Népszava, 2011. január (138. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-20 / 16. szám

6 NÉPSZAVA VÉLEMÉNY 2011. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK Az atipikus lett a tipikus A­z Országgyűlés Hivatalá­nak összesítése alapján az új összetételű parlament május közepe óta 43 új tör­vényt alkotott, és 107 törvény­­módosítást fogadott el. Ezen új jogszabályok megalkotására a legnagyobb számban - hetven­négy - a Fidesz képviselőitől ér­kezett javaslat, míg hetven al­kalommal a kormány, öt eset­ben a bizottságok, egy alkalom­mal pedig egy Jobbikhoz tarto­zó képviselő nyújtott be önálló indítványt. Ha egy kicsit a közzétett té­nyek mögé nézünk, akkor a parlament mintaadó szerepével kapcsolatban levonhatunk né­hány következtetést. Az adatok­ból jól látható, hogy az újjáala­kult Országgyűlésben többsé­gében nem a kormány a törvé­nyek, illetve azok módosításá­nak kezdeményezője, többségé­ben nem az elmúlt húsz évben kialakult szokásos rendben al­kotják meg a képviselők az új jogszabályokat. A parlamentáris demokrá­ciákban, azaz a modern társa­dalmak közhatalmi szervezet­­rendszerében az a munkameg­osztás alakult ki, hogy tipiku­san a parlamenteknek felelős kormányok készítik elő a tör­vénytervezeteket. A hatékony és sikeres társadalmakban a kor­mány rendelkezik azzal a szak­mai tudással, forrásallokációs képességekkel, amelyek mobi­lizálásával hatékony és a „köz” érdekét szolgáló jogszabályok születhetnek. A színvonalas, időtálló, önkéntes jogkövetésre alkalmas jogszabály előkészíté­se szakszerű jogi-kodifikációs ismereteket, széles körű nem­zetközi, jogi és társadalmi ta­pasztalatokat, valamint az érintettekkel előzetesen lefoly­tatott konzultációkat feltételez. A majdani törvény hatékonysá­gát jelentősen befolyásolja az is, ha előtte megfelelő modellezés, háttérszámítások is készülnek, melyekhez szintén szakértelem, idő és források szükségesek. A törvényjavaslat parlamenti szakaszában az előterjesztők­nek további szakmai követel­ményeknek kell megfelelniük. A parlament különböző fórumain megfelelő szakmai előterjesz­tést kell mondani, bizottsági üléseken értékelni majd indo­kolni kell a beérkezett módosí­tó javaslatok elfogadottságát, il­letve elutasítottságát. Szavazá­sok alkalmával nyilatkozni kell a támogatottság jellegéről. Alappal feltételezhető az, hogy az országgyűlési képvise­lő csak kivételesen rendelkezik a fentiekben vázolt, a „köz” ér­dekét szolgáló jogszabályok elő­készítéséhez szükséges feltéte­lekkel. Az országgyűlési képvi­selők megválasztásakor - külö­nösen az egyéni választókörzet­ben megválasztottak esetében - alapvetően nem a jogszabá­lyok kodifikációjához szüksé­ges képességek dominálnak. A jogszabályok szakmai előkészí­tése szempontjából nagy való­színűséggel a képviselő laikus­nak tekinthető. Indokoltnak tűnik a mosta­nában egyre több helyen meg­fogalmazott azon kritika, mely szerint negatívan hat a jogbiz­tonságra, a jogszabályok minő­ségére a törvényalkotás terén az utóbbi hónapokban tapasz­talt gyakorlat. Nem tekinthető Nem a kormány a törvények, illetve azok módosításának kezdeményezője pozitív változásnak az, ha a ki­vétel válik általánossá. Az ál­lamszervezet működési zavarát jelzi, ha a törvényhozás szak­mai igényességéért felelős szerv kezéből nagyrészt kikerül az előterjesztés körültekintő elő­készítése, az érintett civil szer­vezetekkel való egyeztetés és konzultáció lebonyolítása, vala­mint a parlamenti szakasz kö­rültekintő figyelemmel kíséré­se. A parlamenti honlap adatai­ból az is kiolvasható, hogy a je­lenlegi Országgyűlés 48 eset­ben a házszabálytól eltéréssel, 74-szer pedig sürgősséggel fo­gadta el a Ház elé kerülő indít­ványokat. A számok alapján megállapítható, hogy parlamen­ti képviselők gyakran éltek az elmúlt évek során kialakított ti­pikus törvényalkotási menet­rend szabályaitól való eltérés­sel, az atipikus eljárási rend al­kalmazásával. A kivételes ese­tekre megalkotott törvényalko­tási szabályok túl gyakori al­kalmazása a házszabály körü­li zavarokat jeleznek. A törvényjavaslatok tárgya­lási rendjével kapcsolatos sza­bályokról már a demokratikus parlament első ciklusában kö­rültekintő vita kezdődött el. Az akkori hozzászólók egyaránt fontosnak tartották a jogi­­kodifikációs szakszerűség biz­tosítását, a közélet iránt érdek­lődők intézményesült bekap­csolódását és a hatékony kor­mányzás érvényesülését. A ki­lencvenes évek közepén 70 szá­zalékkal elfogadott (csak az FKGP nem támogatta) házsza­bály - kisebb módosítások mel­lett - a mai napig megfelelő ke­retnek bizonyult az Ország­­gyűlés működésével kapcsola­tos események szabályozásá­hoz. Az elmúlt parlamenti ciklu­sokban is mindig adódtak olyan, előre nem kalkulálható vagy politikai szempontból mél­tányolható körülmények, me­lyek okán az indítványtevők kezdeményezték a házszabály­tól való eltérést. Az előterjesz­tők azt igényelték, hogy az adott konkrét esetben ne az ál­talános eljárási rendben alkos­son törvényt vagy fogadjon el politikai nyilatkozatot a parla­ment, hanem a törvényalkotás „technológiai” folyamatától tér­jen el. A parlamenti többség az általános tárgyalási menet­rendtől 2002-ben 11 százalék­ban, 2006-ban 13 százalékban, míg 2010-ben már 32 százalék­ban tért el. Az adatokat kissé megváltoztatná az, ha a sürgős tárgyalás eseteit is figyelembe vennénk. A házszabálytól való eltérés­nek előnyei, de sajnos hátrá­nyai is vannak. Az előre lesza­bályozott eljárási rendtől való eltérés előnye, hogy gyorsan megszületnek azok a magas szintű jogszabályok, határoza­tok, állásfoglalások és nyilatko­zatok, amelyeket a parlamenti többség fontosnak tart. Az ati­pikus tárgyalási menetrend hátránya viszont az, hogy gya­korlatilag kirekesztődnek a tör­vényalkotás menetéből a szak­mailag indokoltnak tartott szempontok figyelembe­vételé­nek lehetőségei. A házszabály megalkotói azt tartották optimálisnak, ha a szakmailag megfelelően előké­szített indítványok megfelelő idő biztosítása mellett végigjár­ják mindazokat a szakaszokat, melyek garanciát jelenthetnek a színvonalas szakmai törvé­nyekre, az átlátható és követ­hető alkotási folyamatra és ar­ra, hogy a meghozott jogi nor­mában transzparensen jelenje­nek meg az érdekek. A tipikus eljárás az, hogy a szabályozási célból előterjesz­tett indítványt először a tárgya­lásra való alkalmasság megíté­lése végett vizsgálja meg a téma szerint illetékes országgyűlési bizottság. Az indítvány csak az alkalmasságának kinyilvánítá­sa után kerülhet a plenáris ülés napirendjére, ahol előbb általános vitára kerül, és csak a következő héten kerülhet részletes vitára. Az illetékes bi­zottságok közben állást foglal­nak az időközben benyújtott módosító, illetve kapcsolódó módosító képviselői indítvá­nyokról. A plenáris ülésen tör­ténő kétlépcsős szavazásra az ezt követő héten kerülhet sor. Az indítvány bizottsági és ple­náris tárgyalása során, azzal párhuzamosan szakmai és ci­vil szervezeti egyeztetésekre van lehetőség. Amennyiben a jogalkotók eltérnek az előre meghatározott eljárási rendtől, akkor a témához kapcsolódó szakmai és civil szervezetek vé­leményének megismerése, az esetlegesen fennálló nézetkü­lönbségek kölcsönös megisme­rése, a kompromisszumok meg­találása szinte lehetetlenné vá­lik. Az utóbbi időben a törvényal­kotási módszerekben tapasztalt változások érintették mind az előterjesztők személyét, mind a tárgyalások rendjét. A változá­sok hátrányosan érintették a jogalkotás során érvényre jut­tatandó érdekek átláthatósá­gát, nyilvánosságát és kiszá­míthatóságát. Az előterjeszté­sek szakszerűsége, valamint a társadalmi szereplők bevoná­sának esélye is jelentősen csök­ken, ha az atipikus eljárási rend válik tipikussá az Ország­­gyűlés munkájában. politológus Szlovák tégla A­mikor néhány héttel ez­előtt Richard Sulik, a po­zsonyi törvényhozó testü­let - és egyben a kormánypárti Szabadság és Szolidaritás (SaS) - elnöke váratlanul előrukkolt egy bizonyos B változattal, ka­binettársai minden bizonnyal alaposan ráförmedtek, hogy ne sokat emlegesse a szlovák ko­rona feltámasztását. Mert Sulik ama bizonyos B variáns emle­getése kapcsán valóban arról filozofálgatott, hogy módfelett nehéz időket élünk, nem egy­szerű az eurózóna országainak, lásd a görögországi példát... És hát ha olyannyira nehéz az euróval, miért ne lehetne vis­­­szahozni a drága, jó szlovák ko­ronát. Ebből jött össze a B vál­tozat elnevezés, mert ugyebár az A, vagyis a jelenlegi eurós variáns veszélybe került. Richard Sulik ezen kijelentésé­vel nem csupán a szlovákiai po­litikai és gazdasági berkekben keltett figyelmet. „Eljött az ide­je, hogy Szlovákia már ne hig­­­gyen vakon az eurózóna veze­tőinek, és előkészítsen egy B forgatókönyvet, ami a korona újbóli bevezetését jelenti”, írta decemberben a házelnök. Pénz­ügyi fejtegetésére felfigyeltek az EU nagyjai is, elsősorban Né­metország és Franciaország, így aztán a szlovák parlament elnöke amilyen hirtelen előjött a témával, ugyanolyan gyorsan abba is hagyta pénzügyi elmél­kedését. Csakhogy a napokban a B változatos kártyát előhúzta Iveta Radicová miniszterelnök asszony is. A kormányfő a már összevont közszolgálati rádió és tévé egyik rádiós politikai vita­műsorában felvetette, hogy a közös európai pénznemnek ugyan megvannak a maga elő­nyei, de nem kell okvetlenül az euró megmentésére összponto­sítani. Ennyi! Radicová leszögezte, az eurót nem lehet védőhálóval meg­menteni, csakis az unió egyes tagországai gazdaságának a talpra állításával. A szlovák miniszterelnök ezzel elsősor­ban védekezett, mégpedig a népszerűtlen megszorító gaz­dasági intézkedések szüksé­gességét próbálta magyarázni. A reformokra szükség van, s ezek következményeit, sajnos. Az eurót nem lehet védőhálóval megmenteni mindenkinek vállalnia kell. Természetesen ezzel tisztában vannak mind Németországban, mind pedig Franciaországban. Mert, ha tetszik Pozsonynak, ha nem, az eurózóna kezelésé­nek és irányításának kormány­kereke az említett két ország­ban van. A koronához való visszalépés Sulik és Radicová vészforgató­­könyv-elképzelése. Csakhogy az Európai Unió bástyája nem Szlovákia, s ha az európai kö­zös falból esetleg csak egyetlen téglát is megbolygatnának, ve­szélybe kerülne az egész hatal­mas építmény. Amelybe nemré­giben együttesen 750 milliárd eurót fektettek be, mentésére azoknak, akik gazdaságilag a szakadék legszélére kerültek, vagy fél lábbal már bele is lóg­nak a mélybe. A megoldás azonban egészen másutt van, mint amerre Radicováék vis­­­szatérnének. Nem a szlovák ko­rona feltámasztásában, hanem a gazdasági élet restrukturali­­zációjában, a bürokrácia csök­kentésében, valamint a korrupt irányítási módszerek teljes fel­­bomlasztásában. Nem beszélve arról, hogy a koronához való esetleges visszatérés mintegy 200 millió euróba, azaz több mint 6 milliárd koronájába ke­rülne Szlovákiának. Erről azonban sem Radicová, sem Sulik nem szólt. Szene, Szlovákia www.nepszava.hu Vikiliksz P­ostaládámba ma ismeret­len kezek bedobtak egy dokumentumot, mely nem más, mint pártunk és kormá­nyunk kidolgozott tervezete (nyelvileg ellenőrizte a KEH) ar­ról a konferenciáról, melyet az elnyomatás súlyos évei után végre méltóképp rendezhetnek meg. A dokumentum titkos egyelőre, de persze a gaz Vikiliksz kiszivárogtatta. Világ magyarjai, egyesülje­tek! Konferencia az összmagyar­­ságért Program Időpont: Boldogasszony ha­vának harmadik szerdája Helyszín: Magyarország számtani közepe Célunk a méltatlanul elnyo­mott magyarság öntudatának feltámasztása, az elhallgatott történelmi tények tisztázása és nemzeti önérzetünk kifejezése, különös tekintettel féléves EU- elnökségünkre. Regisztráció és előzetes beje­lentkezés szükséges! Az űrlapo­kat fekete hollóval kérjük eljut­tatni a szervezőkhöz. „Kettős honfoglalás szekció” - 10.00-tól és 10.45-től folya­matosan. „Tudásunk a rovásírás” szek­ció - egész napos program. A résztvevők az eszközöket és az elsősegélycsomagokat a regiszt­rációkor vehetik át. „Szkíta múltunk - helyünk a galaxisban, Szíriusz másképp” szekció - az előadóterem meg­közelítése: az épület alatti alag­soron át balra a­z épületbe, ott táblák jelzik a kettős spirálú lépcsőt, II. emelet, MZ/X te­rem, „Ősi hitünk” szekció - követik a kereszteket, Dávid-csillago­­kat, félholdakat, sarlókat-kala­­pácsokat és a horogkereszteket előzetesen a portán leadni. Til­tott szerek használata kötelező! A hat ujjat felmutatni tudók ajándékba egy hetediket kap­nak (asztalosok jelentkezését sajnos nem tudjuk elfogadni). „Eleink élete - eleink étele” szekció - kérjük az előkészített húsokat és a nyergeket előző nap eljuttatni a helyszínre, a HCCP előírások teljesítésé­ré­ A hat ujjat felmutatni tudók ajándékba egy hetediket kapnak gett. Menü: ősi magyar ételek ősi magyar alapanyagokból - lecsó, paprikás krumpli, rác­ponty, cigánypecsenye, francia­­saláta, gyros. „Mit adtak a magyarok a vi­lágnak?” szekció - diaporáma­­vetítés a kalandozások korából, archív családi fotók Újvidékről, légifelvételek Hirosimáról, „bé­csi anzix Gorenjével” vetélkedő, hátrafelé nyilazás tévészékhá­­zakra. „Iskolában így taníccsák” szekció - „Három tenger mos­sa” - hidrogeológiai perfor­mance. „Magyar jobbágy” - la­tin nyelvi vetélkedő. „Budapest megmentője” - sorjáték. „Viseletünk” szekció - belé­pés kacagányban, buzogán­­nyal. Tarsolylemez-szépségver­seny, gyorsulásos nemezkészí­tés. „Idegenszívűek” szekció - a rendezvény ideje alatt a bárban esztrádzene, operett-sanzonok, kuplék, délután balkáni és ro­ma talpalávaló. Hajnaltól Macs­kajaj, végül kidobóember-be­mutató. Az italfogyasztás in­gyenes. A rendezvény végén hi­deg vizes jakuzzi a Dunában. Ebbe a szekcióba a jelentkezé­seket csak térítés ellenében tudjuk elfogadni. Rendezvényünk biztonságá­ról a „Hetedik törzs” Kft. gon­doskodik. Parkolási lehetőséget a Táltos Zrt. biztosít. újságíró

Next