Népszava, 2014. január (141. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-02 / 1. szám

Nonszensz emlékmű a német megszállásról­ ­ LENGYEL TIBOR Kinek az ötletére, mennyi pénz­ből és pontosan milyen céllal készül emlékmű Magyarország 1944-es német megszállásának 70. évfordulójára - ezek a meg­válaszolatlan kérdések merül­nek fel, miután a Magyar Köz­lönyben megjelent egy erről szóló kormányrendelet. Ebből azonban egyelőre csak az de­rült ki, hogy a várható beruhá­zás „nemzetgazdaságilag ki­emelt jelentőségű” ügy, ezért nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt besze­rezni, településképi véleménye­zési eljárást lefolytatni. A beru­házásért Fürjes Balázs - más fővárosi nagyberuházásokat is felügyelő - kormánybiztos felel, neki kell majd egyeztetni Rogán Antal fideszes belvárosi polgár­­mesterrel. A hivatalosan de­cember 31-én közzétett, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett kormányrendelet­ből ugyanis semmilyen további részlet nem derül ki azon kívül, hogy „a Magyarország német megszállásának emléket állító” műalkotást az V. kerületi Sza­badság téren helyezik el. Vagy­is néhány méterre lehet majd a Jobbik és radikális csoportok által eltávolítani kívánt szovjet hősi emlékműtől. A terv nemcsak a helyszín és egy emlékmű nemzetgazdasági szempontból értelmezhetetlen volta miatt keltett megdöbbe­nést, hanem mert eddig erről nem volt szó. Azon kívül, hogy az Orbán-kormány egyfajta tör­ténelmi-társadalmi cezúrának tekinti Magyarország 1944. március 19-i - szinte ellenállás nélkül lezajlott - megszállását. Olyannyira, hogy az alaptör­vény nemzeti hitvallásnak ne­vezett bevezetője is kitér erre: „Hazánk 1944. március tizen­kilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától (...) számítjuk.” Emlékezetes lehet még e témakörben Orbán Vik­tor tavaly május végi, botrányt kavart kijelentése. Akkor a kor­mányfő a német kancellár sza­vaira reagálva­­ Angela Merkel arról beszélt, hogy nem érde­mes Magyarországot EU-tagsá­­ga elvesztésével fenyegetni, va­gyis „nem kell rögtön a lovassá­got küldeni”­­ azt mondta, hogy „a németek küldtek már lovas­ságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldje­nek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be.” Lapunk kérdésére Ungváry Krisztián történész is utalt ar­ra, hogy a téma az alaptörvény­be illesztés miatt lehet fontos a kormánynak, az időzítés pedig a 2014-es holokauszt-emlékév­­hez kapcsolódhat. Mint mond­ta, a cél az lehet, hogy az 1944- es év úgy jelenjen meg a köztu­datban: kényszerpályára került az ország a német megszállás­sal, és onnantól mindenről a nácik tehetnek. Pedig történel­mileg Ungváry szerint ez non­szensz és meglehetősen relatív megközelítés, hiszen Magyaror­szág a náci Németország szö­vetségese volt, a parlament a megszállás után is ülésezett, az új Sztójay-kormány pedig java­részt a korábbi, Kállay Miklós vezette kabinet tagjaiból állt - tette hozzá. Azt pedig, hogy a megszállással összefüggésben különösebb ellenállásról nem beszélhetünk, Ungváry szerint az az anekdota is bizonyítja, miszerint annak idején meg­kérdezték a hadműveletet veze­tő német tábornokot, hogy mennyi idő kell Magyarország megszállásához, mire azt mondta, 24 óra, de ha ellenál­lásba ütköznének, elég lesz 12 óra is, mivel ez esetben elma­radnak az üdvözlő beszédek.A A Szabadság téren a szovjet hősi emlékmű áll fotó: Kielik István K­ÖZTÉRI Jól kezdődik M­ ostanában minden nap jól kezdődik. Erről a közmédia gondoskodik. Csak bekapcsolja a z ember - a válasz­tópolgár - a kedves vezető kedvenc rádióját, és máris hosszú felsorolást hallgathat arról, hogyan gondoskodik Pár­tunk és Kormányunk a dolgozók jólétéről. Valamint arról, hogy mindenki megtudja, milyen káros aknamunkát fejt ki az ellenzék, az MSZP, Bajnai és Gyurcsány (röviden: a komenisták) vezetésével. Új év lévén erre még rá kellett pakolni egy (több) lapáttal. A hivatalos hírügynökség sorozatban adta ki híreit az idei po­zitív változásokról, és ezt természetesen hosszan ismertették az Orbán­ rádióban. Gond egy szál se. Az idén mindenkinek jobb lesz: a nyugdíjasoknak, a gyermeket vállalóknak, a csa­ládoknak, az ápolást végzőknek stb. És akkor még nem is említettük az újabb ugrásokra készen álló rezsicsökkentők hadát. Mivel közmédiáról van szó, tehát a pártatlanság alap­­követelmény, ezért soha nem mondják, hogy majd tavasszal tessék szavazni Pártunkra és Kormányunkra, amely a jóté­teményekért csak néhány ikszet vár el a megfelelő papíron. Nem mondják, nincs is rá szükség. Mindenki érti, ha akarja, ►s.gy. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2014. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK MSZP: 2013 a rombolás éve volt, 2014 viszont a változásé lesz Botrány botrány hátán Rezsiátverés, trafik- és földmutyi, vak komondor, tankönyvkáosz, szegénységi csúcs, NAV-botrány, államilag irányított korrupció - a szocialisták sze­rint ez jellemezte a kormány munkáját 2013-ban. A rombolás évében többen hagyták el az országot, mint az 1956-os forradalom idején. Az MSZP azt ígéri, ha 2014-ben győznek, a kormányváltás után hozzákezdenek az ország újjáépítéséhez. tavalyi esztendő az MSZP szerint a rombolás éve volt, amely a „nagy rezsi­átveréssel” kezdődött. Január­ban nőtt a munkanélküliség, a pályakezdő fiatalok 20 százalé­ka nem tudott elhelyezkedni. Kiderült, hogy a társadalombiz­tosítási alapok 120 milliárdos hiánnyal zártak 2012-ben, ugyanakkor a kormánypárti polgármesterek busás jutalom­ban részesültek, és bár a felhá­borodás nyomán e pénzek nagy részét visszafizették, az állami nagyvállalatoknál az év végén is zajlott az osztogatás - olvas­ható a szocialisták összegzé­sében, amelyben sorra vették, mi történt januártól decembe­rig az országban. Februárban egyebek mellett a kényszernyugdíjazás borzol­ta a kedélyeket, a tiltakozások ellenére az Orbán-kormány tíz­ezres nagyságrendben távolított el embereket állásukból - emlé­keztetett az MSZP. Egy 12,5 milliárd forintos kábelmutyi mögött a KDNP-s Seszták Mik­lós neve merült fel, aki azóta sem adott magyarázatot az ügyre. A szocialista Gőgös Zol­tán az év második hónapjában szólította fel Fazekas Sándort, hogy nyilvánosan vitassa meg a földpályázatok ügyét, ám en­nek a miniszter azóta sem tett eleget. A márciusi hókáosz, amely­ben autósok ezrei rekedtek az utakon és tízezrek maradtak áram nélkül, megmutatta az „Orbán-kormány felkészület­lenségét és pökhendiségét” - ír­ták a szocialisták. Ebben a hó­napban 25 ezerrel többen ke­resték az állást, mint egy évvel korábban, és már minden csa­lád „érezhette a bőrén, hogy az egymillió új munkahely ígérete a tündérmesék homályába vész”. Márciusra sosem látott csúcsra ért az adósság, illetve Orbán és kormánya ekkor újabb pofonokat kapott: Thor­­bjorn Jagland, az Európa Ta­nács főtitkára hevesen bírálta a demokrácia leépítésére tett kísérletet. Ha április, akkor trafikbot­rány. Ekkor derült ki, hogy szinte minden trafikkoncesszi­ót a Fideszhez köthető szemé­lyek nyertek. A trafikmutyi az Orbán-kormány maffiamódsze­reinek és államilag törvényesí­tett lenyúlásainak szimbólu­mává vált. Áprilisban az alap­törvény negyedik módosítása miatt indult átfogó európai vizsgálat okán Magyarországon tárgyalt a Velencei Bizottság. Varga Mihály pedig közölte: nincs szükség további megszo­rításra, egy hónappal később azonban újabb megszorító cso­magot jelentett be. 2013 májusában az MSZP szerint már három éve folyt az Orbán-kormány „újjáépítésnek hazudott rablássorozata”, és vi­lágossá vált, hogy az iskolák ál­lamosítása nem szakmai célo­kat szolgált, hanem csak azt, hogy az oktatáson spóroljanak. Májusra a demográfiai adatok is árulkodtak az Orbán-kor­mány gazdaságot és társadal­mat padlóra küldő politikájáról: közel öt százalékkal kevesebb gyermek született, mint egy év­vel korábban. Júniusban a trafikmutyi visszavonhatatlanul a Fidesz korrupt törvénykezésének jel­képe lett: a Medián kutatása szerint az emberek 68 százalé­ka biztos volt abban, hogy több­nyire a Fideszhez kötődő szemé­lyek kaptak trafiknyitási jogot. Arra is emlékeztettek a szocia­listák, hogy a hónap második felében újabb megszorításokat jelentett be Varga Mihály: drá­gább lett a telefonálás és a pénz­­felvétel. Ekkorra már az egész ország tudta, hogy a fideszes földoligarchák és műkörmös ha­verok zsebelték be a földterüle­teket a helyi gazdák helyett. Július elsején megnyitottak a fideszes trafikmutyi dohány­boltjai, ezzel együtt nyilvános­ságra került, hogy Baján egyet­len lakásba 25 céget jegyeztek be, amelyek 90 trafikot irányí­tanak - emlékeztettek a szocia­listák. A Világbank jelentése ki­mutatta, hogy a világ országai­nak nagy részében emelkedett az egy főre eső jövedelem - ki­véve Magyarországot és Dél- Szudánt, de olyan államokkal kerültünk egy csoportba, mint Namíbia, Irak vagy Botswana. Az Eurostat adataiból pedig az derült ki, hogy az ország újra lecsúszott a legeladósodottabb tíz uniós ország közé. Rekordot döntött a kórházak adóssága, meglódult az ápolók külföldre vándorlása. Augusztusban a pénztárgép­­mutyi növelte a trafik- és a föld­botrányok miatti országos fel­háborodást. Az Orbán-kormány a pénztárgépek kötelező cseré­jével saját üzletfeleit juttatja milliárdokhoz, a kiskereske­dőkből és vendéglátósokból vi­szont újabb pénzeket présel ki. Több bank növelte a számlave­zetéshez, az átutalásokhoz, a kártyahasználathoz kapcsoló­dó díjait, és elkezdődött a tan­könyvkáosz. Ekkorra már töb­ben hagyták el az országot, mint az 1956-os forradalom idején. Szeptemberben egyebek mel­lett egy titkos hangfelvétel arról árulkodott, hogy aláírásonként 100 forintot fizettek a rezsicsök­kentés támogatására indított Fidesz-kampányban részt vevő fiataloknak, és a „hónap végére a Fidesznek már papírja is volt arról, hogy elcsalta a bajai vá­lasztást”. Október eleje egy másik be­szédes hangfelvétel nyilvános­ságra kerülésétől volt hangos: a választók megtudhatták, hogy a Papcsák Ferenccel összefüg­gésbe hozott 100 millió forintos korrupciós ügyet már nem le­hetett megbeszélni „Viktorral”, mert az annyira kínos. A hónap közepén a Fidesz újra lesöpörte az MSZP élelmiszeráfa-csök­­kentő javaslatát. Egy szocialis­ta írásbeli kérdésre válaszolva bevallották, hogy 2010 óta mintegy 100 milliárd forintot fordítottak a minisztériumok különböző autó-, bútor- és tele­fonbeszerzéseire. A Tárki novemberben közzé­tett felméréséből az derült ki, hogy 25 éve nem volt ennyi szegény Magyarországon, a GfK szerint a családok vásár­lóereje Moldova szintjére sül­­­lyedt, a KSH jelentéséből pedig kiderült: a korábbinál keve­sebb élelmiszer fogyott. Nyilvá­nosságra került a vak komon­­doros Balogh József vallomá­sa, amiből kiderült, hogy az it­tas fideszes politikus rátámadt élettársára, a terasz korlátjába verte a fejét és az arcába ütött. A jegybank hatmilliárdos pá­lyázatot írt ki kommunikációs feladatok ellátására; sokakban feltámadt a gyanú, hogy fide­szes kampánypénzről van szó. A december sem maradt bot­rány nélkül: a gyanú szerint az adóhivatal ezermilliárdos áfa­csalásokhoz asszisztál, ám a Fidesz az ügyben nem hajlandó vizsgálódni. Az MSZP szerint ha a miniszterelnök a milliár­dos visszaélések elkövetői elől elzárná a pénzcsapokat, több forrás maradna a családok megélhetését megkönnyítő in­tézkedésre is. 2013 a rombolás éve volt, 2014 a változás éve lesz, mert ha az MSZP győz, a kormányváltás után hozzákezd az ország újjáépítéséhez - ígé­rik a szocialisták. F.Á. • A trafikkoncessziókat Fideszhez köthető személyek nyerték • Csúcsra ért az államadósság • Oligarchák zsebelték be a földterületeket • Egyre kevesebb gyermek születik A tavalyi év talán legnagyobb botrányát a trafikok haveroknak való átjátszása jelentette fotó: Vajda József

Next