Népszava, 2014. január (141. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-02 / 1. szám
Nonszensz emlékmű a német megszállásról LENGYEL TIBOR Kinek az ötletére, mennyi pénzből és pontosan milyen céllal készül emlékmű Magyarország 1944-es német megszállásának 70. évfordulójára - ezek a megválaszolatlan kérdések merülnek fel, miután a Magyar Közlönyben megjelent egy erről szóló kormányrendelet. Ebből azonban egyelőre csak az derült ki, hogy a várható beruházás „nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű” ügy, ezért nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást lefolytatni. A beruházásért Fürjes Balázs - más fővárosi nagyberuházásokat is felügyelő - kormánybiztos felel, neki kell majd egyeztetni Rogán Antal fideszes belvárosi polgármesterrel. A hivatalosan december 31-én közzétett, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett kormányrendeletből ugyanis semmilyen további részlet nem derül ki azon kívül, hogy „a Magyarország német megszállásának emléket állító” műalkotást az V. kerületi Szabadság téren helyezik el. Vagyis néhány méterre lehet majd a Jobbik és radikális csoportok által eltávolítani kívánt szovjet hősi emlékműtől. A terv nemcsak a helyszín és egy emlékmű nemzetgazdasági szempontból értelmezhetetlen volta miatt keltett megdöbbenést, hanem mert eddig erről nem volt szó. Azon kívül, hogy az Orbán-kormány egyfajta történelmi-társadalmi cezúrának tekinti Magyarország 1944. március 19-i - szinte ellenállás nélkül lezajlott - megszállását. Olyannyira, hogy az alaptörvény nemzeti hitvallásnak nevezett bevezetője is kitér erre: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától (...) számítjuk.” Emlékezetes lehet még e témakörben Orbán Viktor tavaly május végi, botrányt kavart kijelentése. Akkor a kormányfő a német kancellár szavaira reagálva Angela Merkel arról beszélt, hogy nem érdemes Magyarországot EU-tagsága elvesztésével fenyegetni, vagyis „nem kell rögtön a lovasságot küldeni” azt mondta, hogy „a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be.” Lapunk kérdésére Ungváry Krisztián történész is utalt arra, hogy a téma az alaptörvénybe illesztés miatt lehet fontos a kormánynak, az időzítés pedig a 2014-es holokauszt-emlékévhez kapcsolódhat. Mint mondta, a cél az lehet, hogy az 1944- es év úgy jelenjen meg a köztudatban: kényszerpályára került az ország a német megszállással, és onnantól mindenről a nácik tehetnek. Pedig történelmileg Ungváry szerint ez nonszensz és meglehetősen relatív megközelítés, hiszen Magyarország a náci Németország szövetségese volt, a parlament a megszállás után is ülésezett, az új Sztójay-kormány pedig javarészt a korábbi, Kállay Miklós vezette kabinet tagjaiból állt - tette hozzá. Azt pedig, hogy a megszállással összefüggésben különösebb ellenállásról nem beszélhetünk, Ungváry szerint az az anekdota is bizonyítja, miszerint annak idején megkérdezték a hadműveletet vezető német tábornokot, hogy mennyi idő kell Magyarország megszállásához, mire azt mondta, 24 óra, de ha ellenállásba ütköznének, elég lesz 12 óra is, mivel ez esetben elmaradnak az üdvözlő beszédek.A A Szabadság téren a szovjet hősi emlékmű áll fotó: Kielik István KÖZTÉRI Jól kezdődik M ostanában minden nap jól kezdődik. Erről a közmédia gondoskodik. Csak bekapcsolja a z ember - a választópolgár - a kedves vezető kedvenc rádióját, és máris hosszú felsorolást hallgathat arról, hogyan gondoskodik Pártunk és Kormányunk a dolgozók jólétéről. Valamint arról, hogy mindenki megtudja, milyen káros aknamunkát fejt ki az ellenzék, az MSZP, Bajnai és Gyurcsány (röviden: a komenisták) vezetésével. Új év lévén erre még rá kellett pakolni egy (több) lapáttal. A hivatalos hírügynökség sorozatban adta ki híreit az idei pozitív változásokról, és ezt természetesen hosszan ismertették az Orbán rádióban. Gond egy szál se. Az idén mindenkinek jobb lesz: a nyugdíjasoknak, a gyermeket vállalóknak, a családoknak, az ápolást végzőknek stb. És akkor még nem is említettük az újabb ugrásokra készen álló rezsicsökkentők hadát. Mivel közmédiáról van szó, tehát a pártatlanság alapkövetelmény, ezért soha nem mondják, hogy majd tavasszal tessék szavazni Pártunkra és Kormányunkra, amely a jótéteményekért csak néhány ikszet vár el a megfelelő papíron. Nem mondják, nincs is rá szükség. Mindenki érti, ha akarja, ►s.gy. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2014. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK MSZP: 2013 a rombolás éve volt, 2014 viszont a változásé lesz Botrány botrány hátán Rezsiátverés, trafik- és földmutyi, vak komondor, tankönyvkáosz, szegénységi csúcs, NAV-botrány, államilag irányított korrupció - a szocialisták szerint ez jellemezte a kormány munkáját 2013-ban. A rombolás évében többen hagyták el az országot, mint az 1956-os forradalom idején. Az MSZP azt ígéri, ha 2014-ben győznek, a kormányváltás után hozzákezdenek az ország újjáépítéséhez. tavalyi esztendő az MSZP szerint a rombolás éve volt, amely a „nagy rezsiátveréssel” kezdődött. Januárban nőtt a munkanélküliség, a pályakezdő fiatalok 20 százaléka nem tudott elhelyezkedni. Kiderült, hogy a társadalombiztosítási alapok 120 milliárdos hiánnyal zártak 2012-ben, ugyanakkor a kormánypárti polgármesterek busás jutalomban részesültek, és bár a felháborodás nyomán e pénzek nagy részét visszafizették, az állami nagyvállalatoknál az év végén is zajlott az osztogatás - olvasható a szocialisták összegzésében, amelyben sorra vették, mi történt januártól decemberig az országban. Februárban egyebek mellett a kényszernyugdíjazás borzolta a kedélyeket, a tiltakozások ellenére az Orbán-kormány tízezres nagyságrendben távolított el embereket állásukból - emlékeztetett az MSZP. Egy 12,5 milliárd forintos kábelmutyi mögött a KDNP-s Seszták Miklós neve merült fel, aki azóta sem adott magyarázatot az ügyre. A szocialista Gőgös Zoltán az év második hónapjában szólította fel Fazekas Sándort, hogy nyilvánosan vitassa meg a földpályázatok ügyét, ám ennek a miniszter azóta sem tett eleget. A márciusi hókáosz, amelyben autósok ezrei rekedtek az utakon és tízezrek maradtak áram nélkül, megmutatta az „Orbán-kormány felkészületlenségét és pökhendiségét” - írták a szocialisták. Ebben a hónapban 25 ezerrel többen keresték az állást, mint egy évvel korábban, és már minden család „érezhette a bőrén, hogy az egymillió új munkahely ígérete a tündérmesék homályába vész”. Márciusra sosem látott csúcsra ért az adósság, illetve Orbán és kormánya ekkor újabb pofonokat kapott: Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára hevesen bírálta a demokrácia leépítésére tett kísérletet. Ha április, akkor trafikbotrány. Ekkor derült ki, hogy szinte minden trafikkoncessziót a Fideszhez köthető személyek nyertek. A trafikmutyi az Orbán-kormány maffiamódszereinek és államilag törvényesített lenyúlásainak szimbólumává vált. Áprilisban az alaptörvény negyedik módosítása miatt indult átfogó európai vizsgálat okán Magyarországon tárgyalt a Velencei Bizottság. Varga Mihály pedig közölte: nincs szükség további megszorításra, egy hónappal később azonban újabb megszorító csomagot jelentett be. 2013 májusában az MSZP szerint már három éve folyt az Orbán-kormány „újjáépítésnek hazudott rablássorozata”, és világossá vált, hogy az iskolák államosítása nem szakmai célokat szolgált, hanem csak azt, hogy az oktatáson spóroljanak. Májusra a demográfiai adatok is árulkodtak az Orbán-kormány gazdaságot és társadalmat padlóra küldő politikájáról: közel öt százalékkal kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban. Júniusban a trafikmutyi visszavonhatatlanul a Fidesz korrupt törvénykezésének jelképe lett: a Medián kutatása szerint az emberek 68 százaléka biztos volt abban, hogy többnyire a Fideszhez kötődő személyek kaptak trafiknyitási jogot. Arra is emlékeztettek a szocialisták, hogy a hónap második felében újabb megszorításokat jelentett be Varga Mihály: drágább lett a telefonálás és a pénzfelvétel. Ekkorra már az egész ország tudta, hogy a fideszes földoligarchák és műkörmös haverok zsebelték be a földterületeket a helyi gazdák helyett. Július elsején megnyitottak a fideszes trafikmutyi dohányboltjai, ezzel együtt nyilvánosságra került, hogy Baján egyetlen lakásba 25 céget jegyeztek be, amelyek 90 trafikot irányítanak - emlékeztettek a szocialisták. A Világbank jelentése kimutatta, hogy a világ országainak nagy részében emelkedett az egy főre eső jövedelem - kivéve Magyarországot és Dél- Szudánt, de olyan államokkal kerültünk egy csoportba, mint Namíbia, Irak vagy Botswana. Az Eurostat adataiból pedig az derült ki, hogy az ország újra lecsúszott a legeladósodottabb tíz uniós ország közé. Rekordot döntött a kórházak adóssága, meglódult az ápolók külföldre vándorlása. Augusztusban a pénztárgépmutyi növelte a trafik- és a földbotrányok miatti országos felháborodást. Az Orbán-kormány a pénztárgépek kötelező cseréjével saját üzletfeleit juttatja milliárdokhoz, a kiskereskedőkből és vendéglátósokból viszont újabb pénzeket présel ki. Több bank növelte a számlavezetéshez, az átutalásokhoz, a kártyahasználathoz kapcsolódó díjait, és elkezdődött a tankönyvkáosz. Ekkorra már többen hagyták el az országot, mint az 1956-os forradalom idején. Szeptemberben egyebek mellett egy titkos hangfelvétel arról árulkodott, hogy aláírásonként 100 forintot fizettek a rezsicsökkentés támogatására indított Fidesz-kampányban részt vevő fiataloknak, és a „hónap végére a Fidesznek már papírja is volt arról, hogy elcsalta a bajai választást”. Október eleje egy másik beszédes hangfelvétel nyilvánosságra kerülésétől volt hangos: a választók megtudhatták, hogy a Papcsák Ferenccel összefüggésbe hozott 100 millió forintos korrupciós ügyet már nem lehetett megbeszélni „Viktorral”, mert az annyira kínos. A hónap közepén a Fidesz újra lesöpörte az MSZP élelmiszeráfa-csökkentő javaslatát. Egy szocialista írásbeli kérdésre válaszolva bevallották, hogy 2010 óta mintegy 100 milliárd forintot fordítottak a minisztériumok különböző autó-, bútor- és telefonbeszerzéseire. A Tárki novemberben közzétett felméréséből az derült ki, hogy 25 éve nem volt ennyi szegény Magyarországon, a GfK szerint a családok vásárlóereje Moldova szintjére süllyedt, a KSH jelentéséből pedig kiderült: a korábbinál kevesebb élelmiszer fogyott. Nyilvánosságra került a vak komondoros Balogh József vallomása, amiből kiderült, hogy az ittas fideszes politikus rátámadt élettársára, a terasz korlátjába verte a fejét és az arcába ütött. A jegybank hatmilliárdos pályázatot írt ki kommunikációs feladatok ellátására; sokakban feltámadt a gyanú, hogy fideszes kampánypénzről van szó. A december sem maradt botrány nélkül: a gyanú szerint az adóhivatal ezermilliárdos áfacsalásokhoz asszisztál, ám a Fidesz az ügyben nem hajlandó vizsgálódni. Az MSZP szerint ha a miniszterelnök a milliárdos visszaélések elkövetői elől elzárná a pénzcsapokat, több forrás maradna a családok megélhetését megkönnyítő intézkedésre is. 2013 a rombolás éve volt, 2014 a változás éve lesz, mert ha az MSZP győz, a kormányváltás után hozzákezd az ország újjáépítéséhez - ígérik a szocialisták. F.Á. • A trafikkoncessziókat Fideszhez köthető személyek nyerték • Csúcsra ért az államadósság • Oligarchák zsebelték be a földterületeket • Egyre kevesebb gyermek születik A tavalyi év talán legnagyobb botrányát a trafikok haveroknak való átjátszása jelentette fotó: Vajda József