Népszava, 2013. augusztus (140. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-01 / 178. szám
2 BELFÖLD Nem véletlen, hogy a választások előtt téli foglalkoztatást is ajánlanak a kormánypártok Kampány a közmunkával Már a közmunkásokat is a választási kampány szolgálatába állítja a kormány. Ez lehet az oka annak, hogy most először téli, szinte a voksolásig húzódó programot ajánlanak nekik. Közben azzal is kampányolnak, hogy nő a foglalkoztatás, és csökken a munkanélküliség. Pedig csak arról van szó, hogy három hónap után kizárják a rendszerből az állás nélkül maradtakat. MUHARI JUDIT A téli közmunkaprogram bejelentésének időzítésével kapcsolatban nem nehéz észrevenni, hogy a kormánypártok már a választásokra készülnek, és kedvezni akarnak azoknak, akik körében talán leginkább csökkent a népszerűségük. Többek között erre mutatott rá friss elemzésében a Policy Agenda. Megírtuk, a kormány úgy döntött, november és jövő év április vége között 100 ezer embert dolgoztatnának hatórás közmunkában, és további 100 ezer főnek biztosítanának képzést. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint elérte a 200 ezret azok száma, akik idén eddig közmunkásként dolgoztak. Csakhogy a kormány által használt adatközlésből sok minden nem derül ki. Nem tudni például, hogy ez a 200 ezer ember valójában mennyit dolgozott. Korábbi elemzéseiben a Policy Agenda már rámutatott arra is, hogy a személyi kifizetések mellett sokba kerülnek a dologi kiadások, és igen magasak az adminisztrációra, a munkaszervezésre fordított összegek. Ezekre május végéig a Magyar Államkincstár adatai szerint 64 milliárd forintot költött el a kormány, miközben a közmunkások bére mélyen a minimálbér alatt marad. A járulékos kiadások egy főre vetített összege 145 ezer forint. Ha ezt mind bérre költötték volna, akkor egy közmunkás a szakképzettséget igénylő bérminimumnak megfelelő összeget, bruttó 114 ezer forint vihetett volna haza. Ezzel szemben ma FORRÁS: NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT még egy szakképesítéshez kötött, közmunkásokat irányító ember bére sem éri el ezt a szintet, ők bruttó 106 ezer 480 forintot kapnak. Az átlagos közmunkásfizetés 75 ezer 500 forint (nettó 49 ezer forint). A szocialista Tukacs István lapunknak arról beszélt, a közmunkát végzőknek juttatott havi fizetés megközelítőleg sem elegendő a megélhetéshez. Ráadásul a kormány trükközik is, miután a közmunkások jelentős részét háromhavonta elbocsátják, majd visszaveszik, így papíron negyedévente teremtődnek új munkahelyek. Különösen cinikusnak tartja Tukacs István azt, hogy a regisztrált munkanélküliek számának a csökkenéséről beszélnek, miközben csak három hónapig fizetnek álláskeresési támogatást a munkahelyüket elvesztőknek. Vagyis három hónap után tömegesen esnek ki az álláskeresőként számon tartott munkanélküliek köréből. Erre mutatott rá a Policy Agenda is. Mint korábban írták, folyamatos kommunikációs küzdelmet vív egymással a kormány és az ellenzék a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokkal kapcsolatban. A válság előtti időszakhoz képest 141 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, ami 44 százalékos emelkedést jelent. Ám az is igaz, hogy körülbelül 20 ezer fővel csökkent azok száma, akik a KSH adatgyűjtésekor arról számoltak be, hogy az elmúlt időszakban nem volt munkájuk. Ennek oka épp a közfoglalkoztatás lehet. Ezzel a folyamattal együtt egy másik, társadalmi szempontból nagyon veszélyes változás következett be - írták. A munkaügyi rendszer nyilvántartása szerint a válság kezdete óta 120 ezerrel nőtt azoknak a száma, akik semmilyen ellátást sem kapnak az államtól, de a munkanélküli-statisztikát sem rontják. 2008 májusában még 155 ezren voltak olyanok, akik szerettek volna munkát találni, és ezért rendszeres időközönként megjelentek a munkaügyi szolgálatnál, de valamilyen kizáró ok miatt még szociális ellátásra sem voltak jogosultak. Két évvel később, 2010- ben számuk meghaladta a 223 ezer főt, míg a legfrissebb adatok szerint már 276 ezren vannak azok, akik egyetlen forint ellátást sem kapnak. Sokkal többen ellátás nélkül Időszak 2008. május 2010. május 2013. május Munkanélküli-nyilvántartásban szereplők száma 424 ezer 556 ezer 515 ezer Ebből ellátás nélküliek 155 ezer 223 ezer 276 ezer Ellátás nélküliek aránya (százalék) 37 40 54 A jelek szerint az ő szavazatukra is „ráhajt" a Fidesz, hiszen ezúttal téli munkát is ajánl nekik fotó: K2 press RÖVIDEN Feljelentés tanácsadói szerződés miatt Feljelentésként értékelte, és a Fővárosi Főügyészségnek továbbította Polt Péter legfőbb ügyész Molnár Csaba kérdését, amelyben a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke Kárpáti György olimpiai bajnok vízilabdázó miniszterelnökségi szerződéséről érdeklődött. A független képviselő kifejtette: a hírek szerint havi egyszer, negyedórás telefonbeszélgetés során vízi sportok témakörében Orbán Viktornak, illetve Lázár Jánosnak adott tanácsok nem biztos, hogy megérnek havi 670 ezer forintot az adófizetőknek, sőt színlelt szerződésről lehet szó. A legfőbb ügyész hasonlóan járt el Molnár egy múlt heti kérdésével kapcsolatban; abban arról volt szó, hogy a nemzetgazdasági tárca közpénzből rendelte meg az akkori tárcavezető, Matolcsy György Amerikai Birodalom című könyvének angolra fordítását. ► MTI Metróügy: cáfolja Tarlóst az MSZP „Hliába szajkózza Tarlós István főpolgármester, attól még nem lesz igaz, hogy a 4-es metró második szakaszára sem terv, sem pénz nem volt 2010 előtt" - reagált a fővárosi MSZP. A Baross tér és a Bosnyák tér közötti szakasz vasúthatósági és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezett, előkészítésére a főváros addigra már csaknem kétmilliárd forintot költött - közölte a szocialisták budapesti frakcióvezető-helyettese. Tüttő Kata emlékeztetett: az új városvezetés alig 3 hónappal hivatalba lépése után törölte a folytatást, és nem pályázott uniós forrásra sem, holott Brüsszel részben felhasználhatónak ítélte azt a 43,5 milliárd forintot, amelyet az első szakasz támogatására korábban nem ítélt meg. Ráadásul 2011 - ben az Orbán-kormány a törölt második szakaszra elkülönített állami pénzből ígérte meg a BKV évi 10 milliárd forintos támogatását, vagyis a központi költségvetésben is volt pénz a folytatásra, tehát a továbbépítést „az Orbán-kormány fúrta meg Tarlós Istvánnal karöltve". ► NÉPSZAVA Tüntetnek a vasutasok A bértárgyalások eredménytelensége miatt demonstrációt szervez a Vasutas Szakszervezetek Szövetsége (Vasz) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elé augusztus 23-ára. Hia a demonstrációig nem történik előrelépés, a Vasz akkor a vasutassztrájk időpontját is bejelenti. ► MTI Mégsem nőttek a bérek a KIM-ben? Fiibás adatok kerültek fel a kormány honlapjára a közigazgatási tárcánál foglalkoztatottak létszámáról és személyi juttatásairól, valójában a tárcánál nem nőttek a vezetői bérek - legalábbis ezt állítja a KIM. A közzétett adatok szerint a tárca 135, vezető beosztású dolgozójának átlagfizetése három hónap alatt 42 százalékkal nőtt. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu2013. AUGUSZTUSI., CSÜTÖRTÖK Kémper: újabb kifogás várható a védelemtől Egy folyamatban lévő büntetőeljárásban az eljáró bírói tanács által elkövetett eljárásjogi szabálysértések felülvizsgálatára a törvényszék elnöke nem jogosult, ezeket csak a másodfokon eljáró ítélőtábla vizsgálhatja - mondta lapunknak a 2041-ig titkosított, úgynevezett kémüggyel összefüggésben nem jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélt Szilvásy György volt titokminiszter védője. Sebes Péter ezzel a Magyar Nemzetben tegnap megjelentekre reagált. A lap azt kifogásolta, hogy az első fokon a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa által elkövetett és a Népszava által feltárt, súlyos eljárási hibák miatt a védők a büntetőeljárás ideje alatt nem tiltakoztak, pedig „lehetőségük lett volna kifogást emelni a katonai tanács eljárásával szemben, azonban egyikük sem élt az úgynevezett elnöki panasz lehetőségével”. A törvényszék egyébiránt a jobboldali napilapnak nem kívánt reagálni arra a védői nyilatkozatra, miszerint első fokon olyan súlyos eljárási jogsértések történtek, melyek a Szilvásyhoz hasonlóan 2 év 10 hónap börtönre ítélt volt NBH-főigazgató, Galambos Lajost védő Molnár Lajos ügyvéd szerint a várhatóan szeptemberben kezdődő másodfokú eljárásban abszolút hatályon kívül helyezési okok. Megírtuk: az államtitok miatt zárt tárgyalásokról szóló, végleges, bíró által hitelesített jegyzőkönyvek nemhogy a törvényben fő szabályként előírt 8 napon belül nem készültek el, de a július 5-i ítélethirdetés után sem. Emellett a jegyzőkönyvvázlatként szolgáló „tárgyalási jegyzetek” sok esetben olyan mondatokat tartalmaztak, amelyek a tárgyaláson el sem hangzottak. Érdekes, hogy bár a Debreceni Törvényszék szerint a kifogásolt jegyzőkönyvek rendelkezésre állnak, mégse lehet betekinteni azokba. Legalábbis információink szerint a katonai tanács elnöke a héten védői érdeklődésre azt közölte: nem teszi lehetővé az iratok tanulmányozását, legkorábban csak szeptemberben. Állítólag azért, mert most az ítéletet kell írásba foglalni. Ám ha valóban rendelkezésre állnak már a jegyzőkönyvek, azok védői tanulmányozása nem gátolná az ítélet írásba foglalását. Másrészt jogi nonszensz, hogy csak a másodfokú tárgyalás kezdetekor lehessen betekinteni az eredeti iratokba. Emiatt Sebes Péter ügyvéd kifogást kíván emelni a törvényszék elnökénél. L.T. Megint nem végre az Ab írásba adta az igazságügyi miniszter, hogy nem kívánja végrehajtani az Alkotmánybíróság (Ab) kötelező érvényű határozatát - hívta fel lapunk figyelmét Bárándy Gergely a tárcavezető írásbeli válaszára. A szocialista képviselő azután fordult Navracsics Tiborhoz, hogy az Ab június elején elbírálta a kormánynak azt az indítványát, amely a bíróságok szervezetére és igazgatására, illetve a bírák jogállására vonatkozó törvények alkotmányossági felülvizsgálatát kezdeményezte. A testület alaptörvény-ellenesnek ítélte egyes szabályok sarkalatos törvénnyé minősítését, ezért az ezt előíró rendelkezéseket megsemmisítette. Ezen túl a bírói álláshelyekre kiírt pályázatok eredménytelenné nyilvánításával összefüggésben mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg; az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének indokolási kötelezettségére pedig alkotmányos követelményt írt elő - idézte fel Bárándy. A szakpolitikus lapunknak elmondta, az Ab szerint a bírói helyekre történő pályázati eljárás jelenleg nem felelnek meg a jogbiztonság követelményének, ezért konkrét törvényalkotási feladata van a kormánynak: objektív kritériumokat kell meghatároznia a pályázati eljárások megsemmisítéséhez. „Nyilván azért fáj ez a Fidesznek, mert a bíróságokon is meg akarta valósítani az ország más területein sikerrel véghezvitt hatalomátvételt, ám ott nem jött össze” - fogalmazott. Felidézte: az igazságügyi reform - mely mára jószerivel megbukott - eredetileg olyan szabadságot adott volna az OBH-elnöknek, mellyel gyakorlatilag bárkit bárhova kinevezhetett volna a bíróságokon. A hazai és nemzetközi kritikák miatt ugyanakkor mostanra számos garancia beépült a bírók kinevezési hajtják döntését és előmeneteli rendszerébe. „Ma már az Ab által kifogásolt pályázati mechanizmus az utolsó, mellyel az OBH-elnök érvényesítheti akaratát, azaz addig nyilváníthat eredménytelenné pályázati eljárásokat indoklás nélkül, amíg egy számára tetsző jelölt nyeri el a bírói testületek támogatását” - mondta. Ezt az Ab alaptörvény-ellenesnek ítélte, az MSZP képviselője pedig ezután azzal a kérdéssel fordult Navracsicshoz, milyen jogalkotási lépéseket tervez a kabinet a mulasztásos alkotmánysértés orvoslására, és hogy az idevágó törvényjavaslatot mikor tervezi benyújtani a Háznak. Erre a tárcavezető azt közölte: „A képviselő úr felvetésével érintett alkotmánybírósági határozat semmiféle olyan halaszthatatlan jogalkotási feladatot nem jelöl meg”, amellyel a kormány foglalkozna. A helyzet pikantériája, hogy épp a kabinet kérte az Ab-vizsgálatot, melynek eredményét a Fidesz még üdvözölte is. Június 12-én Gulyás Gergely fideszes képviselő azt nyilatkozta: „A testület bizonyos rendelkezések sarkalatosságát megsemmisítette, de a törvény összességében kiállta a próbát. Azon a néhány ponton, ahol az Ab feladatot határozott meg az Országgyűlésnek, ott ezt a kormány elő fogja terjeszteni.” B. I.M. Navracsics Tibor fotó: népszava