Népszava, 2011. október (138. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-01 / 230. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. OKTÓBER 1., SZOMBAT Gyógyszerek: 1700 drágul, 500 olcsóbb lesz Mától több mint 2000 gyógy­szer ára változik, 534 medici­náért kevesebbet, míg 1686 ké­szítményért többet kell fizetni a patikákban. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) magyarázata szerint csak olyan gyógyszerek ára emelkedik, amelyeknél minden esetben van „olcsóbb alternatí­va” is. A társadalombiztosító csökkentette a dráguló készít­mények támogatásának árát, így az orvosok ugyan minden hatóanyagból rendelhetnek, de csak a legolcsóbb készítménye­ket. Néhány gyógyszer teljesen kikerült a támogatott körből, 4500 termék pedig a közgyógy­ellátás keretében hozzáférhető lesz. A koleszterinszint-csök­kentők közül például a legkor­szerűbbnek számító valamen­­­nyi készítményért kevesebbet kell fizetni. Jelentős áremelke­dés a szakorvos által felírt spe­ciális gyógyszerek, például az onkológiai, illetve egyes pszi­chiátriai készítmények eseté­ben várható. A rendszeresen szedett gyógyszereknél - pél­dául a vérnyomáscsökkentők­nél, a fájdalomcsillapítóknál vagy a fekély elleni készítmé­nyeknél - az áremelkedés mér­téke átlagosan néhány száz fo­rint. A drágulás persze nem volt váratlan: áprilistól mintegy 25 százalékkal emelkedett több száz kombinációs gyógyszer ára, miután az OEP csökken­tette ezeknek a szereknek a tb­­támogatását is. Ezzel mintegy 4 milliárd forintot spóroltak, csakhogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár már év elején arról beszélt, legalább 20-25 milliárdos „kiigazításra” lesz szükség az idén 343,5 mil­liárd forintos gyógyszerkas­­­szán. Jövőre egyébként 83 milliár­­dot, 2013-ban pedig újabb 37 milliárd forintot vesznek ki a gyógyszerkasszából az Orbán­­féle megszorító csomag miatt. A Széll Kálmán Terv szerint ugyanis 2013-tól évente össze­sen 120 milliárd forinttal költ majd kevesebbet gyógyszerár­támogatásra az Orbán-kor­­mány a jelenleginél. Ez három év alatt 323 milliárdos elvonást jelent, és a források későbbi visszapótlásáról szó sincs. A mai keretösszeg harmadát ki­tevő kiadáscsökkentés ráadá­sul akár még a háziorvosi re­cepttel kapható gyógyszereket finanszírozó keret teljes megvo­nását is jelenthetné. B.I.M. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Sokan nem értik az MSZP-ben, miért kell a nyilvánosság előtt tovább mérgezni a viszonyt Mégsem küldik el Gyurcsányt? Nem akarják meneszteni az MSZP-ből Gyurcsány Ferencet - jelentette ki a HírTv-ben Szanyi Tibor. Az MSZP elnökségi tagja azt mondta, hogy Hor­váth Csaba improvizált, amikor az ATV-ben azt hangoztatta, ha a volt miniszterelnök nem lép ki, maga fogja kezdeményezni, hogy még a novem­beri kongresszus előtt zárják ki a pártból. Szocialis­ta politikusok szerint a párt fővárosi elnöke ma­gánvéleményét mondta el, de sokan gondolják úgy: ideje lenne békében elválni egymástól. Má­sok viszont értesülésünk szerint nem értik, miért kell a nyilvánosság előtt tovább mérgezni az amúgy is rossz viszonyt a Demokratikus Koalíció vezetői és a párt között. N­incs forgatókönyv a válás­ra - hangoztatják az MSZP vezető politikusai. Szanyi Tibor, az elnökség tagja a Hír Tv-ben azt mondta, sze­rinte a Demokratikus Koalíció platform (DK) nem akar kilépni a szocialista pártból. Közölte: nem akarják meneszteni Gyurcsány Ferencet, az MSZP fővárosi elnöke hirtelen impro­vizált, amikor a volt kormány­fő kizárásáról beszélt az ATV- ben. Horváth Csaba lapunknak azt mondta, nem kért felhatal­mazást kijelentéséhez, de úgy érzi, erre nem is volt szükség. Kijelentette, már több mint másfél éve tart a szocialista Sokan szeretnék, ha végre rendeződnének a belső viszonyok, akár békés elválással, akár úgy, hogy megmarad az egység­párt és a volt miniszterelnök között az „agonizálás”, ami sú­lyos károkat okoz a pártnak. Gyurcsány tudatosan hág át minden szabályt, amivel - a bu­dapesti elnök szerint - az a volt kormányfő célja, hogy politikai mártírrá válhasson, akit az MSZP rekeszt ki magából, nem pedig önként távozik abból a közösségből, amelyik már sok­szor bizalmáról biztosította. Ez­zel a bizalommal azonban most visszaél - tette hozzá. Úgy tudjuk, az MSZP-ben többen szeretnék, ha végre ren­deződnének a belső viszonyok. Sokak szerint ez az újabb „csör­­te” sem tett jót a kongresszus­ra készülő pártnak. Egyesek úgy gondolják: ideje lenne bé­késen elválni egymástól, mások az egység mellett állnak ki, ab­ban azonban a többség egyet­ért, hogy a nyilvánosság előtt nem kellene tovább mérgezni a DK, illetve a párt viszonyát. An­nál is inkább, mert nem tudni, hogy végül a volt kormányfő és hívei mennek, vagy maradnak. Múlt szombaton a szocialis­ták választmánya ötpontos ha­tározatot fogadott el, amely megnyitja az utat Gyurcsányék előtt a távozáshoz. A határozat egyebek mellett kimondja, hogy az MSZP mindig kiáll tagjai és vezetői mellett, de „ha valaki vét a törvény vagy az általunk elfogadott etikai normák ellen”, akkor azzal nem vállalnak kö­zösséget, és nem lesznek szoli­dárisak. A párt többségi dönté­sei mindenkire kötelezők, aki annak megvalósulását akadá­lyozza, és a párt megújítására vonatkozó kritikáját nem belső fórumokon fogalmazza meg, „az nem méltó a Szocialista Párt szolidaritására, anyagi, erköl­csi és infrastrukturális támo­gatására”. Hozzátették: az a platform és tagozat feloszlatha­tó vagy szüneteltethető, amely nem tartja be a vonatkozó ha­tározatokat. Vélhetően az eset­leges pártszakadásra készülve a dokumentum kiemeli, hogy a párt vagyona és infrastruktú­rája „egy és oszthatatlan”. A szocialisták egyébként a júniu­si kongresszuson nagy több­séggel határozatot fogadtak el, amely arra hívja fel a párt tag­jait, testületek, hogy határozot­tan lépjenek fel azokkal szem­ben, akik veszélyeztetik a párt egységét és választói megítélé­sét, valamint rögzíti, hogy a magánvélemények nyilvános­ság előtti megfogalmazását, a nyilvánosságon keresztül meg­vívott személyes vitákat súlyos etikai vétségnek tekintik. A szocialista belviták azután kerültek ismét a nyilvánosság elé, hogy a DK azt javasolta: a listán mandátumot szerzett MSZP-s politikusok tegyék „nyitottá” képviselői helyüket, hogy annak fenntartásáról vagy megvonásáról a párttagok dönthessenek. Mesterházy At­tila válaszul rendkívüli frakció­ülést hívott össze, és úgy érté­kelt: Gyurcsányék a pártból va­ló távozásukat készítik elő, és ha így van, mielőbb menjenek. A volt kormányfő csütörtök es­ti, erzsébetvárosi fórumán azt hangoztatta, ettől a javaslattól nem kell megijedni, akárcsak a pártszavazásra is feltett közvet­len elnökválasztás kérdésétől. Hozzátette, ezekért nem kell őket kizárni, ugyanis egyik kezdeményezés sem alapsza­bály-ellenes. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor a többi között azt fejtegette, hogy ha így folytat­ják, a párt maximum öt száza­lékot érhet el. F.Á. Nem azt mutatja kifelé az MSZP, amit a szavazóinak többsége várna fotó: vajda József RÖVIDEN Duplájára nőhet a pénzbírság A kormány elzárással büntetné azt, aki bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhá­ját vagy formaruháját viseli, emel­kedne a pénzbírságok legalacso­nyabb és legmagasabb összege, és a jövőben legfeljebb egy órá­ra feltartóztathatná a tetten ért személyt a helyszíni bírság kisza­bására jogosult hatóság. A többi között ezt tartalmazza az új sza­bálysértési törvény tervezete, amelyet tegnap hozott nyilvá­nosságra a Belügyminisztérium. A tervezetből kiderül, hogy a kormány-2013. január 1-jétől - a jelenlegi 3 ezerről 5 ezer forint­ra emelné a kiszabható legala­csonyabb pénzbírság összegét, míg a legmagasabb az eddigi duplájára, 300 ezer forintra nő­ne. (A jogszabály többi része 2012 áprilisától lépne hatályba.) Elzárással lenne büntethető az új jogszabály alapján egyebek kö­zött a magánlaksértés, az önké­nyes beköltözés, a távoltartó ha­tározat szabályainak megszegé­se és a polgárőr-tevékenység szabálytalan ellátása is. kmti Tétényi nem akar inkasszót Noha az esztergomi képviselő­­testület tegnapi ülésén a fideszes többség inkasszós jogot biztosított mindazoknak, akik­nek az adósságrendezés értel­mében tegnapig jogos követelé­sük volt a várossal szemben. Tétényi Éva független polgár­­mester nem járul hozzá az in­kasszóhoz. A bankok követelése mellett ugyanis nem lenne ké­pes bért fizetni a dolgozóknak. Mint kifejtette, „a Fidesz-frakció pontosan tudja, hogy nincs elég pénzünk egyszerre bért fizetni és a bankok követeléseit ki­egyenlíteni. Mivel az inkasszó­hoz a polgármester hozzájárulá­sa is kell, megpróbálják az előző városvezetés 26 milliárdos adós­ságát a polgármester nyakába varrni. Én nem fogok hozzájárul­ni az inkasszóhoz, mert ezzel nem tudunk bért fizetni és az in­tézményeket fenntartani" - mondta. Az esztergomi képvise­lő-testület ülésén a képviselők nem választottak aljegyzőt, ez­zel a városban 20-25 napra leáll­hat a közigazgatás, mert a jegy­ző október 8-tól szülési szabad­ságra megy, és a hivatalban sen­kinek nem lesz olyan aláírási jo­ga, ami a hivatal működéséhez szükséges, amit Háború Pécsen a jutalmak miatt Leállított minden politikusi jutal­mazást Pécs polgármestere, aki előzőleg nyilvánossá tette a volt helyi önkormányzati vezető tisztségviselőknek 2002 és 2009 között átutalt jutalmak összegét. Ezt azzal indokolta: a pécsiek „megérdemlik, hogy tudják", hi­szen „az ő pénzüket osztották szét egymás között az MSZP po­litikusai". Nyőgéri Lajos szocialis­ta politikus szerint azonban fi­gyelemelterelés zajlik, a városve­zetés „meg van zavarodva" a Pé­csi Vízmű ügyében várható nagy összegű kártérítés miatt. Hozzá­tette: Páva Zsolt polgármester­sége alatt mintegy 856 millió fo­rint jutalmat osztottak ki. ►mit Átadta a MÚOSZ székházában­­ Tóth Károly ügyvezető elnök jelenlétében - Andrassew Iván, a Szegő Tamás-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke az idei Dr. Szegő Tamás-díjakat. Azok a harminc év alatti újságírók kaptak elismerést, akik kiváló munkáikban kiálltak az eleset­tekért, az érdekeiket érvényesí­teni képtelen emberekért. A fő­­díjat Toldy Zsófia kapta a sze­xuális erőszak áldozatairól szó­ló írásaiért. Debreczeni Rita és Diószegi-Horváth Nóra ösztön­díjat, Nagy Gergely Miklós és Stiller Ákos emlékérmet ka­pott. * Dr. Szegő Tamás jogász-újság­író, de mondhatnánk újságíró­jogásznak is, október 2-án len­ne 80 éves. Sajnos már több mint egy évtizede nincs közöt­tünk. Közöttünk, a Népszava munkatársai és a magyar olva­sók, hallgatók között, 1956 után lett lapunk jogi rovatának veze­tője. De nevéhez fűződik a Ma­gyar Rádió egyik leghallgatottab műsora, a Mit üzen a rádió? is. Mindig együttérző, ugyanakkor végtelenül pontos és közérthető jogértelmezésével és gyakorla­tias tanácsaival állt az olvasók, hallgatók rendelkezésére. Bal­oldali elkötelezettségét soha meg nem tagadva állt a szegé­nyek, becsapottak, magukat ér­vényesíteni nem tudók mellé. Nem véletlen, hogy családja olyan alapítványt hozott létre, amely 35 év alatti újságírók olyan munkáit díjazza, amelyek ezeknek az embereknek a nevé­ben szólalnak meg. BERNÁTH LÁSZLÓ Átadták a Szegő-díjakat FOTÓ: NÉPSZAVA

Next