Népszava, 2010. július (137. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-08 / 157. szám

10 Kovács László szerint a szocialista pártnak nyitottá kell válnia, s napi kapcsolatot kialakítania a választókkal Egyértelmű helyzetet teremt szombaton az MSZP Átmeneti állapotban van az MSZP, a szombati kongresszus azonban Kovács László szerint egyértelmű helyzetet teremt. Kiderül, ki vállal feladatot és kiket tartanak arra alkal­masnak a tagságot képviselő küldöttek. A megújulást sokan úgy értelmezik, hogy a vezetésbe minél fiatalabb arcok kerüljenek, a fiatalság viszont nem érdem, hanem állapot, és nem garancia az alkalmasságra. Magyar­­ország volt uniós biztosa, akit a szocialisták elnökségébe javasolnak, új stílust, stratégiát vár ahhoz, hogy 2014-ben sikert érhessen el a párt, hiszen a választási kampány már ápri­lis 26-án elkezdődött. - Szombaton, a tisztújítást kö­vetően elindulhat ismét fölfelé az MSZP? - Meggyőződésem, hogy a kongresszus esélyt ad erre. A párt vezetése most átmeneti ál­lapotban van. Lendvai Ildikó és az elnökség a választási vereség után lemondott, de a tisztújítá­sig hivatalban maradt. Ez érző­dik is a párton, a kongresszus azonban egyértelmű helyzetet teremt. Kiderül, ki vállal fel­adatot és kiket tartanak arra al­kalmasnak a tagságot képviselő küldöttek. Megkezdődhet az a szervezett, fegyelmezett, egy­séges munka, ami nélkül négy év múlva nincs siker. - A tisztújítás önmagában csodaszer vagy irányt, stílust is váltani kell? - A tisztújítás nem csodaszer, de kialakíthatunk bármilyen jó stratégiát, ha a vezetés azt nem képes megvalósítani. 1998-ban elveszítettük a választást, a ve­reség miatt kesergőkkel azon­ban sikerült megértetni, hogy nem a következő hónapban van a visszavágó, hanem négy év múlva. Arra kell készülni. Ehhez nemcsak jó stratégia, ha­tározottság, elszántság, hanem türelem is kell. Most sincsen másként. 1998-2002 között bevált az a felelős ellenzéki magatartás, amely támogatta az ország, a nemzet érdekeit szolgáló és a szociáldemokrata értékrenddel nem ütköző kez­deményezéseket, amit viszont elutasított, ahelyett jobb meg­oldást javasolt. Most is ezt az utat kell követnünk. - Valaki azt mondta, erős elnökséget tudna azokból ös­­­szeállítani, akik most nem vál­lalják a jelölést. - Annak örülnék, ha a meg­választott elnökség lenne erős, nem a tisztséget nem vállalók „csapata”. Fontos, hogy minden szinten alkalmas vezetőket vá­lasszunk. Az alkalmasságnak két feltétele van, egyrészt a teljesítmény, amihez persze elengedhetetlen a tehetség, a tudás, a tapasztalat. Másrészt pedig a megkérdőjelezhetetlen tisztesség. Aki megalapozottan hozható kapcsolatba valamilyen korrupciós üggyel, az vezető tisztségre alkalmatlan. Nagyon lényeges, hogy csak az legyen vezető, aki a politikai pályát nem karriernek, hanem szol­gálatnak tekinti. A megújulást sokan úgy értelmezik, hogy a vezetésbe minél fiatalabb arcok kerüljenek. A fiatalság azonban nem érdem, hanem állapot, nem garancia az alkalmasságra. Idő­sebbek között is lehetnek vezető tisztségre alkalmasak. Ahogy az életkor nem garancia, az sem biztosíték, ha valaki „új arc”. Ez ugyanis csak azt jelenti, hogy eddig nem kapott vagy nem vállalt szerepet. Az reményt keltő, hogy a kampányban sok olyan képviselőjelölttel talál­koztam, akik országosan ugyan nem ismertek, de helyben már bizonyítottak. - Hogy akar markáns balol­dali párttá válni az MSZP? - Úgy, hogy nemcsak hir­deti, hanem a gyakorlatban is vállalja a szociáldemokrata értékeket. Kiáll a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlő­ség, a társadalmi igazságosság, az igazságos teherviselés, a szolidaritás mellett. Szociálde­mokrata pártként elsősorban a saját munkájukból élőket, a nyugdíjasokat, a pályakezdő fiatalokat kell képviselnünk. Védenünk kell a munkát ke­resőket, a fogyasztókat, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat és a környezetet. Stabil, versenyképes, növekvő gazdaságot, a lehető legszéle­sebb körű foglalkoztatást, fenn­tartható fejlődést akarunk. Az MSZP nem a vesztesek, hanem a jelenleg nehéz helyzetben lévő, de felemelkedni akarók pártja kell legyen. - Sokan úgy vélik, hogy az utóbbi nyolc évben inkább a tőke pártja volt az MSZP. - Ez alaptalan vélemény. Az elmúlt nyolc év egyébként sem volt egységes időszak. A 2002-ben hivatalba lépett Medgyessy-kormány maradék­talanul teljesítette választási ígéreteit: a demokratikus, a szociális és a modernizációs fordulatot. Tény, hogy a kétszer 100 napos program túlment az ország gazdasági lehetőségein, de alig okozott nagyobb hiányt a költségvetésben, mint az Or­­bán-Torgyán-kormány 2000 utáni politikája. Azt komoly hibának tartom, hogy eltűrtük a korrupciót. Tudom, hogy a Fidesz jó néhány szocialista vagy a szocialista párthoz köt­hető politikust gyanúsított meg alaptalanul, de az ettől való jogos félelem sem indokolta az elnéző magatartást a tényleges korrupciós esetekkel szemben. Az elkerülhetetlen válságkeze­lő intézkedések, mint például a költségvetési támogatások csökkentése, az adóbevételek növelése persze úgy tűnhettek, mintha az MSZP föladta volna a szociáldemokrata értékren­det. A valóságban a párt még a válságkezelés közepette is igye­kezett érvényesíteni az igazsá­gos teherviselés szempontjait. A világon egyetlen, kormányon lévő szociáldemokrata párt sem tudott mást tenni, mint ahogy a jobboldali pártok sem. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy a jórészt nehezebben élő szocia­lista szavazók nagyobb védel­met igényeltek kormányuktól, mint a tehetősebb jobboldali szimpatizánsok a sajátjuktól. — Nyolc év kormányzás alatt, mondják, szétzilálódott a párt.­­ Ez nem magyar jelenség, a kormányzás minden pártot elké­­nyelmesít. Ebből a szempontból mindegy, hogy baloldali vagy jobboldali pártról van-e szó. A kormányzó pártoknak jellem­zően meggyengül a kapcsolata a választókkal. Sokszor hallottam például, hogy egy-egy telepü­lésen a fideszes önkormányzati képviselőket jobban ismerik, mint a szocialistákat. Ennek oka nyilván a kormányhatalom okozta hamis biztonságérzet volt. A kapcsolatok elhanyago­lása azonban a választásoknál visszaüt, azt nem lehet a néhány hetes kampány során jóvátenni. Ebből le kell vonni a tanulságot. Azt, hogy a szervezeti élet és a stílus megújítása ugyanolyan fontos, mint a világos stratégia és a hatékonyabb vezetést ered­ményező tisztújítás. - Akkor hogyan tovább? - Rendszeressé és kétirányúvá kell tenni a párt vezetői, vezető testületét, illetve a helyi szer­vezetei közötti kapcsolatokat. Nyitott párttá kell válni, napi kapcsolatot tartani a választók­kal. A helyi szervezeteinknek olyan közösségeket kell kiala­kítaniuk, amelyhez érdemes tartozni. Változatos formában kell működnie a pártnak, hogy a tizennyolc-húsz éveseknek is vonzóak legyünk, de az időse­ket se taszítsuk el. Azt szoktam mondani, az új kampány a vá­lasztást követő napon kezdődik. Tehát benne vagyunk a 2014-es kampányban, ami új stratégiát, új vezetést, de új munkastílust, magatartást is igényel. Fazekas Ágnes Új stílus és stratégia kell ahhoz, hogy 2014-ben sikert érhessen el a párt Fotó: Weber Lajos A szolgalom Telki szolgalom alapján valamely ingatlan minden­kori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, például átjárás, vízellátás, vízelvezetés, veze­tékoszlop elhelyezése céljából. Elbirtoklással szerezhető meg a telki szolgalom, ha a jogosult tíz éven át e jogát nem gyakorolta - bár ez módjában állt - vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. HÁTTÉR 2010. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Képtelennek tűnő, sok évtizedes hibáit sem volt hajlandó orvosolni a magyar államigazgatás Nem létező jogok vihetnek csődbe egy vállalkozót Több mint háromnegyed évszázados, rég elévült szolgalmi jogokra hivatkozva akadályozza a hatóság egy vállalkozó te­lekértékesítését. Többmázsányi az az iratmennyiség, amely az ügyben az utóbbi években keletkezett, de érdemi előre­lépés nem történt. Az államigazgatási tehetetlenkedés okait csak sejteni lehet, bár a hivatal mindent jogszerűnek lát. A rendőrség viszont hivatali visszaélés gyanújával nyomoz a különös ügyben. A világviszonylatban is pél­dátlan történet úgy kezdődött, hogy egy budapesti vállalkozó, Kiril László egy - apai örök­ség révén - tulajdonába került óbudai ingatlant évekkel ezelőtt eladott egy cégnek, amely ott bevásárlóközpontot akart épí­teni. Az építkezés azonban ma sem kezdődhetett el, mert a telekingatlant szolgalmi jogok terhelik. Kiderült ugyanis, hogy egy 1932-ben bejegyzett - és rég nem érvényes - jog „ottfelejtődött”. Azt, hogy pon­tosan ki és miért hibázott, ma sem tudni. Kiril a tulajdonjogot a teljes vételár kifizetése előtt átruház­ta a vevőre azzal, hogy a fenn­maradó összeget akkor kapja meg, ha a tulajdoni lapokról az összes szolgalmi jogot törlik. Ennek határidejét 2009. március 31-ben határozták meg. Minden nap késedelem napi 200 ezer forint kötbért von maga után - szólt a megállapodás. Ám a tulajdonos hiába volt jóhisze­mű, ha a földhivatal mulasztást követett el. Amikor ugyanis annak idején a tulajdoni lapok számítógépes feldolgozását elvégezték, néhány bejegyzés „elkeveredett”. Az adásvételi szerződésben hiába szerepelt, hogy az eladó előzőleg törölteti az érintett tulajdoni lapokon szereplő jogokat, mert az addig ismeretlen, csaknem háromne­gyed évszázados bejegyzések nem voltak ott, erről előzőleg senki nem tudott. Ma már - és ez a jogi proce­dúrák során derült ki - nem ál­lapítható meg, hogy egyáltalán milyen okirat alapján kerültek oda e korlátozó jogok. Az sem hatotta meg a földhivatalt, hogy a fővárosi önkormányzat által időközben kiadott hozzá­járulás alapján egy elsőfokú határozatban törölték is ezeket. Külön gondot jelentett, hogy a háromnegyed évszázad válto­zásai miatt az érintett helyrajzi számok nagy része nem is léte­zik, illetve azokat a telekalakí­tások során átjegyezték. Az új helyrajzi számokon pedig idő­közben társasházak épültek, és a társasházi albetétek tulajdo­nosainak fogalmuk sincs arról, hogy bármilyen szolgalmi jog illetné őket. Az 1932-es határozat út- és egyéb szolgalom bejegyzésére vonatkozott, ami ma - elég csak megtekinteni a helyszínt - ér­telmezhetetlen. Az sem vitatha­tó, hogy jóval több mint 10 éve ezekkel a jogokkal senki nem élt, így azok a törvény előírásai alapján - elbirtoklással - meg­szűntek. (Furcsa jogi helyzetet eredményezne - vélekedik a kárvallott -, ha netán egy valaha érintett szolgalmijog-tulajdonos nem a már rég kiépített úton szeretne közlekedni, hanem érvényesíteni akarná átjárási jogát.) A földhivatal azonban nem volt hajlandó a szolgalmi jogokat hivatalból törölni. Min­den jel arra mutat, hogy Kiril úr valamilyen „személyre szabott” különleges ügyintézésben ré­szesül, mert az okiratok egyéb­ként világosan tartalmazzák, hogy a közmű- és átjárási jogok megoldódtak. A törlés pedig nemhogy nem történt meg, hanem előírták, hogy minden egyes személytől hozzájáruló nyilatkozatot kell beszereznie az eladónak. A földhivatalok, illetve a szaktárca illetékesei megkeresések sorozatára sem rendezték a kialakult „ex lex” állapotot. Semmitmondó, eluta­sító válaszok érkeztek, érdemi intézkedés nem történt. Pontosabban nagyon is tör­tént! A földhivatal ugyanis saját hatáskörében további kötelezett­ségeket írt elő. Kiril László úgy véli, a földhivatal indokolatla­nul és a jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyva kérte, hogy minden egyes lakó adja hozzájárulását olyan szolgalmi jogok törléséhez, melyeket azok egyértelmű jellege, helye miatt hivatalból törölnie kellett volna. Ennek ellenére beszerezték a nyilatkozatokat. Egy szolgalmi jog azonban még mindig ter­heli a területet, a jogtulajdonos azonban évtizedekkel ezelőtt elhunyt, örökös nincs, viszont valaki elbirtoklási pert indított. Időközben előkerült egy nevelt gyermek is, aki az elbirtoklási pert indítót pereli. Bár Kirilék is bírósághoz fordultak, de az sikertelenül idézte az állítólag Amerikában élő alperest. Az építkezés a még meg­lévő szolgalmi jog miatt nem kezdődhet el. A procedúra a kötbérkötelmek és más kötele­zettségek, elmaradt bevételek, illetve kiadások miatt százmil­liókban mérhető károkat oko­zott az adásvétel szereplőinek. Az ügyben a hatóságok maga­tartása miatt hivatali visszaélés gyanújával nyomozást indított a rendőrség. Az eljárás jelenleg is tart. Veress Jenő A vállalkozó szerint egyértelmű a földhivatal mulasztása fotó:mti/czika László Ketyegnek a milliók Az ominózus ingatlanokat egy bevásárlóközpontokat működ­tető cég vásárolta meg azért, hogy oda áruházat építsen. Mind az építkezésen, mind az elkészült áruházban jelentős számban foglalkoztatnának embereket. Ennek meghiúsulá­sa nem elsősorban Kiril László­nak, hanem a társadalomnak okoz gondot. Várhatóan mind a beruházó, mind a kárvallott vállalkozó kártérítési pert indít az államigazgatási jogkörben okozott kár megfizetése ér­dekében. Ez azonban csak az eljárás lezárultával történhet meg, az idő múlása viszont fo­lyamatosan növeli a kárösszeget és annak kamatait.

Next