Népszava, 2012. augusztus (139. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-01 / 179. szám

A szaktárca önmagát cáfolva most azt írta, gondoskodtak az egyénileg vezethető adatokról Káosz a nyugdíjak körül Már gondoskodtak arról, hogy egyénileg vezethetők legyenek a nyugdíjbiztosí­tással kapcsolatos adatok - közölte tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériu­ma. Mindössze egyetlen nap telt el a pálfordulásig, hétfőn ugyanis még azt ír­ták, nem változik a nyugdíjrendszer, a nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási sza­bályok is a jelenlegiek maradnak. Közben szocialista kezdeményezésre Alkot­mánybírósághoz fordult az ombudsman a rokkantnyugdíjak elvétele miatt. MUHARI JUDIT A kormány már egy tavalyi törvény módosításával gon­doskodott arról, hogy egyé­nileg vezethetőek legyenek a nyugdíjbiztosítással összefüggő adatok - ezt közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkársága. Azt követően írták ezt, hogy az LMP kijelentette, a kormány a Széll Kálmán Tervben az Európai Uniónak tett vállalásait sem ve­szi komolyan, és a szocialista Korózs Lajos is számon kérte a kabinet ígéreteit. A tárca reakciója azonban tovább növeli a bizonytalansá­got. Hétfőn ugyanis éppen a szaktárca válaszából derült ki, hogy „a nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosí­tásának lényege, hogy nem vál­tozik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszá­mítási szabályok is a jelenlegiek maradnak”. Vagyis nem vezetik be az egyéni számlát. Az is „sántít”, amire a minisztérium tegnap hivatkozott. 2010-ben valóban megjelent a Magyar Közlönyben, hogy 2011. május 31-ig ki kell dolgozni az egyéni számlavezetés rendszerét. Ez a nemzeti erőforrás miniszter­nek, vagyis a már lemondott Réthelyi Miklósnak, illetve Matolcsy György nemzetgazda­sági miniszternek a feladata lett volna. Ám az ügyben nem történt érdemi előrelépés. Vagy ha igen, az nem került a nyilvá­nosság elé, és a gyakorlatban sem valósult meg. Orbán Viktor miniszterelnök korábban ugyan bejelentette, hogy 2011 végén már működik az egyéni számlás rendszer az állami nyugdíjrendszeren belül, ebből azonban semmi nem lett. Egy későbbi időpontot tűztek ki a feladat elvégzésére. Mint ahogy tegnap is megírtuk, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2012. március végéig kellett volna átadnia az állami rendszerbe visszalépett pénztártagok adatait egy arra kijelölt, felelős szervnek. A PSZÁF készen állt a feladatra, meg is tette a szükséges előké­születeket, csakhogy nem ké­szült el a kormányrendelet, amely azt rögzítette volna, hogy a felügyelet melyik intézmény­nek adja át az adatokat, így az adatok náluk maradtak, és az­óta is ott vannak annak ellené­re, hogy az egyéni számlát a második Széll Kálmán Tervben is megerősítették. „A nyugdíj­­rendszerben további kiigazítá­sok szükségesek, amelyek vizs­gálata, ütemezése, illetve mind­ezek alapján az új szabályozás meghirdetése 2012-ben esedé­kes. Ennek keretében kell ki­alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illet­ve az egyéni váromány-nyilván­­tartást”. A szocialista Korózs Lajos ar­ra kíváncsi, mennyi pénzt köl­tött az Országos Nyugdíjbizto­sítási Főigazgatóság, esetleg más szervezet az egyéni szám­la kidolgozására. Megjegyezte ugyanakkor, örül, hogy a kor­mány leállította ezt a „hülyesé­get”, és nem vezetik be a nyug­díjrendszerben például a gyer­mekek utáni pontrendszert. Két egymást követő napon mást és mást tükröztek a szaktárca válaszai fotó: Kielik István Újabb beadvány az Ab-hez Érdemes volt az alapvető jogok biztosához fordulni, Szabó Máté ugyanis Korózs Lajos beadványának is helyt adva fordult Alkot­mánybírósághoz (Ab) a rokkantsági ellátórendszer 2012-es átala­kítása miatt. A biztos megállapította: a jelenlegi eljárás sérti az emberi méltósághoz, a tisztességes eljátáshoz és a szociális biz­tonsághoz való jogot. Kifejtette, a rokkantsági ellátórendszer át­alakításakor nem biztosították a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom védelmét, továbbá az alacsony összegű ellátás melletti munkavállalás lehetőségének korlátozása miatt sérül az esélyegyenlőség elve. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége bízik abban, hogy az Ab az érintettek szá­mára kedvezően bírálja el Szabó Máté indítványát. A szövetség egyébként tavasszal fordult az alapvető jogok biztosához, aki a panaszaikat megalapozottnak találta. RÖVIDEN Ideiglenes igazgató Szigetszentmiklóson Másodszor is eredménytelenül zárult a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium igazgatói pályázata, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azért, mert sem a tantestület és a szülők által tá­mogatott, korábban is az intéz­ményt vezető Czita Zoltánnak, sem a megyei intézményfenn­tartó hivatal által kinevezett Mede Norbertnek nincs meg az előírt közoktatás-vezetői szak­vizsgája. Korábban az államosí­tott középiskola iskolaközössé­gének véleményét figyelmen kí­vül hagyva nevezték ki ideigle­nesen a leváltott Czita Zoltán helyére Mede Norbertet. Az új pályázat befejezéséig az Emmi döntése szerint Kissné Hegedűs Éva első igazgatóhelyettes ve­zetheti egy évig a gimnáziumot. Czita Zoltán tegnap azt mondta, hogy a szervezeti és működési szabályzat alapján várható volt Kissné megbízása, bár furcsának tartotta, hogy erről szinte az utolsó pillanatban értesítették az érintettet. amit-népszava Újabb kormánybiztos távozik Távozik posztjáról Gál András Le­vente (képünkön). A Jó Állam Fejlesztési Koncepció végrehaj­tásának összehangolásáért fele­lős kormánybiztost a hivatalos közlés szerint szeptember 1-jei hatállyal saját kérésére menti fel a miniszterelnök. Havasi Berta­lan, a kormányfő sajtófőnöke szerkesztőségünket arról tájé­koztatta, hogy a kormánybiztos levelet írt Orbán Viktornak, és ebben kifejtette: az általa ellátott feladatok szeptember 1-jéig „várhatóan olyan előrehaladást érnek el, melyek már nem indo­kolják a továbbiakban a tisztség fenntartását". Szerinte a felada­tok és hatáskörök a rendes ügy­menetben is elláthatók lesznek. Orbán elfogadta a lemondást, egyben köszönetet mondott Gál András Leventének „a magyar közigazgatás újjászervezése ér­dekében végzett munkájáért". Lapunk kormányzati forrásokra hivatkozva hetekkel ezelőtt megírta, hogy másokkal együtt várhatóan Gálnak is távoznia kell. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA ÉS MÉG... • A második világháború ci­gány áldozataira emlé­keztek tegnap Nagykani­zsán a roma holokauszt emlékműve előtt. Frölich Róbert főrabbi kijelentet­te: ha figyelmesen olva­sunk újságot, hallgatunk rádiót, böngésszük a a netet, kegyetlenül isme­rős mondatokat hallunk a háború előtti időkből. • Több kormánypárti politi­kus, köztük a Fidesz felső vezetésének tagjai is fel­hívták telefonon és támo­gatásukról biztosították Lasztovicza Jenő képvise­lőt, akinek fia úgy kapott diplomát július közepén, hogy több érdemjegye is hiányzott a záróvizsgához - számolt be az index.hu. Leadta szelvényeit az MSZP-s jelölt Napok alatt összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánló­szelvényeket az MSZP hódme­zővásárhelyi polgármester-je­löltje. Kis Andrea lapunknak elmondta, maga is meglepődött, hány olyan ember tisztelte meg a bizalmával, aki korábban szocialista politikussal talán szóba sem állt volna. Az ellen­zéki jelölt végül ezer szelvényt adott le, mert nem akarta fölös­legesen terhelni a hivatalt, illet­ve a közszolgálatban állók aján­lásait sem kívánta továbbítani, nehogy a városban változást sürgetők bajba kerüljenek. A szeptemberi időközi polgármes­ter-választáson Kis Andrea a demokratikus ellenzék egyetlen jelöltje, és úgy érzi, Hódmező­vásárhelyen azt várják, hogy más pártok is felsorakozzanak mellette. A szocialista politikus a hangulatot érzékelve bízik abban, hogy sokan szavaznak majd rá az időközi polgármes­ter-választáson. Korábban mindig 70-80 szá­zalékkal győzött a jobboldal je­löltje a városban, ahol a rend­szerváltás óta Rapcsák András, majd Lázár János irányított. Az MSZP-s jelölt úgy véli, most a Meszesek tartanak attól, hogy legfeljebb hajszállal nyernek a szeptember 2-án, ezért zavar­ták meg már kétszer is a szo­cialisták rendezvényét. Hétfőn pedig, amikor Botka László, az MSZP Csongrád megyei elnöke kampányolt Hódmezővásárhe­lyen, a városi televízió nem ké­szített tudósítást. Kis Andrea azt mondta, helyben nagy az elégedetlenség, a Fidesz politi­kusai bajban vannak, mert a nehézségek miatt nem okolhat­ják a kormányt, ahogy a koráb­bi parlamenti ciklusokban tet­ték. Az ellenzéki jelölt úgy véli, ha most le is marad, 2014-ben biztosan legyőzi majd jobbolda­li ellenfelét. Hódmezővásárhelyen szep­tember 2-án azért tartanak időközi választást, mert a vá­rost 2002 óta irányító Lázár János június 2-ától a Minisz­terelnökséget vezeti államtit­kárként, és e poszt a jogsza­bályok értelmében összeférhe­tetlen a polgármesteri tisztség­gel. A Fidesz Almási István al­polgármestert indítja, az LMP pedig nem állít jelöltet. F.Á. Csatáry László továbbra is tagad Három órán át hallgatták ki tegnap a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatalban a náci há­borús bűnökkel gyanúsított Csatáry Lászlót. A házi őrizet­ben, jó erőben lévő kilencven­­hét éves férfi a zárt ajtók mö­gött megismételte, amit koráb­ban a Magyar Hírlapnak mon­dott: jól beszélt németül, ezért bízták meg azzal, hogy a német katonák összekötője legyen, a deportálásokban azonban nem vett részt. Állítása szerint ös­­­szesen kétszer járt a kassai get­tóban, ahol nem kegyetlenke­­dett. Csatáry kirendelt védő­ügyvédje, Horváth B. Gábor kö­zölte, hogy Csatáry tételesen cáfolta a terhére rótt bűncse­lekményeket. A háborús bűnökkel gyanú­sított férfi nem ismerte el azo­kat a szadista cselekedeteket, amelyekről korábban tanúk be­széltek és amelyek alapján 1948-ban távollétében halálra ítélték Csehszlovákiában. Ügy­védje szerint elképzelhető, hogy a tanúk a védencét összeté­veszthették valakivel. Az ügy­véd azt nem tudja, mikor foly­tatódnak a kihallgatások, de úgy tudjuk, újabb tanúkat is meghallgat az ügyészség. Hor­váth B. Gábor arra sem tudott válaszolni, kiadják-e Csatáryt Szlovákiának. Tomás Borec szlovák igaz­ságügy-miniszter hétfőn Po­zsonyban beszélt arról, hogy a tárca már el is juttatta a volt csendőrtiszt ellen lefolytatott per - a szlovákiai Nemzeti Em­lékezet Intézetétől megszerzett - dokumentumait a kassai já­rásbíróságnak, arra kérve a bí­róságot, hogy az gyorsan járjon el az ügyben. A magyar igaz­ságügy szintén hétfőn azt kö­zölte, hogy a Fővárosi Törvény­szék dönthet Csatáry kiadatá­sáról, de ebben az ügyben még nem érkezett európai elfogató­parancs, és a tárcának nincs tudomása arról, hogy kibocsá­tottak ilyen dokumentumot. Az európai elfogatóparancs végre­hajthatóságáról a Fővárosi Tör­vényszék dönt, a határozat el­len pedig a Fővárosi Ítélőtáblá­hoz lehet fellebbezni. Csatáryt Efraim Zuroff, a Si­mon Wiesenthal központ igaz­gatója jelentette fel 2011 őszén. Ennek nyomán hallgatták ki és vették őrizetbe július 18-án a több mint tíz éve Magyarorszá­gon élő férfit, aki korábban ha­mis személyazonossággal Ka­nadába költözött. Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogi szakér­tő, aki hónapokon keresztül végzett levéltári kutatásokat az ügyben, a Népszabadságnak azt mondta: ki kellene vizsgál­ni, hogyan fordulhatott elő, hogy 15 éven keresztül élhetett Magyarországon Csatáry, akit Kanadából kitoloncoltak. Gel­lért szerint ez azért is furcsa, mert kanadai kiutasításának idején a kanadai sajtó Csatáry ügyétől volt hangos, ennek híre biztosan eljutott Magyarország­ra is. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ „Elmenekítették" Csatáryt a kihallgatás után fotó: Kielik István

Next