Népszava, 2010. augusztus (137. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-02 / 178. szám

NÉPSZAVA 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ BELFÖLD Zűrzavar a portálokon Komoly nehézségekbe ütközhet az, ha valaki a minisztériumok honlapjáról akar tájékozódni, miután a korábbi ígéretekkel ellentétben máig nem készültek el az új, egységes weboldalak. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős állam­titkár június végére ígérte az egységesített és rendezett honlapokat, az internetes oldalakon azonban a mai napig káosz uralkodik. A Fidesz kormányra kerülése után az összes régi kormányzati portálon egy „OMG" (Oh, My God) felirat köszöntette a látogatókat, azt üzenve: rendet tesznek. Ehhez képest eddig legfeljebb az új in­tézményneveket jelölték a portálokon, de az erőforrás minisztériumos fejléc alatt például még az Oktatási és Kulturális Minisztérium alapító okirata található. Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár létére pedig egy cikkünk emlékez­tette a kormányzati stábot, csak azt követően tüntették fel az egyik kormányzati névsorban. Fikarcnyit sem spórol magán a Fidesz-KDNP kezébe került állam Kormányzati túrára indul Orbán Viktor Ma indul látogatókörútjára Orbán Viktor miniszterelnök saját állam­titkáraihoz. A heteken át tartó találkozósorozaton, úgy hírlik, a kormány előtt álló négy év teen­dőiről, valamint a szeptemberi második akcióterv részleteiről folynak majd egyeztetések a kormányzati vezetőkkel. Az egyeztetések létszáma, illetve a helyszínek bősége jól példázza: semmi sem maradt a takarékos és hatékony állam ígéretéből. Egyenként tárgyal az államtitká­rokkal az előttük álló négy év fel­adatairól a kormányfő a következő hetekben, Orbán Viktor ugyanis látogatássorozatra indul a miniszté­riumi vezetőkhöz. A távirati iroda kormányzati forrásai szerint a mi­niszterelnök ma kezdi meg útját a Matolcsy György vezette gazdasági minisztérium felkeresésével, holnap pedig a közigazgatási és igazságügyi tárcánál egyeztet az egyes állam­titkárokkal. A kormányfő mind a nyolc szaktárcát meglátogatja majd, és információink szerint eligazítást tart terveiről. A miniszterelnökséget államtit­kári rangban Varga Mihály vezeti, a Nemzetgazdasági, a Nemzeti Erőforrás és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál hét-hét, a vidék­­fejlesztési tárcánál hat, a külügyi és honvédelmi tárcánál kettő-kettő, míg a belügyi tárcánál három államtitkár­ral folytat majd megbeszéléseket a teendőkről és szakmai elképzelések­ről. Információink szerint valójában a szeptemberi második akcióterv részleteit, pontosabban az ezt alkotó ágazati szakmai akciótervek irányait hangolják össze a kormányfő elkép­zeléseivel. Hogy ez a körút hetekbe kerül, nem is kérdéses, hiszen csak államtitkárból van negyven, akiknek helyettes államtitkári kara lassan­ként megközelíti a nyolcvan főt. A találkozók résztvevőinek száma tehát óriásira duzzadt, de a megláto­gatandó helyszínek sem csökkentek a „kisebb állam, kevesebb minisz­térium” címszavas államszerkezeti átalakítás után. Nem vonták ugyanis össze a csúcsminisztériumokat egy intézménnyé; a Nemzeti Erőforrás Minisztérium öt ágazatot felölelő intézményrendszere például négy különböző épületben, öt államtitkár­ság formájában működik. Úgy tud­juk, egyelőre nem is tudják az egyes tárcák dolgozói, hogy az elkövetkező időkben lesz-e költözködés az állami takarékosság jegyében. Az óriási mértékű tisztogatás elle­nére nem csökkent jelentősen az ezen épületekben dolgozók létszáma sem. Néhány napja Navracsics Tibor mi­niszterelnök-helyettestől érdeklőd­tünk, miután elterjedt a híre, sorban állnak munkakönyvükkel a köztiszt­viselők a közigazgatási miniszté­rium folyosóján, ahonnan egyetlen nap alatt több tíz embert küldtek el. Navracsics cáfolta a létszámleépítés hírét, azt viszont természetesnek nevezte, hogy kormányváltás után lecserélődnek az államigazgatás politikai posztjain dolgozók. Ennek ellenére az ő tárcájánál az eddigi dolgozói keret 90 százaléka maradt - fogalmazott akkor. A létszám változatlansága ugyan­akkor valóban nem jelenti azt, hogy ne cserélődött volna le a személyi állomány. Minden tárcánál meg­újultak a miniszteri kabinetek, új államtitkárságok, főosztályok ala­kultak, és teljesen lecserélődtek a sajtóosztályok is. E feladatokra tehát még plusz embereket is felvehettek, feloldotta ugyanis az új kormány a tavaly nyáron, még a Bajnai-kabinet által életbe léptetett létszámstopot a költségvetési szerveknél két nappal azután, hogy Orbán a parlamentben ismertette 29 pontos akciótervét. Akkor azzal érveltek, a megoldásra váró feladatok miatt szükségsze­rű feltölteni a közszféra dolgozói keretét. De nemcsak a minisztéri­umi apparátust duzzasztották föl a „félkész” feladatok megoldására, hanem újabb ügyeket is kreáltak egy-egy pozíció kiosztásához. Az Orbán-kormány működésének két hónapja alatt 13 miniszteri biztost, 5 kormánybiztost és 2 miniszterelnöki megbízottat neveztek ki különböző időpontokig. Annyi tehát biztos, van kivel tárgyalnia a miniszterelnöknek, de hogy e látogatások ösztönzik-e a beígért hatékonyságot is, egyelőre nem tudni. Népszava-összeállítás Törvényen kívüli megoldások a Filozófiai Kutatóintézetben? Hamarosan tucatnál is több mun­kaügyi pert indíthatnak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fi­lozófiai Kutatóintézetének kutatói, amiért Boros János intézetvezető szerintük törvénytelen módszerek­kel minősítette munkájukat, ez pedig jogilag vitatható alapja lehet a 25 fős csoportból 15 kutató eltávolításának. Az intézményvezető által az aggá­lyok hatására már csak „előminősí­tésnek” nevezett folyamat megálla­pítása ugyanis az, hogy az egyébként elismert kutatók, akadémiai dokto­rok­­ esetenként több önálló kötettel és több száz publikációval a hátuk mögött - nem teljesítik a szakmai követelményeket, ami alapot adhat elbocsátásukra. Ez eddig nem történt meg, de az érintettek - köztük Gábor György, Békés Vera, Frenyó Zoltán vagy éppen az intézet korábbi veze­tője, jelenleg főmunkatársa, Tamás Gáspár Miklós - ex-lex állapotba kerülhetnek, ezért is döntöttek a munkaügyi per mellett. A történtek hasonlítanak az utób­bi hónapokban az MTA egy másik intézeténél, a Politikai Tudományok Intézeténél (PTI) lezajlott vitatható folyamatokra. A PTI januárban kine­vezett igazgatója, Körösényi András Boros Jánoshoz hasonlóan úgy került az intézet élére, hogy kinevezését sem az ott dolgozók, sem az akadé­mia szakmai bizottsága nem támo­gatták. Végül Pálinkás József MTA- elnök az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának javaslatára hivatkozva nevezte ki őket. Boros esetében a Filozófiai Bizottság is hiába tiltako­zott az eljárás ellen. Úgy tudjuk, a Boros által alkalmazott minősítéssel szemben nemcsak szakmai aggályok felmerültek fel, hanem az is: annak szempontrendszerét az érintettek nem ismerhették, így utólag derült ki: amiatt váltak „alkalmatlanná”, mert a Beszélő vagy a Mozgó Világ folyóiratokban közölt publikációik „nem számítanak”, míg a Tiszatájban vagy az Iskolakultúrában megjelen­tek igen. Boros több más vezetői döntését is kritika érte. Év elején például a kollé­gákat arra figyelmeztette: nyilatkozni csak az ő engedélyével szabad, ám Jóri András adatvédelmi biztos szerint az igazgatónak erre nincs joga, lévén, nincs titokminősítési jogosultsága. Többen azt is aggályosnak tartják, hogy az intézetvezető korábban azt ígérte: külső, független szakmai gré­mium dolgozza ki majd a kollégákat minősítő szempontrendszert, végül ő maga döntött erről. Mások azt róják fel neki, hogy az etikai bizottság dön­tése ellenére sem vizsgálta ki az in­tézetnél botrányt kavart „zsidózást”. Lapunk is beszámolt a kis híján tett­­legességig fajuló tavaly év végi vitá­ról Gábor György és - az időközben Boros által helyettesévé kinevezett - Demeter Tamás között. Júniusban a Fővárosi Bíróság a Demeter által Gá­bor ellen a lapunkban megjelent cik­ke miatt indított perben kimondta: az eseményeknek megfelelően számolt be Gábor arról az esetről, amikor Demeter azt ordította neki, hogy „a te mispóchéd szokott hazudozni”. A mispóche szó pedig antiszemita kon­textusban „zsidó fajtaként” fordul elő. Népszava-információ Megalakult a Demokrata Kör Bár MSZP-s politikusok hívták élet­re az első Demokrata Kört, szándé­kuk szerint a demokrácia védelmé­ben létrejött klubhálózat csak lazán kötődne a szocialista párthoz. „Sem az MSZP egyik tagozata, sem plat­formja nem vagyunk, a belépéshez párttagság sem szükséges” - mondta lapunknak az egyik alapító. Örsi Gergely egyfajta klubként tekint a szerveződésre, amely egyrészt terepe lehet a megújult baloldal „útkeresésének”, másrészt „mű­helye a demokrácia védelmének”. A kör tagjainak lehetősége nyílik „gondolattal, szóval, cselekedettel” tenni Örsi szerint a demokratikus Magyarországért, melynek - az el­múlt két hónap tapasztalata alapján - igyekszik lerombolni az alapjait az Orbán-kormány. Az alapító hangsúlyozta: a De­mokrata Kör csak nevében hasonlít Orbán Viktor polgári köreihez. Nem is az MSZP „frissítésére”jöttek létre, inkább az ország közvéleményének „felrázására”. Mint mondta, „sokunk­nak fel kell tenni a kérdést: hova jutottunk és hova nem szeretnénk jutni?”. Úgy vélte, a körök nemcsak a Fidesz politikájával szemben álló protestszervezetek lesznek, melyek dolga kimerülne a polgári körökhöz hasonlóan a tüntetések, aláírás­­gyűjtések szervezésében, inkább konstruktív javaslatokat kívánnak megfogalmazni. Az MSZP is üdvözölte az első Demokrata Kör létrejöttét, emlékez­tetve, hogy fiatal baloldaliak a párt kongresszusán már felvetették, hogy szükségét érzik demokrata klubok létrejöttének, ahol fiatal baloldaliak és nem baloldaliak oszthatják meg véleményeiket a demokráciáról. A kezdeményezést Mesterházy Attila pártelnök is támogatásáról bizto­sította. Arra a párt közleménye is emlékeztetett, hogy ilyen kezdemé­nyezésekre egyre több helyen van és lesz igény, hiszen a demokrácia el­vei, értékei, rendje az utóbbi időben jelentős mértékben sérültek. „Nem hagyhatjuk, hogy olyan generáció nőjön föl a Fidesz-KDNP kormány regnálása alatt, melynek torz képe alakul ki a demokráciáról” - írták. L. T. Megvan Kósa kihívója is Zsiros Zsolt, az MSZP hajdú-bihari területi szövetségének elnöke, a debreceni önkormányzat MSZP- frakciójának jelenlegi vezetője lesz a szocialista párt polgármesterjelöltje a cívisvárosban az októberi önkor­mányzati választáson. A szocialistá­kon kívül eddig két szervezet nevezte meg debreceni polgármesterjelöltjét: a Fidesz Kósa Lajos jelenlegi pol­gármestert indítja, a Jobbik jelöltje pedig Ágoston Tibor, aki a debreceni Kossuth téri tüntetők egyik vezetője volt. Miklós Attilát, az MSZP helyi elnökét választották meg polgár­mesterjelöltnek a szocialisták Békés­csabán, így Vantara Gyulának, a város fideszes polgármesterének is lesz kihívója az őszi helyhatósági voksoláson. MTI-információ 3 Sajóbábony: elkészült Kállai jelentése Elkészült a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a Sajóbábonyban tavaly novemberben történt eseményről, és az azzal összefüg­gő jogértelmezési problémáról. Em­lékezetes, a Borsod megyei településen lakossági fórumot tartott a Jobbik, majd az ezt követő napokban elszabadultak az indulatok az akkor már feloszlatott gárdisták és a romák között. Kállai Ernő megállapította: a Miskolc­­hoz közeli településen „felfegyverzett emberek estek egymásnak (...) az egyik oldalon a cigányok, a másik oldalon a cigányellenesek álltak.” Úgy értékelt: „a megfelelő - és egyébként a település közelében rendelkezésre álló - rendfenntartó erők kellő időben való át­irányítása esetén (...) megelőzhető lett volna a támadó jellegű cselekmények bekövetkezése”. Kállai javasolta a rendészeti eszközök mellett más technikák alkalmazását a helyi etnikai konfliktusok megelőzésére. (MTI) Az MSZP is megnevezte civil jelöltjeit Az MSZP a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét (MSZOSZ), a Nyugdíjasok Orszá­gos Szövetségét, a Mozgáskorlátozottak Egye­sületeinek Országos Szövetségét, a Társadalmi Uniót és a Magyar Természetvédők Szövetségét jelölte meg olyan civil szervezetként, amelytől az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke véleményt kérhet. A párt közlése szerint ezek a szervezetek a szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok képviselői, illetve olyan szervezetek, amelyek azon munkálkodnak, hogy Magyarországon ne legyen esélyegyen­lőtlenség, hogy ne csak jelene, hanem jövője is legyen az országnak. Korábban az LMP kezdeményezte, hogy minden frakció jelölhes­sen meg öt társadalmi szervezetet, amelytől véleményt kér az új alkotmány koncepciójáról az alkotmány-előkészítő eseti bizottság vezetője. Az LMP a Levegő Munkacsoportot, a Magyar Természetvédő Szövetséget, a Mél­tóságot Mindenkinek Mozgalmat, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezetet és a Védegyletet jelölte meg. (MTI) Főleg fizikai dolgozókat küldtek el A versenyszférában tavaly 131 ezer munkavál­lalót - a vállalkozások által foglalkoztatottak 6,7 százalékát bocsátották el, a csökkenés csaknem 90 százaléka a fizikai munkakörben dolgozókat érintette - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A KSH szerint a tömeges elbocsátás oka a 2008 őszén kibontakozott pénzügyi és gazdasági válság volt. Azok a vállalkozások, amelyek átmenetinek ítélték a kedvezőtlen gazdasági helyzetet, a nagyarányú létszámleépítés helyett inkább csökkentett munkaidőt vagy részmunkaidős foglalkoztatást vezettek be. Az idei első negyedéves munkaügyi statisztika a vállalkozások területén alkalmazásban állók létszámának - 1 millió 778 ezer fő - további, bár a korábbiakhoz képest mérsékeltebb ütemű csökkenését mutatja. (MTI) Balog: nincs szükségünk gyűlöletre Azt az embert tekinthetjük a testvérünknek, akinek a legnagyobb szüksége van ránk - mondta Balog Zoltán, a Közigazga­tási és Igazságügyi Minisztérium társa­dalmi felzárkózásért felelős államtitkára vasárnap Budapesten a roma holokauszt emléknapjához fűződő ima­órán. A Sant Egidio Közösség által szervezett szertartáson, amelyet a kislétai gyilkosság első és a roma holokauszt - vagyis a pharrasimos - hatvanhatodik évfordulója alkalmából tartot­tak, az államtitkár a romákra utalva közölte: itt élnek ők, „néha sötétben”, akiknek szüksége van ránk. Balog azt is mondta: „Ha tudjuk, hogy kik vagyunk, nincs megsemmisítő félelem a másiktól, és akkor nincs szükségünk a gyűlöletre (...) akkor nem kell félteni a saját jövőnket, identitásunkat a másiktól”. (MTI) Mindenhol lesz kisebbségi választás A főváros minden kerületében tartanak majd kisebbségi választást az önkormányzati választással egy napon - derül ki az Országos Választási Iroda adataiból. Az október 3-i voksoláson Budapesten várhatóan a VIli. és a XVIII. kerületben szavaz majd a legtöbb kisebbségi választó. A Józsefvárosban 1735-en jelentkeztek a névjegyzékbe, közülük a legtöb­ben, 1221-en cigányok. A XVIII. kerületben 1639-en jelezték szavazási szándékukat, itt a legtöbben, 802-en a német kisebbséghez tartoznak. A legkevesebben az I. és a XII. kerületben jelentkeztek. (MTI)

Next