Népszava, 2010. augusztus (137. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-02 / 178. szám
NÉPSZAVA 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ BELFÖLD Zűrzavar a portálokon Komoly nehézségekbe ütközhet az, ha valaki a minisztériumok honlapjáról akar tájékozódni, miután a korábbi ígéretekkel ellentétben máig nem készültek el az új, egységes weboldalak. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár június végére ígérte az egységesített és rendezett honlapokat, az internetes oldalakon azonban a mai napig káosz uralkodik. A Fidesz kormányra kerülése után az összes régi kormányzati portálon egy „OMG" (Oh, My God) felirat köszöntette a látogatókat, azt üzenve: rendet tesznek. Ehhez képest eddig legfeljebb az új intézményneveket jelölték a portálokon, de az erőforrás minisztériumos fejléc alatt például még az Oktatási és Kulturális Minisztérium alapító okirata található. Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár létére pedig egy cikkünk emlékeztette a kormányzati stábot, csak azt követően tüntették fel az egyik kormányzati névsorban. Fikarcnyit sem spórol magán a Fidesz-KDNP kezébe került állam Kormányzati túrára indul Orbán Viktor Ma indul látogatókörútjára Orbán Viktor miniszterelnök saját államtitkáraihoz. A heteken át tartó találkozósorozaton, úgy hírlik, a kormány előtt álló négy év teendőiről, valamint a szeptemberi második akcióterv részleteiről folynak majd egyeztetések a kormányzati vezetőkkel. Az egyeztetések létszáma, illetve a helyszínek bősége jól példázza: semmi sem maradt a takarékos és hatékony állam ígéretéből. Egyenként tárgyal az államtitkárokkal az előttük álló négy év feladatairól a kormányfő a következő hetekben, Orbán Viktor ugyanis látogatássorozatra indul a minisztériumi vezetőkhöz. A távirati iroda kormányzati forrásai szerint a miniszterelnök ma kezdi meg útját a Matolcsy György vezette gazdasági minisztérium felkeresésével, holnap pedig a közigazgatási és igazságügyi tárcánál egyeztet az egyes államtitkárokkal. A kormányfő mind a nyolc szaktárcát meglátogatja majd, és információink szerint eligazítást tart terveiről. A miniszterelnökséget államtitkári rangban Varga Mihály vezeti, a Nemzetgazdasági, a Nemzeti Erőforrás és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál hét-hét, a vidékfejlesztési tárcánál hat, a külügyi és honvédelmi tárcánál kettő-kettő, míg a belügyi tárcánál három államtitkárral folytat majd megbeszéléseket a teendőkről és szakmai elképzelésekről. Információink szerint valójában a szeptemberi második akcióterv részleteit, pontosabban az ezt alkotó ágazati szakmai akciótervek irányait hangolják össze a kormányfő elképzeléseivel. Hogy ez a körút hetekbe kerül, nem is kérdéses, hiszen csak államtitkárból van negyven, akiknek helyettes államtitkári kara lassanként megközelíti a nyolcvan főt. A találkozók résztvevőinek száma tehát óriásira duzzadt, de a meglátogatandó helyszínek sem csökkentek a „kisebb állam, kevesebb minisztérium” címszavas államszerkezeti átalakítás után. Nem vonták ugyanis össze a csúcsminisztériumokat egy intézménnyé; a Nemzeti Erőforrás Minisztérium öt ágazatot felölelő intézményrendszere például négy különböző épületben, öt államtitkárság formájában működik. Úgy tudjuk, egyelőre nem is tudják az egyes tárcák dolgozói, hogy az elkövetkező időkben lesz-e költözködés az állami takarékosság jegyében. Az óriási mértékű tisztogatás ellenére nem csökkent jelentősen az ezen épületekben dolgozók létszáma sem. Néhány napja Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettestől érdeklődtünk, miután elterjedt a híre, sorban állnak munkakönyvükkel a köztisztviselők a közigazgatási minisztérium folyosóján, ahonnan egyetlen nap alatt több tíz embert küldtek el. Navracsics cáfolta a létszámleépítés hírét, azt viszont természetesnek nevezte, hogy kormányváltás után lecserélődnek az államigazgatás politikai posztjain dolgozók. Ennek ellenére az ő tárcájánál az eddigi dolgozói keret 90 százaléka maradt - fogalmazott akkor. A létszám változatlansága ugyanakkor valóban nem jelenti azt, hogy ne cserélődött volna le a személyi állomány. Minden tárcánál megújultak a miniszteri kabinetek, új államtitkárságok, főosztályok alakultak, és teljesen lecserélődtek a sajtóosztályok is. E feladatokra tehát még plusz embereket is felvehettek, feloldotta ugyanis az új kormány a tavaly nyáron, még a Bajnai-kabinet által életbe léptetett létszámstopot a költségvetési szerveknél két nappal azután, hogy Orbán a parlamentben ismertette 29 pontos akciótervét. Akkor azzal érveltek, a megoldásra váró feladatok miatt szükségszerű feltölteni a közszféra dolgozói keretét. De nemcsak a minisztériumi apparátust duzzasztották föl a „félkész” feladatok megoldására, hanem újabb ügyeket is kreáltak egy-egy pozíció kiosztásához. Az Orbán-kormány működésének két hónapja alatt 13 miniszteri biztost, 5 kormánybiztost és 2 miniszterelnöki megbízottat neveztek ki különböző időpontokig. Annyi tehát biztos, van kivel tárgyalnia a miniszterelnöknek, de hogy e látogatások ösztönzik-e a beígért hatékonyságot is, egyelőre nem tudni. Népszava-összeállítás Törvényen kívüli megoldások a Filozófiai Kutatóintézetben? Hamarosan tucatnál is több munkaügyi pert indíthatnak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Filozófiai Kutatóintézetének kutatói, amiért Boros János intézetvezető szerintük törvénytelen módszerekkel minősítette munkájukat, ez pedig jogilag vitatható alapja lehet a 25 fős csoportból 15 kutató eltávolításának. Az intézményvezető által az aggályok hatására már csak „előminősítésnek” nevezett folyamat megállapítása ugyanis az, hogy az egyébként elismert kutatók, akadémiai doktorok esetenként több önálló kötettel és több száz publikációval a hátuk mögött - nem teljesítik a szakmai követelményeket, ami alapot adhat elbocsátásukra. Ez eddig nem történt meg, de az érintettek - köztük Gábor György, Békés Vera, Frenyó Zoltán vagy éppen az intézet korábbi vezetője, jelenleg főmunkatársa, Tamás Gáspár Miklós - ex-lex állapotba kerülhetnek, ezért is döntöttek a munkaügyi per mellett. A történtek hasonlítanak az utóbbi hónapokban az MTA egy másik intézeténél, a Politikai Tudományok Intézeténél (PTI) lezajlott vitatható folyamatokra. A PTI januárban kinevezett igazgatója, Körösényi András Boros Jánoshoz hasonlóan úgy került az intézet élére, hogy kinevezését sem az ott dolgozók, sem az akadémia szakmai bizottsága nem támogatták. Végül Pálinkás József MTA- elnök az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának javaslatára hivatkozva nevezte ki őket. Boros esetében a Filozófiai Bizottság is hiába tiltakozott az eljárás ellen. Úgy tudjuk, a Boros által alkalmazott minősítéssel szemben nemcsak szakmai aggályok felmerültek fel, hanem az is: annak szempontrendszerét az érintettek nem ismerhették, így utólag derült ki: amiatt váltak „alkalmatlanná”, mert a Beszélő vagy a Mozgó Világ folyóiratokban közölt publikációik „nem számítanak”, míg a Tiszatájban vagy az Iskolakultúrában megjelentek igen. Boros több más vezetői döntését is kritika érte. Év elején például a kollégákat arra figyelmeztette: nyilatkozni csak az ő engedélyével szabad, ám Jóri András adatvédelmi biztos szerint az igazgatónak erre nincs joga, lévén, nincs titokminősítési jogosultsága. Többen azt is aggályosnak tartják, hogy az intézetvezető korábban azt ígérte: külső, független szakmai grémium dolgozza ki majd a kollégákat minősítő szempontrendszert, végül ő maga döntött erről. Mások azt róják fel neki, hogy az etikai bizottság döntése ellenére sem vizsgálta ki az intézetnél botrányt kavart „zsidózást”. Lapunk is beszámolt a kis híján tettlegességig fajuló tavaly év végi vitáról Gábor György és - az időközben Boros által helyettesévé kinevezett - Demeter Tamás között. Júniusban a Fővárosi Bíróság a Demeter által Gábor ellen a lapunkban megjelent cikke miatt indított perben kimondta: az eseményeknek megfelelően számolt be Gábor arról az esetről, amikor Demeter azt ordította neki, hogy „a te mispóchéd szokott hazudozni”. A mispóche szó pedig antiszemita kontextusban „zsidó fajtaként” fordul elő. Népszava-információ Megalakult a Demokrata Kör Bár MSZP-s politikusok hívták életre az első Demokrata Kört, szándékuk szerint a demokrácia védelmében létrejött klubhálózat csak lazán kötődne a szocialista párthoz. „Sem az MSZP egyik tagozata, sem platformja nem vagyunk, a belépéshez párttagság sem szükséges” - mondta lapunknak az egyik alapító. Örsi Gergely egyfajta klubként tekint a szerveződésre, amely egyrészt terepe lehet a megújult baloldal „útkeresésének”, másrészt „műhelye a demokrácia védelmének”. A kör tagjainak lehetősége nyílik „gondolattal, szóval, cselekedettel” tenni Örsi szerint a demokratikus Magyarországért, melynek - az elmúlt két hónap tapasztalata alapján - igyekszik lerombolni az alapjait az Orbán-kormány. Az alapító hangsúlyozta: a Demokrata Kör csak nevében hasonlít Orbán Viktor polgári köreihez. Nem is az MSZP „frissítésére”jöttek létre, inkább az ország közvéleményének „felrázására”. Mint mondta, „sokunknak fel kell tenni a kérdést: hova jutottunk és hova nem szeretnénk jutni?”. Úgy vélte, a körök nemcsak a Fidesz politikájával szemben álló protestszervezetek lesznek, melyek dolga kimerülne a polgári körökhöz hasonlóan a tüntetések, aláírásgyűjtések szervezésében, inkább konstruktív javaslatokat kívánnak megfogalmazni. Az MSZP is üdvözölte az első Demokrata Kör létrejöttét, emlékeztetve, hogy fiatal baloldaliak a párt kongresszusán már felvetették, hogy szükségét érzik demokrata klubok létrejöttének, ahol fiatal baloldaliak és nem baloldaliak oszthatják meg véleményeiket a demokráciáról. A kezdeményezést Mesterházy Attila pártelnök is támogatásáról biztosította. Arra a párt közleménye is emlékeztetett, hogy ilyen kezdeményezésekre egyre több helyen van és lesz igény, hiszen a demokrácia elvei, értékei, rendje az utóbbi időben jelentős mértékben sérültek. „Nem hagyhatjuk, hogy olyan generáció nőjön föl a Fidesz-KDNP kormány regnálása alatt, melynek torz képe alakul ki a demokráciáról” - írták. L. T. Megvan Kósa kihívója is Zsiros Zsolt, az MSZP hajdú-bihari területi szövetségének elnöke, a debreceni önkormányzat MSZP- frakciójának jelenlegi vezetője lesz a szocialista párt polgármesterjelöltje a cívisvárosban az októberi önkormányzati választáson. A szocialistákon kívül eddig két szervezet nevezte meg debreceni polgármesterjelöltjét: a Fidesz Kósa Lajos jelenlegi polgármestert indítja, a Jobbik jelöltje pedig Ágoston Tibor, aki a debreceni Kossuth téri tüntetők egyik vezetője volt. Miklós Attilát, az MSZP helyi elnökét választották meg polgármesterjelöltnek a szocialisták Békéscsabán, így Vantara Gyulának, a város fideszes polgármesterének is lesz kihívója az őszi helyhatósági voksoláson. MTI-információ 3 Sajóbábony: elkészült Kállai jelentése Elkészült a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a Sajóbábonyban tavaly novemberben történt eseményről, és az azzal összefüggő jogértelmezési problémáról. Emlékezetes, a Borsod megyei településen lakossági fórumot tartott a Jobbik, majd az ezt követő napokban elszabadultak az indulatok az akkor már feloszlatott gárdisták és a romák között. Kállai Ernő megállapította: a Miskolchoz közeli településen „felfegyverzett emberek estek egymásnak (...) az egyik oldalon a cigányok, a másik oldalon a cigányellenesek álltak.” Úgy értékelt: „a megfelelő - és egyébként a település közelében rendelkezésre álló - rendfenntartó erők kellő időben való átirányítása esetén (...) megelőzhető lett volna a támadó jellegű cselekmények bekövetkezése”. Kállai javasolta a rendészeti eszközök mellett más technikák alkalmazását a helyi etnikai konfliktusok megelőzésére. (MTI) Az MSZP is megnevezte civil jelöltjeit Az MSZP a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét (MSZOSZ), a Nyugdíjasok Országos Szövetségét, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét, a Társadalmi Uniót és a Magyar Természetvédők Szövetségét jelölte meg olyan civil szervezetként, amelytől az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke véleményt kérhet. A párt közlése szerint ezek a szervezetek a szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok képviselői, illetve olyan szervezetek, amelyek azon munkálkodnak, hogy Magyarországon ne legyen esélyegyenlőtlenség, hogy ne csak jelene, hanem jövője is legyen az országnak. Korábban az LMP kezdeményezte, hogy minden frakció jelölhessen meg öt társadalmi szervezetet, amelytől véleményt kér az új alkotmány koncepciójáról az alkotmány-előkészítő eseti bizottság vezetője. Az LMP a Levegő Munkacsoportot, a Magyar Természetvédő Szövetséget, a Méltóságot Mindenkinek Mozgalmat, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezetet és a Védegyletet jelölte meg. (MTI) Főleg fizikai dolgozókat küldtek el A versenyszférában tavaly 131 ezer munkavállalót - a vállalkozások által foglalkoztatottak 6,7 százalékát bocsátották el, a csökkenés csaknem 90 százaléka a fizikai munkakörben dolgozókat érintette - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A KSH szerint a tömeges elbocsátás oka a 2008 őszén kibontakozott pénzügyi és gazdasági válság volt. Azok a vállalkozások, amelyek átmenetinek ítélték a kedvezőtlen gazdasági helyzetet, a nagyarányú létszámleépítés helyett inkább csökkentett munkaidőt vagy részmunkaidős foglalkoztatást vezettek be. Az idei első negyedéves munkaügyi statisztika a vállalkozások területén alkalmazásban állók létszámának - 1 millió 778 ezer fő - további, bár a korábbiakhoz képest mérsékeltebb ütemű csökkenését mutatja. (MTI) Balog: nincs szükségünk gyűlöletre Azt az embert tekinthetjük a testvérünknek, akinek a legnagyobb szüksége van ránk - mondta Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára vasárnap Budapesten a roma holokauszt emléknapjához fűződő imaórán. A Sant Egidio Közösség által szervezett szertartáson, amelyet a kislétai gyilkosság első és a roma holokauszt - vagyis a pharrasimos - hatvanhatodik évfordulója alkalmából tartottak, az államtitkár a romákra utalva közölte: itt élnek ők, „néha sötétben”, akiknek szüksége van ránk. Balog azt is mondta: „Ha tudjuk, hogy kik vagyunk, nincs megsemmisítő félelem a másiktól, és akkor nincs szükségünk a gyűlöletre (...) akkor nem kell félteni a saját jövőnket, identitásunkat a másiktól”. (MTI) Mindenhol lesz kisebbségi választás A főváros minden kerületében tartanak majd kisebbségi választást az önkormányzati választással egy napon - derül ki az Országos Választási Iroda adataiból. Az október 3-i voksoláson Budapesten várhatóan a VIli. és a XVIII. kerületben szavaz majd a legtöbb kisebbségi választó. A Józsefvárosban 1735-en jelentkeztek a névjegyzékbe, közülük a legtöbben, 1221-en cigányok. A XVIII. kerületben 1639-en jelezték szavazási szándékukat, itt a legtöbben, 802-en a német kisebbséghez tartoznak. A legkevesebben az I. és a XII. kerületben jelentkeztek. (MTI)