Népszava, 2010. augusztus (137. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-02 / 178. szám

2 Javuló benzinellátás Lassan javul a benzinhelyzet Görögországban. A nagyvárosokban már kapható olaj a benzin­kutakon, de vidéken is javulásról számolnak be. Athénban és Thesszalonikiben a kutak több mint felénél kapható már benzin. Mindez arra vezethető vissza, hogy a hadsereg vette át a nyersanyagellátás irányítását. A szigeteken is jobb a helyzet, itt ugyanis a tengerészgyalo­gosok árulják a benzint. A nyersanyagszállítók egy uniós rendelkezés ellen tiltakoznak. Brüsszel az úgynevezett zárt szakmák meg­nyitását írja elő a vitatott rendelkezéssel. Ilyen foglalkozás a teherautó-sofőröké is Görögor­szágban. A hatóságok közel 40 éve egyetlen új iparűzési engedélyt sem adtak ki erre a tevékenységre, a vállalkozók így kénytelenek egymás között kereskedni az engedélyekkel, amelyek ára a teherautó nagyságától függően akár a 300 ezer eurót is elérheti. Azzal viszont, hogy a kormány fokozatosan liberalizálni kívánja a területet, elveszítheti értékét a kezdő befektetés. (Népszava) Befogadnák a halálra ítéltet Brazília menedéket nyújtana annak az iráni nőnek, akit hazájában házasságtörés miatt megkövezés általi halálra ítéltek. Luis Inacio Lula da Silva felkérte „barátját”, Mahmúd Ahmadinezsád elnököt, valamint az ország vallási vezetőjét, Ali Hameneit, szolgáltassák ki Brazíliának az asszonyt. A 43 éves Szakineh Mohammadi­ Asitani esete az egész világban felborzolta a kedélyeket. A kétgyermekes édesanyát még 2006-ban ítélték el, 99-szer ütötték meg nyílvesszővel. Később egy másik perben már halálra ítélték. A megkövezéssel kapcsolatos ítélet akkora nemzetközi felháborodást váltott ki, hogy idén márciusban Szadek Laridzsáni, az iráni igazságügyi hatóság vezetője felfüggesztette annak végrehajtását. (Népszava) Haider titkos pénzei Jörg Haider titkos vagyonára bukkantak - közölte az osztrák profil című lap. Karintia néhány éve elhunyt tartományi vezetője 45 millió euróját találták meg Liechtensteinben. Az összeget tizenkét különböző takarékszö­vetkezetnél helyezte el. Hírek szerint azonban további ötmillió eurót helyezhetett el külön­böző számlákon. Egyelőre rejtély, honnan tett szert ennyi pénzre. (Népszava) Közvetlen tárgyalások Izraelben? Hoszni Mubarak egyiptomi és Simon Peresz izraeli elnök a palesztin és izraeli közvetlen tárgyalások feltételeiről cserélt eszmét vasárnap Kairóban. Az elnökök tárgyaltak arról is, milyen szerepet játszhat az Egyesült Államok a két állam megoldáson alapuló béke elérésében. Washington közvetít az izraeli­palesztin közvetett tárgyalások lefolytatásában és nyomás alá helyezte Mahmúd Abbász pa­lesztin elnököt, hogy közvetlenül egyeztessen a zsidó állammal. (MTI) Elégedett XVI. Benedek A pápa mélységes megelégedését sejtette azzal kapcsolatban, hogy tegnap hatályba lépett a kazettás bombák tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény. XVI. Benedek Castel Gandolfó-i nyári rezidenciáján tartotta meg vasárnapi úrangyala imádságát. Mint mondta: azokra gondolt, akik fizikai és morális elszenvedői voltak ennek az alattomos fegyverfajtának. A világ közössége a kazettás bombák be­tiltásával bölcsességéről és tisztánlátásáról tett tanúbizonyságot, és bizonyította, képes haladást elérni a leszerelés és a nemzetközi emberi jogok terén - fejtette ki a katolikus egyházfő. (MTI) Levélbomba a titkosszolgálatnak Két gyanúsítottat vett őrizetbe a brit rendőr­ség, miután a titkosszolgálatnak két levélbom­bát küldtek. Mindkét őrizetbe vett férfi Wales északi részéből származik. A levélbombákat az MI6 londoni irodájának címezték. A rendőrség nem nyilatkozott arról, mi motiválta az 52, illetve 21 éves férfi tettét. Tíz éve ír lá­zadók rakétával lőtték a titkosszolgálat Temze melletti erődítményét. (Népszava) VILÁG 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ NÉPSZAVA Bajba kerülhet az új szlovák koalíció, ha az Egyszerű Emberek valóra váltja fenyegetését Szerdán dőlhet el Radicováék sorsa Holnaptól tárgyalja a szlovák parlament a kormányprogramot, amelyről várhatóan szerdán szavaznak a törvényhozás képviselői. Ez egyben bizalmi szavazás is lesz az új, Iveta Radicová vezette négypárti kormányról. A kormánykoalíció parlamenti képviselőinek száma a 150 tagú törvényhozó testületben 79, az ellenzéké pedig 71. Ám lehetséges, hogy néhány képviselő búcsút int az új kabinetnek. Politológusok úgy vélik, hogy a honatyák rábólintanak Radicováék programjára, de a továbbiakban nem lesz egyszerű helyzetben a koalíció, amikor az egyes törvényeket kell megszavaztatni a parlamentben - kivált akkor, ha a négy képviselő valóban kilép a Szabadság és Szo­lidaritás nevű kormányhoz tartozó liberális párt frakciójából. Nem is szólva arról, hogy a kabinet nyilatkozatában benne foglaltatik ki­lenc olyan törvény, amelynek elfoga­dásához alkotmányos többség, azaz legalább 90 igen képviselői szavazat szükségeltetik. Ezt a szavazatszámot a jelenlegi képviselői arány mellett nagyon nehéz lesz megszereznie a kormánykoalíciónak. A képviselők várhatóan szerdán, azaz augusztus 4-én szavaznak majd a kormány­­programról a pozsonyi törvényhozó testületben. Az Egyszerű Emberek nevű ci­vil csoportosulás négy tagja nagy meglepetésre került a parlamentbe. Igor Matovicot, Erika Jurinovát, Jozef Viskupicot és Martin Feckót az SaS listáján az utolsó négy helyre sorolták. A szlovákiai parlamenti válasz­tások legnagyobb szenzációjaként emlegetik, hogy felküzdötték ma­gukat befutó helyekre. Szlovákiában ugyanis, ha egy a listán indult kép­viselő nevét sokan karikázzák be, vagyis sokan voksolnak rá, a listán elfoglalt helyezésétől függetlenül kerülhet a törvényhozásba. A négy képviselőjelölt 25-30 ezer voks­­hoz jutott, ami minden elképzelést felülmúlt. Elnökük, Igor Matovic közülük a legismertebb, aki 2002 óta regionális lapokat publikáló ki­adóvállalattal rendelkezik, amelyet most a felesége nevére íratott át. Ez lehetett a siker kulcsa, hiszen a kiadványokban sok hirdetést tudott elhelyezni, amelyekkel saját pártját népszerűsítette. Csakhogy az Egy­szerű Emberek (EE) civil szervezet távol áll a Richard Sulik vezette SaS politikájától, vagyis attól a pártétól, melynek listáján jutottak a törvény­­hozásba. Míg ugyanis az SaS a libe­rális párt, addig az EE kimondottan konzervatív beállítottságú csoporto­sulás, melynek inkább a Keresztény­­demokrata Mozgalom (KDH) radi­kálisabb szárnyához van közeledése. Az EB például nem akarja bevezet­tetni a regisztrált párkapcsolatokat, ellenzi bármilyen drog terjesztését és fogyasztását, nem támogatja az egyetemi tandíjat, támogatja viszont a 13. havi nyugdíjak kifizetését. Te­hát szemben áll a Sulik irányította SaS elképzeléseivel. Elemzők már korábban is figyel­meztettek arra, hogy az EB komo­lyan veszélyeztetheti a négypárti jobbközép koalíciót Szlovákiában. Sőt, azt is kiemelték, akár a kor­mányt is megbuktathatják. Mert manapság - főleg Igor Matovicnak köszönhetően - sokkal ismertebbek már, mint az SaS politikusainak többsége. Matovic rögvest a júniusi választásokat követően tett egy be­jelentést, miszerint a kormány meg­buktatásáért valaki 20 millió eurót ígért neki. Ezen állítását néhány nappal később viccelődésként állí­totta be. Susta Béla (Pozsony) Elképzelhető, hogy Iveta Radicová többször meleg pillanatokat élhet át a héten Fotó: MTI/Kovács Attila Wilders nem lesz a kormányban Megalakulhat az új holland kormány. Négy héttel a parlamenti választás után a legtöbb mandátumot szerzett liberális VVD és a keresztényde­mokrata CDA megállapodtak a koalíciókötésről, egyben az iszlám­ellenes kirohanásokról ismert Geert Wilders, a Szabadságpárt elnöke biztosította őket arról, hogy kívülről támogatja a kisebbségi kabinetet. A PVV nem kap miniszteri posztot. Előzőleg kudarcot vallottak a há­rom párt koalíciós tárgyalásai. Ám az új megállapodás sem biztosít atombiztos többséget. A VVD, a CDA és a PVV összesen 76 mandá­tummal rendelkezik a 150 tagú tör­vényhozásban. Közös nyilatkozatuk szerint akadnak ugyan vélemény­­különbségek közöttük, de csak az a cél lebeg előttük, hogy Hollandiát „erősebbé, biztonságosabbá és te­hetősebbé” tegyék. A liberálisok és a kereszténydemokraták azt köve­telték Wilderstől, hogy enyhítsen ra­dikális nézetein. Csak ebben az eset­ben vennék be a kormányba. Wilders egyebek mellett mecsetek bezárását, a fejkendőviselés betiltását követelte. Végül közbülső megoldást találtak: Szabadságpárt nem lesz a kormány­ban, de kívülről támogatja azt. A jobboldali populista Wilders elé­gedettségét fejezte ki a megállapodás kapcsán. A parlamenti választáson a liberálisok 31, a szociáldemokraták 30, Wildersék 24 mandátumot sze­reztek. Hollandiában jórészt sokáig tartanak a koalíciós tárgyalások, 1946-ban például 87 nap múltán sikerült közös nevezőre jutniuk a pártoknak. Népszava-információ Fini még támogatja a kabinetet Gianfranco Fini, az olasz parla­ment elnöke, akit a napokban zárt ki a Szabadság Népe (PdL) nevű kormánypártból Silvio Berlusconi miniszterelnök, bejelentette, hogy tovább támogatja a kormányt, s „egy­előre” nem dönti meg Berlusconi kormányát. Addig majd lojális, amíg a kormány döntései összhangban vannak a kormányprogrammal. De ha szembemennek a választók aka­ratával, a kabinet ellen voksol ő és az a valamivel több mint harminc híve, aki követte őt ugyancsak kilépett Berlusconi pártjából. Egyben közölte azt is, hogy csúf fejezetéhez érkezett a Berlusconival való 16 éve tartó együttműködése. Mint mondta, kizárása a demokrácia törvénytelen alkalmazásához vezet­hető vissza. Azzal vádolta a kor­mányfőt, hogy cégvezetőként kezeli saját pártját is, amely ellentmond a politika alapvető szabályainak. Fini közölte azt is, nem hajlan­dó lemondani a parlament elnöki tisztségéről, s „természetesen” folytatja a megkezdett munkát, mert feladata „a honatyák, s nem a kor­mánytöbbség képviselete”. Fini új frakciót hozott létre a parlamentben „Jövő Olaszország Szabadságáért” (FLI) néven. Összesen 34 honatya csatlakozott az új formációhoz. A szenátusban ugyanakkor tíz képvi­selő intett búcsút a kormánypártnak, ők is megalapították az új frakciót. Olaszországban harminc képviselő kell a frakcióalapításhoz a képvise­lőházban. A felsőházban elegendő ehhez tíz képviselő is. Berlusconi kormánya jelentősen meggyengült. Mozgástere csökkent, ami őt külö­nösen érzékenyen érintheti, mivel szeret váratlan megoldással előállni. Most azonban nem kockáztathat. Közölte, nem változtat a kormány összetételén: „minek kellene levál­tanom azokat a minisztereket, akik jól végzik a munkájukat?” - tette fel a költői kérdést. Nyilvánvalóan Andrea Ronchi Európa-ügyi minisz­terre gondolt, aki Fini egyik legfőbb hívének számít a kabinetben. Az Északi Liga egyelőre hallani sem akar kormányválságról. „A ka­binet kitölti 2013-ig szóló megbíza­tását” - jelentette be magabiztosan Roberto Maroni belügyminiszter. De nem mindenki látja így. Pierluigi Bersani, az ellenzéki Demokrata Párt elnöke szerint „a koalíció megszűnt létezni”. Hozzátette, „lehetetlen ennyi lékkel a csónakban tovább­evezni”. A Berlusconival nem éppen rokonszenvező Giorgio Napolitano államfő is közölte, aggodalommal szemléli a belpolitikai történéseket. Ellenzéki politikusokkal való talál­kozóját követően úgy fogalmazott, biztosítani kell az intézmények sta­bilitását. R. T. Fini még sok meglepetést tartogathat Fotó: MTI/EPA Brutális rendőri fellépés Oroszországban Több százan tüntettek Moszkvá­ban és Szentpéterváron a gyüleke­zési szabadságért, ám a rendőrség brutális eszközökkel feloszlatta a megmozdulást. Többeket őri­zetbe vettek, így Borisz Nyemcov korábbi kormányfőhelyettest is. A tüntetők egyebek mellett ilyen jel­szavakat skandáltak „Vessenek véget a rendőrállamnak”, „Szégyenteljes rendőrség”, „Szabadságot!”. Többen Vlagyimir Putyin orosz miniszter­­elnök lemondását követelték. A két nagyvárosban, Szentpéterváron és Moszkvában több száz ellenzéki és emberi jogi aktivista tüntetett a gyü­lekezési szabadságért. A rendőrség azonban brutálisan szétverte őket. Több száz rendőrt és több tucat rendőrségi járművet vetettek be. Az Ekho Moszkvi rádióállomás szerint sok tüntetőt buszokba tuszkoltak. A letartóztatottak között van a Putyin-kabinet egyik legélesebb bí­rálója, Borisz Nyemcov kormányfő­helyettes, a Szolidaritás mozgalom vezetője. A tüntetők arra figyelmeztettek, hogy az orosz alkotmány garantálja a gyülekezési szabadságot. A ha­tóságok azonban rendre megtagad­ják az engedélyt a tüntetőktől. Az ellenzéki aktivisták mindig 31-en tüntetnek, ezzel emlékeztetve arra, hogy az orosz alaptörvény 31. cik­kelye rendelkezik a tüntetési jogról. A Helsinki Bizottság 83 éves veze­tője, Ljudmila Alekszejeva elítélte a rendőri fellépést. A megmozdulás során a rendőrség a Moszkva melletti Khimki erdő megmentését szorgalmazó polgári kezdeményezés több tagját is letar­tóztatta. A letartóztatottak között volt a mozgalom vezetője, Jevgenyija Tsirikova is. Azzal vádolja Moszk­vát, hogy feláldozta a „főváros tüdejét” a Szentpétervárig építendő autópályáért. A környezetvédők az erdő elkerülését követelik. Népszava-információ

Next