Népszava, 2011. július (138. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-01 / 152. szám

Kökény szerint a Semmelweis Terv az állam mindenhatóságának és az ágazat kényszerpályán tartásának programja Pénzügyi diétán az egészségügy Sem többletforrást, sem valódi perspektívát nem nyújt az egészség­ügy számára - ez a véle­ménye az MSZP-nek a Semmelweis Tervről, amelyet kártékonynak, cinikusnak és hazugnak nevezett Kökény Mi­hály. A szocialista politi­kus szerint ráadásul a terv egyes rendelkezé­sei súlyosan törvény­­sértőek lehetnek. Szócs­ka Miklós államtitkár eközben arról beszélt, hogy „érvényes egész­ségpolitikai koncepció­ja van az országnak", és nem kerül ki pénz az egészségügyből. Kér­dés, hogy az elmúlt év tapasztalatai alapján le­­het-e bízni ebben, hi­szen nem az egészség­ügyre fordítják például a gyógyszerkasszából kivont több százmilliár­­dot. K­ártékonynak, cinikusnak és hazugnak tartja a Semmelweis Tervez az MSZP. A koncepció sem több­letforrást, sem valódi perspek­tívát nem nyújt az egészségügy számára, és leginkább a fővá­rosi kórházak brutális államo­sításának, valamint az állam mindenhatóságának és az ága­zat megszorításokkal tarkított kényszerpályán tartásának programja - mondta lapunk­nak Kökény Mihály. Az MSZP egészségpolitikai tanácsadó testületének elnöke a mai Sem­melweis Nap alkalmából szoli­daritását és tiszteletét fejezte ki az ágazat dolgozóinak, hiszen - mint fogalmazott - amit az Or­­bán-kormánytól kaptak ebből az alkalomból, az egy vicc. Sem valódi ígéretet, sem pontos in­tézkedési tervet nem nyújt a Szócska-csomag, főként nem az egészségügyi dolgozók bér­rendezésével, helyzetük javítá­sával kapcsolatban. Csak az időt húzzák azzal, hogy a hatá­rozat szeptember végéig ad ha­táridőt a koncepciók előkészíté­sére, miközben ott porosodnak a minisztérium fiókjaiban a kész, kidolgozott háttéranyagok - tette hozzá a volt egészség­­ügyi miniszter. Érvényes egészségpolitikai koncepciója van az országnak, amelyet a szakma széles réte­geivel való egyeztetés után fo­gadott el a kormány - mondta ezzel szemben a szakállamtit­kár még szerdán. Aznap lépett ugyanis életbe a Semmelweis Tervről szóló kormányhatár.­„Csak" a többletforrás és a perspektíva hiányzik zaj, Szócska Miklós pedig ebből az alkalomból ismertette az 1- 1,6 millió lakosonként felosz­tott térségi betegellátási mo­dellt, illetve a várható intézke­déseket és határidőket. Állami vezérlésű betegellá­tást jósol a koncepció, amely­ben ugyanakkor a politikai ér­dekek mentén szerveződés az egyik legnagyobb veszély - ma­gyarázta Kökény. Úgy vélte, a kialakult rendszer nagyon fog hasonlítani a korábban a Fi­desz által rendre támadott irá­nyított betegellátási modellre, csakhogy a Szócska-csomag félretolta a társadalombiztosí­tót, és fölé - egyelőre nem tud­ni, milyen költséggel - állami intézményhálózatot hozna lét­re. Ez szintén a mai kormány­pártok eddigi nézeteinek teljes pálfordulását jelenti, mint ahogy az is, hogy felülírják az önkormányzatok tulajdonosi jo­gait, amikor a fenntartói hatás­köröket az állami betegszerve­zési igazgatóságoknak kívánják adni. Kökény szerint a Semmel­weis Terv egyes rendelkezései törvénysértőek lehetnek, ha nem módosítják annak megfe­lelően az önkormányzati tör­vényt. Ha viszont annak új koncepciójában már a főváros­hoz hasonló módosítások lesz­nek, az nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a megyéknél, de akár máshol is tömeges kór­ház-államosítás készül. A 12 fővárosi önkormányzati tulajdonú kórház államosítása mellett egyébként Szócska szer­dán azzal érvelt, szűkösek a források Budapest és vonzás­­körzetének átalakításához. Ezért ennek fedezetére a koráb­ban egészségügyi célt szolgáló intézmények esetleges haszno­sításából vagy értékesítéséből nyerhető forrást használnák fel. Az államtitkár ugyanakkor ezúttal is azt ígérte: pénz nem kerül ki az egészségügyből, és az ellátórendszerben keletke­zett tartalékokat is az egész­ségügybe forgatják majd vissza, méghozzá elsősorban a dolgo­zók bérére. Mindezek mellett a kormány a Semmelweis Terv­hez kapcsolódó első forráste­remtő lépést is támogatja - mondta, utalva a népegészség­ügyi termékdíj bevezetéséről szóló javaslatra. Ezzel szemben a kormány­­párti képviselők által beterjesz­tett törvényjavaslat szerint a hamburgeradóból származó be­vételek a központi költségve­tést, nem pedig az egészségügy célzott területeit illetik majd - hívta fel a figyelmet Kökény. Ez­zel kapcsolatban az MSZP mó­dosító indítványokat is benyúj­tott, és arra is fel kívánják hív­ni a kabinet figyelmét, hogy a Semmelweis Tervről szóló hatá­rozat kimondja: a gyógyszer­­kassza már elfogadott, illetve a Széll Kálmán Tervben megha­tározottak szerint több száz­­milliárdos kivonását kifejezet­ten nem az egészségügyre for­dítják. Mindez azt jelenti, az egészségügy továbbra sem re­ménykedhet többlettámogatás­ban, míg a kormány több mint egyéves regnálása alatt csak kivontak - emlékeztetett Kö­kény. Mindeközben tovább nő a kórházi adósságállomány, pél­dátlan mértékben fokozódik a dolgozói migráció,­­és az Orbán Viktor kormányfő fogorvosának járó milliárdokon kívül semmi­féle pluszforrásról nem tudni”. B.I.M. Aligha lesz talpra állás az ágazatban a közeljövőben, a kormányzati tervek semmi jót nem ígérnek fotó: vajda József Lenyúlás és kifosztás A 12 fővárosi kórház kétharmadának bezárásához vezethet a Semmelweis Terv - hívta fel a figyelmet Horváth Csaba. A fővá­rosi MSZP-frakció vezetője szerint ugyanis a terv életbelépésével „megkezdődött Budapest lenyúlása és kifosztása". A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő fekvőbeteg-ellátó egészség­­ügyi intézmények állami átvételéről is szóló kormányhatározat szerint az állam a budapesti gyógyító intézményeket, mint ingatlanportfóliót kezeli majd, amely akár nyolc kórház bezárá­sához is vezethet. Horváth arra szólította fel a főpolgármestert, nyilatkozzon arról, tudomása szerint melyek lesznek a bezáran­dó intézmények. Arra is választ vár Tarlós Istvántól, fenntartja-e azt a korábbi állítását, amely szerint a főváros nem kívánja in­gyen átadni az államnak a mintegy 160 milliárd forint értékű kór­házi ingatlanvagyonát. MSZP: még számolják a voksokat Értesülésünk szerint több mint 9 ezren járultak urnákhoz az MSZP pártszavazásán, és né­hány kérdésben akár eredmé­nyes is lehet a voksolás. Hiva­talos tájékoztatást várhatóan ma adnak a szavazásról. Úgy tudjuk, hogy ma a szocialista párt elnöksége is összeül, az országos választmány pedig holnap értékeli a pártszava­zást, és a végeredményt is ak­kor hirdetik ki. Ekkora részvételre a kezde­ményezők sem számítottak a múlt héten. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a Facebookon korábban azt írta: politikailag sikeres, de valószínűleg eredménytelen lesz a pártszavazás. Molnár Zsolt szervezési igazgató kedden, az esti urnazárás előtt bejelentet­te: az előzetes adatok szerint csaknem 8 ezren vettek részt a voksoláson, ám ez még nem végeredmény. Tegnap többen azt állították, hogy végül egyik kérdésben sem lett meg az eredményességhez szükséges huszonöt százalék, mások azonban azt mondták, a kérdé­sekre nagyon sokan adtak le egy irányba mutató szavazatot. A volt miniszterelnök szerint az igenek aránya hétezer felett lesz, ami azt mutatja, hogy az MSZP tagsága mélyebb és gyor­sabb átalakulást szeretne. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke az MTV-ben szerda este kijelentette: a szocialista párton belül ahhoz a stílushoz kell visszatérni, ahol a párttagok vé­leménye azonnal eljuthat az el­nökségbe, a választmányba, és állandó a kapcsolat a párttag­ság illetve a vezetés között. Hoz­zátette: nem érdekli, hogy a sza­vazás eredményes volt-e, szá­mára az a fontos, hogy ezekben az ügyekben megkérdezték a párttagságot, akik kifejezték a véleményüket. A politikus el­mondta, a szocialista pártban mindenki a változást akarja, és csak abban van vita, hogy a megújulás milyen formában, milyen megoldások mentén tör­ténjen. A következő lépés az őszi kongresszus lesz, ahol fo­lyamatosan, lépésről lépésre tisztázzák ezeket az elveket, így a szocialista párt változása ér­zékelhető lesz a választópolgá­rok számára. Mesterházy közöl­te, ha eredményes a pártszava­zás, akkor az alapszabályt mó­dosító javaslatot kell a kong­resszus elé terjeszteni. Szocia­lista körből úgy tudjuk, elkép­zelhető, hogy ősszel tisztújító kongresszust tart a párt, tagre­vízióra azonban nem kerül sor. F.Á. RÖVIDEN Nem tudni, mikor távozott Stumpf Helyreigazítást kért az Állami Nyomda Nyrt. lapunktól annak kapcsán, hogy a HVG cikke alap­ján közöltük: alkotmánybíróvá választása után egy évvel, idén áprilisban távozott Stumpf Ist­ván (képünkön) az Állami Nyom­da felügyelőbizottságából (fb). Az Állami Nyomda Nyrt. kérésére közöljük, hogy Stumpf már 2010. augusztus 1-jén lemondott a cégnél betöltött fb-tagságáról, amit a társaság a tőkepiaci tör­vény előírásainak megfelelően mind a Budapesti Értéktőzsde, mind a saját honlapján bejelen­tett. Lemondását követően Stumpf nem vett részt a cég fe­jének munkájában, és díjazásban sem részesült. Ugyanakkor a ha­tályos cégadatokból - opten.hu­ - kiderül, hogy Stumpf jogviszo­nyának megváltozását, ahogyan írtuk, csak idén április 19-én je­gyezte be a bíróság, ráadásul a változás dátuma még későbbi, 2011. június 1-jei.Stumpfot egyéb­ként testvére, Stumpf János vál­totta a cég fb-jében. A népszava Hunvald nem fog megtörni Semmilyen körülmény nem tán­torítja el Hunvald Györgyöt attól, hogy az utolsó leheletéig bizo­nyítsa az ártatlanságát. „Semmi­lyen lelki, pszichikai terror, ami bőven volt a nyomozás során, nem fog megtörni" - írta a bör­tönből küldött és a Hunvald-ügy blogján közzétett levelében az előzetes letartóztatásba nemrég visszakerült volt MSZP-s erzsé­betvárosi polgármester. Hunvald - aki az ingatlanügyek másod­rendű vádlottja­­ emlékeztetett arra az egy hónapnyi időre, míg a családjával volt, majd vissza kellett mennie a börtönbe, mert a Fővárosi Ítélőtábla megváltoz­tatta a lakhelyelhagyási tilalom­ról szóló döntést, és újra a legszi­gorúbb kényszerintézkedést ren­delte el ellene. Levelében kitért arra is: bízik a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságban, hogy ügyében elmarasztalja Magyarországot, amiért őt egy „tákolmány" bűn­szervezeti gyanúsítással tartják fogva. A per további vádlottak meghallgatásával folytatódik jú­lius 8-án. ► NÉPSZAVA Romlott az ország megítélése Egyszerre rombolt és épített Gyurcsány Ferenc szerint Ma­gyarország féléves EU-elnöksé­­ge. Erről a volt miniszterelnök tegnap, az MSZP Táncsics Alapít­ványa által kiadott „A körön kí­vül. A magyar uniós elnökség mérlege" című kötet bemutató­ján beszélt. A kuratórium elnöke azt mondta, az európai polgárok szempontjából a kabinet három­negyedes iskolai osztályzatot ér­demel. A magyar választók szempontjából azonban nem le­het egykettednél jobb osztályza­tot adni az elnökségnek, mivel Magyarország gyengébb lett a fél év végére - fogalmazott, hoz­zátéve, hogy csökkent az ország érdekérvényesítő képessége, ba­rátainak száma és szövetségesei­nek együttműködési hajlandósá­ga is. A szocialista politikus sze­rint az elmúlt hat hónapban romlott az ország nemzetközi megítélése, a népszava azonnal tárgyalnának az érdekvédők Tiltakozik a Borsik János (képün­kön) vezette Autonóm Szakszer­vezetek Szövetsége a kormány tervezett intézkedései, így az új Munka törvénykönyvének terve­zete, a korkedvezmény és a kor­engedmény megszüntetése, a szociális párbeszéd bojkottálása, az országos szintű tárgyalások megszüntetése ellen. Az érdek­­képviselet azonnali tárgyalást követel a kormány, a kilenc mun­káltatói érdekképviselet és a hat szakszervezeti konföderáció részvételével, és országos tilta­kozást szerveznek, ha a meg­beszéléssorozat elmarad vagy nem jár eredménnyel. Közben a Független Rendőrszakszervezet visszautasította a Fidesz-frakció vádaskodását, a szerdai forga­lomlassító demonstráció szerve­zőinek politikai megbélyegzését. A Fidesz-frakció szerint ugyanis az útzárakat és tiltakozó de­monstrációkat szervezők ismét bebizonyították: nem akarnak dolgozni, és politikai céljaik ér­dekében attól sem riadnak vis­­­sza, hogy a munkába jutásban másokat is akadályozzanak. A nyilatkozat miatt azonnali bocsá­natkérésre szólította fel az MSZP a Fidesz frakcióját. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next