Népszava, 2012. augusztus (139. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-01 / 179. szám
A szaktárca önmagát cáfolva most azt írta, gondoskodtak az egyénileg vezethető adatokról Káosz a nyugdíjak körül Már gondoskodtak arról, hogy egyénileg vezethetők legyenek a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos adatok - közölte tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Mindössze egyetlen nap telt el a pálfordulásig, hétfőn ugyanis még azt írták, nem változik a nyugdíjrendszer, a nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak. Közben szocialista kezdeményezésre Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman a rokkantnyugdíjak elvétele miatt. MUHARI JUDIT A kormány már egy tavalyi törvény módosításával gondoskodott arról, hogy egyénileg vezethetőek legyenek a nyugdíjbiztosítással összefüggő adatok - ezt közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkársága. Azt követően írták ezt, hogy az LMP kijelentette, a kormány a Széll Kálmán Tervben az Európai Uniónak tett vállalásait sem veszi komolyan, és a szocialista Korózs Lajos is számon kérte a kabinet ígéreteit. A tárca reakciója azonban tovább növeli a bizonytalanságot. Hétfőn ugyanis éppen a szaktárca válaszából derült ki, hogy „a nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak”. Vagyis nem vezetik be az egyéni számlát. Az is „sántít”, amire a minisztérium tegnap hivatkozott. 2010-ben valóban megjelent a Magyar Közlönyben, hogy 2011. május 31-ig ki kell dolgozni az egyéni számlavezetés rendszerét. Ez a nemzeti erőforrás miniszternek, vagyis a már lemondott Réthelyi Miklósnak, illetve Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a feladata lett volna. Ám az ügyben nem történt érdemi előrelépés. Vagy ha igen, az nem került a nyilvánosság elé, és a gyakorlatban sem valósult meg. Orbán Viktor miniszterelnök korábban ugyan bejelentette, hogy 2011 végén már működik az egyéni számlás rendszer az állami nyugdíjrendszeren belül, ebből azonban semmi nem lett. Egy későbbi időpontot tűztek ki a feladat elvégzésére. Mint ahogy tegnap is megírtuk, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2012. március végéig kellett volna átadnia az állami rendszerbe visszalépett pénztártagok adatait egy arra kijelölt, felelős szervnek. A PSZÁF készen állt a feladatra, meg is tette a szükséges előkészületeket, csakhogy nem készült el a kormányrendelet, amely azt rögzítette volna, hogy a felügyelet melyik intézménynek adja át az adatokat, így az adatok náluk maradtak, és azóta is ott vannak annak ellenére, hogy az egyéni számlát a második Széll Kálmán Tervben is megerősítették. „A nyugdíjrendszerben további kiigazítások szükségesek, amelyek vizsgálata, ütemezése, illetve mindezek alapján az új szabályozás meghirdetése 2012-ben esedékes. Ennek keretében kell kialakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást”. A szocialista Korózs Lajos arra kíváncsi, mennyi pénzt költött az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, esetleg más szervezet az egyéni számla kidolgozására. Megjegyezte ugyanakkor, örül, hogy a kormány leállította ezt a „hülyeséget”, és nem vezetik be a nyugdíjrendszerben például a gyermekek utáni pontrendszert. Két egymást követő napon mást és mást tükröztek a szaktárca válaszai fotó: Kielik István Újabb beadvány az Ab-hez Érdemes volt az alapvető jogok biztosához fordulni, Szabó Máté ugyanis Korózs Lajos beadványának is helyt adva fordult Alkotmánybírósághoz (Ab) a rokkantsági ellátórendszer 2012-es átalakítása miatt. A biztos megállapította: a jelenlegi eljárás sérti az emberi méltósághoz, a tisztességes eljátáshoz és a szociális biztonsághoz való jogot. Kifejtette, a rokkantsági ellátórendszer átalakításakor nem biztosították a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom védelmét, továbbá az alacsony összegű ellátás melletti munkavállalás lehetőségének korlátozása miatt sérül az esélyegyenlőség elve. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége bízik abban, hogy az Ab az érintettek számára kedvezően bírálja el Szabó Máté indítványát. A szövetség egyébként tavasszal fordult az alapvető jogok biztosához, aki a panaszaikat megalapozottnak találta. RÖVIDEN Ideiglenes igazgató Szigetszentmiklóson Másodszor is eredménytelenül zárult a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium igazgatói pályázata, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azért, mert sem a tantestület és a szülők által támogatott, korábban is az intézményt vezető Czita Zoltánnak, sem a megyei intézményfenntartó hivatal által kinevezett Mede Norbertnek nincs meg az előírt közoktatás-vezetői szakvizsgája. Korábban az államosított középiskola iskolaközösségének véleményét figyelmen kívül hagyva nevezték ki ideiglenesen a leváltott Czita Zoltán helyére Mede Norbertet. Az új pályázat befejezéséig az Emmi döntése szerint Kissné Hegedűs Éva első igazgatóhelyettes vezetheti egy évig a gimnáziumot. Czita Zoltán tegnap azt mondta, hogy a szervezeti és működési szabályzat alapján várható volt Kissné megbízása, bár furcsának tartotta, hogy erről szinte az utolsó pillanatban értesítették az érintettet. amit-népszava Újabb kormánybiztos távozik Távozik posztjáról Gál András Levente (képünkön). A Jó Állam Fejlesztési Koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztost a hivatalos közlés szerint szeptember 1-jei hatállyal saját kérésére menti fel a miniszterelnök. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy a kormánybiztos levelet írt Orbán Viktornak, és ebben kifejtette: az általa ellátott feladatok szeptember 1-jéig „várhatóan olyan előrehaladást érnek el, melyek már nem indokolják a továbbiakban a tisztség fenntartását". Szerinte a feladatok és hatáskörök a rendes ügymenetben is elláthatók lesznek. Orbán elfogadta a lemondást, egyben köszönetet mondott Gál András Leventének „a magyar közigazgatás újjászervezése érdekében végzett munkájáért". Lapunk kormányzati forrásokra hivatkozva hetekkel ezelőtt megírta, hogy másokkal együtt várhatóan Gálnak is távoznia kell. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA ÉS MÉG... • A második világháború cigány áldozataira emlékeztek tegnap Nagykanizsán a roma holokauszt emlékműve előtt. Frölich Róbert főrabbi kijelentette: ha figyelmesen olvasunk újságot, hallgatunk rádiót, böngésszük a a netet, kegyetlenül ismerős mondatokat hallunk a háború előtti időkből. • Több kormánypárti politikus, köztük a Fidesz felső vezetésének tagjai is felhívták telefonon és támogatásukról biztosították Lasztovicza Jenő képviselőt, akinek fia úgy kapott diplomát július közepén, hogy több érdemjegye is hiányzott a záróvizsgához - számolt be az index.hu. Leadta szelvényeit az MSZP-s jelölt Napok alatt összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlószelvényeket az MSZP hódmezővásárhelyi polgármester-jelöltje. Kis Andrea lapunknak elmondta, maga is meglepődött, hány olyan ember tisztelte meg a bizalmával, aki korábban szocialista politikussal talán szóba sem állt volna. Az ellenzéki jelölt végül ezer szelvényt adott le, mert nem akarta fölöslegesen terhelni a hivatalt, illetve a közszolgálatban állók ajánlásait sem kívánta továbbítani, nehogy a városban változást sürgetők bajba kerüljenek. A szeptemberi időközi polgármester-választáson Kis Andrea a demokratikus ellenzék egyetlen jelöltje, és úgy érzi, Hódmezővásárhelyen azt várják, hogy más pártok is felsorakozzanak mellette. A szocialista politikus a hangulatot érzékelve bízik abban, hogy sokan szavaznak majd rá az időközi polgármester-választáson. Korábban mindig 70-80 százalékkal győzött a jobboldal jelöltje a városban, ahol a rendszerváltás óta Rapcsák András, majd Lázár János irányított. Az MSZP-s jelölt úgy véli, most a Meszesek tartanak attól, hogy legfeljebb hajszállal nyernek a szeptember 2-án, ezért zavarták meg már kétszer is a szocialisták rendezvényét. Hétfőn pedig, amikor Botka László, az MSZP Csongrád megyei elnöke kampányolt Hódmezővásárhelyen, a városi televízió nem készített tudósítást. Kis Andrea azt mondta, helyben nagy az elégedetlenség, a Fidesz politikusai bajban vannak, mert a nehézségek miatt nem okolhatják a kormányt, ahogy a korábbi parlamenti ciklusokban tették. Az ellenzéki jelölt úgy véli, ha most le is marad, 2014-ben biztosan legyőzi majd jobboldali ellenfelét. Hódmezővásárhelyen szeptember 2-án azért tartanak időközi választást, mert a várost 2002 óta irányító Lázár János június 2-ától a Miniszterelnökséget vezeti államtitkárként, és e poszt a jogszabályok értelmében összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel. A Fidesz Almási István alpolgármestert indítja, az LMP pedig nem állít jelöltet. F.Á. Csatáry László továbbra is tagad Három órán át hallgatták ki tegnap a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatalban a náci háborús bűnökkel gyanúsított Csatáry Lászlót. A házi őrizetben, jó erőben lévő kilencvenhét éves férfi a zárt ajtók mögött megismételte, amit korábban a Magyar Hírlapnak mondott: jól beszélt németül, ezért bízták meg azzal, hogy a német katonák összekötője legyen, a deportálásokban azonban nem vett részt. Állítása szerint összesen kétszer járt a kassai gettóban, ahol nem kegyetlenkedett. Csatáry kirendelt védőügyvédje, Horváth B. Gábor közölte, hogy Csatáry tételesen cáfolta a terhére rótt bűncselekményeket. A háborús bűnökkel gyanúsított férfi nem ismerte el azokat a szadista cselekedeteket, amelyekről korábban tanúk beszéltek és amelyek alapján 1948-ban távollétében halálra ítélték Csehszlovákiában. Ügyvédje szerint elképzelhető, hogy a tanúk a védencét összetéveszthették valakivel. Az ügyvéd azt nem tudja, mikor folytatódnak a kihallgatások, de úgy tudjuk, újabb tanúkat is meghallgat az ügyészség. Horváth B. Gábor arra sem tudott válaszolni, kiadják-e Csatáryt Szlovákiának. Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter hétfőn Pozsonyban beszélt arról, hogy a tárca már el is juttatta a volt csendőrtiszt ellen lefolytatott per - a szlovákiai Nemzeti Emlékezet Intézetétől megszerzett - dokumentumait a kassai járásbíróságnak, arra kérve a bíróságot, hogy az gyorsan járjon el az ügyben. A magyar igazságügy szintén hétfőn azt közölte, hogy a Fővárosi Törvényszék dönthet Csatáry kiadatásáról, de ebben az ügyben még nem érkezett európai elfogatóparancs, és a tárcának nincs tudomása arról, hogy kibocsátottak ilyen dokumentumot. Az európai elfogatóparancs végrehajthatóságáról a Fővárosi Törvényszék dönt, a határozat ellen pedig a Fővárosi Ítélőtáblához lehet fellebbezni. Csatáryt Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal központ igazgatója jelentette fel 2011 őszén. Ennek nyomán hallgatták ki és vették őrizetbe július 18-án a több mint tíz éve Magyarországon élő férfit, aki korábban hamis személyazonossággal Kanadába költözött. Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogi szakértő, aki hónapokon keresztül végzett levéltári kutatásokat az ügyben, a Népszabadságnak azt mondta: ki kellene vizsgálni, hogyan fordulhatott elő, hogy 15 éven keresztül élhetett Magyarországon Csatáry, akit Kanadából kitoloncoltak. Gellért szerint ez azért is furcsa, mert kanadai kiutasításának idején a kanadai sajtó Csatáry ügyétől volt hangos, ennek híre biztosan eljutott Magyarországra is. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ „Elmenekítették" Csatáryt a kihallgatás után fotó: Kielik István