Népszava, 2012. március (139. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-26 / 72. szám

Nem biztos, hogy a piac, vagy éppen a betegek kibírják az Orbán-kormány újabb megszorítását Összeomlik a gyógyszerellátás? Újabb 130-140 milliárd forintos kiigazítást ter­vez a kormány a költ­ségvetésben, a kény­szerspórolás áldozatai pedig minden eddiginél durvábban a betegek lehetnek. Az már biztos, hogy a történelmi lép­tékűnek nevezett egészségügyi béreme­léssel korántsem jár jól minden ágazati dolgo­zó, de hogy az egész­ségügy „megmentése" milyen katasztrófát je­lent majd a gyógyszer­szedők számára, a hé­ten dől el. E­zen a héten tárgyal má­sodszorra, így várhatóan dönt is a gyógyszerkassza újabb megszorításairól az Or­bán-kormány - értesült la­punk. Információnk szerint az újabb forráskivonás után sem­miképpen sem lesz tartható az a fajta kormányzati kommuni­káció, mely szerint a gyógyszer­ár-támogatási rendszer átalakí­tása nem jár együtt a lakossá­gi terhek növekedésével. A mos­tani intézkedéseknek ugyanis már kizárólag a „többet fizető betegekkel” lehet fedezete. Mint ismert, a Széll Kálmán Tervben foglaltak szerint 2012— 2013-ban összesen 120 mil­liárd forinttal kell csökkenteni az egészségpénztár gyógyszer­ár-támogatásra szánt keretét. Ebből idén első lépésként 83 milliárdos kivonást hajtot­tak végre, így 2012-ben már csak 219 milliárd forint fordít­ható a medicinák ártámogatá­sára, amit jövőre újabb 37 mil­liárdos kasszacsökkentés kö­vet. Csakhogy a központi költ­ségvetés problémái miatt most újabb lépésre készül a kabinet, a gyógyszerkiadások további csökkentését tervezik, így a 100 milliárdos támogatáscsök­kentésen felül még idén 10 mil­liárdos lefaragásról dönthet a kormány a héten. A várható megszorítást a napokban el is ismerte a nemzetgazdasági tár­ca egyik helyettes államtitkára a Napi Gazdaságnak. A kasszá­ból kicsikarni akart újabb ös­­­szegekkel egyébként nem áll­nak meg 10 milliárdnál, jövőre ennél is többet, információink szerint további 30 milliárd fo­rintot vennének el, így az Or­bán-kormány elképzelései sze­rint jövőre már legfeljebb 140 milliárd forintot lehetne a gyógyszerszedésre kényszerülő betegek segítésére fordítani. Eközben a gyógyszertámoga­tások idei 83 milliárdos csök­kentését sem tudják megvalósí­tani. A kasszáról kiadott, első kéthavi adatok ugyanis igazol­ják: míg januárban 3,6 milliár­dos kasszatúllépés volt, azaz a vártnál mintegy 7 százalékkal kedvezőtlenebbül alakultak a gyógyszerkiadások, ez a ten­dencia folytatódott februárban is. A két hónap alatt 57 milliárd forintra duzzadt, már elköltött gyógyszertámogatás 24 száza­lékkal haladja meg az időará­nyos előirányzatot. Ez azt jelenti, hogy a gyógy­szergyártókat és a piac más szereplőit sújtó intézkedések nem voltak elegendők, így még ha eddig igyekeztek is megóvni a betegek pénztárcáját - noha tavaly több ezer gyógyszer ára nőtt most várhatóan a zse­bükbe nyúlnak. A kiszivárgott tervek szerint például minden vényköteles orvosságra kiter­jesztené a kabinet a jelenleg a 100 százalékos támogatottságú gyógyszereknél kötelező, 300 forintos receptdíjat. De az is fel­merült, hogy kötelezően csök­kentetnék azoknak a készítmé­nyeknek az árát, amelyek leg­alább tíz éve forgalomban van­nak Magyarországon, s az el­képzelések között szerepel az is, hogy­­ szintén 300 forintos­­ dobozdíjat vezetnek be. „Lássuk világosan, hogy a kormány az elmúlt két évben egyre-másra vonta ki a pénzt az egészségügyből. Holott, a kormányprogram igen kevés megfogható ígérete közül az egyik az volt, hogy az egészség­ügy több forrást kap majd, mint addig. Ehhez képest növeked­tek a közvetlen lakossági ter­hek a gyógyszerellátásban, hosszabbá váltak a várólisták, tovább amortizálódott az esz­közpark. Nem véletlenül mene­kül majd’ mindenki az egész­ségügyből, amerre lát” - írta heti írásában Mesterházy Atti­la. Az MSZP elnök-frakcióveze­tője üdvözölte a béremelési ígé­retet, még akkor is, ha az nem általános, forrásai pedig bi­zonytalanok. Biztosítékot kért a kabinet­től, ami szerinte „azért lenne fontos, mert a béremelésre tényleg múlhatatlanul szükség van. Máskülönben folytatódik az elmúlt két évben drámai mé­reteket öltő elvándorlás, és alig marad, aki gyógyít Magyaror­szágon”. Közölte azt is: „Meg­könnyítendő a kormány dolgát és elsősorban az egészségügy­ben dolgozók életét, parlamen­ti vitanapot kezdeményeztünk. Aki komolyan veszi az egész­ségügy problémáit és elkötele­zett e problémák rendezésére, az támogatni fogja, hogy a for­rásteremtésről, a hosszú távú minőségfejlesztésről, az itthon maradáshoz elegendő béreme­lésről vitatkozhassunk az Or­szággyűlésben.” - írta Mesterházy. A gyógyszerkassza megszorítása egyértelműen a betegek terheit fogja növelni fotó: K2 press Egyházi dolgozók kapnak, alapellátók nem Megjelent ugyan a Magyar Közlönyben egy ide­vágó rendelet, ám továbbra is teljesen bizonyta­lan a bejelentett egészségügyi béremelés végre­hajtása. „Az egészségügyi ágazat egyes foglal­koztatottjai 2012. évi bérfejlesztésének lehetsé­ges irányairól" című határozat ugyanis felhatal­mazta a nemzetierőforrás-minisztert, hogy az Egészségbiztosítási Alapban a gyógyító-megelő­ző ellátás területén - szerintük - rendelkezésre álló 30,55 milliárd forintból az orvosok közt 15 milliárdot, a szakdolgozók közt 15 milliárd fo­rintot, az egyéb felsőfokú végzettséggel rendel­kező ágazati szakemberek között pedig 0,55 mil­liárd forintot osszon szét július 1-jéig. A határozat szerint „az állami, önkormányzati, valamint egy­házi tulajdonban/fenntartásban működő járó-és fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvosok és szak­dolgozók részesülnek a béremelésben. Csakhogy a múlt heti bejelentés, illetve a határozat sem tel­jes, adós marad annak elismerésével, hogy kima­radnak a béremelésből azok a szakdolgozók is, akik kevesebb mint három éve vannak az ágazat­ban. Ráadásul a szakdolgozók közül sokan mind­össze bruttó ezer és 3 ezer forint közötti eme­lésre számíthatnak, hiszen ugyanannyi - 15 mil­liárd forint - jut 70 ezer szakdolgozó béreme­lésére, mint 17 ezer orvoséra. De nemcsak a szak­dolgozókat játszotta ki az Orbán-kormány, tel­jesen kimaradnak a béralkuból a felnőtt- és gyer­mekorvosi, illetve a fogászati alapellátásban dol­gozók, ami mintegy 12 ezer orvost és legalább 25-30 ezer szakdolgozót érint hátrányosan. B.I.M. Keresztbe tett az OVB az LMP-nek Az LMP fellebbez az Országos Választási Bizottság (OVB) ha­tározata ellen, amelyet politikai döntésnek tart, és folytatja nép­­szavazási aláírásgyűjtését - kö­zölte Vágó Gábor. A párt kam­pányfőnöke szerint a határozat „a Fidesz népszavazás-gyilkoló kampányának egy újabb aljas húzása. Először rémhíreket ter­­jesztgettek, hogy az LMP elven­né a nyugdíjasok nyugdíját, utána a kitelepüléseinken lévő aktivistáinkat fenyegették meg, próbálták jogilag ellehetetlení­teni a gyűjtést, most pedig egy­szerűen eltiltanak minket attól, hogy egy játékot indítsunk, hogy részt vegyenek benne az aktivisták, hogy valódi közös­ségi, állampolgári kezdeménye­zéssé váljon a népszavazás”. Az OVB ugyanis szombaton jogellenesnek találta az LMP akcióját, melynek során értékes ajándékokat ígértek annak, aki a legtöbb aláírást gyűjti össze 24 óra alatt. A testület a pártot eltiltotta az akciótól. Az OVB egy magánszemély kifogását bí­rálta el, aki szerint az aláírás­­gyűjtésben részt vevőkre is vo­natkozik a törvény azon pas­­­szusa, amely szerint „az aján­lásért az ajánlónak, vagy rá te­kintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlá­sért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos”. Az OVB hosszas vita után végül többségi szavazás­sal úgy döntött, a kifogás helyt­álló. Vágó szerint jogilag non­szensz a határozat, amelyben rengeteg ellentmondás van. A Fővárosi Bíróság és a Legfel­sőbb Bíróság is hozott koráb­ban olyan határozatokat az aláírásgyűjtés, illetve az aján­lószelvény-gyűjtés kapcsán, amelyek ellentétesek az OVB állásfoglalásával, és kimond­ják, hogy az LMP jogszerűen jár el - tette hozzá. Úgy vélte, ha a Kúria betartja a jogszabá­lyokat, és nem „politikai ala­pon” dönt, mint az OVB, akkor nincs más lehetősége, mint hogy elutasítsa a határozatot. Az LMP „népszavazási maratonjában” aktivisták ve­hetnek részt; az első, aki 100 aláírást összegyűjt, illetve, aki 24 óra alatt a legtöbb aláírást gyűjti, kerékpárt nyer, az ös­­­szes aktivista között pedig ki­sorsolnak egy európai parla­menti képviselővel való találko­zást, 10 aktivista pedig kedvenc LMP-s képviselőjével költhet el egy vacsorát. Vágó hangsúlyoz­ta: nem az aláírók, hanem az aláírásgyűjtők nyerhetnek a já­tékban. MTI-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Bátorítja az NMHH a feljelentéseket Már telefonon és anonim mó­don is bejelenthetők a jogsértő vagy a kiskorúak számára káros internetes tartalmak­ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Inter­net Hotline-ra. A jogellenesnek vélt internetes tartalmak telefo­­nos bejelentése kétlépcsős; az első szakaszban a telefonos ope­rátorok a bejelentő szóbeli ada­tai alapján kitöltik a megfelelő internetes űrlapot a kifogásolt oldalról, ezt követően, a második lépcsőben ügyintézésre továb­bítják a panaszt a Hotline mun­katársainak. A bejelentést ano­nim módon is meg lehet tenni, ha viszont a telefonáló megad valamilyen elérhetőséget, tájé­koztatást kaphat arról, milyen lé­péseket tesznek a kifogásolt tar­talom ügyében - áll az NMHH közleményében. A népszava Berlini tüntetés a magyar jogállamért Magyarországgal kapcsolatos határozati javaslatról tárgyal a Bundestag külügyi bizottsága március 28-án. Az ellenzéki SPD és Zöldek javaslata szerint a Bun­destagnak fel kellene szólítani a német kormányt, „tegye végre világossá" a magyar kormány számára: a német kabinet és a Bundestag „aggódik" a magyar­­országi „demokratikus viszo­nyok", valamint amiatt, hogy ös­­­sze lehet-e egyeztetni az új al­kotmány egyes részeit és egyes törvényeket az unió alapértékei­vel, illetve az alapvető jogokkal. A javaslat szerint a német kor­mánynak „bátorítani" kellene a magyar miniszterelnököt, készít­tessen „átfogó és független" elemzést az új magyar alkot­mányról és a hivatalba lépése óta elfogadott törvényekről. A két párt korábbi kezdeményezé­sét a német kormánypártok a múlt héten leszavazták. Szomba­ton a magyar demokráciáért tüntettek a berlini magyar nagy­­követség előtt. A tüntetés fő szó­noka Rainer Wieland volt. A CDU politikusa, az EP alelnöke hang­súlyozta: a demonstrálók nem vonják kétségbe, hogy Magyar­­ország demokratikus berendez­kedésű állam, ugyanakkor ag­gódnak a „demokrácia minősé­ge miatt". ► MTI Nem nyomoz az LÜ Mindszenty ügyében Mindszenty József bíboros teljes körű jogi, erkölcsi és politikai re­habilitálását nyilvánította ki a Legfőbb Ügyészség (LÜ) a na­pokban - adta hírül az MTI. Az eljárás Erdő Péter bíboros kéré­sére indult. A hír szerint az LÜ már 1989 végén perújítást ren­delt el, és a mostani határozat „a korábbi perújítási nyomozás hi­vatalos lezárása". Ezek után ért­hetetlen, milyen rehabilitálásról van szó, ami ráadásul már meg­történt: 1990. május 18-án a Leg­felső Bíróság kimondta, hogy Mindszenty ártatlan, ► népszava zavar van a járások kialakítása körül Az MSZP szerint zavar van a járá­si rendszer kialakítása körül; Lamperth Mónika úgy fogalma­zott: „gyanús a csend", pedig a vonatkozó törvényt február 10- ig kellett volna benyújtania a kormánynak. Mint mondta, nem azt rója fel, hogy a kormány nem kapkod, hanem azt, hogy ezt az időt nem a nyitott szakmai kér­dések megválaszolására fordítja. A szocialista szakpolitikus egy háttértanulmányhoz szeretett volna hozzáférni, ám a közigaz­gatási tárca válasza szerint az 10 évig nem nyilvános dokumen­tum, majd később a tanulmányt az azt készítő Hétfa Elemző Köz­pont honlapján mégis megtalál­ta. Az anyagból kiderül, a kuta­tók sem tudták, milyen feladat kerül a járási hivatalokhoz. Úgy vélte, a vitának nem arról kellene szólnia, hogy ki vezesse a járási hivatalokat, illetve hány legyen belőlük a fővárosban, hanem ar­ról, hogy mitől lesz hatékonyabb a rendszer a mostaninál. ► MTI Utólag fogadják el az államosítást Ma dönt a fővárosi közgyűlés a tavaly december 31-ig fővárosi fenntartású egészségügyi intéz­mények államosításáról szóló megállapodástervezetről. Az év elejével egy törvény révén már állami kézbe került kórházak át­adásáról a korábbi, háromoldalú megállapodást a kormány, illet­ve az állam képviseletében eljáró egyik szerv sem volt hajlandó aláírni. Sőt legújabban már az Orbán-kormány követel pénzt a budapestiektől: a megállapodás­tervezet szerint ugyanis­ a GYEMSZI 823 millió 891 ezer fo­rint átutalását várja a fővárostól. A fővárosi MSZP jogi lépéseket tesz az ügyben. A közgyűlés tár­gyal arról is, az önkormányzat visszavásárolhatja a Fővárosi Víz­művek kisebbségi részvénycso­magját. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next