Népszava, 2011. november (138. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-02 / 256. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. NOVEMBER 2., SZERDA Saláta - nyugdíjasoknak Pénteken a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvényről folytat vitát a Ház. A számtalan jogszabályt módosító javaslat sze­rint központi számlára kerülnének a bírságbevételek, de rendelkezik arról is, hogy január 1-jétől megszűnik a korkedvezményes nyugdíj, a már megállapított korhatár előtti nyugdíjak pedig „korhatár előtti ellátássá", illetve „szolgálati járandósággá" alakulnak át. Ez az indít­vány szól arról is, hogy a jövőben már csak az inflációnak megfele­lően emelkedhetnek a nyugdíjak, az ellátás összege nem függ majd a GDP növekedésétől. Megkezdi az igazságszolgáltatást érintő sarkalatos jogszabályok általános vitáját a parlament Kritikáit ismerteti a főbíró A jövő évi költségvetés általános vitájával folytatódik a parlament monstre, nyolcnapos munkahete. Még ma elkezdik a képviselők a népszavazásról szóló sarkalatos törvény vitáját, és vitáznak a fideszes Gulyás Gergely törvényjavas­latáról, amely kimondaná: az emberiesség elleni bűncselekmények nem évül­nek el. Csütörtökön ismét sarkalatos jogszabályok kerülnek terítékre: a bíró­ságokról és a bírákról, illetve az ügyészségről és az ügyészekről szóló törvé­nyekről tárgyalnak a képviselők; az ülésen felszólal Baka András főbíró, aki­nek kritikája a bíróságok honlapján is olvasható. Pénteken pedig a jövő évi büdzsét megalapozó salátatörvényről folytat hatórás általános vitát a Ház. A napirend előtti felszólalá­sokat követően ma lezárul a 2012-es költségvetés ál­talános vitája, az interpellációs időszak után pedig a sarkala­tos népszavazási törvényt tár­gyalják meg a képviselők. A re­ferendumok eredményességi feltételét már a tavasszal elfo­gadott új alkotmány megváltoz­tatta, a jövőben az országos népszavazás érvényességéhez az összes választó több mint fe­lének a részvétele szükséges, az eredményesség kritériuma pe­dig az, hogy a leadott voksok több mint fele megegyezzen. A referendumot 200 ezer válasz­tópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés kötelezően elren­deli, míg az államfő, a kormány vagy 100 ezer választó kezde­ményezésére elrendelheti. Az új alkotmány megszüntette a vé­leménynyilvánító népszavazás intézményét is. A kormány által beadott ja­vaslat szerint változnának a népszavazás hitelesítő és felleb­bező szervei. A felteendő kérdést - hitelesítési célból - továbbra is az Országos Választási Bizott­sághoz (OVB) kell beadni, ám első körben az Országos Válasz­tási Iroda (OVI) vezetője eluta­síthatja azt, és nem terjeszti az OVB elé. Az OVI elutasító dönté­se ellen nincs jogorvoslati lehe­tőség, ám a kérdést a kezdemé­nyező újra beadhatja, és ekkor már az OVB kötelezően tárgyal róla. Az OVB döntése ellen a jö­vőben már nem az Alkotmány­­bíróságnál (Ab), hanem a janu­ár 1-jétől létrehozandó Kúriánál - a Legfelsőbb Bíróság (LB) utó­dánál - lehet jogorvoslatot kér­ni. A Kúria 90 napon belül bí­rálja el az ügyet, döntése ellen további jogorvoslatra nincs lehe­tőség. Ugyanakkor az Ab-nak megmarad az Országgyűlés népszavazást elrendelő határo­zata elleni felülvizsgálati joga. Az Ab-nek is 90 napja van, hogy a parlamenti határozatról dönt­sön. Törvénybe foglalnák a refe­rendumok úgynevezett „kötő­erejét” is: ha a népszavazás jog­szabály-alkotási kötelezettséget teremt, a Ház fél éven belül kö­teles a szükséges törvényt meg­hozni, ez pedig a kihirdetésétől számított három évig kötelező az Országgyűlésre. A tervezet rendezné a helyi népszavazások kérdését is. Ma vitáznak a képviselők a fideszes Gulyás Gergely javas­latáról is, amely törvényben rögzítené, hogy­­ a nürnbergi katonai törvényszék alapokmá­nyában felsorolt­­ emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A Fidesz így vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megren­delőit, köztük Biszku Bélát. Holnap kezdi meg a Ház az igazságszolgáltatást érintő tör­vényekről szóló vitát. Két-két, egymással összefüggő - a bíró­ságok szervezetéről és igazgatá­sáról, illetve a bírák jogállásá­ról, valamint az ügyészségről, illetve az ügyészek jogállásáról szóló - sarkalatos jogszabály kerül terítékre, szintén az új alaptörvény kényszere miatt. A bíróságok már előrevetített szervezeti átalakítása szinte minden jogkört elvonna az LB helyett megalakuló Kúriától, il­letve az élén álló főbírótól, a megszűnő Országos Igazság­szolgáltatási Tanács (OIT) he­lyébe pedig egy központi szer­vet - az Országos Bírói Hivatalt (OBH) - hozná létre. Az OBH - a Kúria vezetőjéhez hasonlóan 9 évre - megválasztandó elnö­ke az összes bírói kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányí­tási jogkört gyakorolhatja, ér­demi kontroll nélkül. Az ő mun­káját egy új testület, az Orszá­gos Bírói Tanács (OBT) ellenőr­zi majd - csekély jogkörökkel. A változások következményeként Baka András, az LB és az OIT mai elnöke december 31-ével feltehetően távozik posztjáról. Ám Baka csütörtökön még el­mondja véleményét a kormány javaslatáról. Parlamenti felszó­lalása vélhetően arra a szak­mai anyagra támaszkodik majd, amely az OIT Hivatal köz­reműködésével összegezte a tervezethez érkezett bírói véle­ményeket és amely megtalálha­tó a birosag.hu oldalon. Az eb­ben olvasható aggályok elsősor­ban az OBH és az OBT hatás­köreit érintik, de Baka összeg­zése „tarthatatlannak” ítélte, hogy miközben a javaslat a bí­rósági szervezet szakmai csú­csának nevezi a Kúriát, és míg annak elnöke „az ítélkezés első számú szakmai képviselője”, az intézmény pedig „a jogegység letéteményese”, a Kúria elnöke nem véleményezhet és kezde­ményezhet jogszabályt. Ehhez „a bírósági szerven kívülálló, külső igazgatást megvalósító, kifejezetten igazgatási vezető­nek”, az OBH elnökének van jo­ga. Baka szerint a két hatás­kört meg kéne cserélni. Az ügyészségi törvény terve­zete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein. Emellett az úgynevezett ki­emelt ügyekben eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vá­dat az ügyészség. A legfőbb ügyész a közjogi méltóságokkal azonos státust kapna, és amel­lett, hogy 9 éves mandátuma után újraválasztható lenne, ha a parlament nem tud mást vá­lasztani helyette, akár élete vé­géig pozíciójában maradhat. A tervezet szerint a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén megszűnnek, illetve az egysé­ges ügyészi szervezetbe integ­rálódnak. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Az év végével posztjáról várhatóan távozó Baka András holnap még elmondja aggályait fotó: szalmás Péter www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Schmitt Pál hivatala 300 millió forintot költött eddig Mintegy 298 millió forintot köl­tött a Köztársasági Elnöki Hi­vatal (KEH) Schmitt Pál állam­fő tavaly augusztusi hivatalba lépése óta. A többi között sző­nyegeket, antik búrátokat és egy zongorát is vásároltak - ez derült ki a KEH által kiadott adatokból, melyeket a mainap. hu és a Blikk közölt. Az „üvegzsebtörvény” alapján - az állami szervekhez hasonlóan - az elnök hivatal is negyedéven­te köteles közzétenni gazdálko­dási adatait, az első beszámo­lóra mégis hét hónapot kellett várni, mert csak idén március végén került fel a KEH honlap­jára. Azóta rendszeresen nyil­vánosságra hozzák az informá­ciókat, így kiszámítható az első egy év költése. A mintegy 300 millió forint legnagyobb része még Schmitt elődjéhez kötődik: Sólyom Lász­lónak 195 millió forintért vettek lakást. Rendkívüli, ám csak 15 milliós kiadással járt az új ál­lamfő beköltözése a Sándor-pa­lotába és az elnöki rezidenciá­ra. A tavalyi év III. negyedévé­ben bútorra 866 ezer, konyha­technikai eszközökre 438 ezer, számítógépekre 529 ezer forin­tot költöttek, az utolsó negyed­évi jelentésben pedig az áll: 6,5 millió forintért rendeltek szá­mítógépeket, 1 millió forintért nyomtatókat, 75 ezer forintért fényképezőgépet és 124 ezer fo­rintért párásítót. Ekkor kapott Schmitt Pál új zongorát is 2,5 millió forintért, valamint jutott még 141 ezer forint metszetek­re, 140 ezer forint pedig antik bútorokra. Az idei első negyedévben, ja­nuár-március között 24 millió forintot adtak ki: az év elején padlószőnyeget, 61 ezer forin­tért függönyt, közel 6 milliót költöttek biztonságtechnikai központra, bútorokat pedig 4,66 millió forintért szereztek be. A második félévben már a gépjárműparkot is felújította Schmitt Pál hivatala: mintegy 52 millió forintért kilenc autót vásároltak. Két Skoda Superb, hat Octavia és egy középkate­góriás Fabia jutott a munka­társaknak. A Blikk szerint Schmitt Pál továbbra is Audival jár. Kitüntetésekre eddig 34,7 milliót költöttek. Ebből 1396 plakettet vásároltak dobozzal és a hozzá járó díszes mappá­val, ami azt jelenti, hogy egy ki­tüntetés nettó 25 ezer forintba került. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS RÖVIDEN Pótösszeírással zárul a népszámlálás Szerdától jövő hét keddig jelent­kezhetnek a polgármesteri hiva­talokban pótösszeírásra azok, akik októberben, a népszámlálás ideje alatt nem szolgáltattak adatot - közölte a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) népszám­lálási szóvivője. Virágh Eszter el­mondta: bár a pótösszeírás hiva­talosan november 1-jétől 8-ig tart, az ünnepnap miatt csak szerdán kezdődik. A legtöbb je­lentkezőt Budapesten és a me­gyeszékhelyeken várják; a kiste­lepüléseken szinte 100 százalé­kos volt a megválaszolt kérdő­ívek aránya, addig a nagyváro­sokban - legnagyobb arányban a fővárosban - sokan nem nyilat­koztak. Vidéken a helyi polgár­mesteri hivatalok, Budapesten a kerületi önkormányzatok ügyfél­­szolgálatain lehet átvenni és ki­tölteni a kérdőíveket. Virágh Esz­ter elmondta azt is, hogy orszá­gosan eddig a beérkezett kérdő­ívek 96 százalékát rögzítették - ezek 19 százalékát az interneten töltötték ki a válaszadók, a töb­bit papíron. A népszámlálásról jövő év március-áprilisában ké­szül előzetes adatokat kiadni a KSH. ► MTI Pintért nem hatja meg az ombudsman Nem ért egyet Szabó Máté ombudsmannal Pintér Sándor a közterületek használatát sza­bályozó törvény bírálatában, és elutasítja a jogszabály módosítá­sára tett javaslatot - ezt az ombudsman hivatala tudatta, azokat a leveleket ismertetve, amelyeket Szabó hajléktalan­ügyben tett megállapításaira ka­pott válaszul Tarlós István főpol­gármestertől és a belügyminisz­tertől. Szabó levele szerint a jog­szabály lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok sza­bálysértéssé nyilváníthassák a település közterületének „ren­deltetésétől eltérő" használatát, például a hajléktalanok életvitel­szerű jelenlétét. Pintér erre azt válaszolta: az új rendelkezésekre „nemcsak a negatív közterületi magatartások visszaszorítása ér­dekében, hanem az egész társa­dalom tekintetében érvényesíte­ni kívánt követelmények tör­vénybe iktatásának tényleges szándékával került sor". Eközben az Új Szemlélet Csoport tudatta, hogy egyik szociális munkás kol­légájukat izgatás bűntettével vá­dolják, mely akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Mint írták: „bűne" az, hogy részt vett a csoport kukázás tiltását és a hajléktalanok büntetését lehe­tővé tevő önkormányzati rende­let elleni tiltakozó akciójában. ► NÉPSZAVA Hamarosan kezdődik Molnárék pere November 22-re tűzte ki a bíró­ság Molnár Gyula volt XI. kerületi MSZP-s polgármester hivatali visszaélés miatti büntetőperét - írta a Magyar Nemzet. Mint arról beszámoltunk, a meggyanúsí­tott volt kerületi vezetők - Mol­nár mellett akkori helyettese, az SZDSZ-es Lakos Imre - megala­pozatlannak tartják a vádeme­lést a Kopaszti-gát közelében fekvő ingatlan értékesítése miatt. Molnár és Lakos a kezde­tektől vitatta, hogy van „öböl­ügy", mivel az alapügyben bűn­­cselekmény hiányában meg is szűnt a nyomozás. A Budafoki út-Dombóvári utca keresztező­désénél lévő ingatlan ügyét azonban elkülönítették a többi­től, majd az ügyészség tavaly ősszel - az önkormányzati vá­lasztás előtt - meggyanúsította a politikusokat, mondván: segít­ségükkel az ingatlant egy kft. versenytárgyalás nélkül szerez­hette meg. Ám az ügylet bizott­sági és képviselő-testületi felha­talmazásra történt, az önkor­mányzat vagyonrendelete pedig lehetőséget adott a versenyezte­tés mellőzésére. ► NÉPSZAVA Tisza István jön, a költő megy A Tisza István-emlékév lezárása­ként - Tisza 93 évvel ezelőtti meggyilkolásának évfordulóján - hétfőn Budapesten bemutat­ták a néhai miniszterelnök szob­rát. A szobrot a Jászai Mari téren helyezték volna el, de a Kossuth tér átépítése és a korábbi Tisza­­szoborcsoport visszaállítása miatt a műalkotás Zuglóba kerül. Eközben a Kossuth tér átrende­zése kapcsán áthelyezni kívánt József Attila-szobor védelmében a költő nevét viselő társaság emelt szót, bírálva, hogy a tér Horthy-korszakbeli állapotának rekonstrukciója szolgáltat alkal­mat a szobor „kizsuppolására". A József Attila társaság azt kérte, hogy a kormányzat a tér átren­dezését oldja meg úgy, hogy Jó­zsef Attila szobra méltó helyén maradhasson. ► népszaVa FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next