Népszava, 2013. október (140. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-29 / 252. szám

A Poligamy című magyar musical a Madách Színházban kellemes szórakozás Új nők az ágyban Poligamy címen új magyar musicalt mutatott be a Madách Színház. Megtudhatjuk belőle, mit tesz egy férfi, ha sorozatban ismeretlen nőket talál az ágyában, amikor felébred. BÓTA GÁBOR A Poligamy a Madách Szín­házban izgalmas cím, azt sejteti, hogy nagy kihágá­sokat látunk majd a színpadon, félrelép fű, fa, virág, ezt kíván meg, azt kíván meg, és ebből aztán lesz temérdek bonyoda­lom, legalább annyi, mint egy becsületes francia bohózatban. Aztán majd valahogy kigaba­­lyodnak a szálak, és egymásból az emberek, vagy éppen marad a felfordulás a köbön. Például a Centrál Színházban látható, le­hengerlően szórakoztató Fran­cia rúdugrás című, Mohácsi István által írt és rendezett ko­média vérbeli taglalása a jól is, rosszul is eső poligámiának. A Poligamyban viszont nincs po­­ligámia. Adott egy férfi, András, aki vagy öt éve jár egy nővel, akit szeret, de azért tán már nem úgy istenigazából, miköz­ben a nő őt körülrajongja. És amikor összeköltöznek, benne, no meg azért a szüleiben is, föl­merül, hogy hát csak jó lenne összeházasodni, gyerek sem ártana. Ettől a mi főhősünk rendesen berosál, túl nagy kö­töttség ez neki, hablatyol, hárít, menekül. És egyszerre csak egy másik nőt talál az ágyában, aki azt állítja magáról, hogy ő Lilla, aztán ő is eltűnik, és jön egy újabb meg megint újabb nő, és ugyanazt a nótát fújja. Szür­reálisba fordul a történet, a pa­si nem tudja, hogy totálisan be­­csavarodott-e, majd végül per­sze visszakapja a valódi Lillá­ját, és innentől kezdve ásó, ka­pa, nagyharang. Évekkel ezelőtt Orosz Dénes ebből a témából már filmet ké­szített, most ennek alapján írt musicalt Bolba Tamás zene­szerző, Galambos Attila, Szente Vajk­a dalszövegeket, a szöveg­könyvet jegyzik, az utóbbi létre­hozásába betársult Szirtes Ta­más rendező. Őt leszámítva, ez az alkotóstáb jegyezte a Cso­portterápia című musicalt, ami hat színésznek remek játéklehe­tőséget adva, könnyedén, szó­­rakoztatatlan, de mégiscsak beszél arról, hogy mindenki lel­ke mélyén elképesztő dolgok rejtőznek, és, ha ezek még fel­színre is kerülnek, igencsak fel­­bolydulhat a méhkas. Mindeh­hez néhány slágergyanús dal is társul, abszolút megérdemel­ten örömteli a siker. A Poligamyt, bár bonyolultabb, több szereplővel dolgozik, nem érzem ennyire jónak. Nem na­gyon vannak igazi szituációk, mert az újabb és újabb nőkkel nem történik semmi, mórikál­­ják magukat András előtt, de mindegyiknek kapásból van va­lami stiklije, flúgos, túl buta, túl szexmániás, vagy éppen ot­romba satrafa, így esélyük sincs, hogy András beléjük zúg­jon, vagy legalább megperzse­­lődjön, hiszen ettől lenne izgal­mas a sztori. E nélkül ugyanis nincs a darabnak tétje, nincse­nek valódi szituációk. A jó öreg Neil Simon tudta ezt, amikor például Az utolsó hősszerelmest írta, abban há­rom nő jön egymás után egy pasihoz, veszettül karaktere­sek, mindegyikükben legalább annyi a vonzó tulajdonság, mint a taszító, így ott az izgal­mas libikókajáték, hogy mi lesz ebből. Itt meg a második nő után abszolút le mertem volna fogadni, hogy egyikből se lesz semmi, és a végén visszatér az eredeti. Ami a színpadon történik, amúgy abszolút profin kivitele­zett. Nagy Sándor idegesen is sármos Andrásáról hihető, hogy bomlanak utána a nők. Jól játszik, énekel, ahogy a fő Lillát alakító Balla Eszter is. Szimpatikusak, szerethetőek, lehet nekik drukkolni. Az ál-Lillák, Trecskó Zsófia, Molnár Gyöngyi, Kiss Ramóna, Bartha Alexandra, Sári Éva, Lapis Eri­ka, erőteljes túlzásokba bocsát­koznak, így viccesek, de nem mutatják be a női nem ezer ar­cát. Amúgy az olyan szakállas viccektől, mint amilyen például a „nem ismerem a női nemet, én meg a női igent nem isme­rem”, esetleg jó lenne tartóz­kodni. A főhősöknek barátaik is vannak. Kornél, Szente Vajk impulzív megformálásában fel­pörgetett, balfék módjára is se­gítőkész, Adél, Oroszlán Szonja hiteles alakításában kimértebb, megfontoltabb pszichológus, de aztán persze ők is egymásra találnak, és részesei lesznek a fanyar, de azért boldogságtól kicsattanó végkifejletnek. Feke Pál és Várady Viktória nyársat nyelt szülőket domborítanak. Bolba Tamás zenéjének van­nak érdes, már-már kemény ré­szei, nem feltétlenül azt a jól bevált szisztémát követi, hogy legyen mindenkinek egy-két hű, de hálás dala. Szlávik Ist­ván iroda- és lakásdíszlete, Fe­kete Mónika a főhősökre adott jelmezei azt sugallják, hogy ez a történet bármelyikünkkel megeshet, nincs szükség hozzá se különleges egzisztenciára, se különleges tulajdonságokra. Összességében kellemes szóra­kozás az előadás, ha nem is nagy durranás. Sokan vannak a főhős körül, de neki csak egy nő kell fotó: K2 press RÖVIDEN Négy évszak Szekeres Adrien Négy Évszak cí­mű zenés show-ja a Thália Szín­házban az idén még két alkalom­mal látható november 9-én és december 12-én. A dalokkal, ze­nei stílusokkal, hangulatokkal az adott évszakhoz igazodó elő­adásokat ezúttal az Appril Pro­ject táncosai színesítik. Hol köz­vetlen, hol bensőséges, de min­denképpen magával ragadó és elegáns örömzenélést láthat a közönség, akár a téli, akár az őszi előadást választja. Színházba vinni a popzenét nem szokatlan dolog. Szekeres Adrien és zene­szerző-producer férje, Kiss Gábor olyan szórakoztató estet álmo­dott meg, amely a négy évszak változása szerint mindig aktuális hangulatban köszönti az előadás vendégeit, így a visszatérő ven­dégek is mindig meglepetésben részesülhetnek, úgy a dalokat, mint a színpadi látványvilágot il­letően. Szekeres Adrien állandó zenekara mellett ezúttal az elő­adások egyenrangú főszereplője lesz majd a Csillag születik tehet­ségkutatóból megismert Appril Project tánccsoport. ► NÉPSZAVA Római vakáció a Belvárosiban Az 1953-ban Audrey Hepburn és Gregory Peck főszereplésével bemutatott Római vakáció című amerikai-olasz filmnek a Belvá­rosi Színházban mától látható színpadi változatát Pelsőczy Ré­ka rendezte. A hercegnő szere­pében Tenki Réka látható, az amerikai újságírót Fekete Ernő alakítja. A további szerepeket Hernádi Judit, Cseh Judit, Szikszai Rémusz, Márton András és Nagy Dániel Viktor alakítják. A premier idén nyáron volt a Szentendrei Teátrumban, és ma az őszi bemutatóra kerül sor a Belvárosi Színházban. A romanti­kus történet egy hercegnő római kalandjait meséli el. A hercegnő protokolleseményre érkezik az olasz fővárosba, ahol aztán élete legkalandosabb estéjét tölti ► NÉPSZAVA FORRÁS: THÁLIA SZÍNHÁZ FORRÁS: ORLAI PRODUKCIÓ Havilapot indít állami pénzből Herényi HAMVAY PÉTER Az alaptörvény társadalmi megismertetését szolgáló 5. és 8. osztályosoknak szánt „Zseb­füzetek” nyomdai előállítására és terjesztésére, a Nemzeti Könyvtár program folytatására­­ 127 500 példánnyal, összesen 17 kötet, kötetenként 7500 pél­dánnyal számolva -, továbbá jövő év elejétől egy országos ter­jesztésű havilap megjelenteté­sére fogja költeni Kerényi Imre a magyar kulturális értékek megőrzése és fejlesztése ügyé­vel összefüggő feladatokért fele­lős miniszterelnöki megbízott a nemrégiben megítélt 336,9 mil­lió forintot - tudta meg lapunk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM). Koráb­ban Kerényi Imre nem árulta el a pénz rendeltetését. Ám a KIM közlése után sem teljesen világosak Kerényi pénzügyei. Ugyanaz a kor­mányhatározat, mely az idei 336,9 millió forint átcsoportosí­tásáról rendelkezik, arról is ha­tároz, hogy a jövő évi költségve­tésben 281,1 millió forintot kü­lönítenek el Kerényi számára. Ha a jövőre megjelenő kötetek­re már idén kifizetik a pénzt, kérdés, hogy a jövőre beterve­zett 281,1 millió forintot milyen nemes célra fordítja a minisz­terelnöki megbízott? Mint ismeretes, Kerényi Imre 2012-ben kezdte a Nemzeti Könyvtár című könyvsorozatot, melynek első, 14 kötetének 140 ezer példányban való megjelen­tetésére 300 millió forintot köl­tött, legalábbis a Közlöny Ki­adóval kötött keretszerződés szerint. Akkor a lapunknak nyilatkozó piaci szakemberek szerint ennek a harmadából előállíthatók a könyvek. A 14 könyv után idén szeptember­ben újabb 6 kötetet jelentetett meg Kerényi, Móricz Zsigmond Erdély-trilógiáját, Gárdonyi Gé­za Az én falum című novella­gyűjteményét, Romsics Ignác Bethlen Istvánról szóló monog­ráfiáját és a Magyar karácsony című kiadványt. Decemberben újabb 4 kötet megjelentetését tervezi. Kérdés, hogy a koráb­ban emlegetett keretszerződés­be belefért-e ez a 10 kötet, vagy erre is a most megítélt összeg­ből jut pénz. Az sem világos, hogy a szoborállításokat és köz­térfelújításokat végül is milyen büdzséből fedezik. Mint ismeretes, Kerényi sza­vai szerint „a 61 éven át ural­kodó balliberális kánonnal szemben a nemzeti oldal ká­nonját megteremtő” könyvsoro­zat körül folyamatos volt a bot­rány. A Magyar Húsvét című antológia kiadásakor több mint húsz szerző esetében nem ren­dezték a jogokat. Azt nem tud­juk, hogy az antológiába bevá­logatott, a háborús bűnökért elítélt­ Szálasi egykori csendőr­tisztjének, Kecskési Tollas Ti­bor jogutódjait megkeresték-e, azt azonban egy internetes por­tál kiderítette, hogy Kerényi mindenfajta egyeztetés nélkül adta ki többek között Weöres Sándor, Szabó Magda és Márai Sándor műveit. Kerényi Imre úgy akarta megjelentetni Bánffy Miklós Erdélyi trilógiá­ját, hogy annak jogai a Helikon Kiadónál vannak, akitől azokat -az egykor a színházi rendezé­seiről ismert - Kerényi ingyen szerette volna megkapni. Mu­latságos volt, ahogy az új jobb­oldali kánonba bekerült Venesz József A magyaros konyha cí­mű szakácskönyve, mely a Ká­dár-kor igénytelen tömegétkez­tetésének az alapműve. Kötetet kapott Tormay Cécile, a Hor­­thy-rendszer antiszemita írója is. Kerényi Imre újabb nagy dobásra készül fotó: k2 press

Next