Népszava, 2011. január (138. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-20 / 16. szám
6 NÉPSZAVA VÉLEMÉNY 2011. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK Az atipikus lett a tipikus Az Országgyűlés Hivatalának összesítése alapján az új összetételű parlament május közepe óta 43 új törvényt alkotott, és 107 törvénymódosítást fogadott el. Ezen új jogszabályok megalkotására a legnagyobb számban - hetvennégy - a Fidesz képviselőitől érkezett javaslat, míg hetven alkalommal a kormány, öt esetben a bizottságok, egy alkalommal pedig egy Jobbikhoz tartozó képviselő nyújtott be önálló indítványt. Ha egy kicsit a közzétett tények mögé nézünk, akkor a parlament mintaadó szerepével kapcsolatban levonhatunk néhány következtetést. Az adatokból jól látható, hogy az újjáalakult Országgyűlésben többségében nem a kormány a törvények, illetve azok módosításának kezdeményezője, többségében nem az elmúlt húsz évben kialakult szokásos rendben alkotják meg a képviselők az új jogszabályokat. A parlamentáris demokráciákban, azaz a modern társadalmak közhatalmi szervezetrendszerében az a munkamegosztás alakult ki, hogy tipikusan a parlamenteknek felelős kormányok készítik elő a törvénytervezeteket. A hatékony és sikeres társadalmakban a kormány rendelkezik azzal a szakmai tudással, forrásallokációs képességekkel, amelyek mobilizálásával hatékony és a „köz” érdekét szolgáló jogszabályok születhetnek. A színvonalas, időtálló, önkéntes jogkövetésre alkalmas jogszabály előkészítése szakszerű jogi-kodifikációs ismereteket, széles körű nemzetközi, jogi és társadalmi tapasztalatokat, valamint az érintettekkel előzetesen lefolytatott konzultációkat feltételez. A majdani törvény hatékonyságát jelentősen befolyásolja az is, ha előtte megfelelő modellezés, háttérszámítások is készülnek, melyekhez szintén szakértelem, idő és források szükségesek. A törvényjavaslat parlamenti szakaszában az előterjesztőknek további szakmai követelményeknek kell megfelelniük. A parlament különböző fórumain megfelelő szakmai előterjesztést kell mondani, bizottsági üléseken értékelni majd indokolni kell a beérkezett módosító javaslatok elfogadottságát, illetve elutasítottságát. Szavazások alkalmával nyilatkozni kell a támogatottság jellegéről. Alappal feltételezhető az, hogy az országgyűlési képviselő csak kivételesen rendelkezik a fentiekben vázolt, a „köz” érdekét szolgáló jogszabályok előkészítéséhez szükséges feltételekkel. Az országgyűlési képviselők megválasztásakor - különösen az egyéni választókörzetben megválasztottak esetében - alapvetően nem a jogszabályok kodifikációjához szükséges képességek dominálnak. A jogszabályok szakmai előkészítése szempontjából nagy valószínűséggel a képviselő laikusnak tekinthető. Indokoltnak tűnik a mostanában egyre több helyen megfogalmazott azon kritika, mely szerint negatívan hat a jogbiztonságra, a jogszabályok minőségére a törvényalkotás terén az utóbbi hónapokban tapasztalt gyakorlat. Nem tekinthető Nem a kormány a törvények, illetve azok módosításának kezdeményezője pozitív változásnak az, ha a kivétel válik általánossá. Az államszervezet működési zavarát jelzi, ha a törvényhozás szakmai igényességéért felelős szerv kezéből nagyrészt kikerül az előterjesztés körültekintő előkészítése, az érintett civil szervezetekkel való egyeztetés és konzultáció lebonyolítása, valamint a parlamenti szakasz körültekintő figyelemmel kísérése. A parlamenti honlap adataiból az is kiolvasható, hogy a jelenlegi Országgyűlés 48 esetben a házszabálytól eltéréssel, 74-szer pedig sürgősséggel fogadta el a Ház elé kerülő indítványokat. A számok alapján megállapítható, hogy parlamenti képviselők gyakran éltek az elmúlt évek során kialakított tipikus törvényalkotási menetrend szabályaitól való eltéréssel, az atipikus eljárási rend alkalmazásával. A kivételes esetekre megalkotott törvényalkotási szabályok túl gyakori alkalmazása a házszabály körüli zavarokat jeleznek. A törvényjavaslatok tárgyalási rendjével kapcsolatos szabályokról már a demokratikus parlament első ciklusában körültekintő vita kezdődött el. Az akkori hozzászólók egyaránt fontosnak tartották a jogikodifikációs szakszerűség biztosítását, a közélet iránt érdeklődők intézményesült bekapcsolódását és a hatékony kormányzás érvényesülését. A kilencvenes évek közepén 70 százalékkal elfogadott (csak az FKGP nem támogatta) házszabály - kisebb módosítások mellett - a mai napig megfelelő keretnek bizonyult az Országgyűlés működésével kapcsolatos események szabályozásához. Az elmúlt parlamenti ciklusokban is mindig adódtak olyan, előre nem kalkulálható vagy politikai szempontból méltányolható körülmények, melyek okán az indítványtevők kezdeményezték a házszabálytól való eltérést. Az előterjesztők azt igényelték, hogy az adott konkrét esetben ne az általános eljárási rendben alkosson törvényt vagy fogadjon el politikai nyilatkozatot a parlament, hanem a törvényalkotás „technológiai” folyamatától térjen el. A parlamenti többség az általános tárgyalási menetrendtől 2002-ben 11 százalékban, 2006-ban 13 százalékban, míg 2010-ben már 32 százalékban tért el. Az adatokat kissé megváltoztatná az, ha a sürgős tárgyalás eseteit is figyelembe vennénk. A házszabálytól való eltérésnek előnyei, de sajnos hátrányai is vannak. Az előre leszabályozott eljárási rendtől való eltérés előnye, hogy gyorsan megszületnek azok a magas szintű jogszabályok, határozatok, állásfoglalások és nyilatkozatok, amelyeket a parlamenti többség fontosnak tart. Az atipikus tárgyalási menetrend hátránya viszont az, hogy gyakorlatilag kirekesztődnek a törvényalkotás menetéből a szakmailag indokoltnak tartott szempontok figyelembevételének lehetőségei. A házszabály megalkotói azt tartották optimálisnak, ha a szakmailag megfelelően előkészített indítványok megfelelő idő biztosítása mellett végigjárják mindazokat a szakaszokat, melyek garanciát jelenthetnek a színvonalas szakmai törvényekre, az átlátható és követhető alkotási folyamatra és arra, hogy a meghozott jogi normában transzparensen jelenjenek meg az érdekek. A tipikus eljárás az, hogy a szabályozási célból előterjesztett indítványt először a tárgyalásra való alkalmasság megítélése végett vizsgálja meg a téma szerint illetékes országgyűlési bizottság. Az indítvány csak az alkalmasságának kinyilvánítása után kerülhet a plenáris ülés napirendjére, ahol előbb általános vitára kerül, és csak a következő héten kerülhet részletes vitára. Az illetékes bizottságok közben állást foglalnak az időközben benyújtott módosító, illetve kapcsolódó módosító képviselői indítványokról. A plenáris ülésen történő kétlépcsős szavazásra az ezt követő héten kerülhet sor. Az indítvány bizottsági és plenáris tárgyalása során, azzal párhuzamosan szakmai és civil szervezeti egyeztetésekre van lehetőség. Amennyiben a jogalkotók eltérnek az előre meghatározott eljárási rendtől, akkor a témához kapcsolódó szakmai és civil szervezetek véleményének megismerése, az esetlegesen fennálló nézetkülönbségek kölcsönös megismerése, a kompromisszumok megtalálása szinte lehetetlenné válik. Az utóbbi időben a törvényalkotási módszerekben tapasztalt változások érintették mind az előterjesztők személyét, mind a tárgyalások rendjét. A változások hátrányosan érintették a jogalkotás során érvényre juttatandó érdekek átláthatóságát, nyilvánosságát és kiszámíthatóságát. Az előterjesztések szakszerűsége, valamint a társadalmi szereplők bevonásának esélye is jelentősen csökken, ha az atipikus eljárási rend válik tipikussá az Országgyűlés munkájában. politológus Szlovák tégla Amikor néhány héttel ezelőtt Richard Sulik, a pozsonyi törvényhozó testület - és egyben a kormánypárti Szabadság és Szolidaritás (SaS) - elnöke váratlanul előrukkolt egy bizonyos B változattal, kabinettársai minden bizonnyal alaposan ráförmedtek, hogy ne sokat emlegesse a szlovák korona feltámasztását. Mert Sulik ama bizonyos B variáns emlegetése kapcsán valóban arról filozofálgatott, hogy módfelett nehéz időket élünk, nem egyszerű az eurózóna országainak, lásd a görögországi példát... És hát ha olyannyira nehéz az euróval, miért ne lehetne visszahozni a drága, jó szlovák koronát. Ebből jött össze a B változat elnevezés, mert ugyebár az A, vagyis a jelenlegi eurós variáns veszélybe került. Richard Sulik ezen kijelentésével nem csupán a szlovákiai politikai és gazdasági berkekben keltett figyelmet. „Eljött az ideje, hogy Szlovákia már ne higgyen vakon az eurózóna vezetőinek, és előkészítsen egy B forgatókönyvet, ami a korona újbóli bevezetését jelenti”, írta decemberben a házelnök. Pénzügyi fejtegetésére felfigyeltek az EU nagyjai is, elsősorban Németország és Franciaország, így aztán a szlovák parlament elnöke amilyen hirtelen előjött a témával, ugyanolyan gyorsan abba is hagyta pénzügyi elmélkedését. Csakhogy a napokban a B változatos kártyát előhúzta Iveta Radicová miniszterelnök asszony is. A kormányfő a már összevont közszolgálati rádió és tévé egyik rádiós politikai vitaműsorában felvetette, hogy a közös európai pénznemnek ugyan megvannak a maga előnyei, de nem kell okvetlenül az euró megmentésére összpontosítani. Ennyi! Radicová leszögezte, az eurót nem lehet védőhálóval megmenteni, csakis az unió egyes tagországai gazdaságának a talpra állításával. A szlovák miniszterelnök ezzel elsősorban védekezett, mégpedig a népszerűtlen megszorító gazdasági intézkedések szükségességét próbálta magyarázni. A reformokra szükség van, s ezek következményeit, sajnos. Az eurót nem lehet védőhálóval megmenteni mindenkinek vállalnia kell. Természetesen ezzel tisztában vannak mind Németországban, mind pedig Franciaországban. Mert, ha tetszik Pozsonynak, ha nem, az eurózóna kezelésének és irányításának kormánykereke az említett két országban van. A koronához való visszalépés Sulik és Radicová vészforgatókönyv-elképzelése. Csakhogy az Európai Unió bástyája nem Szlovákia, s ha az európai közös falból esetleg csak egyetlen téglát is megbolygatnának, veszélybe kerülne az egész hatalmas építmény. Amelybe nemrégiben együttesen 750 milliárd eurót fektettek be, mentésére azoknak, akik gazdaságilag a szakadék legszélére kerültek, vagy fél lábbal már bele is lógnak a mélybe. A megoldás azonban egészen másutt van, mint amerre Radicováék visszatérnének. Nem a szlovák korona feltámasztásában, hanem a gazdasági élet restrukturalizációjában, a bürokrácia csökkentésében, valamint a korrupt irányítási módszerek teljes felbomlasztásában. Nem beszélve arról, hogy a koronához való esetleges visszatérés mintegy 200 millió euróba, azaz több mint 6 milliárd koronájába kerülne Szlovákiának. Erről azonban sem Radicová, sem Sulik nem szólt. Szene, Szlovákia www.nepszava.hu Vikiliksz Postaládámba ma ismeretlen kezek bedobtak egy dokumentumot, mely nem más, mint pártunk és kormányunk kidolgozott tervezete (nyelvileg ellenőrizte a KEH) arról a konferenciáról, melyet az elnyomatás súlyos évei után végre méltóképp rendezhetnek meg. A dokumentum titkos egyelőre, de persze a gaz Vikiliksz kiszivárogtatta. Világ magyarjai, egyesüljetek! Konferencia az összmagyarságért Program Időpont: Boldogasszony havának harmadik szerdája Helyszín: Magyarország számtani közepe Célunk a méltatlanul elnyomott magyarság öntudatának feltámasztása, az elhallgatott történelmi tények tisztázása és nemzeti önérzetünk kifejezése, különös tekintettel féléves EU- elnökségünkre. Regisztráció és előzetes bejelentkezés szükséges! Az űrlapokat fekete hollóval kérjük eljuttatni a szervezőkhöz. „Kettős honfoglalás szekció” - 10.00-tól és 10.45-től folyamatosan. „Tudásunk a rovásírás” szekció - egész napos program. A résztvevők az eszközöket és az elsősegélycsomagokat a regisztrációkor vehetik át. „Szkíta múltunk - helyünk a galaxisban, Szíriusz másképp” szekció - az előadóterem megközelítése: az épület alatti alagsoron át balra az épületbe, ott táblák jelzik a kettős spirálú lépcsőt, II. emelet, MZ/X terem, „Ősi hitünk” szekció - követik a kereszteket, Dávid-csillagokat, félholdakat, sarlókat-kalapácsokat és a horogkereszteket előzetesen a portán leadni. Tiltott szerek használata kötelező! A hat ujjat felmutatni tudók ajándékba egy hetediket kapnak (asztalosok jelentkezését sajnos nem tudjuk elfogadni). „Eleink élete - eleink étele” szekció - kérjük az előkészített húsokat és a nyergeket előző nap eljuttatni a helyszínre, a HCCP előírások teljesítéséré A hat ujjat felmutatni tudók ajándékba egy hetediket kapnak gett. Menü: ősi magyar ételek ősi magyar alapanyagokból - lecsó, paprikás krumpli, rácponty, cigánypecsenye, franciasaláta, gyros. „Mit adtak a magyarok a világnak?” szekció - diaporámavetítés a kalandozások korából, archív családi fotók Újvidékről, légifelvételek Hirosimáról, „bécsi anzix Gorenjével” vetélkedő, hátrafelé nyilazás tévészékházakra. „Iskolában így taníccsák” szekció - „Három tenger mossa” - hidrogeológiai performance. „Magyar jobbágy” - latin nyelvi vetélkedő. „Budapest megmentője” - sorjáték. „Viseletünk” szekció - belépés kacagányban, buzogánnyal. Tarsolylemez-szépségverseny, gyorsulásos nemezkészítés. „Idegenszívűek” szekció - a rendezvény ideje alatt a bárban esztrádzene, operett-sanzonok, kuplék, délután balkáni és roma talpalávaló. Hajnaltól Macskajaj, végül kidobóember-bemutató. Az italfogyasztás ingyenes. A rendezvény végén hideg vizes jakuzzi a Dunában. Ebbe a szekcióba a jelentkezéseket csak térítés ellenében tudjuk elfogadni. Rendezvényünk biztonságáról a „Hetedik törzs” Kft. gondoskodik. Parkolási lehetőséget a Táltos Zrt. biztosít. újságíró