Népszava, 2012. március (139. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-26 / 72. szám
Nem biztos, hogy a piac, vagy éppen a betegek kibírják az Orbán-kormány újabb megszorítását Összeomlik a gyógyszerellátás? Újabb 130-140 milliárd forintos kiigazítást tervez a kormány a költségvetésben, a kényszerspórolás áldozatai pedig minden eddiginél durvábban a betegek lehetnek. Az már biztos, hogy a történelmi léptékűnek nevezett egészségügyi béremeléssel korántsem jár jól minden ágazati dolgozó, de hogy az egészségügy „megmentése" milyen katasztrófát jelent majd a gyógyszerszedők számára, a héten dől el. Ezen a héten tárgyal másodszorra, így várhatóan dönt is a gyógyszerkassza újabb megszorításairól az Orbán-kormány - értesült lapunk. Információnk szerint az újabb forráskivonás után semmiképpen sem lesz tartható az a fajta kormányzati kommunikáció, mely szerint a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakítása nem jár együtt a lakossági terhek növekedésével. A mostani intézkedéseknek ugyanis már kizárólag a „többet fizető betegekkel” lehet fedezete. Mint ismert, a Széll Kálmán Tervben foglaltak szerint 2012— 2013-ban összesen 120 milliárd forinttal kell csökkenteni az egészségpénztár gyógyszerár-támogatásra szánt keretét. Ebből idén első lépésként 83 milliárdos kivonást hajtottak végre, így 2012-ben már csak 219 milliárd forint fordítható a medicinák ártámogatására, amit jövőre újabb 37 milliárdos kasszacsökkentés követ. Csakhogy a központi költségvetés problémái miatt most újabb lépésre készül a kabinet, a gyógyszerkiadások további csökkentését tervezik, így a 100 milliárdos támogatáscsökkentésen felül még idén 10 milliárdos lefaragásról dönthet a kormány a héten. A várható megszorítást a napokban el is ismerte a nemzetgazdasági tárca egyik helyettes államtitkára a Napi Gazdaságnak. A kasszából kicsikarni akart újabb összegekkel egyébként nem állnak meg 10 milliárdnál, jövőre ennél is többet, információink szerint további 30 milliárd forintot vennének el, így az Orbán-kormány elképzelései szerint jövőre már legfeljebb 140 milliárd forintot lehetne a gyógyszerszedésre kényszerülő betegek segítésére fordítani. Eközben a gyógyszertámogatások idei 83 milliárdos csökkentését sem tudják megvalósítani. A kasszáról kiadott, első kéthavi adatok ugyanis igazolják: míg januárban 3,6 milliárdos kasszatúllépés volt, azaz a vártnál mintegy 7 százalékkal kedvezőtlenebbül alakultak a gyógyszerkiadások, ez a tendencia folytatódott februárban is. A két hónap alatt 57 milliárd forintra duzzadt, már elköltött gyógyszertámogatás 24 százalékkal haladja meg az időarányos előirányzatot. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszergyártókat és a piac más szereplőit sújtó intézkedések nem voltak elegendők, így még ha eddig igyekeztek is megóvni a betegek pénztárcáját - noha tavaly több ezer gyógyszer ára nőtt most várhatóan a zsebükbe nyúlnak. A kiszivárgott tervek szerint például minden vényköteles orvosságra kiterjesztené a kabinet a jelenleg a 100 százalékos támogatottságú gyógyszereknél kötelező, 300 forintos receptdíjat. De az is felmerült, hogy kötelezően csökkentetnék azoknak a készítményeknek az árát, amelyek legalább tíz éve forgalomban vannak Magyarországon, s az elképzelések között szerepel az is, hogy szintén 300 forintos dobozdíjat vezetnek be. „Lássuk világosan, hogy a kormány az elmúlt két évben egyre-másra vonta ki a pénzt az egészségügyből. Holott, a kormányprogram igen kevés megfogható ígérete közül az egyik az volt, hogy az egészségügy több forrást kap majd, mint addig. Ehhez képest növekedtek a közvetlen lakossági terhek a gyógyszerellátásban, hosszabbá váltak a várólisták, tovább amortizálódott az eszközpark. Nem véletlenül menekül majd’ mindenki az egészségügyből, amerre lát” - írta heti írásában Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője üdvözölte a béremelési ígéretet, még akkor is, ha az nem általános, forrásai pedig bizonytalanok. Biztosítékot kért a kabinettől, ami szerinte „azért lenne fontos, mert a béremelésre tényleg múlhatatlanul szükség van. Máskülönben folytatódik az elmúlt két évben drámai méreteket öltő elvándorlás, és alig marad, aki gyógyít Magyarországon”. Közölte azt is: „Megkönnyítendő a kormány dolgát és elsősorban az egészségügyben dolgozók életét, parlamenti vitanapot kezdeményeztünk. Aki komolyan veszi az egészségügy problémáit és elkötelezett e problémák rendezésére, az támogatni fogja, hogy a forrásteremtésről, a hosszú távú minőségfejlesztésről, az itthon maradáshoz elegendő béremelésről vitatkozhassunk az Országgyűlésben.” - írta Mesterházy. A gyógyszerkassza megszorítása egyértelműen a betegek terheit fogja növelni fotó: K2 press Egyházi dolgozók kapnak, alapellátók nem Megjelent ugyan a Magyar Közlönyben egy idevágó rendelet, ám továbbra is teljesen bizonytalan a bejelentett egészségügyi béremelés végrehajtása. „Az egészségügyi ágazat egyes foglalkoztatottjai 2012. évi bérfejlesztésének lehetséges irányairól" című határozat ugyanis felhatalmazta a nemzetierőforrás-minisztert, hogy az Egészségbiztosítási Alapban a gyógyító-megelőző ellátás területén - szerintük - rendelkezésre álló 30,55 milliárd forintból az orvosok közt 15 milliárdot, a szakdolgozók közt 15 milliárd forintot, az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező ágazati szakemberek között pedig 0,55 milliárd forintot osszon szét július 1-jéig. A határozat szerint „az állami, önkormányzati, valamint egyházi tulajdonban/fenntartásban működő járó-és fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvosok és szakdolgozók részesülnek a béremelésben. Csakhogy a múlt heti bejelentés, illetve a határozat sem teljes, adós marad annak elismerésével, hogy kimaradnak a béremelésből azok a szakdolgozók is, akik kevesebb mint három éve vannak az ágazatban. Ráadásul a szakdolgozók közül sokan mindössze bruttó ezer és 3 ezer forint közötti emelésre számíthatnak, hiszen ugyanannyi - 15 milliárd forint - jut 70 ezer szakdolgozó béremelésére, mint 17 ezer orvoséra. De nemcsak a szakdolgozókat játszotta ki az Orbán-kormány, teljesen kimaradnak a béralkuból a felnőtt- és gyermekorvosi, illetve a fogászati alapellátásban dolgozók, ami mintegy 12 ezer orvost és legalább 25-30 ezer szakdolgozót érint hátrányosan. B.I.M. Keresztbe tett az OVB az LMP-nek Az LMP fellebbez az Országos Választási Bizottság (OVB) határozata ellen, amelyet politikai döntésnek tart, és folytatja népszavazási aláírásgyűjtését - közölte Vágó Gábor. A párt kampányfőnöke szerint a határozat „a Fidesz népszavazás-gyilkoló kampányának egy újabb aljas húzása. Először rémhíreket terjesztgettek, hogy az LMP elvenné a nyugdíjasok nyugdíját, utána a kitelepüléseinken lévő aktivistáinkat fenyegették meg, próbálták jogilag ellehetetleníteni a gyűjtést, most pedig egyszerűen eltiltanak minket attól, hogy egy játékot indítsunk, hogy részt vegyenek benne az aktivisták, hogy valódi közösségi, állampolgári kezdeményezéssé váljon a népszavazás”. Az OVB ugyanis szombaton jogellenesnek találta az LMP akcióját, melynek során értékes ajándékokat ígértek annak, aki a legtöbb aláírást gyűjti össze 24 óra alatt. A testület a pártot eltiltotta az akciótól. Az OVB egy magánszemély kifogását bírálta el, aki szerint az aláírásgyűjtésben részt vevőkre is vonatkozik a törvény azon passzusa, amely szerint „az ajánlásért az ajánlónak, vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos”. Az OVB hosszas vita után végül többségi szavazással úgy döntött, a kifogás helytálló. Vágó szerint jogilag nonszensz a határozat, amelyben rengeteg ellentmondás van. A Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság is hozott korábban olyan határozatokat az aláírásgyűjtés, illetve az ajánlószelvény-gyűjtés kapcsán, amelyek ellentétesek az OVB állásfoglalásával, és kimondják, hogy az LMP jogszerűen jár el - tette hozzá. Úgy vélte, ha a Kúria betartja a jogszabályokat, és nem „politikai alapon” dönt, mint az OVB, akkor nincs más lehetősége, mint hogy elutasítsa a határozatot. Az LMP „népszavazási maratonjában” aktivisták vehetnek részt; az első, aki 100 aláírást összegyűjt, illetve, aki 24 óra alatt a legtöbb aláírást gyűjti, kerékpárt nyer, az összes aktivista között pedig kisorsolnak egy európai parlamenti képviselővel való találkozást, 10 aktivista pedig kedvenc LMP-s képviselőjével költhet el egy vacsorát. Vágó hangsúlyozta: nem az aláírók, hanem az aláírásgyűjtők nyerhetnek a játékban. MTI-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Bátorítja az NMHH a feljelentéseket Már telefonon és anonim módon is bejelenthetők a jogsértő vagy a kiskorúak számára káros internetes tartalmak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Internet Hotline-ra. A jogellenesnek vélt internetes tartalmak telefonos bejelentése kétlépcsős; az első szakaszban a telefonos operátorok a bejelentő szóbeli adatai alapján kitöltik a megfelelő internetes űrlapot a kifogásolt oldalról, ezt követően, a második lépcsőben ügyintézésre továbbítják a panaszt a Hotline munkatársainak. A bejelentést anonim módon is meg lehet tenni, ha viszont a telefonáló megad valamilyen elérhetőséget, tájékoztatást kaphat arról, milyen lépéseket tesznek a kifogásolt tartalom ügyében - áll az NMHH közleményében. A népszava Berlini tüntetés a magyar jogállamért Magyarországgal kapcsolatos határozati javaslatról tárgyal a Bundestag külügyi bizottsága március 28-án. Az ellenzéki SPD és Zöldek javaslata szerint a Bundestagnak fel kellene szólítani a német kormányt, „tegye végre világossá" a magyar kormány számára: a német kabinet és a Bundestag „aggódik" a magyarországi „demokratikus viszonyok", valamint amiatt, hogy össze lehet-e egyeztetni az új alkotmány egyes részeit és egyes törvényeket az unió alapértékeivel, illetve az alapvető jogokkal. A javaslat szerint a német kormánynak „bátorítani" kellene a magyar miniszterelnököt, készíttessen „átfogó és független" elemzést az új magyar alkotmányról és a hivatalba lépése óta elfogadott törvényekről. A két párt korábbi kezdeményezését a német kormánypártok a múlt héten leszavazták. Szombaton a magyar demokráciáért tüntettek a berlini magyar nagykövetség előtt. A tüntetés fő szónoka Rainer Wieland volt. A CDU politikusa, az EP alelnöke hangsúlyozta: a demonstrálók nem vonják kétségbe, hogy Magyarország demokratikus berendezkedésű állam, ugyanakkor aggódnak a „demokrácia minősége miatt". ► MTI Nem nyomoz az LÜ Mindszenty ügyében Mindszenty József bíboros teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását nyilvánította ki a Legfőbb Ügyészség (LÜ) a napokban - adta hírül az MTI. Az eljárás Erdő Péter bíboros kérésére indult. A hír szerint az LÜ már 1989 végén perújítást rendelt el, és a mostani határozat „a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárása". Ezek után érthetetlen, milyen rehabilitálásról van szó, ami ráadásul már megtörtént: 1990. május 18-án a Legfelső Bíróság kimondta, hogy Mindszenty ártatlan, ► népszava zavar van a járások kialakítása körül Az MSZP szerint zavar van a járási rendszer kialakítása körül; Lamperth Mónika úgy fogalmazott: „gyanús a csend", pedig a vonatkozó törvényt február 10- ig kellett volna benyújtania a kormánynak. Mint mondta, nem azt rója fel, hogy a kormány nem kapkod, hanem azt, hogy ezt az időt nem a nyitott szakmai kérdések megválaszolására fordítja. A szocialista szakpolitikus egy háttértanulmányhoz szeretett volna hozzáférni, ám a közigazgatási tárca válasza szerint az 10 évig nem nyilvános dokumentum, majd később a tanulmányt az azt készítő Hétfa Elemző Központ honlapján mégis megtalálta. Az anyagból kiderül, a kutatók sem tudták, milyen feladat kerül a járási hivatalokhoz. Úgy vélte, a vitának nem arról kellene szólnia, hogy ki vezesse a járási hivatalokat, illetve hány legyen belőlük a fővárosban, hanem arról, hogy mitől lesz hatékonyabb a rendszer a mostaninál. ► MTI Utólag fogadják el az államosítást Ma dönt a fővárosi közgyűlés a tavaly december 31-ig fővárosi fenntartású egészségügyi intézmények államosításáról szóló megállapodástervezetről. Az év elejével egy törvény révén már állami kézbe került kórházak átadásáról a korábbi, háromoldalú megállapodást a kormány, illetve az állam képviseletében eljáró egyik szerv sem volt hajlandó aláírni. Sőt legújabban már az Orbán-kormány követel pénzt a budapestiektől: a megállapodástervezet szerint ugyanis a GYEMSZI 823 millió 891 ezer forint átutalását várja a fővárostól. A fővárosi MSZP jogi lépéseket tesz az ügyben. A közgyűlés tárgyal arról is, az önkormányzat visszavásárolhatja a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagját. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA