Népszava, 2011. november (138. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-02 / 256. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. NOVEMBER 2., SZERDA Saláta - nyugdíjasoknak Pénteken a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvényről folytat vitát a Ház. A számtalan jogszabályt módosító javaslat szerint központi számlára kerülnének a bírságbevételek, de rendelkezik arról is, hogy január 1-jétől megszűnik a korkedvezményes nyugdíj, a már megállapított korhatár előtti nyugdíjak pedig „korhatár előtti ellátássá", illetve „szolgálati járandósággá" alakulnak át. Ez az indítvány szól arról is, hogy a jövőben már csak az inflációnak megfelelően emelkedhetnek a nyugdíjak, az ellátás összege nem függ majd a GDP növekedésétől. Megkezdi az igazságszolgáltatást érintő sarkalatos jogszabályok általános vitáját a parlament Kritikáit ismerteti a főbíró A jövő évi költségvetés általános vitájával folytatódik a parlament monstre, nyolcnapos munkahete. Még ma elkezdik a képviselők a népszavazásról szóló sarkalatos törvény vitáját, és vitáznak a fideszes Gulyás Gergely törvényjavaslatáról, amely kimondaná: az emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el. Csütörtökön ismét sarkalatos jogszabályok kerülnek terítékre: a bíróságokról és a bírákról, illetve az ügyészségről és az ügyészekről szóló törvényekről tárgyalnak a képviselők; az ülésen felszólal Baka András főbíró, akinek kritikája a bíróságok honlapján is olvasható. Pénteken pedig a jövő évi büdzsét megalapozó salátatörvényről folytat hatórás általános vitát a Ház. A napirend előtti felszólalásokat követően ma lezárul a 2012-es költségvetés általános vitája, az interpellációs időszak után pedig a sarkalatos népszavazási törvényt tárgyalják meg a képviselők. A referendumok eredményességi feltételét már a tavasszal elfogadott új alkotmány megváltoztatta, a jövőben az országos népszavazás érvényességéhez az összes választó több mint felének a részvétele szükséges, az eredményesség kritériuma pedig az, hogy a leadott voksok több mint fele megegyezzen. A referendumot 200 ezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés kötelezően elrendeli, míg az államfő, a kormány vagy 100 ezer választó kezdeményezésére elrendelheti. Az új alkotmány megszüntette a véleménynyilvánító népszavazás intézményét is. A kormány által beadott javaslat szerint változnának a népszavazás hitelesítő és fellebbező szervei. A felteendő kérdést - hitelesítési célból - továbbra is az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) kell beadni, ám első körben az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elutasíthatja azt, és nem terjeszti az OVB elé. Az OVI elutasító döntése ellen nincs jogorvoslati lehetőség, ám a kérdést a kezdeményező újra beadhatja, és ekkor már az OVB kötelezően tárgyal róla. Az OVB döntése ellen a jövőben már nem az Alkotmánybíróságnál (Ab), hanem a január 1-jétől létrehozandó Kúriánál - a Legfelsőbb Bíróság (LB) utódánál - lehet jogorvoslatot kérni. A Kúria 90 napon belül bírálja el az ügyet, döntése ellen további jogorvoslatra nincs lehetőség. Ugyanakkor az Ab-nak megmarad az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata elleni felülvizsgálati joga. Az Ab-nek is 90 napja van, hogy a parlamenti határozatról döntsön. Törvénybe foglalnák a referendumok úgynevezett „kötőerejét” is: ha a népszavazás jogszabály-alkotási kötelezettséget teremt, a Ház fél éven belül köteles a szükséges törvényt meghozni, ez pedig a kihirdetésétől számított három évig kötelező az Országgyűlésre. A tervezet rendezné a helyi népszavazások kérdését is. Ma vitáznak a képviselők a fideszes Gulyás Gergely javaslatáról is, amely törvényben rögzítené, hogy a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában felsorolt emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A Fidesz így vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit, köztük Biszku Bélát. Holnap kezdi meg a Ház az igazságszolgáltatást érintő törvényekről szóló vitát. Két-két, egymással összefüggő - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról, valamint az ügyészségről, illetve az ügyészek jogállásáról szóló - sarkalatos jogszabály kerül terítékre, szintén az új alaptörvény kényszere miatt. A bíróságok már előrevetített szervezeti átalakítása szinte minden jogkört elvonna az LB helyett megalakuló Kúriától, illetve az élén álló főbírótól, a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyébe pedig egy központi szervet - az Országos Bírói Hivatalt (OBH) - hozná létre. Az OBH - a Kúria vezetőjéhez hasonlóan 9 évre - megválasztandó elnöke az összes bírói kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört gyakorolhatja, érdemi kontroll nélkül. Az ő munkáját egy új testület, az Országos Bírói Tanács (OBT) ellenőrzi majd - csekély jogkörökkel. A változások következményeként Baka András, az LB és az OIT mai elnöke december 31-ével feltehetően távozik posztjáról. Ám Baka csütörtökön még elmondja véleményét a kormány javaslatáról. Parlamenti felszólalása vélhetően arra a szakmai anyagra támaszkodik majd, amely az OIT Hivatal közreműködésével összegezte a tervezethez érkezett bírói véleményeket és amely megtalálható a birosag.hu oldalon. Az ebben olvasható aggályok elsősorban az OBH és az OBT hatásköreit érintik, de Baka összegzése „tarthatatlannak” ítélte, hogy miközben a javaslat a bírósági szervezet szakmai csúcsának nevezi a Kúriát, és míg annak elnöke „az ítélkezés első számú szakmai képviselője”, az intézmény pedig „a jogegység letéteményese”, a Kúria elnöke nem véleményezhet és kezdeményezhet jogszabályt. Ehhez „a bírósági szerven kívülálló, külső igazgatást megvalósító, kifejezetten igazgatási vezetőnek”, az OBH elnökének van joga. Baka szerint a két hatáskört meg kéne cserélni. Az ügyészségi törvény tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein. Emellett az úgynevezett kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat az ügyészség. A legfőbb ügyész a közjogi méltóságokkal azonos státust kapna, és amellett, hogy 9 éves mandátuma után újraválasztható lenne, ha a parlament nem tud mást választani helyette, akár élete végéig pozíciójában maradhat. A tervezet szerint a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén megszűnnek, illetve az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Az év végével posztjáról várhatóan távozó Baka András holnap még elmondja aggályait fotó: szalmás Péter www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Schmitt Pál hivatala 300 millió forintot költött eddig Mintegy 298 millió forintot költött a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Schmitt Pál államfő tavaly augusztusi hivatalba lépése óta. A többi között szőnyegeket, antik búrátokat és egy zongorát is vásároltak - ez derült ki a KEH által kiadott adatokból, melyeket a mainap. hu és a Blikk közölt. Az „üvegzsebtörvény” alapján - az állami szervekhez hasonlóan - az elnök hivatal is negyedévente köteles közzétenni gazdálkodási adatait, az első beszámolóra mégis hét hónapot kellett várni, mert csak idén március végén került fel a KEH honlapjára. Azóta rendszeresen nyilvánosságra hozzák az információkat, így kiszámítható az első egy év költése. A mintegy 300 millió forint legnagyobb része még Schmitt elődjéhez kötődik: Sólyom Lászlónak 195 millió forintért vettek lakást. Rendkívüli, ám csak 15 milliós kiadással járt az új államfő beköltözése a Sándor-palotába és az elnöki rezidenciára. A tavalyi év III. negyedévében bútorra 866 ezer, konyhatechnikai eszközökre 438 ezer, számítógépekre 529 ezer forintot költöttek, az utolsó negyedévi jelentésben pedig az áll: 6,5 millió forintért rendeltek számítógépeket, 1 millió forintért nyomtatókat, 75 ezer forintért fényképezőgépet és 124 ezer forintért párásítót. Ekkor kapott Schmitt Pál új zongorát is 2,5 millió forintért, valamint jutott még 141 ezer forint metszetekre, 140 ezer forint pedig antik bútorokra. Az idei első negyedévben, január-március között 24 millió forintot adtak ki: az év elején padlószőnyeget, 61 ezer forintért függönyt, közel 6 milliót költöttek biztonságtechnikai központra, bútorokat pedig 4,66 millió forintért szereztek be. A második félévben már a gépjárműparkot is felújította Schmitt Pál hivatala: mintegy 52 millió forintért kilenc autót vásároltak. Két Skoda Superb, hat Octavia és egy középkategóriás Fabia jutott a munkatársaknak. A Blikk szerint Schmitt Pál továbbra is Audival jár. Kitüntetésekre eddig 34,7 milliót költöttek. Ebből 1396 plakettet vásároltak dobozzal és a hozzá járó díszes mappával, ami azt jelenti, hogy egy kitüntetés nettó 25 ezer forintba került. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS RÖVIDEN Pótösszeírással zárul a népszámlálás Szerdától jövő hét keddig jelentkezhetnek a polgármesteri hivatalokban pótösszeírásra azok, akik októberben, a népszámlálás ideje alatt nem szolgáltattak adatot - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője. Virágh Eszter elmondta: bár a pótösszeírás hivatalosan november 1-jétől 8-ig tart, az ünnepnap miatt csak szerdán kezdődik. A legtöbb jelentkezőt Budapesten és a megyeszékhelyeken várják; a kistelepüléseken szinte 100 százalékos volt a megválaszolt kérdőívek aránya, addig a nagyvárosokban - legnagyobb arányban a fővárosban - sokan nem nyilatkoztak. Vidéken a helyi polgármesteri hivatalok, Budapesten a kerületi önkormányzatok ügyfélszolgálatain lehet átvenni és kitölteni a kérdőíveket. Virágh Eszter elmondta azt is, hogy országosan eddig a beérkezett kérdőívek 96 százalékát rögzítették - ezek 19 százalékát az interneten töltötték ki a válaszadók, a többit papíron. A népszámlálásról jövő év március-áprilisában készül előzetes adatokat kiadni a KSH. ► MTI Pintért nem hatja meg az ombudsman Nem ért egyet Szabó Máté ombudsmannal Pintér Sándor a közterületek használatát szabályozó törvény bírálatában, és elutasítja a jogszabály módosítására tett javaslatot - ezt az ombudsman hivatala tudatta, azokat a leveleket ismertetve, amelyeket Szabó hajléktalanügyben tett megállapításaira kapott válaszul Tarlós István főpolgármestertől és a belügyminisztertől. Szabó levele szerint a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok szabálysértéssé nyilváníthassák a település közterületének „rendeltetésétől eltérő" használatát, például a hajléktalanok életvitelszerű jelenlétét. Pintér erre azt válaszolta: az új rendelkezésekre „nemcsak a negatív közterületi magatartások visszaszorítása érdekében, hanem az egész társadalom tekintetében érvényesíteni kívánt követelmények törvénybe iktatásának tényleges szándékával került sor". Eközben az Új Szemlélet Csoport tudatta, hogy egyik szociális munkás kollégájukat izgatás bűntettével vádolják, mely akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Mint írták: „bűne" az, hogy részt vett a csoport kukázás tiltását és a hajléktalanok büntetését lehetővé tevő önkormányzati rendelet elleni tiltakozó akciójában. ► NÉPSZAVA Hamarosan kezdődik Molnárék pere November 22-re tűzte ki a bíróság Molnár Gyula volt XI. kerületi MSZP-s polgármester hivatali visszaélés miatti büntetőperét - írta a Magyar Nemzet. Mint arról beszámoltunk, a meggyanúsított volt kerületi vezetők - Molnár mellett akkori helyettese, az SZDSZ-es Lakos Imre - megalapozatlannak tartják a vádemelést a Kopaszti-gát közelében fekvő ingatlan értékesítése miatt. Molnár és Lakos a kezdetektől vitatta, hogy van „öbölügy", mivel az alapügyben bűncselekmény hiányában meg is szűnt a nyomozás. A Budafoki út-Dombóvári utca kereszteződésénél lévő ingatlan ügyét azonban elkülönítették a többitől, majd az ügyészség tavaly ősszel - az önkormányzati választás előtt - meggyanúsította a politikusokat, mondván: segítségükkel az ingatlant egy kft. versenytárgyalás nélkül szerezhette meg. Ám az ügylet bizottsági és képviselő-testületi felhatalmazásra történt, az önkormányzat vagyonrendelete pedig lehetőséget adott a versenyeztetés mellőzésére. ► NÉPSZAVA Tisza István jön, a költő megy A Tisza István-emlékév lezárásaként - Tisza 93 évvel ezelőtti meggyilkolásának évfordulóján - hétfőn Budapesten bemutatták a néhai miniszterelnök szobrát. A szobrot a Jászai Mari téren helyezték volna el, de a Kossuth tér átépítése és a korábbi Tiszaszoborcsoport visszaállítása miatt a műalkotás Zuglóba kerül. Eközben a Kossuth tér átrendezése kapcsán áthelyezni kívánt József Attila-szobor védelmében a költő nevét viselő társaság emelt szót, bírálva, hogy a tér Horthy-korszakbeli állapotának rekonstrukciója szolgáltat alkalmat a szobor „kizsuppolására". A József Attila társaság azt kérte, hogy a kormányzat a tér átrendezését oldja meg úgy, hogy József Attila szobra méltó helyén maradhasson. ► népszaVa FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA