Népszava, 2013. január (140. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-02 / 1. szám

Még nincs ötlet az újabb konzultációra Egyelőre nem tudni, milyen ha­tárokat feszeget majd a leg­újabb nemzeti konzultáció, csak annyi biztos, hogy hama­rosan a határon túli magyarok­kal kezd levelezésbe a kormány. Ám a december közepén, a Ma­gyar Közlönyben megjelent in­tézkedésekből kikövetkeztethe­tő­­ sorrendben az ötödik, a ha­táron túl azonban az első­­ konzultáció részleteit még nem találták ki. Legalábbis decem­ber végén a miniszterelnök saj­tófőnöke kérdésünkre annyit válaszolt: „a jövőben újabb és újabb nemzeti konzultációk lesznek, és ebbe a folyamatba be kell vonni a határon túli ma­gyarokat is”. Havasi Bertalan hozzátette: amint további konk­rét ügyekben indul konzultáció, tájékoztatják az embereket az indokokkal és a részletekkel együtt. A szűkszavú válaszból sem világos, mikor várható az újabb kormányzati akció. Nem kap­tunk választ arra sem, hogy a határon túl élő összes - egyes becslések szerint 4-5 millió - magyarral vagy csak a szom­szédos országokban élőkkel - 2,5-3 milliónyi emberrel­­ leve­lezne a kormány. Ahogy az is rejtély még, mi lenne a konzul­táció témája, továbbá az az im­már szokásosnak mondható kérdés-válaszol, visszaküldhe­tő levél lesz-e? Azt sem tudni, mennyibe kerül majd az újabb akció és ebből mennyi a szoro­san a konzultációhoz kapcsoló­dó költség, és mennyi a rek­lámozásra, PR-ra fordítandó összeg, továbbá lesz-e ennek a fedezete a 2013-as költségvetés­ben. A Népszava arra is rákérde­zett, hogy az újabb konzultáció indoka a megkérdezettekkel kapcsolatos újonnan megalko­tandó vagy módosítani terve­zett jogszabályokhoz való véle­ménykérés lesz-e, de egyelőre erre sincs válasz. Ismert, a határon túli kon­zultáció mellett egy újabb bel­földi levelezést is tervez a közel­jövőben a kormány, méghozzá hajléktalanügyben. Pedig már a legutóbbi, negyedik, gazdasá­gi témájú konzultáció is „kiful­ladt”. Legalábbis minden eddi­ginél kevesebb, 690 ezer embert érdekelt, miközben költségei meghaladták az 1,1 milliárd fo­rintot. L.T. Apolitikus újévi köszöntő Áder Jánostól Első újévi köszöntőjében meg­törte az eddigi hagyományokat Áder János, és éjfélkor elhang­zott beszédét jeltolmács társa­ságában adta elő. A siket és na­gyothalló nézők számára Weisz Fanni modell fordította jelnyelv­re a köszöntőt, akivel a négy és fél perces beszéd végén egy­­ mosoly kíséretében­­ pezsgővel koccintott is az államfő, ám Áder nem kortyolt bele italába. A beszéd előtt lejátszották a Himnusz új verzióját. Áder a jövőért viselt felelős­ségről, a közös siker öröméről, a talpraállás és egymás teljesít­ménye megbecsülésének fon­tosságáról beszélt, és minden­kit arra buzdított: ha valami nem úgy sikerül, akkor se adja föl álmait. „Az elmúlt percek­ben a levegő megtelt az újévi trombiták hangjával, hogy régi szokás szerint távol tartsunk minden rosszat újszülött esz­tendőnktől, és hogy világgá kürtöljük, mennyi személyes és közös reménnyel vágunk neki az új évnek” - fogalmazott az államfő. Szerinte az újév első pillanatában „nagy erő” van, „ami életünket és világunkat is formálni képes, mert minden­nél nagyobb erő lakozik az egy­más iránt érzett szeretetben és jóakaratban”. Rámutatott, jót kívánni egymásnak többet je­lent, mint reményeinknek han­got adni, „mert azt fejezzük ki vele, hogy ezekben a percekben mi mindannyian egymás javát akarjuk”. A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy lélekben ő is ott van az emberek mellett, hogy kinek-kinek személyesen fejezhesse ki jókívánságait. A nagymamáknak és nagypa­páknak azt kívánta, legyen sok örömük gyermekeikben és uno­káikban, az édesanyáknak és édesapának azt, hogy az elkö­vetkező év családjuk, gyerme­keik boldogulásáról szóljon, és hogy „a szemük fényét jelentő” gyermekük legyen egészséges. „Azoknak pedig, akik betegség­ben szenvednek, kívánom, hogy hozzon gyógyulást számukra az új esztendő!” - tette hozzá az államfő, aki a magányosan élőkhöz is szólt. Azt mondta, lé­lekben öleljék magukhoz, aki­ket szeretnek, mert biztosan ők is szeretettel gondolnak rájuk. Utalt arra, hogy minden ember a maga sorsának kovácsa, de a magyarok egymás sorsának is kovácsai. Hangsúlyozta: „olyan országot, olyan hazát kell al­kotnunk, amelynek fundamen­tuma az egymásnak megadott tisztelet, a jó szó és a jó szom­szédság”. Feltette a kérdést: va­jon nem élhetnénk-e úgy, ahogy a Himnuszban is áll, „jó kedv­vel, bőséggel”, és mint mondta, szívből kívánja, hogy így le­gyen. „Szeretettel köszöntöm önöket az új esztendőben! Bol­dog új évet, Magyarország!” - zárta beszédét Áder János. MTI-INFORMÁCIÓ Áder Jánost Weisz Fanni modell segítette fotó: mti/kovács attila Kommunista diktatúrát pénzelne a magyar állam, kérdés, cserébe Havanna mit adna Papcsák Ferenc rejtélyes üzlete Kubában Zavaros hátterű magyar gazdasági szerepvállalásról tárgyalt Kubában Papcsák Ferenc zuglói polgármester és Nagy Róza államtitkár - értesült a Népszava. Információink szerint a fideszes polgármester tavaly augusztusban járt Havannában, Nagy Róza pedig még 2011-ben. Az államtitkár ez év elején újabb látogatást tesz a világ egyik utolsó kommunista diktatúrájába, hogy „a kubai partnerekkel a kétoldalú gazdasági kapcsolatok középpontjába került ügyeket előmozdítsa". A magyar állam bizonyos, nem pontosított „ellenszol­gáltatások” fejében anya­gilag támogatná a kubai fővá­ros történelmi belvárosának felújítását - erről a magyar fel­ajánlásról tárgyalt értesülé­seink szerint tavaly augusztus­ban Papcsák Ferenc zuglói fideszes polgármester és koráb­ban Nagy Róza, a nemzetgaz­ Havanna történelmi belvárosa az UNESCO világörökségének része dasági tárca közigazgatási ál­lamtitkára a karibi országban. Hogy miért volna jó Magyaror­szágnak ily módon segítenie a világ egyik utolsó kommunista diktatúráját, rejtély. Aligha azért, mert Papcsák kerületé­ben már ne volna egyetlen épü­let sem, amely felújításra szo­rulna, és ehelyett támogatnák Havannát. Úgy tudjuk, Papcsák augusztusi, többnapos kubai látogatása idején tárgyalt Antonio Carricartéval, Kuba Külkereskedelmi és Külföldi Befektetési Minisztériumának miniszterhelyettesével, vala­mint Nelys Garciával, Havanna történészi hivatalának nemzet­közi együttműködésért felelős igazgatójával. Kérdés, mit keresett egyálta­lán a kormányzati tisztséggel nem bíró Papcsák a kormány képviseletében Kubában. A meglehetősen zavaros hátterű egyeztetések értesüléseink sze­rint két havannai épület felújí­tásához nyújtandó magyar ál­lami támogatást készítettek elő. Papcsák építészek és más szak­emberek társaságában megte­kintette a két kiszemelt épüle­tet: egy több mint kétszáz éves ingatlant, amely a felújítás után külföldi kutatók és diákok szál­lásaként működhetne, és egy még idősebb, mór stílusú épü­letet, amely a rekonstrukció után régészeti múzeum lehet­ne. Ezekre az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) adott volna pénzt. Va­gyis az egyelőre ismeretlen ös­­­szegű beruházás egyik finan­szírozója a magyar állam lett volna, amiért cserébe bizonyos, közelebbről nem részletezett szolgáltatásokat nyújtott volna Kuba Magyarországnak. Az Eximbank és a Mehib hitelt tudna csak folyósítani, holott értesüléseink szerint a kubai fél korábban abban bízott: vis­­­sza nem térítendő támogatást, gyakorlatilag segélyt kaphat Magyarországtól. Akárhogy is, úgy tűnik, a tervből egyelőre nem lett semmi: Havanna tör­ténelmi belvárosa az UNESCO világörökségének része, a hatá­lyos szabályok szerint pedig ilyen helyen külföldi profit­­orientált cég nem működhet. Ha van is profitja, azt kötelező visszaforgatnia a városrekonst­rukció költségvetésébe. Külső támogató legfeljebb annyit kap­hat, hogy egy réztáblán feltün­tetik a nevét az épület falán. Szóba került az is, hogy Carricartét meghívják egy ké­sőbbi budapesti egyeztetésre - ennek költségeit, beleértve az utazást is, szintén a magyar ál­lam állta volna. Nyitott kérdés, hogy kinek és miben jelenthet­ne ez üzletet. Hacsak nem fo­gadjuk el ténynek azt, amit Papcsák értesülésünk szerint a tárgyalófeleinek mondott: hogy elkötelezettek vagyunk Cha­vanna felújításában. Papcsák és a kubai partnerek egyezteté­sén információink szerint el­hangzott az is, hogy néhány hónappal a zuglói polgármester után, novemberben Nagy Róza és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének vezetésével magyar üzletemberi delegáció látogat Havannába. Az ügy kapcsán sok a kérdő­jel. Még december elején fel is tettük Zugló polgármesterének a kérdést, hogy miért ajánlott fel segélyt a Castro család dik­tatúrájának, ám a válaszra az­óta is hiába várunk. Pedig in­formációnk szerint még egy bi­zottság létrehozását is tervbe vették, amely Papcsák vezeté­sével felügyelné a projektet. Ám azt sem tudni, hogy ez létre­jött-e végül, kik lettek (vagy let­tek volna) a tagjai, milyen fel­adatkörrel és kihez továbbítot­ták volna a vizsgálatuk ered­ményét. Megkérdeztük a nem­zetgazdasági tárcát is az állam­titkár útjával kapcsolatos érte­süléseinkről. Válaszként egy részletes, alaposan összesze­dett összegzést kaptunk a szaktárcától Nagy Róza eddigi olyan kubai útjairól, amelyeket hivatalosan bejelentve, az ál­lam képviseletében tett meg, ezek közt viszont nem szerepelt a tervezett novemberi találko­zó. Jelezték azonban: előrelát­hatóan 2013 elején „Dr. Nagy Róza államtitkár asszony Ha­vannába látogat annak érdeké­ben, hogy a kubai partnerekkel a kétoldalú gazdasági kapcso­latok középpontjába került ügyeket előmozdítsa”. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Havanna - felújításra szoruló - óvárosa felkeltette Papcsák Ferenc figyelmét is fotó europress/gettyimages/michaelsteele Ha az MSZP csinálta, bűnnek számított A Fidesz nem mindig volt ennyire megengedő az állami vezetők kubai utazásaival kapcsolatban. Emlékezetes eset, amikor 2002-03 telén Medgyessy Péter akkori miniszterelnök Kubába utazott szabadságra, a jobboldal azonnal támadásba lendült. Akkor azt mondták: elfogadhatatlan, hogy egy demokratikus or­szág kormányfője így látogat egy diktatúrába. Medgyessy haza­térve jelezte ugyan, hogy „nem ideológiai alapon választ nyara­lóhelyet", de ígéretet tett, hogy legközelebb bejelenti a nagy nyilvánosság előtt is, hol lesz a szabadsága alatt. A következő té­len, amikor ismét Kubába utazott, így is tett­­ támadások azon­ban így is érték. Lex Eximbank és Mehib Érdekes egybeesés, hogy alig egy hónapja, december 1-jén lé­pett hatályba az az új szabályozás, amely különös státuszúvá, hi­telezői nagyhatalommá tette az Eximbankot. Egy jogszabályi változtatással a kormány az addigi négyszeresére növelte az összeget, amelyet állami kezességvállalással vehet fel a bank. A pénzintézet így azóta akár 1200 milliárd forint értékben is eladósodhat, miközben az addig kihelyezett hiteleinek összege ezen határérték csupán tizede volt. Az őszi törvényhozási döm­­pingben a vonatkozó törvény zárószavazása előtt a nemzetgaz­dasági tárca ráadásul az utolsó pillanatban még beszúrt egy olyan módosítót is, amely szerint az állam visszavonhatatlan ga­ranciát vállal a bank minden adósságának visszafizetésére - te­hát a jelentősen, 1200 milliárdra megnövelt keretösszeg egészé­re. A december 1-jei jogszabályi változások kedvezően érintik az Eximbank testvérvállalatát, a Mehib Zrt.-t. A törvény szerint egy­szerűsödik a Mehib biztosítási tevékenységére szóló kölcsönfel­vétel: ehhez nem kell más, csupán Matolcsy György nemzetgaz­dasági miniszter engedélye.

Next