Népszava, 2012. február (139. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-01 / 27. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2012. FEBRUÁRI., SZERDA A főpolgármester optimista, az MSZP kiábrándult, a nemzetgazdasági tárca magyarázkodik Elvetették az útdíjat Bár a főpolgármester tegnap optimistább volt, mint hétfőn, a BKV sorsa még nem dőlt el. Úgy tűnik, Tarlós István meggyőzte a kormányt az útdíj lefújásáról, ám még mindig nem tudni, ki és miből állja a fővá­rosi közösségi közleke­dés fenntartásához hiányzó tízmilliárdokat. Tarlós kitart amellett, hogy az útdíj Rogán Antal ötlete volt. A jó hír, hogy a főpolgármes­ter a tegnapi kormányülé­sen - úgy tűnik - meg­győzte a kabinetet arról, hogy vessék el a hétfőn kiszivárgott, botrányt kavart útdíj ötletét. Vagyis Tarlós István mellett Orbán Viktor sem támogatja a nemzetgazdasági tárca - hétfőn az Index birtokába került - elő­terjesztését, hogy a BKV forrás­hiányát a fővárosi utakat hasz­náló mintegy 600 ezer autóra kivetendő havi 10 ezer forintos sarcból fedezzék. Tarlós a kor­mányülésen ismertette a BKV helyzetét, a tulajdonos főváros mozgásterét, valamint a kabi­net elé tárta két hete írásban is megküldött javaslatait. Ezek közt volt az útdíj is, de a főpol­gármester világossá tette, hogy ezt a főváros nem támogatja. Utóbb kifejtette: „semmilyen körülmények között nem támo­gatja az útdíj bevezetését Buda­pesten”. Hozzátette: biztos ab­ban, hogy ezt a miniszterelnök és a kormány sem teszi. A fő­polgármester úgy ítélte meg, hogy „nulla az esélye” a havi 10 ezer forintos új adónak, mert ez csak egy elméleti, ám egyúttal a legtöbb kockázati elemet tar­talmazó javaslat volt. Hogy az elképzelés mégis ho­gyan került a javaslatcsomag­ba, arról már hétfőn is élénk vi­ta bontakozott ki. Tarlós utalt rá, hogy a fővárosi tárgyaló­­delegáció egyik tagja, Rogán Antal V. kerületi polgármester, fővárosi képviselő ötlete volt az útdíj, ám ezt aznap Rogán vis­­­szautasította, megjegyezve: ő sem tartja jó ötletnek. Tegnap a főpolgármester ismét elmond­ta: „mivel rajtam kívül többen is így emlékeznek, egész nyíl­tan megmondom, az V. kerüle­ti polgármester javasolta ezt a matricás útdíjat (...) most már egyetértünk abban, hogy egyi­künk sem támogatja, de két­ségtelen, hogy nem egyformán csal az emberek emlékezete”. A BKV sorsa azonban ko­rántsem dőlt el: elképzelhető, hogy már ma tárgyal róla a kormány, de a főpolgármester szerint a következő napokban mindenképpen dönt a kabinet. Tarlós szerint tegnap a minisz­terelnök és a kabinet is konst­ruktív volt. Mint mondta, a fő­város azt kéri a kormánytól, hogy oldja fel a 32 milliárdos, zárolt normatív támogatást, a Budapest által felajánlott 20 milliárd forint mellé adjon to­vábbi 20 milliárdot, és támo­gasson a 12 pontos hosszú tá­vú koncepcióból 2-3 javaslatot, amelyek 2013-tól lépnének élet­be. Ezek elegendőek lennének a BKV életben tartásához. L.T. Fellegi Tamás és Tarlós István a kormány ülésére érkeznek fotó: mti/beliczay László A kormány már nem is ígér A fővárosi MSZP frakcióvezetője nem annyira optimista, mint a főpolgármester; szerinte még mindig nem lehet tudni, mi a kor­mány valódi álláspontja a BKV ügyében. Horváth Csaba úgy vél­te, a kormány már rég feloldhatta volna a zárolt 32 milliárd forin­tot, és dönthetett volna arról is, hogy megoldja a BKV-nál felhal­mozott adósságállomány kérdését, de ezt nem tette meg. A frakcióvezető szerint „beszédes", hogy a kormány már nem is ígér. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a kormány és Budapest veze­tése is elkötelezett abban, hogy megmentsék a BKV-t, de van­nak még kérdések, amelyeket tisztázni kell - mondta a tárca ál­lamtitkára. Szatmáry Kristóf közölte: a kormányzat kész minden segítséget megadni a fővárosnak, hogy a BKV a szolgáltatását fenn tudja tartani. A kormány az 1 + 1 forintos elvet akarja érvé­nyesíteni, azaz minden 1 forint kormányzati támogatás mellé 1 forint önkormányzati forrást szeretnének - ismertette az alap­szabályt. Jelezte, a 32 milliárd forint zárolt támogatás feloldására is van lehetőség, ám ennek feltétele, hogy átfogó tervet készít­senek a BKV finanszírozásáról, illetve a fővárosnak biztosítania kell a kormányt, hogy elő tudja teremteni saját forrásait. Az ál­lamtitkár úgy vélte: vissza kell még térni bizonyos kérdésekre, ar­ra is, hogy a főváros által meghozott lépések elegendőek-e. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Visszamenőleg indul ma a Start munkaprogram Egyetlen napot adott a Start munkaprogramban részt vevő önkormányzatok polgármeste­reinek a Veszprém megyei Kor­mányhivatal Munkaügyi Köz­pontja arra, hogy szervezzék meg településenként akár több száz ember foglalkoztatását - hivatalos utasítás, szerződések és fedezet nélkül. Ez derült ki legalábbis a Népszava birtoká­ba jutott, január 30-i levélből, mely szerint „a Belügyminisz­tériumtól származó szóbeli in­formációk” alapján mától, azaz február 1-jétől kezdődik el a Start munkaprogram. A munkaügyi hivatal vezető­je azért írt az érintett polgár­­mestereknek, hogy azok miha­marabb nyújtsák be „a terüle­tileg illetékes kirendeltségen” a „munkaerőigényre” vonatkozó adatokat, így „amint hivatalo­san is megérkezik a támogató döntés”, megkezdődhet az Or­­bán-kormány közmunkatábo­raiba való közvetítés. A levelet hétfőn délután, 17.40-kor kap­ták meg a polgármesteri hiva­talok, azaz vélhetően csak teg­nap tudták meg, hogy ma elin­dul a program. A levélről, illet­ve annak részleteiről szerettük volna megkérdezni a munka­ügyi központot is, ám az iraton feltüntetett ügyintéző nem nyi­latkozhatott, a központ igazga­tóját pedig nem értük el. Az utóbbi hetekben teljes bi­zonytalanságban voltak az ön­­kormányzatok, melyeknek még tavaly októberben le kellett ad­ni a pályázataikat a program­ra. A 2012-es Start munka­­program ugyanis a tervekkel ellentétben mégsem kezdődött el január elején, a Belügymi­nisztérium, és a megyei kor­mányhivatalok pedig egyálta­lán nem adtak tájékoztatást az ügyben­­ még „szóban” sem. Az év elejével megemelkedett közmunkás minimálbér, illetve a forint jelentős gyengülése mi­att ráadásul újra kellett szá­molni a pályázatokban igényelt összegeket, és az is kérdéses, hogy lesz-e elég pénz az igé­nyelt eszközök beszerzésére. A közmunkaprogramban pél­dául stadionok építése lesz a tartósan munkanélküliek fel­adata, átlagosan négyórás munkaidőben, havi mintegy 30 ezer forintért. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Gyöngyöspata nem kér Gyurcsányból „Megtettem a törvényességi ész­revételt, azaz jeleztem a képvi­selő-testületnek, hogy a megyei kormányhivatal minden való­színűség szerint elkaszálja ha­tározatát” - mondta a Népsza­vának Mátyás István, Gyöngyös­pata jegyzője arról az önkor­mányzati döntésről, amely nemkívánatos személynek nyil­vánította Gyurcsány Ferencet, és a TASZ-t. A képviselők en­nek ellenére döntöttek, tette hozzá, de a döntés természete­sen nem kötelező érvényű­­ sem a volt miniszterelnökre, sem az emberi jogi szervezet munkatársaira nézve. Hogy mi volt az oka a kitil­tásnak, arról megoszlanak a vélemények. Gyurcsány eseté­ben Mátyás szerint az váltotta ki a képviselő-testületi indula­tokat, hogy információik sze­rint a volt kormányfő pár nap­ra be kívánt költözni az egyik roma családhoz. „A szélsőséges Jobbik szélsőséges polgármes­terének nyilatkozataival nem foglalkozunk” - utalt a jobbikos Juhász Oszkárra Molnár Csaba, a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció ügyve­zető alelnöke. Ám lapunk úgy tudja, Gyurcsány nem akart Gyöngyöspatán vendégeskedni, így forrásaink szerint meges­het, a polgármester csak a mé­dia érdeklődésére játszott. A TASZ a kitiltás ellenére tovább dolgozik a faluban A TASZ kizavarásáról Mátyás szerint a számos független ta­got számláló testület egyhan­gúan döntött, mondván: a jog­védők kiragadott életképekkel sokkolják a közvéleményt. A testületi ülésen állítólag csak egyetlen képviselő kérte a pol­gármestert, hogy ezt bizonyít­sa. Dénes Balázs, a TASZ elnö­ke szerint az egész komolyta­lan, sírva nevetnek rajta, és to­vább dolgoznak Gyöngyös­patán. N. B.GY. RÖVIDEN Mesterházy a brüsszeli csúcson A Szocialista Internacionálé né­hány napja megválasztott alel­nöke­ként vett részt az Európai Szocialisták Pártja brüsszeli ren­dezvényén Mesterházy Attila. Az államfők és kormányfők találko­zójára időzített tanácskozáson az MSZP elnöke mellett részt vett többek között Helle Thorning- Schmidt dán miniszterelnök, az unió soros elnöke, Catherine Ashton, az EU külügyi és bizton­ságpolitikai főképviselője is. Köz­ponti feladatként fogalmazták meg a növekedés beindítását és a munkahelyteremtést, mint a gazdasági válságra adható eg­zakt válaszokat. Mesterházy Atti­la beszámolt arról is, hogy Ma­gyarország külön napirendi pontként szerepelt a tanácsko­záson. Megemlítette, bízik ab­ban, hogy Orbán Viktor kettős beszéde - amely konszolidáltnak tűnik Brüsszelben, de nacionalis­ta retorikának Magyarországon­­ nem téveszti meg az EU dön­téshozóit, hiszen a demokratikus normák és jogállami alapelvek politikai hovatartozástól függet­lenek. ► NÉPSZAVA A kiböjtölők folytatják akciójukat Folytatódik a Kiböjtöljük Mozga­lom, amelyet Iványi Gábor, a Ma­­­gyar Evangéliumi Testvérközös­ség vezető lelkésze indított. A meghatározatlan idejű láncböjt célja az Orbán-kormány visszate­relése a jogállamiság útjára. A február 1-jén böjtölők névsora: Benedek Erika, Bognár József, Gál Éva, Göncz Zoltán, Kocziszky Éva, Lakatos Béla, Tóth Márton, Villás Béla, Zsidek Nóra. A NÉPSZAVA Péntekig döntenek az egyházakról Nem hallgatta meg az egyházzá nyilvánítási kérelmeket benyújtó felekezetek képviselőit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „Egyháztörténeti és Vallástudo­mányi Elnöki Bizottsága" - tudta meg lapunk az érintett felekeze­tektől. A testület az MTA elnöké­nek, Pálinkás Józsefnek tesz ajánlást azokról az egyházakról, amelyek megfelelnek az új egy­házügyi törvény előírásainak. Pá­linkás ennek alapján várhatóan pénteken terjeszti az Országgyű­lés vallásügyi bizottsága elé a ki­választott felekezetek listáját. A bizottság dönti majd el, hogy melyik felekezet egyházzá nyil­vánításáról szavazhat az Ország­­gyűlés. A NÉPSZAVA Giró-Szász volt cégei nyertek Egymilliárd forintos kormányzati megbízást kaptak a Giró-Szász András kormányszóvivő egykori tulajdonában lévő cégek - tudta meg a Kreatív Online. A szerző­dés szerint havi nettó 29,6 millió forintot kap három éven keresz­tül a Nemzeti Fejlesztési Minisz­tériumtól közvélemény-kutatási, tanácsadási és kommunikációs feladatok elvégzéséért a Század­vég Alapítvány, a Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommuni­kációs Tanácsadó Kft., valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konzorciuma. A minisztérium pá­lyázata nyílt volt, de csak a há­rom cég konzorciuma tett aján­latot. ► NÉPSZAVA Megegyeztek a zsidó hitközségek Megállapodás született a ma­gyarországi zsidó vallási közös­ségek között a költségvetés által biztosított örökjáradékok idei ki­fizetéséről. Ennek értelmében a 2012-ben esedékes örökjáradék összegét a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) engedményezi az új egyházi törvény által egyen­rangú felekezetként felsorolt többi zsidó felekezet részére. Ez alapján a MAZSIHISZ a Magyar­országi Autonóm Orthodox Izra­elita Hitközségnek (MAOIH) 190 millió forint, az Egységes Ma­gyarországi Izraelita Hitközség­nek (EMIH) pedig 150 millió fo­rint járadékot fizet ki a zsidó val­lási közösségek részére járó tá­mogatási forrásokból. A megál­lapodást aláíró szervezetek meg­állapodtak abban is, ha az egy­házi törvény további zsidó vallási közösségekkel egészül ki, akkor a most megállapodott vallási kö­zösségek meghatározott arány­ban folyósítják az új szervezetek számára a támogatási forrásokat. Ennek értelmében, a MAZSIHISZ 80, a MAOIH 12, az EMIH pedig 8 százalékos mértékben járulhat hozzá az új zsidó vallási szerve­zetek támogatásához. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next