Népszava, 2012. május (139. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-02 / 102. szám
Freedom House: csak részben szabad a sajtó A „szabadból” a „részben szabad” kategóriába minősítette le a magyar sajtó állapotát a médiaszabadság globális helyzetét felmérő, 2011-re vonatkozó jelentésében a Freedom House (FH). A washingtoni központú, független civil szervezet szerint „az index történetében rendkívül szokatlan” Magyarország esete, amikor egy „régóta szabad ország” esetében két év alatt 13 pontos zuhanást mutattak ki. A civil szervezet szerint ez azt jelzi, hogy „a médiaszabadság még a látszólag jól megalapozott demokráciákban sem tekinthető magától értetődőnek”. A FH szerint a leminősítés oka „Orbán Viktor konzervatív kormányának arra irányuló, koncentrált törekvése, hogy megragadja a médiajogi és szabályozási kerete feletti ellenőrzést”. A tavalyi, 2010-re vonatkozó értékelésben Magyarország pontszáma 23-ról 30-ra romlott, de ez akkor még elegendő volt az utolsó helyre a szabad sajtójú országok kategóriájában. Az FH 2011-re újabb hatpontos rosszabbodást mutatott ki, és ezzel Magyarország a világranglista 78. helyére esett vissza, amelyen Bulgáriával osztozik, egyaránt 36-36 ponton állva. A FH a tavalyi év fejleményeinek mérlegelése alapján csak Magyarországot és Chilét minősítette le a „szabadból” a „részben szabad” kategóriába. A jelentés szerint a leminősítése tükrözi „a sajtószabadságnak az Orbán Viktor miniszterelnök (kormányzása) alatti erózióját”. A FH a romlás jeleit egyebek között az Adatvédelmi Hivatal létrehozásában látja, amely „korlátozni fogja az információhoz való hozzáférést”. A civil szervezet szerint bizonyíték van arra, hogy egy „politikailag motivált” engedélyeztetési folyamat következményeként egy „kritikus rádióállomás elvesztette frekvenciáit”. De megnőtt a cenzúrára és az öncenzúrára utaló jelentések száma, különösen az elektronikus közmédiával kapcsolatban, és romlott a független médiavállalkozások gazdasági helyzete is. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár megalapozatlannak és elfogultnak nevezte a jelentést. Közleménye szerint „az amerikai érdekeltségű szervezetnek ezúttal sem sikerült politikai motivációktól és értékeléstől mentes jelentést adnia a tavalyi értékelést követően az idei nem más, mint önbeteljesítő, hipokrita jóslat”. Kovács szerint a jelentés jól illeszkedik az elmúlt hónapok Magyarországot lejáratni igyekvő kampányához, és a kettős mérce használatának kitűnő illusztrációja. Szerinte az elmúlt másfél év rágalmai ellenére éppen a médiatörvényről kialakult vita bizonyítja a sajtó stabilitását és szabadságát, az Alkotmánybíróság ide vonatkozó döntései pedig azt, hogy a „fékek és ellensúlyok” rendszere kellően működik. Ráadásul Kovács szerint az FH jelentéséből hiányoznak a bizonyítékok. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Ha fontos, hogy ne hazudjanak... Holnap 17 órakor a Nagy Navarro Balázs által alapított Tiszta Kezek a Demokratikus Magyarországért Mozgalom demonstrál a Magyar Rádió előtti Pollack Mihály téren. „Ha fontos, hogy ne legyen semmilyen cenzúra, ha fontos, hogy ne hazudjanak a közmédiában, ha hiszel a szabad sajtóban, akkor gyere május 3-án 17 órakor a Pollack Mihály térre" - szól felhívásuk. A Sajtószabadság Nemzetközi Napja alkalmából meghirdetett rendezvényen fellép Bródy János, Erdős Virág, Karácsonyi Zoltán, Kulka János, Kováts Kriszta, Murányi Tünde, Nagy Navarro Balázs és a Pa-Dö- Dő zenekar. Ma lesz az első tárgyalása a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon annak a pernek, amelyet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) indított a Sajtószakszervezet ellen jognyilatkozat pótlását kérve. A Sajtószakszervezet ugyanis nem járult hozzá M. Lengyel László ügyvezető társelnök elbocsátásához. Hasonló per kezdődött március 18-án a Televíziós Műsorgyártók Érdekvédelmi Szervezete (Temész) és valamivel később Nagy Navarro Balázsék (Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezete) ellen. Közös fórumon a demokratikus ellenzék Tisztes megélhetést adó biztos munkahelyekre, működő közszolgáltatásokra, valamint többkulcsos személyi jövedelemadórendszerre van szükség Magyarországon - ebben egyetértettek az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) politikusai a szakszervezetek által szervezett közös fórumukon. Mesterházy Attila valódi társadalmi egyeztetést sürgetett, és kitért arra, kormányon a szakszervezetekkel közösen írnák az új Munka törvénykönyvét. Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője úgy vélte, az Orbán-kormány munka világát érintő intézkedései „katasztrofális irányba” mozdultak el a munkahelyek megteremtését és a munkavállalók biztonságát tekintve. A jövedelem újraelosztásában pedig szerinte „teljesen perverz” modellt vezetett be a kabinet, amely a szegényektől a gazdagok felé csoportosítja a jövedelmeket. Molnár Csaba, a DK alelnöke arról beszélt, hogy a kormány mára lehetetlenné tette a munkavállalók számára, hogy ha jogsérelem éri őket, akkor azt orvosolni tudják, hiszen a két védelmi hálót, a munkaügyi bíróságokat és a szakszervezeteket is „leépíti”. A legnagyobb gond továbbra is a jogbizonytalanság, a munkavállalók kiszolgáltatottsága rosszabb, mint az elmúlt 40-50 évben bármikor. A fórumra meghívták a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőit is, Lázár János és Harrach Péter elfoglaltságra hivatkozva nem ment el, és frakcióik nevében sem jelent meg senki. Pataky Péter szerint „ez is egyfajta üzenet, ki az, aki szóba akar állni a szakszervezeti tisztségviselőkkel május elsején”. NÉPSZAVA-MTI-INFORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2012. MÁJUS 2., SZERDA A mai tempóban 880 év szükséges egymillió új munkahely létrehozásához Embertelen a kormány Ma már igaz, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve - jelentette ki tegnap az MSZP majálisán Mesterházy Attila. A szocialisták elnök-frakcióvezetője úgy vélte, Orbán Viktor kormánya embertelen, mert nem veszi emberszámba a munkásokat, pedig a kabinet elrontott lépéseinek árát ők fizetik meg. Május elseje alkalmából a Városligetben tüntetett négy szakszervezeti szövetség is Az érdekvédők bírálták a kormány munkavállaló-ellenes politikáját, és elfogadhatatlannak nevezték a júliusban életbe lépő új Munka törvénykönyvét. Mondjanak bármit, munkásság még ma is létezik, bár sok ünnepelnivalója jelenleg nincs - mondta a városligeti Nagyréten felállított színpadon Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője hosszan sorolta, hogy már „nemcsak a kohász, a szalag mellett álló ember a munkás, de a pizzafutár, a bolti eladó, a postás vagy a kórházi ápoló is az”, és ezek az emberek állandó bizonytalanságban, hónapról hónapra élnek. A kormány ugyanis nem értük, hanem ellenük dolgozik, és Mesterházy szerint az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor kormánya embertelen, mert nem veszi emberszámba a munkásokat, a legnehezebb sorban élőket. A rossz lépések árát velük fizetteti meg, és minden elrontott lépésük, minden elbaltázott döntésük „húsba vág”. Éppen a múlt héten bontotta ki a miniszterelnök az újabb megszorító csomagot - emlékeztetett a pártelnök. Hozzátette, hogy a „tavalyi több ezer milliárdos megszorítás után most újabb brutális, 700 milliárdos sarc elé nézünk”. Az idén „minden egyes magyarra fejenként 70 ezer forint pluszteher jut, ha pedig csak a dolgozókat nézzük, akkor minden átlagos keresetű ember egyhavi fizetését veszi el Orbán Viktor”. Mára világossá vált, hogy az Orbán-kormány az adóemelések kormánya, „mert nem volt még egy olyan kabinet, amelyik ennyi adót vetett volna ki, ennyi terhet rakott volna az emberek vállára”. „Ezek megadóztatják még az adófizetést is”, hiszen fizetni kell majd az átutalások után, és „miközben az embereket betemetik a sárga csekkek, mit csinál a kormány? Megadóztatja a sárga csekket is” - tette hozzá. Felhívta hallgatósága figyelmét, hogy az újabb megszorításokat nem Európa, nem a világ kedvéért kell elviselni, sőt nem is az elmúlt nyolc Orbán rendszere hazugságban fogant, és a politikai erőszak tartja életben év miatt, „ez a kudarcos kormányzás felára”. „Ez nem politika, hanem politikai gengszterizmus”, amely „az ő gyarapodásukhoz és hatmillió koldus országához vezet” - fogalmazott Mesterházy, hozzátéve, hogy mindez nem érdekli a miniszterelnököt. „Vagyis nem ez érdekli, hanem a foci, (...) a felcsúti Maradona több mint 100 milliárdot költ a hobbijára!” Ez annak fényében is elgondolkoztató, hogy ennek az összegnek a felét akarják megspórolni a gyógyszertámogatásokon, mondván, nincs elég pénz - tette hozzá. Tisztességes politikának az emberekről kell szólnia - hangsúlyozta Mesterházy, aki szerint tisztességes politikus „olyan országot épít, amelyben mindenki ötről a hatra jut”. Az MSZP a munkájukból élők pártja, őket akarja képviselni, védeni, és nem fogják tűrni a hatalmi önkényt, a kiszolgáltatottságot, a kizsákmányolást. Hatalomra kerülésük esetén az első intézkedések között szerepelne a dolgozókat védő jogok megerősítése és a szakszervezeti jogosítványok visszaadása. Kijelentette: „Az egész Orbánrendszer hazugságban fogant, és a politikai erőszak tartja életben, mégsem erőszakkal fog megdőlni. A józan ész és a tiszta szív fogja megdöntetni.” Ehhez azonban bizonyítani kell, hogy van másik választás, másik út. Horváth Csaba szerint a „Fidesz polgárháborút hirdetett saját népe ellen”, és háborút visel mindenki ellen, aki nem pont ugyanazt gondolja, mint Orbán. Az MSZP alelnöke, fővárosi frakcióvezetője, aki a pártelnököt követte, azt mondta, az országnak százmilliárdokba kerül ez a „narancsos zendülés”. Gurmai Zita szocialista EP- képviselő arról beszélt, hogy a mai tempóban 880 év szükséges egymillió új munkahely létrehozásához. Az egybegyűltektől azt kérdezte: Orbán, Kövér és Áder vajon szembe tudna-e nézni 20 éves önmagával? Gurmai szerint kiszámíthatóságra lenne szükség, mert úgy tűnik, beszámíthatóság sincs. Piros pólókban, luftballonokkal, zászlókkal vonultak tegnap a szocialisták a Bajza utcából a Nagyrétre. A majális szervezői reggeltől több tucat sátorral várták az érdeklődőket, akik a párt vezető politikusaival - Hiller Istvánnal, Kovács Lászlóval és Kiss Péterrel - is találkozhattak. F.Á. A szakszervezetek az idei munka ünnepén a munkavállalói jogok mellett demonstráltak fotó: Kielik István Hiába szállták meg a médiát Mára szinte lehetetlenné vált a független, illetve ellenzéki újságok, rádiók helyzete, és az is csoda, hogy még kitartanak - ebben egyetértett Németh Péter, lapunk főszerkesztője, Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója, Horváth Gábor, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, valamint Mészáros Tamás újságíró, akik a média helyzetéről beszélgettek Lendvai Ildikóval. Az okok közé sorolták, hogy nincs hirdetés, illetve hogy karanténba zárták a balliberális oldalt, de kicsi a piac, és ha az újságokat el is tartanák az olvasók, a rádiózáshoz ennél jóval több pénz kell. A jelenlévők azonban úgy vélték, az emberek ma már máshonnan is tájékozódnak, így hiába szállta meg a sajtót a kormány, ettől a Fidesz nem fog győzni 2014-ben. Biztos munkahelyekért tüntetett négy szakszervezet Együtt tüntetett négy szakszervezeti szövetség május elseje alkalmából a Városligetben. Az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) biztos munkahelyeket, tisztes megélhetést, elérhető és működő közszolgáltatásokat követeltek, továbbá bírálták a júliusban életbe lépő új Munka törvénykönyvét. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke azt mondta: „ha nem akarsz egyedül maradni a küzdelemben, és számítasz a közösség segítségére, akkor be a szakszervezetekbe!" Hangsúlyozta: „mi kimegyünk az utcára, ott leszünk a munkahelyeken". Borsik János, az Autonómok elnöke emlékeztetett: a kormány azt ígérte, egymillió új munkahelyet teremt tíz év alatt, ugyanakkor ha a kabinet „még eredményes lesz egy kicsit", akkor a munkanélküliek száma közelíti majd az egymilliót. Felidézte, hogy a munkanélküliek ellátását három hónapra szűkítették, miközben az európai átlag egy év, a júliusban életbe lépő új Munka törvénykönyve és az új adók mind a munkavállalókat sújtják, és a munkaadóknak adnak szabad kezet. Varga László SZEF-elnök szerint a közszolgálati bérek évek óta változatlanok, de értékük 20 százalékát „megette" az infláció vagy az adórendszer. Úgy vélte, nincs jogbiztonság, értelmes párbeszéd, csak látszattárgyalások és különmegállapodások vannak. A szakszervezetek és a politika kompromisszumkereső együttműködésének nincs alternatívája, ezért a jelszó „Be a szakszervezetekbe!" Kuti László, az ÉSZT elnöke szerint követelni kell az emberhez méltó életet, nemcsak „nyomorúságosan vegetálni", hanem XXI. századi polgárhoz méltó életet élni, ehhez pedig munka és tisztességes fizetés kell.