Népszava, 2011. október (138. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-01 / 230. szám
Jön a szegregáció és az ideológiai nevelés Államosított iskolák, megszorongatott pedagógusok és könnyedén szegregálható, az érettségi nélküli szakképzés felé terelt diákok - ezt vetíti előre a „nemzeti köznevelésinek” nevezett új közoktatási koncepció, amelyet tegnap hozott nyilvánosságra a kormány. A Hoffmann Rózsa által vezetett oktatási államtitkárság koncepciója szerint az iskolarendszer fenntartója az állam, amely a kormányhivatalokon keresztül látja el feladatait. Határozott időre, szerződéssel átadhatják a fenntartást a települési önkormányzatoknak, de csak a 2000 lakosúnál nagyobb településeknek, és az ál-Bárki is lesz az iskolák fenntartója, az állam kizárólag a fentről meghatározott számú tanárok bérét fizeti majd ,ám ez esetben is érvényesíti jogait. A kabinet eközben szabadon átadhatja az iskolákat egyházi vagy más, nem állami és nem önkormányzati fenntartónak. Ráadásul az intézményvezetőket az állami és önkormányzati általános iskolákban a kormányhivatal, a középiskolákban a miniszter nevezi ki, de a kormányhivatalok dönthetnek majd a pedagógusok létszámáról is. Bármilyen fenntartó típusú az iskola, az állam kizárólag a fentről meghatározott számú tanárok bérét fizeti ki. A koncepció szerint a gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik, és 16 éves korig tart. Az iskolák országosan egységes követelmények (Nemzeti alaptanterv) szerint kell biztosítsák az „alapfokú nevelést”, amely egész napos időkeretben zajlik. A tanulókat másodiktól osztályozással értékelik, ám egyetlen pedagógus sem adhat „elégségest” a diákjának, azaz átnevezik a kettest, a gyerekeket ezentúl a „gyenge” kifejezéssel kell majd minősíteni. A koncepció szerint a jövőben heti öt tornaóra lesz az iskolákban, az egyházi intézményekben pedig hetente három hittanórára kell járni. Sőt az állami iskoláknak is kötelező lesz a hitoktatás kereteit biztosítani úgy, hogy annak „akadályozása” akár szankcionálható is lehet. Az is bebizonyosodott, hogy nem integrált osztályok lesznek, hanem a hátrányos helyzetű - mint fogalmaznak, „kiemelt figyelmet igénylő” - gyerekek számára az állam „biztosítja azt a nevelési-oktatási formát”, amely elősegíti a többi között „társadalmi helyének megtalálását”. Mindez elkülönített osztályokat jelent: a „hétéves kort elért, a szakértői vélemény alapján gyógypedagógiai ellátásra nem szoruló, de az iskolai tanulásra még nem képes gyermekek számára legalább hét fő esetén kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályt kell szervezni” rendelkeznek. Az ilyen szegregált osztályokban a tanév végén egy „szakértői bizottság véleménye alapján” léphetnek tovább, vagy tartják vissza a gyerekeket kortársaiktól. Ráadásul, míg eddig a legszigorúbb fegyelmi módszer az volt, hogy valakit áthelyeztek egy másik osztályba vagy iskolába, utóbbit pedig csak akkor tehette meg az iskolaigazgató, ha a tanulót átvette egy másik intézmény, a jövőben „rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség” esetén bárkit, tehát a még tankötelezett korú gyermeket is eltilthatják a tanév folytatásától, sőt akár ki is zárhatják majd az intézményből. B.I.M. Utcára tehető pedagógusok? Központi bérfinanszírozást vezet be a kormány a közoktatásban. Mindez kötelező iskolai benntartózkodással, illetve a helyettesítések és túlóra-elszámolások megszüntetésével jár. Bevezetik a pedagógusok munkájának rendszeres külső szakmai ellenőrzését és értékelését is, amely a pedagógus életpályamodell-minősítési rendszerének alapja lesz. Noha az életpályamodell csak 2018-ra teljesedik ki, a koncepció már jövő évtől előírja a pedagógusok szakmai ellenőrzését. A szakfelügyelet közvetlenül nem avatkozhatna bele egy tanár munkájába, ám jelentősen befolyásolja majd előmenetelét, sőt bérhelyzetét is. A dokumentum melléklete rögzíti, hogy a gyakornokok alapbére 2013. szeptemberétől a minimálbér 180, illetve 200 százaléka kell legyen. Ez a bruttó 78 ezer forintos minimálbér esetében bruttó 140 ezer, illetve 156 ezer forintos bért jelentene, mely az adók és járulékok levonása után nem nevezhető érdemi emelésnek. A koncepció a tanárelbocsátásokról hallgat, ám a kötelező benntartózkodás, valamint a kormány által meghatározott létszámkeret a szakma szerint egyértelműen létszámcsökkentést von majd magával. „Elégséges" helyett „gyenge" lehet valaki fotó: vajda József BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2011. OKTÓBER SZOMBAT Több száz szervezet részvételével tartanak ma nagygyűlést a Kossuth téren Százezres partraszállás Akár százezernél is többen lehetnek a mai Kossuth téri szakszervezeti tüntetésen. Több száz szervezet jelezte ugyanis a részvételét a kormány munkavállaló- és demokráciaellenes intézkedései ellen tartott megmozdulásra, ami hétfőn félpályás útlezárásokkal folytatódik. A kormányszóvivői iroda közleményben reagált a csütörtökön kezdett, D-nap elnevezésű demonstrációsorozatra. Jelezték, a kabinet nem tér el szándékától. MUHARI JUDIT Több mint százezer résztvevőt várnak ma a szakszervezetek a Kossuth téri tüntetésre. A kormány munkavállaló- és demokráciaellenes intézkedési miatt indított demonstrációsorozat, vagyis a D- nap csütörtökön kezdődött, a Lánchíd budai hídfőjénél akkor ezres tömeg gyűlt össze. Az ülősztrájkolók közül sokan estére és éjszakára is maradtak. Kónya Péter, a demonstráció egyik szervezője szerint azonban ez csak az előőrs volt, és „kellő létszámmal szálltak partra”, de akcióban vannak, hogy szombaton a „főerők is megérkezzenek”. Ezzel arra utalt, hogy 1944-ben, a normandiai partraszálláskor a főerők pár nappal később követték a légi deszantosokat. A mai tüntetésre több mint száz szervezet jelezte részvételét - mondta Kónya, hozzátéve, hogy több száz busszal érkeznek vidékről a tüntetők. A szakszervezetek egyebek mellett a méltányos és igazságos adórendszer visszaállítását, az új Munka törvénykönyvének elfogadását megelőző egyeztetést, valamint a szolgálati korengedményes és korkedvezményes nyugdíj visszaállítását követelik. A demonstrálók még csütörtökön elvitték az erről szóló petíciót a Sándor-palotába, ám azt Schmitt Pál köztársasági elnök helyett a jogi főosztály munkatársa vette át. Az államfő még nem válaszolt, a kormányszóvivői iroda viszont igen. Közleményben tudatták, hogy a kabinet elismeri minden munkavállaló, illetve szervezet alkotmányos jogát a sztrájkhoz, a tiltakozáshoz. „Mélységesen sajnálja” ugyanakkor, hogy egyes szakszervezeti vezetők nem az emberek érdekeit képviselik, hanem saját politikai ambícióikat helyezik előtérbe. A kormány álláspontját is ismertették, ami „az ország megújításával, átalakításával, egy új Munka törvénykönyve megalkotásával, valamint a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjakkal kapcsolatban nem változott meg”. Kijelentették, hogy az ezekkel kapcsolatos jogszabály-alkotási folyamat nem áll le. Hozzátették azt is, a rendszerváltás óta soha ilyen széles körű konzultáció nem előzte meg a törvények előkészítését, mint most. Kónya Péter minderre úgy reagált, jobb lenne, ha a kormány végre azzal foglalkozna, hogy mi a munkavállalók követelése, és nem azzal, hogy „ki milyen pecsenyét sütöget” - utalt a politikai ambíciókat emlegető kormányzati vádra. Arról pedig lapunkban is többször írtunk, hogy a kabinetnek egyelőre nincs elképzelése, milyen területen foglalkoztatná például a munkába visszahívott rendvédelmieket és fogyatékkal élőket. Vannak olyan tervezetek, amelyek szerint állatgondozónak, takarítónak vagy kordonbontónak mehetnének, de a munkára önként jelentkezőket egyelőre elutasítják a szervezetek, rendőrkapitányságok azzal, hogy nincs státus, és nincs pénz az alkalmazásukra. A nyugdíjrendszer „önálló lábra állítása” is ellentmondásos. Lapunk információja szerint 20 százalékkal csökkentik az ellátásokat, majd az összeget 20 ezer forint alapnyugdíjjal egészítik ki. Ezzel kapcsolatban hiába kérdeztük a kormányszóvivői irodát, a mai napig nem kaptunk érdemi választ. Fenyegetés árnyékában jöjjön el minden munkavállaló tüntetni, és hétfőn zavarják el a fenyegető főnököt - ezt válaszolta Kónya Péter arra, hogy sok dolgozót - akik készültek a mai demonstrációra - előzőleg megfenyegettek a munkahelyeken. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke, Fehér József beszélt arról lapunknak, hogy több megyéből jelezték: a polgármesterek azt mondták, „el lehet menni, de akkor hétfőn már nem kell bemenni dolgozni". Nem volt hálátlan a Fidesz az UD-ügy szereplőivel A 2008-as MDF-tisztújítás előtti botrány azon szereplői, akik a párt akkori elnöke, Dávid Ibolya leváltására szervezkedtek, az Orbán-kormánynak köszönhetően mára csaknem mindannyian állami-kormányzati szerepbe kerültek. Almássy Kornél, aki elnökjelöltként kívánt indulni Dávid ellen, előbb az FKF Zrt. közútfenntartási ágazati igazgatója lett tavaly, majd idén nyáron az ágazat kivált a cégből, s Almássy így a BKK Közút Zrt. vezérigazgatója lett - havi bruttó 1,25 millió forintos fizetéssel. Giró-Szász Andrást - 2008-ban politológus, aki „baráti tanácsokkal” látta el akkor Almássyt, három hete az Orbán-kabinet kormányszóvivőnek választotta. Előtte azonban - Stumpf István alkotmánybíróvá választása után - átvette a Fidesz közeliként számontartott Századvég Alapítvány vezetését. Ismert, Dávid Ibolya 2008 őszén nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen Tóth János, az UD Zrt. vezetője számolt be Csányi Sándor OTP-vezérnek arról, hogy kaptak egy megbízást Tombor Andrástól. A felvétel szerint terhelő adatokat kellene gyűjteniük Dávidról, mert az MDF-ben „valami belső hatalmi váltás” készülődik, amely mögött Stumpfék állnak, akik Almássyt támogatják. A botrány kirobbanása után Almássy nevében Giró-Szász egyeztetett Dávid tanácsadójával, Somogyi Zoltánnal az ellenjelölt visszalépésről. Almássy később azt állította: Tombor és Giró-Szász is régi barátja, Giró- Szász tavaly a Heti Válaszban úgy fogalmazott: Almássy meg tudta volna állítani, hogy az MDF „végképp az MSZP szoknyája alatt találja magát”. Tombor, Orbán egykori tanácsadója a korábban a Csányi érdekeltségéhez tartozó Multireklám Zrt. vezérigazgatója volt, ma a Mathias Corvinus Collegium elnöke. Az UD Zrt. másik korábbi vezetője, Horváth János pedig a kormányváltás után a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettese lett. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ