Népszava, 2011. június (138. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-01 / 127. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. JÚNIUS 1., SZERDA Amíg a tárca a nyerőgépek ügyében nem zárja le a vizsgálatot, az sem publikus, mikorra fejezik be a munkát Még­keresik a százmilliárdokat Bár Lázár János Fidesz-frakcióvezető szerint hamarosan lezárul a nyerőgépek­hez köthető, eltitkolt szerencsejáték-bevételek felkutatására fél éve - épp az ő jelzésére - indított vizsgálat, a nemzetgazdasági tárca még nem látja az alagút végét. Lázár szerint „adócsalással és megtévesztéssel évi 200-400 mil­liárdos hasznot tüntetnek el az állam elől". A vállalkozásokat tömörítő szövet­ség biztos benne, semmi törvénytelenre nem bukkan a tárca. Ettől tart a játé­kosok szövetsége is, ők jobban bíznának egy független parlamenti vizsgáló­­bizottságban. LENGYEL TIBOR F­él éve tart a szerencse­játékszektort, azon belül is a nyerőgépbiznisz vis­­­szásságait érintő átfogó vizsgá­lat a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárcánál­­ a nyilvánosság teljes kizárásával. Bár a múlt héten a kezdemé­nyező Lázár János már úgy nyilatkozott, „hamarosan” lezá­rul a vizsgálat, a minisztérium­nál kérdésünkre kerülték az ilyen bizonytalan becslést is, így nem tudni, mikorra fejezik be a munkát, addig viszont a vizsgálat megállapításairól nem is adhatnak tájékoztatást. Ér­dekes, hogy a tárca az ágazat­ban közismert svindlikre való utalást is kerüli, mikor a „pénz­nyerő automaták üzemeltetésé­ből származó állami bevételek alakulásának” vizsgálatáról írt minapi válaszában. A januári minisztériumi köz­lés konkrétabb volt: aszerint azt vizsgálják, érte-e kár a költ­ségvetést, vagyis a nyerőgépet üzemeltetők az adóalapot képe­ző bevételt eltitkolhatták-e. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis konkrét csalásgyanúra hívta fel Matolcsy figyelmét abban a ta­valy novemberi írásbeli kérdé­sében, melynek hatására a vizsgálat elindult. Lázár azt tu­dakolta, „miért nem érdekli az államot a pénznyerő automa­tákból származó bevétel, illetve hová tűntek és kinél landoltak a milliárdok?” A tét nem kicsi. Lázár legalábbis azt is írta: „adócsalással és megtévesztés­sel mintegy 200 és 400 milliár­dos haszonhoz tud jutni egy bi­zonyos érdekcsoport évente, il­letve ennyit tüntetnek el az adóhivatal és az állam elől”. Az is igaz, hogy Matolcsy már tavalyi válaszában­­ még a vizsgálat elrendelése előtt­­ tompította Lázár kijelentéseit. Bár indokoltnak tartotta a pia­ci szabályozás átfogó felülvizs­gálatát, a miniszter azt írta: „képviselő úr által hivatkozott számok forrása számomra is­meretlen, nem derül ki a szá­mítás módja, így azok ellenőr­zésére sincs mód”. Az érvelés számszerűsége problematikus - jegyezte meg Matolcsy, aki statisztikákkal támasztotta alá, hogy a pénznyerő automa­ták számának csökkenése arányban áll a játékadó-bevé­telek mérséklődésével. Tény, hogy az eltitkolt bevé­telt természetéből fakadóan ne­héz észrevenni, még problémá­sabb megbecsülni. Erre tesz vélhetően kísérletet az a hétfős csapat - három belső ellenőr és négy külső szakértő -, amely a tárcánál a vizsgálatot folytatja. A kontroll érinti a szaktárca il­letékes szervezeti egységeit: a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, az ágazat ellenőrzéséért felelős Szerencsejáték Felügyeletet és a nyerőgépeket hitelesítő Mé­résügyi Hatóságot is. Utóbbi szervezetekre utalhatott a kér­dései alapján a piac működésé­ről belső információkkal bíró Lázár, mikor előre felhívta Matolcsy figyelmét arra: „meg kell válni azoktól, akik részesei voltak a kialakult helyzetnek és a lobbicsoportok befolyása alá kerültek”. Ami a jelenlegi ellenőrzési és szabályozási rendszer kijátsz­hatóságát illeti, Lázár is jelezte, a nyerőgépeket üzemeltetők be­folyásolhatják a gépek adatait úgy, hogy a hatóságok abban a hitben vannak: a bevallott ada­tok a valóságot tükrözik. A ki­finomult elektronikus eszközök segítségével ugyanis az auto­matából származó jövedelmet könnyedén el lehet titkolni. A nyerőgépeket üzemeltető vállal­kozásokat tömörítő Magyar Szerencsejáték Szövetség vi­szont azt hangoztatja, ez az ágazat az egyik legjobban el­lenőrzött. A szervezet elnöke, Schreiber István lapunknak azt mondta: ők is várják a tárca vizsgálatának eredményét, de biztos benne, az ellenőrzés nem tár fel semmi törvénytelent. Még pörög a minisztériumi vizsgálat, és nem tudni, ki nyer a végén fotó: shutterstock Élnek a gyanúperrel Anélkül, hogy a még zajló vizsgálatot meg­kérdőjeleznénk, felmerülhet a gyanú, hogy az ellenőrzés elsiklik néhány fontos kérdés felett, így éppen a lényegre nem kapunk választ: hová tűnhettek az elmúlt 20 évben súlyos százmilliárdok - osztotta meg aggá­lyait lapunkkal a Szerencsejátékosok Érdek­­védelmi Közhasznú Szervezetének szóvivő­je. Abházi József emlékeztetett: a több százezer játékost képviselő szervezetükkel a vizsgálat alatt senki nem vette fel a kap­csolatot, nem tudják, hogy az ellenőrzés érintette-e például a nyerőgépek úgyneve­zett fekete dobozainak és a játékprogra­moknak a vizsgálatát, pedig éppen ezeket lehet manipulálni. A szóvivő szerint ebben a témában „politikai játszmák folynak", a tárca vizsgálata is csupán „mumus". Abházi azt tartaná a legjobbnak, ha egy, a nyilvá­nosság előtt működő parlamenti vizsgáló­­bizottság venné kezébe az ügyet, és füg­getlen szakértők, nem pedig az érintett ál­lami szervek képviselői segítenék a munkát. Hozzátette:„nem politikai hisztit akarunk", hanem valódi válaszokat arra, eltűntek-e és ha igen, kinél landolhattak az adómilliár­­dok. Emlékeztetett: az előző ciklusban Csá­szár Antal független - később fideszes - képviselő és Gulyás József SZDSZ-es politi­kus is vizsgálatot sürgetett - hiába. Az egyesület pedig már 2008-ban jelezte Or­bán Viktornak, hogy„az államnak 41 milli­árd forint bevétele származik ezekből a gé­pekből, de a tiszta bevétel ennek a sokszo­rosa, amiről az APEH nem vesz tudomást". www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Magánalapítványt államosítana a Fidesz? Egy magánalapítvány működ­teti az ország első, 23 éve auto­nóm módon működő alternatív gimnáziumát, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot (AKG), ezt pedig nem lehet csak úgy „államosítani” - jelentette ki az iskola alapítója, pedagó­giai vezetője a Figyelőnetnek. Horn György - aki a korábbi SZDSZ-ügyvivő Horn Gábor testvére - reméli, csak „a bü­rokratikus apparátus sajátos mechanizmusából fakadó ba­ki”, hogy a Magyar Közlönyben nemrég megjelent, az AKG-t működtető alapítványt felszá­molná a kormány. Horn a Népszabadságnak be­szélt először arról, hogy az AKG-t fenntartó magánalapít­vány jövőjét érintő tervekről meglepetéssel értesült. Már csak azért is, mert nem érti, hogyan válik az állam tulajdo­nossá egy olyan iskolában, amelynek fenntartásához már 15 éve nem ad pénzt. Emlékez­tetett: az iskola fenntartója semmiben sem hasonlít a mai közalapítványokra, amit az is jelez, hogy a minden iskolának járó, diákonkénti normatív tá­mogatáson túl az AKG semmi­lyen pluszpénzt nem kap az ál­lamtól. Adatai szerint a gimná­ziumban tavaly csaknem hat­száz diák tanult, utánuk 142 millió forint normatívát utalt az állam. Ez az iskola költségve­tésének 24 százaléka, míg eh­hez a fővárosi önkormányzat tavaly 1,4 milliót adott, idén vi­szont már semmit. A családok átlagosan 55 ezer forintnyi - 25 ezertől 120 ezerig terjedő - hoz­zájárulást vállaltak. A magán­­személyektől végül összességé­ben 206 millió, gazdasági tár­saságoktól pedig 91 millió fo­rint támogatás érkezett, és az alapítvány 406 milliót fordított a gimnázium fenntartására. Horn emlékei szerint egyéb­ként hónapokkal ezelőtt volt egy egyeztető tárgyalás, ahol Gál András Levente, a Közigaz­gatási és Igazságügyi Miniszté­rium államtitkára jelezte a szándékot, hogy az iskola ala­pítványát megszüntetnék, és többségi állami tulajdonú non­profit gazdasági társasággá alakítanák. Ezt az AKG-sok már akkor rossz megoldásnak tartották, és Horn most is azt reméli, ha a fenntartó jogi stá­tusa változik is, az nem jelenti majd azt, hogy az állam korlá­tozza az iskola autonómiáját. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Kötcse kilencedszer „A nemzeti kormányzás első éve" címmel rendezik meg va­sárnap Kötcsén a hagyományos polgári pikniket - írta a nol.hu. A rendezvény házigazdája idén is a Balog Zoltán által vezetett Pol­gári Magyarországért Alapít­vány, valamint a Hermina Szalon, a Belvárosi Polgári Szalon és a Konrad Adenauer Alapítvány lesz. A Dobozy-kúrián a piknik fő szónoka ezúttal is Orbán Viktor lesz. Az előadók között szerepel Navracsics Tibor miniszterelnök­helyettes, közigazgatási és igaz­ságügyi miniszter, Matolcsy György nemzetgazdasági mi­niszter és Balog Zoltán társadal­mi felzárkóztatásért felelős ál­lamtitkár is. A kötcsei találkozót 2004 óta évente rendezik meg fideszes politikusok és a jobbol­dali értelmiségi holdudvar rész­vételével a Somogy megyei tele­pülésen. A tanácskozások nem nyilvánosak, a meghívottak kö­réről a szervező alapítvány dönt. Tavaly két alkalommal is volt ta­lálkozó Kötcsén, legutóbb szep­temberben rendeztek polgári pikniket. Akkor Orbán a többi között azt mondta, Magyaror­szágon 2010-ben lezárult az utó­piák évszázada. ► NÉPSZAVA Hoffmann elállt az etikai vizsgálattól Nem kell vizsgálódnia Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke ellen a párt etikai bizottságának, mert Hoffmann Rózsa oktatási állam­titkár visszavonta bejelentését. Legalábbis erről számolt be az Index. A portálnak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta, a kereszténydemokrata államtitkár lényegében vissza­vonta a pártszövetség etikai bi­zottságának küldött beadvá­nyát. Hoffmann Rózsánál a múlt héten telt be a pohár, amiért Pokorni Zoltán, az előző Orbán­­kormány oktatási minisztere rendszeresen kritizálta javaslata­it. Az államtitkár etikai vizsgálat indítását kérő beadványban ös­­­sze is gyűjtötte Pokroni sajtóban tett megjegyzéseit. Harrach vi­szont azon fáradozott, hogy a két párt frakciója még a hivata­los vizsgálat előtt simítsa el a két politikus ellentétét. Kérdés, hogy ez mennyire sikerült. Az államtit­kár egyébként tegnap közle­ményben jelezte: szándéka nem változott, a nyilvánosság kizárá­sával kívánja tisztázni, helyes vagy helytelen, ha az Ország­­gyűlés szakbizottságának kor­mánypárti elnöke folyamatosan a médiában bírálja a kormány és az államtitkárság intézkedéseit, tervezeteit. Anépszava Terítéken az elmúlt 20 év Valóban kudarc volt az elmúlt húsz év? - tették fel a kérdést ne­ves szakemberek tegnap a Politi­katörténeti Alapítvány és a Nap­világ Kiadó 20 év után című könyvsorozatának lezárásaként rendezett konferencián. A köte­tek szerzői mellett Tamás Pál szociológus (képünkön), Iványi Gábor metodista lelkész és Len­gyel László közgazdász, politoló­gus arra is választ keresett, hogy a rendszerváltás óta eltelt két év­tized hibáiból következtek-e az elmúlt egy év történései, illetve mi várható a következő években. Tamás Pál szerint Magyarorszá­gon összeomlott a rendszervál­tás és a rendszerváltó elit. Úgy vélte, a magyar rendszer sajátos­sága az, hogy sikerült egy nyu­gat-európai típusú demokráciát felépíteni, amely azonban bom­lani kezdett. A sorozatban önálló könyvvel jelentkezett mások mellett Lakner Zoltán politoló­gus, Ripp Zoltán történész, Ferge Zsuzsa szociológus, Fleck Zoltán jogszociológus, Andor László uniós biztos, Balázs Péter koráb­bi külügyminiszter és Pitti Zoltán közgazdász, az APEH volt elnöke. A kötetekről részletesen olvas­hatnak majd lapunkban, az első ismertető a szombati Szép Szó­ban jelenik meg. ► NÉPSZAVA Jogerősen is nyert Helmeczy Másodfokon is pert nyer a Hír Tv „drogügye" miatt indított bünte­tőperben Helmeczy László, a Fő­városi Bíróság ugyanis helyben­hagyta a korábbi, tavaly novem­berben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon hozott felmentő ítéle­tet. Akkor Helmeczy Lászlót bűn­­cselekmény hiányában mentet­­ték fel. A pert Helmeczy ellen rá­galmazás miatt Kisberk Szabolcs és Krakkó Ákos riporter indította hat, a botrány 2008-as kirobba­nása után tett sajtónyilatkozat miatt. A Fővárosi Bíróság szerint „semmilyen néven nevezendő valóságtartalma" nem volt azok­nak a kijelentéseknek, amelyek szerint az ügyvéd „bármilyen módon közreműködött volna jobboldali ellenzéki újságírók ká­bítószeres ügybe keverésében". ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next