Népszava, 2013. október (140. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-29 / 252. szám
A Poligamy című magyar musical a Madách Színházban kellemes szórakozás Új nők az ágyban Poligamy címen új magyar musicalt mutatott be a Madách Színház. Megtudhatjuk belőle, mit tesz egy férfi, ha sorozatban ismeretlen nőket talál az ágyában, amikor felébred. BÓTA GÁBOR A Poligamy a Madách Színházban izgalmas cím, azt sejteti, hogy nagy kihágásokat látunk majd a színpadon, félrelép fű, fa, virág, ezt kíván meg, azt kíván meg, és ebből aztán lesz temérdek bonyodalom, legalább annyi, mint egy becsületes francia bohózatban. Aztán majd valahogy kigabalyodnak a szálak, és egymásból az emberek, vagy éppen marad a felfordulás a köbön. Például a Centrál Színházban látható, lehengerlően szórakoztató Francia rúdugrás című, Mohácsi István által írt és rendezett komédia vérbeli taglalása a jól is, rosszul is eső poligámiának. A Poligamyban viszont nincs poligámia. Adott egy férfi, András, aki vagy öt éve jár egy nővel, akit szeret, de azért tán már nem úgy istenigazából, miközben a nő őt körülrajongja. És amikor összeköltöznek, benne, no meg azért a szüleiben is, fölmerül, hogy hát csak jó lenne összeházasodni, gyerek sem ártana. Ettől a mi főhősünk rendesen berosál, túl nagy kötöttség ez neki, hablatyol, hárít, menekül. És egyszerre csak egy másik nőt talál az ágyában, aki azt állítja magáról, hogy ő Lilla, aztán ő is eltűnik, és jön egy újabb meg megint újabb nő, és ugyanazt a nótát fújja. Szürreálisba fordul a történet, a pasi nem tudja, hogy totálisan becsavarodott-e, majd végül persze visszakapja a valódi Lilláját, és innentől kezdve ásó, kapa, nagyharang. Évekkel ezelőtt Orosz Dénes ebből a témából már filmet készített, most ennek alapján írt musicalt Bolba Tamás zeneszerző, Galambos Attila, Szente Vajka dalszövegeket, a szövegkönyvet jegyzik, az utóbbi létrehozásába betársult Szirtes Tamás rendező. Őt leszámítva, ez az alkotóstáb jegyezte a Csoportterápia című musicalt, ami hat színésznek remek játéklehetőséget adva, könnyedén, szórakoztatatlan, de mégiscsak beszél arról, hogy mindenki lelke mélyén elképesztő dolgok rejtőznek, és, ha ezek még felszínre is kerülnek, igencsak felbolydulhat a méhkas. Mindehhez néhány slágergyanús dal is társul, abszolút megérdemelten örömteli a siker. A Poligamyt, bár bonyolultabb, több szereplővel dolgozik, nem érzem ennyire jónak. Nem nagyon vannak igazi szituációk, mert az újabb és újabb nőkkel nem történik semmi, mórikálják magukat András előtt, de mindegyiknek kapásból van valami stiklije, flúgos, túl buta, túl szexmániás, vagy éppen otromba satrafa, így esélyük sincs, hogy András beléjük zúgjon, vagy legalább megperzselődjön, hiszen ettől lenne izgalmas a sztori. E nélkül ugyanis nincs a darabnak tétje, nincsenek valódi szituációk. A jó öreg Neil Simon tudta ezt, amikor például Az utolsó hősszerelmest írta, abban három nő jön egymás után egy pasihoz, veszettül karakteresek, mindegyikükben legalább annyi a vonzó tulajdonság, mint a taszító, így ott az izgalmas libikókajáték, hogy mi lesz ebből. Itt meg a második nő után abszolút le mertem volna fogadni, hogy egyikből se lesz semmi, és a végén visszatér az eredeti. Ami a színpadon történik, amúgy abszolút profin kivitelezett. Nagy Sándor idegesen is sármos Andrásáról hihető, hogy bomlanak utána a nők. Jól játszik, énekel, ahogy a fő Lillát alakító Balla Eszter is. Szimpatikusak, szerethetőek, lehet nekik drukkolni. Az ál-Lillák, Trecskó Zsófia, Molnár Gyöngyi, Kiss Ramóna, Bartha Alexandra, Sári Éva, Lapis Erika, erőteljes túlzásokba bocsátkoznak, így viccesek, de nem mutatják be a női nem ezer arcát. Amúgy az olyan szakállas viccektől, mint amilyen például a „nem ismerem a női nemet, én meg a női igent nem ismerem”, esetleg jó lenne tartózkodni. A főhősöknek barátaik is vannak. Kornél, Szente Vajk impulzív megformálásában felpörgetett, balfék módjára is segítőkész, Adél, Oroszlán Szonja hiteles alakításában kimértebb, megfontoltabb pszichológus, de aztán persze ők is egymásra találnak, és részesei lesznek a fanyar, de azért boldogságtól kicsattanó végkifejletnek. Feke Pál és Várady Viktória nyársat nyelt szülőket domborítanak. Bolba Tamás zenéjének vannak érdes, már-már kemény részei, nem feltétlenül azt a jól bevált szisztémát követi, hogy legyen mindenkinek egy-két hű, de hálás dala. Szlávik István iroda- és lakásdíszlete, Fekete Mónika a főhősökre adott jelmezei azt sugallják, hogy ez a történet bármelyikünkkel megeshet, nincs szükség hozzá se különleges egzisztenciára, se különleges tulajdonságokra. Összességében kellemes szórakozás az előadás, ha nem is nagy durranás. Sokan vannak a főhős körül, de neki csak egy nő kell fotó: K2 press RÖVIDEN Négy évszak Szekeres Adrien Négy Évszak című zenés show-ja a Thália Színházban az idén még két alkalommal látható november 9-én és december 12-én. A dalokkal, zenei stílusokkal, hangulatokkal az adott évszakhoz igazodó előadásokat ezúttal az Appril Project táncosai színesítik. Hol közvetlen, hol bensőséges, de mindenképpen magával ragadó és elegáns örömzenélést láthat a közönség, akár a téli, akár az őszi előadást választja. Színházba vinni a popzenét nem szokatlan dolog. Szekeres Adrien és zeneszerző-producer férje, Kiss Gábor olyan szórakoztató estet álmodott meg, amely a négy évszak változása szerint mindig aktuális hangulatban köszönti az előadás vendégeit, így a visszatérő vendégek is mindig meglepetésben részesülhetnek, úgy a dalokat, mint a színpadi látványvilágot illetően. Szekeres Adrien állandó zenekara mellett ezúttal az előadások egyenrangú főszereplője lesz majd a Csillag születik tehetségkutatóból megismert Appril Project tánccsoport. ► NÉPSZAVA Római vakáció a Belvárosiban Az 1953-ban Audrey Hepburn és Gregory Peck főszereplésével bemutatott Római vakáció című amerikai-olasz filmnek a Belvárosi Színházban mától látható színpadi változatát Pelsőczy Réka rendezte. A hercegnő szerepében Tenki Réka látható, az amerikai újságírót Fekete Ernő alakítja. A további szerepeket Hernádi Judit, Cseh Judit, Szikszai Rémusz, Márton András és Nagy Dániel Viktor alakítják. A premier idén nyáron volt a Szentendrei Teátrumban, és ma az őszi bemutatóra kerül sor a Belvárosi Színházban. A romantikus történet egy hercegnő római kalandjait meséli el. A hercegnő protokolleseményre érkezik az olasz fővárosba, ahol aztán élete legkalandosabb estéjét tölti ► NÉPSZAVA FORRÁS: THÁLIA SZÍNHÁZ FORRÁS: ORLAI PRODUKCIÓ Havilapot indít állami pénzből Herényi HAMVAY PÉTER Az alaptörvény társadalmi megismertetését szolgáló 5. és 8. osztályosoknak szánt „Zsebfüzetek” nyomdai előállítására és terjesztésére, a Nemzeti Könyvtár program folytatására 127 500 példánnyal, összesen 17 kötet, kötetenként 7500 példánnyal számolva -, továbbá jövő év elejétől egy országos terjesztésű havilap megjelentetésére fogja költeni Kerényi Imre a magyar kulturális értékek megőrzése és fejlesztése ügyével összefüggő feladatokért felelős miniszterelnöki megbízott a nemrégiben megítélt 336,9 millió forintot - tudta meg lapunk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM). Korábban Kerényi Imre nem árulta el a pénz rendeltetését. Ám a KIM közlése után sem teljesen világosak Kerényi pénzügyei. Ugyanaz a kormányhatározat, mely az idei 336,9 millió forint átcsoportosításáról rendelkezik, arról is határoz, hogy a jövő évi költségvetésben 281,1 millió forintot különítenek el Kerényi számára. Ha a jövőre megjelenő kötetekre már idén kifizetik a pénzt, kérdés, hogy a jövőre betervezett 281,1 millió forintot milyen nemes célra fordítja a miniszterelnöki megbízott? Mint ismeretes, Kerényi Imre 2012-ben kezdte a Nemzeti Könyvtár című könyvsorozatot, melynek első, 14 kötetének 140 ezer példányban való megjelentetésére 300 millió forintot költött, legalábbis a Közlöny Kiadóval kötött keretszerződés szerint. Akkor a lapunknak nyilatkozó piaci szakemberek szerint ennek a harmadából előállíthatók a könyvek. A 14 könyv után idén szeptemberben újabb 6 kötetet jelentetett meg Kerényi, Móricz Zsigmond Erdély-trilógiáját, Gárdonyi Géza Az én falum című novellagyűjteményét, Romsics Ignác Bethlen Istvánról szóló monográfiáját és a Magyar karácsony című kiadványt. Decemberben újabb 4 kötet megjelentetését tervezi. Kérdés, hogy a korábban emlegetett keretszerződésbe belefért-e ez a 10 kötet, vagy erre is a most megítélt összegből jut pénz. Az sem világos, hogy a szoborállításokat és köztérfelújításokat végül is milyen büdzséből fedezik. Mint ismeretes, Kerényi szavai szerint „a 61 éven át uralkodó balliberális kánonnal szemben a nemzeti oldal kánonját megteremtő” könyvsorozat körül folyamatos volt a botrány. A Magyar Húsvét című antológia kiadásakor több mint húsz szerző esetében nem rendezték a jogokat. Azt nem tudjuk, hogy az antológiába beválogatott, a háborús bűnökért elítélt Szálasi egykori csendőrtisztjének, Kecskési Tollas Tibor jogutódjait megkeresték-e, azt azonban egy internetes portál kiderítette, hogy Kerényi mindenfajta egyeztetés nélkül adta ki többek között Weöres Sándor, Szabó Magda és Márai Sándor műveit. Kerényi Imre úgy akarta megjelentetni Bánffy Miklós Erdélyi trilógiáját, hogy annak jogai a Helikon Kiadónál vannak, akitől azokat -az egykor a színházi rendezéseiről ismert - Kerényi ingyen szerette volna megkapni. Mulatságos volt, ahogy az új jobboldali kánonba bekerült Venesz József A magyaros konyha című szakácskönyve, mely a Kádár-kor igénytelen tömegétkeztetésének az alapműve. Kötetet kapott Tormay Cécile, a Horthy-rendszer antiszemita írója is. Kerényi Imre újabb nagy dobásra készül fotó: k2 press