Népszava, 2013. január (140. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-02 / 1. szám
Még nincs ötlet az újabb konzultációra Egyelőre nem tudni, milyen határokat feszeget majd a legújabb nemzeti konzultáció, csak annyi biztos, hogy hamarosan a határon túli magyarokkal kezd levelezésbe a kormány. Ám a december közepén, a Magyar Közlönyben megjelent intézkedésekből kikövetkeztethető sorrendben az ötödik, a határon túl azonban az első konzultáció részleteit még nem találták ki. Legalábbis december végén a miniszterelnök sajtófőnöke kérdésünkre annyit válaszolt: „a jövőben újabb és újabb nemzeti konzultációk lesznek, és ebbe a folyamatba be kell vonni a határon túli magyarokat is”. Havasi Bertalan hozzátette: amint további konkrét ügyekben indul konzultáció, tájékoztatják az embereket az indokokkal és a részletekkel együtt. A szűkszavú válaszból sem világos, mikor várható az újabb kormányzati akció. Nem kaptunk választ arra sem, hogy a határon túl élő összes - egyes becslések szerint 4-5 millió - magyarral vagy csak a szomszédos országokban élőkkel - 2,5-3 milliónyi emberrel levelezne a kormány. Ahogy az is rejtély még, mi lenne a konzultáció témája, továbbá az az immár szokásosnak mondható kérdés-válaszol, visszaküldhető levél lesz-e? Azt sem tudni, mennyibe kerül majd az újabb akció és ebből mennyi a szorosan a konzultációhoz kapcsolódó költség, és mennyi a reklámozásra, PR-ra fordítandó összeg, továbbá lesz-e ennek a fedezete a 2013-as költségvetésben. A Népszava arra is rákérdezett, hogy az újabb konzultáció indoka a megkérdezettekkel kapcsolatos újonnan megalkotandó vagy módosítani tervezett jogszabályokhoz való véleménykérés lesz-e, de egyelőre erre sincs válasz. Ismert, a határon túli konzultáció mellett egy újabb belföldi levelezést is tervez a közeljövőben a kormány, méghozzá hajléktalanügyben. Pedig már a legutóbbi, negyedik, gazdasági témájú konzultáció is „kifulladt”. Legalábbis minden eddiginél kevesebb, 690 ezer embert érdekelt, miközben költségei meghaladták az 1,1 milliárd forintot. L.T. Apolitikus újévi köszöntő Áder Jánostól Első újévi köszöntőjében megtörte az eddigi hagyományokat Áder János, és éjfélkor elhangzott beszédét jeltolmács társaságában adta elő. A siket és nagyothalló nézők számára Weisz Fanni modell fordította jelnyelvre a köszöntőt, akivel a négy és fél perces beszéd végén egy mosoly kíséretében pezsgővel koccintott is az államfő, ám Áder nem kortyolt bele italába. A beszéd előtt lejátszották a Himnusz új verzióját. Áder a jövőért viselt felelősségről, a közös siker öröméről, a talpraállás és egymás teljesítménye megbecsülésének fontosságáról beszélt, és mindenkit arra buzdított: ha valami nem úgy sikerül, akkor se adja föl álmait. „Az elmúlt percekben a levegő megtelt az újévi trombiták hangjával, hogy régi szokás szerint távol tartsunk minden rosszat újszülött esztendőnktől, és hogy világgá kürtöljük, mennyi személyes és közös reménnyel vágunk neki az új évnek” - fogalmazott az államfő. Szerinte az újév első pillanatában „nagy erő” van, „ami életünket és világunkat is formálni képes, mert mindennél nagyobb erő lakozik az egymás iránt érzett szeretetben és jóakaratban”. Rámutatott, jót kívánni egymásnak többet jelent, mint reményeinknek hangot adni, „mert azt fejezzük ki vele, hogy ezekben a percekben mi mindannyian egymás javát akarjuk”. A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy lélekben ő is ott van az emberek mellett, hogy kinek-kinek személyesen fejezhesse ki jókívánságait. A nagymamáknak és nagypapáknak azt kívánta, legyen sok örömük gyermekeikben és unokáikban, az édesanyáknak és édesapának azt, hogy az elkövetkező év családjuk, gyermekeik boldogulásáról szóljon, és hogy „a szemük fényét jelentő” gyermekük legyen egészséges. „Azoknak pedig, akik betegségben szenvednek, kívánom, hogy hozzon gyógyulást számukra az új esztendő!” - tette hozzá az államfő, aki a magányosan élőkhöz is szólt. Azt mondta, lélekben öleljék magukhoz, akiket szeretnek, mert biztosan ők is szeretettel gondolnak rájuk. Utalt arra, hogy minden ember a maga sorsának kovácsa, de a magyarok egymás sorsának is kovácsai. Hangsúlyozta: „olyan országot, olyan hazát kell alkotnunk, amelynek fundamentuma az egymásnak megadott tisztelet, a jó szó és a jó szomszédság”. Feltette a kérdést: vajon nem élhetnénk-e úgy, ahogy a Himnuszban is áll, „jó kedvvel, bőséggel”, és mint mondta, szívből kívánja, hogy így legyen. „Szeretettel köszöntöm önöket az új esztendőben! Boldog új évet, Magyarország!” - zárta beszédét Áder János. MTI-INFORMÁCIÓ Áder Jánost Weisz Fanni modell segítette fotó: mti/kovács attila Kommunista diktatúrát pénzelne a magyar állam, kérdés, cserébe Havanna mit adna Papcsák Ferenc rejtélyes üzlete Kubában Zavaros hátterű magyar gazdasági szerepvállalásról tárgyalt Kubában Papcsák Ferenc zuglói polgármester és Nagy Róza államtitkár - értesült a Népszava. Információink szerint a fideszes polgármester tavaly augusztusban járt Havannában, Nagy Róza pedig még 2011-ben. Az államtitkár ez év elején újabb látogatást tesz a világ egyik utolsó kommunista diktatúrájába, hogy „a kubai partnerekkel a kétoldalú gazdasági kapcsolatok középpontjába került ügyeket előmozdítsa". A magyar állam bizonyos, nem pontosított „ellenszolgáltatások” fejében anyagilag támogatná a kubai főváros történelmi belvárosának felújítását - erről a magyar felajánlásról tárgyalt értesüléseink szerint tavaly augusztusban Papcsák Ferenc zuglói fideszes polgármester és korábban Nagy Róza, a nemzetgaz Havanna történelmi belvárosa az UNESCO világörökségének része dasági tárca közigazgatási államtitkára a karibi országban. Hogy miért volna jó Magyarországnak ily módon segítenie a világ egyik utolsó kommunista diktatúráját, rejtély. Aligha azért, mert Papcsák kerületében már ne volna egyetlen épület sem, amely felújításra szorulna, és ehelyett támogatnák Havannát. Úgy tudjuk, Papcsák augusztusi, többnapos kubai látogatása idején tárgyalt Antonio Carricartéval, Kuba Külkereskedelmi és Külföldi Befektetési Minisztériumának miniszterhelyettesével, valamint Nelys Garciával, Havanna történészi hivatalának nemzetközi együttműködésért felelős igazgatójával. Kérdés, mit keresett egyáltalán a kormányzati tisztséggel nem bíró Papcsák a kormány képviseletében Kubában. A meglehetősen zavaros hátterű egyeztetések értesüléseink szerint két havannai épület felújításához nyújtandó magyar állami támogatást készítettek elő. Papcsák építészek és más szakemberek társaságában megtekintette a két kiszemelt épületet: egy több mint kétszáz éves ingatlant, amely a felújítás után külföldi kutatók és diákok szállásaként működhetne, és egy még idősebb, mór stílusú épületet, amely a rekonstrukció után régészeti múzeum lehetne. Ezekre az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) adott volna pénzt. Vagyis az egyelőre ismeretlen összegű beruházás egyik finanszírozója a magyar állam lett volna, amiért cserébe bizonyos, közelebbről nem részletezett szolgáltatásokat nyújtott volna Kuba Magyarországnak. Az Eximbank és a Mehib hitelt tudna csak folyósítani, holott értesüléseink szerint a kubai fél korábban abban bízott: vissza nem térítendő támogatást, gyakorlatilag segélyt kaphat Magyarországtól. Akárhogy is, úgy tűnik, a tervből egyelőre nem lett semmi: Havanna történelmi belvárosa az UNESCO világörökségének része, a hatályos szabályok szerint pedig ilyen helyen külföldi profitorientált cég nem működhet. Ha van is profitja, azt kötelező visszaforgatnia a városrekonstrukció költségvetésébe. Külső támogató legfeljebb annyit kaphat, hogy egy réztáblán feltüntetik a nevét az épület falán. Szóba került az is, hogy Carricartét meghívják egy későbbi budapesti egyeztetésre - ennek költségeit, beleértve az utazást is, szintén a magyar állam állta volna. Nyitott kérdés, hogy kinek és miben jelenthetne ez üzletet. Hacsak nem fogadjuk el ténynek azt, amit Papcsák értesülésünk szerint a tárgyalófeleinek mondott: hogy elkötelezettek vagyunk Chavanna felújításában. Papcsák és a kubai partnerek egyeztetésén információink szerint elhangzott az is, hogy néhány hónappal a zuglói polgármester után, novemberben Nagy Róza és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének vezetésével magyar üzletemberi delegáció látogat Havannába. Az ügy kapcsán sok a kérdőjel. Még december elején fel is tettük Zugló polgármesterének a kérdést, hogy miért ajánlott fel segélyt a Castro család diktatúrájának, ám a válaszra azóta is hiába várunk. Pedig információnk szerint még egy bizottság létrehozását is tervbe vették, amely Papcsák vezetésével felügyelné a projektet. Ám azt sem tudni, hogy ez létrejött-e végül, kik lettek (vagy lettek volna) a tagjai, milyen feladatkörrel és kihez továbbították volna a vizsgálatuk eredményét. Megkérdeztük a nemzetgazdasági tárcát is az államtitkár útjával kapcsolatos értesüléseinkről. Válaszként egy részletes, alaposan összeszedett összegzést kaptunk a szaktárcától Nagy Róza eddigi olyan kubai útjairól, amelyeket hivatalosan bejelentve, az állam képviseletében tett meg, ezek közt viszont nem szerepelt a tervezett novemberi találkozó. Jelezték azonban: előreláthatóan 2013 elején „Dr. Nagy Róza államtitkár asszony Havannába látogat annak érdekében, hogy a kubai partnerekkel a kétoldalú gazdasági kapcsolatok középpontjába került ügyeket előmozdítsa”. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Havanna - felújításra szoruló - óvárosa felkeltette Papcsák Ferenc figyelmét is fotó europress/gettyimages/michaelsteele Ha az MSZP csinálta, bűnnek számított A Fidesz nem mindig volt ennyire megengedő az állami vezetők kubai utazásaival kapcsolatban. Emlékezetes eset, amikor 2002-03 telén Medgyessy Péter akkori miniszterelnök Kubába utazott szabadságra, a jobboldal azonnal támadásba lendült. Akkor azt mondták: elfogadhatatlan, hogy egy demokratikus ország kormányfője így látogat egy diktatúrába. Medgyessy hazatérve jelezte ugyan, hogy „nem ideológiai alapon választ nyaralóhelyet", de ígéretet tett, hogy legközelebb bejelenti a nagy nyilvánosság előtt is, hol lesz a szabadsága alatt. A következő télen, amikor ismét Kubába utazott, így is tett támadások azonban így is érték. Lex Eximbank és Mehib Érdekes egybeesés, hogy alig egy hónapja, december 1-jén lépett hatályba az az új szabályozás, amely különös státuszúvá, hitelezői nagyhatalommá tette az Eximbankot. Egy jogszabályi változtatással a kormány az addigi négyszeresére növelte az összeget, amelyet állami kezességvállalással vehet fel a bank. A pénzintézet így azóta akár 1200 milliárd forint értékben is eladósodhat, miközben az addig kihelyezett hiteleinek összege ezen határérték csupán tizede volt. Az őszi törvényhozási dömpingben a vonatkozó törvény zárószavazása előtt a nemzetgazdasági tárca ráadásul az utolsó pillanatban még beszúrt egy olyan módosítót is, amely szerint az állam visszavonhatatlan garanciát vállal a bank minden adósságának visszafizetésére - tehát a jelentősen, 1200 milliárdra megnövelt keretösszeg egészére. A december 1-jei jogszabályi változások kedvezően érintik az Eximbank testvérvállalatát, a Mehib Zrt.-t. A törvény szerint egyszerűsödik a Mehib biztosítási tevékenységére szóló kölcsönfelvétel: ehhez nem kell más, csupán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter engedélye.