Népszava, 2013. április (140. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-19 / 91. szám

Andrew G. Vajna kiürítette a szemétládát Kánonok harca Fekete György az intézmények, L. Simon László a művészeti kánonok párbeszédét sürgette, Vidnyánszky Attila pedig a színházi világ felszabadí­tását ünnepelte a Fókuszban a nemzeti érdek című kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön, igaz, Kukorelly Endre egykori LMP-s képviselőn kívül nem hívtak meg olyat, aki mást gondolna, mint ők. HAMVAY PÉTER E­lfelejtettünk kérdezni, el­­felejtettünk válaszokat adni, koordinálni, együtt­működni, helyette parancsok és kinyilatkoztatások vannak - ezt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) el­nöke mondta a Fókuszban a nemzeti érdek című, a Heti Vá­lasz, a Századvég és a Széll Kálmán Alapítvány által rende­zett beszélgetésen csütörtökön. A kirekesztő kijelentéseiről el­­híresült építész szerint a kulcs­szó az együttműködés, hiszen a kormány is erre épít­ a nem­zeti együttműködésre. „Szíves­kedjenek tehát megtanulni kér­dezni, eszmét cserélni, hogy utána konszenzuson alapuló döntések születhessenek. Ma még nagy állami intézmények vezetői nem képesek erre, s úgy tűnik, még mindig az együtt­működést megtagadók az erő­sebbek” - utalt kimondatlanul a Műcsarnok vezetőjére, aki megtorpedózta Fekete szalonki­állításait, s bár az intézmény tulajdonjogát megszerezte az MMA, az ellenszegülő igazgatót máig nem sikerült eltávolíta­­nia. L. Simon László egykori kul­turális államtitkár szerint van kultúrpolitika, aminek ő egy­szerre alakítója és elszenvedője is - reagált egy mondatban a politikus G. Fodor Gábor mode­rátornak, a Századvég straté­giai igazgatójának a feltett kér­désére. Vidnyánszky Attila, a Nem­zeti Színház jövő évadtól hiva­talba lépő igazgatója azt mond­ta, 2006 óta alakítója a kultúr­politikának, azóta, hogy részt vett az előadó-művészeti tör­vény módosításában, mely sze­rinte azért fontos, mert meg­őrizte a kőszínházi társulati struktúrát. Kukorelly Endre író, egykori LMP-s parlamenti képviselő szerint meg kellene tisztítani a kultúrpolitikát, a kompromit­tálódott politika szótól. Békés Márton, a Jobbklikk főszer­kesztője más irányba vitte a be­szélgetést, szerinte le kell szá­molni a késő Kádár-kor kony­hájával is, és a jobboldali gaszt­ronómiáért szállt síkra. Külö­nösen káros szerinte Venesz József szakácskönyve, A ma­gyaros konyha. Felidézte, hogy portáljukon megnevezték a leg­károsabb könyveket, ahol Lu­kács György mellett antiszemi­ta iratok is szerepelnek. Kuko­relly az előtte szólókra reagálva megjegyezte, nem kell irodalmi, művészeti halállistákat felállí­tani, s különösnek érezte, hogy épp Fekete György beszél a pár­beszédről, szerinte nem lehet úgy tisztességes verseny remé­nyében pályára lépni, hogy csak az egyik csapat van fel­szerelve. Fekete nem értette, mit kifo­gásol Kukorelly, s kijelentette, arányos, egészséges, tisztessé­ges vetélkedésben hisz, nem a személyek, hanem a művek ve­télkedésében. Fekete szerint a Magyar Művészeti Akadémia feladata az elkövetkező húsz évben az lesz, hogy az esély­egyenlőtlenséget leküzdje - ő nyilván úgy gondolja, a jobbol­dal lép pályára mezítláb. L. Simon László szerint nincs egységes nemzeti kánon, s nem is kell rá törekedni, a kultúrpo­litika feladata nem ennek meg­teremtése, hanem az egymás mellett élő kánonok párbeszé­dét kell segítenie. Szerinte a műveknek nem versenyezni, hanem vitatkozni kell - szúrt oda egyet Fekete Györgynek. L. Simon azt is mondta, mind­ezt nehéz megvalósítania a po­litikának, mert egyértelmű minták felmutatását várja el tő­lük a szavazatmaximálás kény­szere: „Meg kell jelölnie, hogy ki a mi emberünk, ki a mi értel­miségünk.” A Nyirő József körül dúló vi­ták kapcsán megjegyezte, amíg el vagyunk foglalva a kánon átgyúrásával, folytatjuk a te­rületfoglaló presztízshar­cainkat, kérdés, hogy a szá­munkra értékes kultúrát át tudjuk-e adni a következő ge­nerációnak. „Nem az a fontos, hogy kit nyomunk be az alap­tantervbe, hanem az, hogy lesz-e olvasója?” Vidnyánszky Attila szerint csupán attól, hogy megjelent a Teátrumi Társaság, szabadab­bá vált a színházi világ, mert lazult az igazodási kényszer. Fekete György szerint a 20 ezer magyar alkotóművészt nem érdekli a kánon, az érdek­li, hogy „az Istentől kapott ta­lentumát kifejtse”. Fekete a ma­gyar kultúrát világszínvonalú­nak tartja, és az ország legna­gyobb tőkéjének, de eredmé­nyeink lappangnak, mert nin­csenek nagy, összefoglaló kiál­lítások­­ tért vissza vesszőpari­pájához, s megemlítette, hogy a magyar művészek egy része éhezik. L. Simon László szerint a művészeket igenis érdekli a ká­non, hiszen hiú emberek, a nyomorgó művészekről pedig azt mondta, az országnak végig kell gondolni, hány művészt tud eltartani. „Szembe kell néz­ni azzal, hogy eddig kevesebbet fordítottunk a kultúrára, mint akartunk, de többet, mint amit a magyar gazdaság megenged­het magának” - mondta, hozzá­téve, a kultúra finanszírozásá­nak a minőség elvén, nem a szociális szempontok alapján kell működnie. A konferencia második blokkjában az állami intézmé­nyek kulturális szerepvállalá­sáról volt szó. Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője azt a kérdést tette fel a jelenlévőknek, mit tennének, ha forrásokat vonnának meg tőlük. Ókovács Szilveszter, az operaház főigazgatója szerint lehet takarékoskodni, de az opera drága műfaj, az operaház az ország frakkja, nem lehet rongyos. Káel Csaba, a Művé­szetek Palotájának vezérigazga­tója szerint arról kell meggyőz­ni a döntéshozókat, hogy a kul­túra stratégiai ágazat. A ma­gyar komolyzene intézményi struktúrája (Opera, Erkel, Müpa, Zeneakadémia, BMC) felépítése megtörtént, az a fel­adat, hogy mindezt megtöltsük tartalommal, az államnak eb­ben, a fenntartásban kell segí­teni. Káei azt reméli, 2014-ben ez a hatalmas tőke a kulturális turizmusban is kamatozni fog. Batta András, a Zeneakadémia rektora szerint az intézmény a felújítás után kulturális köz­ponttá válik. Andrew G. Vájna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos azt mondta, amikor elkezdte a munkáját, egy „szemétládát” örökölt, má­ra rendezte a bankokkal és pro­ducerekkel szemben fennálló adósságokat. Vájna stratégiája az volt, hogy kivonja a film­szakmát az évenkénti költség­­vetési tárgyalásokból, és meg­szerezte a hatos lottó nyere­ményadóját. Vajna szerint ne­héz lesz visszacsábítani a ma­gyar nézőket a moziba, a szá­muk kétmillióról néhány száz­ezerre esett vissza, mert a ren­dezők elveszítették a közönsé­güket. Az igazsághoz tartozik azon­ban, hogy az Orbán-kormány alatt gyakorlatilag leállt a film­gyártás, s nagy sokára indult újra, s máig nem került moziba Vajna regnálása alatt készült mozgókép. Vajna szerint nehéz lesz visszacsábítani a nézőket a moziba. Ókovács Szilveszter szerint pedig az opera drága műfaj fotó vajda József A Nemzeti Színház új évada Április végén ismerteti a Nemzeti Színház jövő évadának pontos műsorát a leendő igazgató, Vidnyánszky Attila, aki az MTI-nek csütörtökön beszélt a tervezett bemutatókról. A nyitóelőadás Tamási Áron Vitéz lélek című darabja lesz. A szerződtetési idő­szak április végéig elhúzódik, mivel több művész még nem adott választ felkérésére. A műsoron szerepel még a Claudel és Honegger Johanna a máglyán című művéből készült előadás és Witold Gombrowicz Operett című darabja is. A János vitéz - amellyel a korábbi tervek szerint megnyílt volna a teátrum - a je­lenlegi elképzelés szerint márciusi bemutató lesz. Viktor Rizsa­­kov rendezésében Gorkij Éjjeli menedékhely című színművét is láthatja a közönség, Silviu Purcarete pedig Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékát állítja színpadra. A bemutatók között van még Maár Gyula rendezésében Pilinszky János KZ-oratórium cí­mű műve, Vidnyánszky Attila pedig az évad végén Weöres Sán­dor Psyché című alkotását állítja színpadra. Trill Zsolt, Szűcs Nelli és Reviczky Gábor mellett Nagy-Kálózy Eszter, Schnell Ádám és Horváth Lajos Ottó érkezik a Nemzeti Színház társulatába a jövő évadban. Szerdán már bejelentették, hogy a Nemzeti Színháztól a szé­kesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződik Gáspár Sándor, László Zsolt, Makranczi Zalán és Radnay Csilla. ► MTI Másodszor lesz Pécsen Zsolnay Fesztivál A II. Pécsi Zsolnay Fesztivált május 16-20. között tartják meg a pécsi Zsolnay kulturális negyedben. Pécs számára pá­ratlanul izgalmas lehetőséget teremtett, hogy Európa Kultu­rális Fővárosa volt 2010-ben, és ezért számtalan beruházást hoztak létre, mint a fizikai ki­terjedésében és szellemi egye­diségében példátlan Zsolnay negyed vagy a reprezentatív megjelenésű, kifinomult minő­ségű, multifunkcionális épület, a Kodály Központ. Pécs városa 2010-ben úgy határozott, hogy az új intézményeket, valamint a város történetét meghatározó világörökséget, a Cella Sep­­tichora Látogatóközpontot és az Ókeresztény Mauzóleumot, majd a belvárosban működő Pécsi Művészetek és Irodalom Házát a világhírű szellemi előd, Zsolnay Vilmos nevét magában hordozó Zsolnay Örökség Keze­lő Nonprofit Kft. kezelésébe ad­ja. Márta István, a Zsolnay Örökség Kezelő vezetője a teg­napi sajtótájékoztatón arról be­szélt, hogy miként sikerült kö­zönséget verbuválnia. 150 ezer látogatóval számoltak tavaly, és az összes helyszínen csaknem 337 ezer fizető vendég volt. Márta nemcsak a pécsi feszti­vált tartja fontosnak, hanem azt is, hogy milyen a vidék sze­repe a magyar kultúrában. Ezt szeretné erősíteni a május 16- án kezdődő fesztivállal, ame­lyen öt nap alatt 143 zenei, színházi, irodalmi és képzőmű­vészeti programon vehetnek részt a látogatók. Rengeteg kon­cert és színházi előadás várja a látogatókat, sok külföldi vendég mellett fellép Palya Bea, Fábián Juli­ és Cseh Tamás emlékze­­nekar-koncert is lesz. F. I. Megnyílt a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál A Millenárison tegnap megnyílt a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelyen vasárnapig több mint 300 új kiadvány és csaknem 400 program várja a látogatókat. A fesztivál idei dísz­vendége Olaszország, illetve a francia Goncourt-díjas Michel Houellebecq, aki Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármes­ter-helyettestől tegnap vehette át a díszvendégnek kijáró Buda­pest Nagydíjat. Bartis Attila író a díszvendéget köszöntő laudációjában úgy fogalmazott, hogy „vannak, akik szerint Michel Houellebecq pornográf szerző. Nem az. Más kérdés, hogy a világ, amelyet leír, bátran nevezhető pornográfnak, különö­sen, ha a pornográfián nem azt értjük, amikor a vágy feltámad, majd valaki kielégül, hanem amikor ebből jelentős profit szüle­tik valahol" FOTÓ: TÓTH GERGŐ A Napvilág Kiadó vasárnapi programja ri'j■ imtimwi 201) *0rlHl2l.<víi»W9i 15:00• 11:00 WMim 110J4 fe. k DMA w lí-w ]. wtá üwtot tenni -ódi liunbj ko k m iö ímrtqtlóá « Lm ii U-ipwi - -J . *mj » M«| (MMí **•«•«* 4*« I pTM ttnyvrUKJ tjpc.sltidófti LEHALLGATOTT kihallgatások Moderátor: Réwtvevjltít j--h tbgdtW hí i,.-r Aj TlKf« fö* Arü a www.napvilagkiado.eu £

Next