benne vagyunk a 2014-es kampányban, ami új stratégiát, új vezetést, de új munkastílust, magatartást is igényel. Fazekas Ágnes Új stílus és stratégia kell ahhoz, hogy 2014-ben sikert érhessen el a párt Fotó: Weber Lajos A szolgalom Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, például átjárás, vízellátás, vízelvezetés, vezetékoszlop elhelyezése céljából. Elbirtoklással szerezhető meg a telki szolgalom, ha a jogosult tíz éven át e jogát nem gyakorolta - bár ez módjában állt - vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. HÁTTÉR 2010. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Képtelennek tűnő, sok évtizedes hibáit sem volt hajlandó orvosolni a magyar államigazgatás Nem létező jogok vihetnek csődbe egy vállalkozót Több mint háromnegyed évszázados, rég elévült szolgalmi jogokra hivatkozva akadályozza a hatóság egy vállalkozó telekértékesítését. Többmázsányi az az iratmennyiség, amely az ügyben az utóbbi években keletkezett, de érdemi előrelépés nem történt. Az államigazgatási tehetetlenkedés okait csak sejteni lehet, bár a hivatal mindent jogszerűnek lát. A rendőrség viszont hivatali visszaélés gyanújával nyomoz a különös ügyben. A világviszonylatban is példátlan történet úgy kezdődött, hogy egy budapesti vállalkozó, Kiril László egy - apai örökség révén - tulajdonába került óbudai ingatlant évekkel ezelőtt eladott egy cégnek, amely ott bevásárlóközpontot akart építeni. Az építkezés azonban ma sem kezdődhetett el, mert a telekingatlant szolgalmi jogok terhelik. Kiderült ugyanis, hogy egy 1932-ben bejegyzett - és rég nem érvényes - jog „ottfelejtődött”. Azt, hogy pontosan ki és miért hibázott, ma sem tudni. Kiril a tulajdonjogot a teljes vételár kifizetése előtt átruházta a vevőre azzal, hogy a fennmaradó összeget akkor kapja meg, ha a tulajdoni lapokról az összes szolgalmi jogot törlik. Ennek határidejét 2009. március 31-ben határozták meg. Minden nap késedelem napi 200 ezer forint kötbért von maga után - szólt a megállapodás. Ám a tulajdonos hiába volt jóhiszemű, ha a földhivatal mulasztást követett el. Amikor ugyanis annak idején a tulajdoni lapok számítógépes feldolgozását elvégezték, néhány bejegyzés „elkeveredett”. Az adásvételi szerződésben hiába szerepelt, hogy az eladó előzőleg törölteti az érintett tulajdoni lapokon szereplő jogokat, mert az addig ismeretlen, csaknem háromnegyed évszázados bejegyzések nem voltak ott, erről előzőleg senki nem tudott. Ma már - és ez a jogi procedúrák során derült ki - nem állapítható meg, hogy egyáltalán milyen okirat alapján kerültek oda e korlátozó jogok. Az sem hatotta meg a földhivatalt, hogy a fővárosi önkormányzat által időközben kiadott hozzájárulás alapján egy elsőfokú határozatban törölték is ezeket. Külön gondot jelentett, hogy a háromnegyed évszázad változásai miatt az érintett helyrajzi számok nagy része nem is létezik, illetve azokat a telekalakítások során átjegyezték. Az új helyrajzi számokon pedig időközben társasházak épültek, és a társasházi albetétek tulajdonosainak fogalmuk sincs arról, hogy bármilyen szolgalmi jog illetné őket. Az 1932-es határozat út- és egyéb szolgalom bejegyzésére vonatkozott, ami ma - elég csak megtekinteni a helyszínt - értelmezhetetlen. Az sem vitatható, hogy jóval több mint 10 éve ezekkel a jogokkal senki nem élt, így azok a törvény előírásai alapján - elbirtoklással - megszűntek. (Furcsa jogi helyzetet eredményezne - vélekedik a kárvallott -, ha netán egy valaha érintett szolgalmijog-tulajdonos nem a már rég kiépített úton szeretne közlekedni, hanem érvényesíteni akarná átjárási jogát.) A földhivatal azonban nem volt hajlandó a szolgalmi jogokat hivatalból törölni. Minden jel arra mutat, hogy Kiril úr valamilyen „személyre szabott” különleges ügyintézésben részesül, mert az okiratok egyébként világosan tartalmazzák, hogy a közmű- és átjárási jogok megoldódtak. A törlés pedig nemhogy nem történt meg, hanem előírták, hogy minden egyes személytől hozzájáruló nyilatkozatot kell beszereznie az eladónak. A földhivatalok, illetve a szaktárca illetékesei megkeresések sorozatára sem rendezték a kialakult „ex lex” állapotot. Semmitmondó, elutasító válaszok érkeztek, érdemi intézkedés nem történt. Pontosabban nagyon is történt! A földhivatal ugyanis saját hatáskörében további kötelezettségeket írt elő. Kiril László úgy véli, a földhivatal indokolatlanul és a jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyva kérte, hogy minden egyes lakó adja hozzájárulását olyan szolgalmi jogok törléséhez, melyeket azok egyértelmű jellege, helye miatt hivatalból törölnie kellett volna. Ennek ellenére beszerezték a nyilatkozatokat. Egy szolgalmi jog azonban még mindig terheli a területet, a jogtulajdonos azonban évtizedekkel ezelőtt elhunyt, örökös nincs, viszont valaki elbirtoklási pert indított. Időközben előkerült egy nevelt gyermek is, aki az elbirtoklási pert indítót pereli. Bár Kirilék is bírósághoz fordultak, de az sikertelenül idézte az állítólag Amerikában élő alperest. Az építkezés a még meglévő szolgalmi jog miatt nem kezdődhet el. A procedúra a kötbérkötelmek és más kötelezettségek, elmaradt bevételek, illetve kiadások miatt százmilliókban mérhető károkat okozott az adásvétel szereplőinek. Az ügyben a hatóságok magatartása miatt hivatali visszaélés gyanújával nyomozást indított a rendőrség. Az eljárás jelenleg is tart. Veress Jenő A vállalkozó szerint egyértelmű a földhivatal mulasztása fotó:mti/czika László Ketyegnek a milliók Az ominózus ingatlanokat egy bevásárlóközpontokat működtető cég vásárolta meg azért, hogy oda áruházat építsen. Mind az építkezésen, mind az elkészült áruházban jelentős számban foglalkoztatnának embereket. Ennek meghiúsulása nem elsősorban Kiril Lászlónak, hanem a társadalomnak okoz gondot. Várhatóan mind a beruházó, mind a kárvallott vállalkozó kártérítési pert indít az államigazgatási jogkörben okozott kár megfizetése érdekében. Ez azonban csak az eljárás lezárultával történhet meg, az idő múlása viszont folyamatosan növeli a kárösszeget és annak kamatait.