Népszava, 2013. január (140. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-02 / 1. szám
Az alaptörvény részévé tehet a kétharmad minden alkotmányellenesnek bizonyuló rendelkezést Ab-döntés sem akadály a Fidesznek Bár az Alkotmánybíróság a héten akár a teljes választási eljárási törvényt megsemmisítheti, a Fidesz-KDNP eddigi gyakorlatából egyértelmű: akár az alaptörvénybe is beírhatják az alkotmánysértőnek talált részeket. Ennek az sem akadálya, hogy nem csupán az alkotmányt, hanem a nemzetközi egyezményeinket is sértik a kormánypárti tervek. BÍRÓ MARIANNA Csaknem biztos, hogy a formai okok miatt alkotmánysértőnek talált választási regisztráció tartalmi szempontból is fennakad az Alkotmánybíróságon (Ab). A regisztráció módja és határideje ugyanis a választójoggal, valamint a választójog általánosságát és egyenlőségét, illetve a diszkrimináció tilalmát előíró rendelkezésekkel is ellentétes. Egyelőre azonban még kérdéses, hogy az Ab megsemmisíti-e a regisztrációra vonatkozó passzusokat, illetve a teljes választási eljárási törvényt. A testület ugyanis nemcsak azokat a pontokat vizsgálhatja az előzetes normakontroll-eljárás során, amelyeket a köztársasági elnök kért, hanem az egész választási eljárásról szóló törvényt. Így pedig nemcsak az alkotmányt és a nemzetközi egyezményeket - melyek vizsgálatára maga Áder János is külön kérte a testületet - sértő előzetes regisztráció bukhat, hanem azok az eljárási szabályok is, melyek az államfő indítványa szerint is alapjogokba ütköznek. Ráadásul az előzetes regisztráció egészét az elnöki indítvány - mint hangsúlyozta is - csak azért nem kifogásolta, mert az akkor még - a múlt héten az Ab által részben megsemmisített - átmeneti rendelkezésekben szerepelt, így aztán hiába jelentette be a Fidesz, hogy a megsemmisített szabályokat februárban beépítik az alaptörvénybe, ma nem szerepel az alaptörvényben, illetve az annak részét képező átmeneti rendelkezésekben ez a jogkorlátozás, így a regisztráció jogintézménye jelenleg egyértelműen alkotmányellenes. Ugyanez a helyzet a múlt héten megsemmisített átmeneti rendelkezések szinte mindegyikével, sőt egy részük ellentétes nemcsak magával az alaptörvénnyel, hanem például az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel is ütköznek. Ezt állították szombati blogbejegyzésükben az Így írnánk mi című blog szerzői. Összeállításuk szerint például a pártállam idején nem üldözött súlyos bűntettek elévülésének korlátozása a visszaható hatály miatt ellentétes az alaptörvénynek a jogállamiságról szóló részével, de a strasbourgi bíróságon is elbukna. A peres ügyek, illetve a vádemelés áthelyezhetősége az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész által, a tisztességes eljáráshoz és a törvényes bíróhoz való joggal ellentétes; ezt szintén nem kizárólag a magyar alaptörvény, hanem az általunk vállalt európai joganyag is rögzíti. Ugyanez a helyzet a bírói jogviszony felső korhatárának leszállításával is, ami nem csupán a jogállamisággal, a diszkrimináció tilalmával és a bírói függetlenséggel, hanem már egy Ab-döntéssel és az Európai Bíróság ítéletével is ellentétes. Noha kész ítélet még nincs, de nem felel meg az európai jogrendnek az sem, hogy az elismert egyházak sarkalatos törvényben, az Országgyűléstől kapják meg státusukat, mindez ugyanis a jogorvoslathoz való joggal és a diszkrimináció tilalmával lehet ellentétes, amelyet rögzítenek szintén nemzetközi kötelezettségvállalásaink. Így aztán hiába közölte már a múlt héten Rogán Antal, hogy „készen állunk, hogy a parlament februári ülésén a formai hibákat kijavítsuk”, a Fidesz frakcióvezetője téved, ha azt hiszi, egyszerű törvénymódosításról van szó. Egyébként maga az Ab is „cselezett”, amikor múlt heti határozatában kimondta: az alkotmányos jogelvek „valamennyi módosításának és kiegészítésének szerkezetileg és tartalmilag is koherens módon be kell épülnie az alaptörvénybe”, és a testület ehhez világos iránymutatással is szolgált. Persze az utóbbi két év jogalkotási tapasztalataiból kiindulva a Fideszt az sem fogja érdekelni, ha alkotmányellenesen módosítja az alaptörvényt. Erre utalt már az a december közepi nyilatkozat is, mely szerint a Fidesz „egybevárja” azokat a döntéseket, amelyeket az Ab az előtte fekvő fontos ügyekben hoz a közeljövőben. A Fidesz frakcióvezetőjét azt követően kérdezték a kétharmad jogalkotási kötelezettségéről, hogy az Ab megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseit. Rogán hanyagul annyit mondott: az Ab asztalán több olyan fontos téma is fekszik, amelyről a közeljövőben döntés várható, és amint ezek megszületnek, a Fidesz majd tájékoztatja a nyilvánosságot arról, milyen lépéseket tervez ezekkel kapcsolatban. Arról nem beszélt, hogy milyen készülő döntésekről van szó, hiszen ekkor már a hajléktalanok utcán tartózkodása, illetve a családvédelmi törvényben hozott Ab-határozat is bőven adott feladatot a jogalkotásnak. Ráadásul nyár óta nem lépett a kormánytöbbség a bírói kényszernyugdíj ügyében sem, amelyre azóta beadtak ugyan egy javaslatot. Persze logikusan feltételezhető volt, hogy - az államfő határidőhöz kötött előzetes normakontrollja miatt - január 5- ig újabb Ab-határozat várható a választási eljárási törvényről. Ám hogy a Fidesz mikor módosítja az alaptörvényt, annak elsősorban azért van jelentősége, mert februártól, illetve áprilistól két alkotmánybíró nyugdíjazásával a mainál is jelentősebb többségbe kerülnek azok a bírák, akiket a kormánypártok ültettek be a testületbe. Márpedig azt az eddigi döntések is jelzik, az Ab politikai értelemben kettészakadt, s rendre azok a bírák fogalmaznak meg a kormánypártok álláspontja mellett érvelő vagy őket mentegető különvéleményt, akiket az elmúlt két és fél évben választottak meg. Nincs kibúvó? „Kezdjük ott, hogy a köztársasági elnök nem az alkotmányosság legfőbb őre Magyarországon, az az Alkotmánybíróság" - 2007-ben még így fogalmazott Orbán Viktor a demokratikus intézményrendszert érintő kérdésekről. A mai kormányfő Gulyással, valamint az elmúlt kétéves gyakorlattal szemben - akkor még azt is kijelentette: „Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye." Gulyás - azt hiszi - jobban tudja Nem ellentétes a választójoggal az előzetes regisztráció Gulyás Gergely szerint. A fideszes képviselő a Népszabadság kérdésére, hogy az átmeneti rendelkezéseket érintő Ab-döntésből következik-e bármi is választási eljárási törvényre nézve, azt mondta: jogilag nem feltétlenül következne, józan ésszel viszont nehéz a mostani döntés időzítését figyelmen kívül hagyni, hiszen az Ab közel egy évig tárgyalt az átmeneti rendelkezésekről, és éppen akkor hozott a regisztráció tartalmi vizsgálatát megnyitó döntést, amikor tíz napon belül a választási eljárási törvényről is határoznia kell. „Ha nem a vak véletlen az oka annak, hogy az Ab éppen most döntött az átmeneti rendelkezésekről, akkor ez - függetlenül az én jogi álláspontomtól - előrevetíti a választási eljárással kapcsolatos döntést is" - mondta Gulyás. A törvény egészének a megsemmisítése azonban szerinte fel sem merülhet, hiszen a jogszabály része egy sor olyan rendelkezés is, melyek alkotmányosságával kapcsolatosan semmilyen kétség nem vetődött fel. Gulyás szerint az Ab határozata az alkotmányozó nyilvánvaló szándékával szemben, egy alaptörvényi rendelkezés végtelenül szűkítő értelmezésével, gyakorlatilag annulálásával született. A kérdésre, hogy a joguralom-népuralom vitában melyik oldalon áll, kifejtette: az Országgyűlés alkotmányozó hatalma az, melynek az Ab-t teljes egészében kötnie kell. „Tehát a mércét az Országgyűlés határozza meg. Ezen az alkotmányos mércén belül feladata az Ab-nak az alkotmányosság feltétlen érvényesítése." Szerinte a rendszer azáltal működőképes, hogy az Ab az alkotmány rendelkezéseit juttatja érvényre, a törvényhozó pedig tiszteletben tartja az Ab döntését. Ha nem ért egyet egy döntéssel, az a lehetőség fennáll, hogy az Ab által kifogásolt rendelkezéseket az alkotmány részévé teszi. „A törvényhozásnak, mint alkotmányozó hatalomnak ezzel az eszközzel megfontoltan kell élnie, de elszámolással nem az Ab-nak, hanem a választópolgároknak tartozik. Ez a parlamentáris demokrácia" - jelentette ki. RÖVIDEN Interneten az új felvételi tájékoztató A www.felvi.hu honlapon már elérhetők a felvételi szabályokat és az intézmények által 2013 szeptemberére meghirdetett képzéseket tartalmazó felsőoktatási felvételi tájékoztatók. A Felvi honlapjának közlése szerint a tájékoztató kiadványokamelyek mellékelve egy jelentkezési lapot is tartalmaznak - könyv formában januárban kerülnek a boltokba. A tájékoztatók hivatalos kiegészítése pedig január végéig jelenik meg a felvi.hu-n. Ez tartalmazza majd a felsőoktatási szakképzéseket és az osztatlan tanári mesterszakokat, valamint az ezekhez kapcsolódó felvételi tudnivalókat is. Szintén a hivatalos kiegészítés tartalmazza majd a december 31. utáni esetleges módosításokat a meghirdetett képzésekben. Az idén szeptemberben induló képzésekre február elsejétől március elsejéig lehet majd jelentkezni. Egy felvételiző összesen legfeljebb öt képzést jelölhet meg. Ugyanazon intézmény ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges képzési formája (ha a képzési szint és a munkarend is megegyezik) továbbra is egy jelentkezési helynek számít, függetlenül attól, hogy két külön sorban kell szerepelniük a jelentkezéskor a jelentkezési lapon. A papíralapú jelentkezési lapok beszerezhetők a képzéseket meghirdető felsőoktatási intézményekben, az Educatio Nonprofit Kft., az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint a nyomtatott formában megjelenő Tájékoztatókhoz mellékelve. A kitöltött és aláírt jelentkezési lapokat március elsejéig kell postára adni az Oktatási Hivatal címére. Az internetes jelentkezés, az e-felvételi határideje is március elseje. Ebben az esetben az Ügyfélkapun keresztül az adatok hitelesítését március 11-ig kell megtenni. A felvételi eljárás alapdíja 9 ezer forint, amelyért összesen három jelentkezési helyet lehet megjelölni. Ezen felül további két helyet lehet megjelölni, amelyekért jelentkezésenként 2 ezer forint kiegészítő díjat kell fizetniük a felvételizőknek. A pontszámítás az alapképzéseken 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és érettségi pontok mellé - ezek maximum 400 pontot jelentenek - különböző jogcímeken maximum 100 többletpont kapható. Mesterképzéseken a jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé. ► MTI MSZP: megalázó a közmunkaprogram A december 30-án elfogadott közfoglalkoztatást érintő döntésével mintegy 300 ezer embert kényszerít a kormány a kiszolgáltatottságba, fosztja meg jogaitól - közölte Nyakó István és Kordás László. Az MSZP-s képviselő, illetve a Közmunkás Szakszervezet főtitkára szerint a közmunkaprogram ombudsman által is jelzett, emberi jogokat sértő rendelkezéseinek eltörlését követelte a kormánytól. Nyakó emlékeztetett, Szabó Máté december végi jelentésében lényegesnek nevezte, hogy a közfoglalkoztatottak számára a szabályozásban és a mindennapi gyakorlatban is rendelkezésre álljanak az egyenlő jogaikat védő garanciák. Az MSZP és a szakszervezet öt pontból álló kérést fogalmazott meg, amely január elsejével követeléssé vált. Követelik, hogy a közfoglalkoztatottak munkabérét emeljék vissza a korábbi szintre, majd érje el a mindenkori minimálbért, és az eddigi heti helyett ismét havonta fizessék a bért. A közmunkások számára is biztosítsák a pótszabadsághoz való jogot, továbbá ne kelljen megalázó módon sorba állni a közmunka-lehetőségért. Követelik továbbá, hogy a pályakezdőket az eddigi egyéves várakozási idő helyett már 4 hónap eltelte után is be lehessen vonni a programba. Az MSZP elvárja a kormánytól, hogy az ombudsmani jelentésben megfogalmazottakat azonnal orvosolja, mivel idén 300 ezer embert alkalmaznak majd közmunkásként. Nyakó elmondta azt is, hogy az Országgyűlés idei első plenáris ülésnapjára országos demonstrációt hirdetnek, és különböző menetek indulnak majd az ország minden részéből Budapestre. ► MTI Elhunyt Csécsei Béla volt polgármester Életének 60. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után, hétfő reggel elhunyt Csécsei Béla, Józsefváros korábbi polgármestere. Az SZDSZ-es politikus 1993 és 2009 között vezette a VIIi. kerületet, tisztségéről betegsége miatt mondott le, azóta orvosi kezelés alatt állt. Temetéséről családja gondoskodik, ugyanakkor az önkormányzat saját halottjának tekinti, így a temetés költségeit is vállalja, ►mit FOTÓ: NÉPSZAVA