Népszava, 2014. május (141. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-02 / 101. szám
Ezúttal kisebbek lesznek a szavazólapok Jóváhagyta az európai parlamenti választás szavazólapjainak mintáit a Nemzeti Választási Bizottság. Az NVB által elfogadott szavazólapon egy sorban szerepel a nyolc lista, így nem akkora méretű, mint az országgyűlési választás pártlistás szavazólapja, amely a 18 lista miatt A3-as volt. Az EP- választás szavazólapja a listák nevét az NVB által kisorsolt sorrendben tartalmazza: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz- KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokratikus Koalíció. A Nemzeti Választási Bizottság döntött az EP-listák politikai reklámjainak közszolgálati műsoridejéről is. Erre összesen 300 perc áll rendelkezésre, azaz a pártok listánként 37 perc 30 másodperc időtartamban tehetik közzé a reklámokat a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Rádió Zrt. médiaszolgáltatásában. A parlamenti választás eredménye ismeretében egyébként az NVB megállapította a pártok működésére fordítható állami költségvetési források elosztási arányát. A mintegy 2,5 milliárd forintot az egy százaléknál nagyobb támogatást szerzett pártok között osztják szét. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ezúttal egy sorban szerepelnek a pártok fotó: mti/kovács tamás Bokroséknak mégis lehetett volna listájuk? A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) szerint több mint 20 ezer érvényes ajánlásuk van az EP-választásra, ezért a párt sürgeti, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vizsgálja felül a listaállítást elutasító határozatot. A párt közleményében azt írta, a választási irodától kapott tételes kimutatást többen és többször is ellenőrizték, és „döbbenten” állapították meg, hogy az NVI által érvényesnek minősített ajánlások száma nem a határozatban foglalt 18 633, hanem több mint húszezer. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor azt közölte, hogy április 28-án jogerőssé vált az a határozat, amelyben elutasították a Modern Magyarország Mozgalom listájának nyilvántartásba vételét az EP-választásra. Tudatták azt is, hogy a Nemzeti Választási Bizottság akkori, április 25-én hozott elutasító határozatát a MoMa nem támadta meg, és az ajánlások tételes ellenőrzését a második számlálásnál a jelölőszervezet képviselője figyelemmel követhette. A MoMa egyébként összesen több mint 24 ezer ajánlást adott le. Azt egyelőre nem tudni, miként fordulhatott elő, hogy a mostani kimutatásban már a listaállításhoz szükséges 20 ezer felé „nőtt” az ajánlások száma. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ MSZP: „Budapest gyorsít a lejtőn” Az MSZP szerint halmozódnak a budapesti városvezetés keltette botrányok, Tarlós István pedig eközben bujkál a nyilvánosság elől. Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője úgy fogalmazott: Budapest gyorsít a lejtőn, a főpolgármester pedig eközben úgy csinál, mint egy előkelő idegen. Az ellenzéki politikus szerint itt lenne az ideje, hogy Tarlós István kiálljon a nyilvánosság elé és magyarázatot adjon az „elbukott trolitenderről”, az FKF felesleges és méregdrága sótárolóiról, a taxirendelet problémáiról, valamint a négy éve készen álló Rácz fürdő zárva tartásának okáról. A közgyűlés egyébként szerdán döntött egyebek mellett a BKV refinanszírozási célú hitelfelvételéhez szükséges tulajdonosi kezességvállalásáról. A Párbeszéd Magyarországért (PM) fővárosi képviselőcsoportja ugyanakkor a fővárosi kormányhivatalhoz fordult, kérve a közgyűlésben hozott összes szerdai döntés érvénytelenítését. A párt közleményében azt írta: a közgyűlés ülése előtt négy nappal mintegy hatezer oldalnyi anyagot kézbesítettek. Pótkézbesítéssel és helyszíni kiosztással a képviselők még harmincnyolc előterjesztést kaptak. Az ülésen az eredeti napirendet számos ponton megváltoztatták, ezzel - mint írták - „lehetetlenné téve a megfontolt döntéshozatalt”. A Főpolgármesteri Hivatal azzal reagált: Tarlós István a „PM által kifogásolt valamennyi ellenzéki napirendi javaslatról” megszavaztatta a közgyűlést, és a párt politikusai részt is vettek a testületi munkában. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2014. MÁJUS 2., PÉNTEK Orbán kitart a tervezett szobor mellett, a vitát kocsmai lökdösődésnek nevezte Szinte kész az emlékmű Folytatódik jövő héttől a Szabadság téri megszállási emlékmű elleni polgári engedetlenségi mozgalom, bár az utolsó szakaszába lépett építkezést nagy rendőri erőkkel védik. Orbán Viktor elszántsága ugyanis töretlen, nem engedett a Mazsihisz vezetőinek, továbbá a tények és a fogalmak „szabad kezelésével" érvelt egy levélben az emlékmű mellett. MOLNÁR RICHÁRD Rendőrsorfal és összehegesztett kordonrácsok védik a Szabadság téri német megszállási emlékmű építési területét, miután szerdán utolsó szakaszába fordult az építkezés: a helyükre kerültek a kőoszlopok, így már csak a megszállókat szimbolizáló birodalmi sas, illetve az „ártatlan” Magyarországot jelképező Gábriel arkangyal bronzszobrát kell a talapzatra illeszteni a már helyszínen álló óriási darus kocsival. Az emlékmű ellen az utóbbi hetekben folyamatosan demonstráló civilek így már nem sokat tehetnek, hiszen a rendőrök a legutóbbi, keddi akciójuk után is elvitték a munkaterületről azokat, akik felszólításra sem voltak hajlandók távozni, nemcsak az azt védő rendőri erők miatt tűnik biztosnak, hanem a miniszterelnök elszántsága miatt is, amelynek két jelét is adta a héten. Orbán egyrészt levelet írt (részletek keretes írásunkban) Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a kormány által támogatott Magyar Művészeti Akadémia tagjának, aki cikkében bírálta az emlékmű koncepcióját. A levélben Orbán furcsa érveléssel védte meg a szobrot, ugyanakkor először ismerte el, hogy ’44 március 19-e után a magyar állam kollaborált a megszállókkal, bár azt nem említette, hogy a zsidóság deportálásában is aktívan segítette a németeket. A miniszterelnök egyébként az emlékmű körüli vitát kocsmapultnál zajló olcsó politikai lökdösődésnek nevezte. Jentette: a tanév végén lemond vezetői tisztségeiről az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen Haraszti György, aki a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítványa kuratóriumi elnökeként a napokban együttműködési megállapodást írt alá a Veritas Történetkutató Intézettel. Mint ismert, az intézet vezetője az a Szakály Sándor, aki „idegenrendészeti eljárásnak” nevezte a kamenyec-podolszkiji deportálásokat. Mivel a Mazsihisz februári határozata Szakály Sándor tisztségéből való felmentésére kérte a kormányt, a rabbiképző egyetemi tanácsa a határozat figyelmen kívül hagyásával indokolta „egyet nem értését”. Ezt követte Haraszti lemondása. • Már csak a két főalak nem került helyére a Szabadság téren • Orbán megvédte a vitatott szobrot, a Mazsihisz vezetői sem győzték meg • Lemondott a rabbiképző tanára, aki megállapodott a Veritasszal Ennek ellenére Magyar Fruzsina, az emlékmű elleni polgári engedetlenségi mozgalom egyik szervezője lapunknak azt mondta, jövő hétfőtől újra, mindennap 18 órától folytatják a tiltakozást a Szabadság téren „minden humánus” eszközzel. A szervező szerint bizakodásra adhat okot, hogy tegnap is mintegy százan gyűltek össze az emlékmű közelében tartott sajtótájékoztatón, köztük az USA és Hollandia nagykövetségének egy-egy munkatársa. Az eseményen Mécs Imre - akit a „kordonbontásban” való részvétele miatt egyszer már rabosítottak - úgy fogalmazott, a megszállási emlékmű is azt jelképezi, hogy az Orbán-kormány ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból. A szoborcsoport felépülése Másrészt a kormányfő szerdán találkozott a Mazsihisz vezetőivel, ahol a zsidó szervezet által is bírált emlékművel kapcsolatban kijelentette: sem szándéka, sem lehetősége nincs ahhoz, hogy elmozduljon a korábbi koncepciótól. Forrásaink szerint Orbán egyértelművé tette, május 31-ig biztosan helyére kerül az alkotás. A Mazsihisz közleménye szerint vezetői az egyeztetésen kifejtették fenntartásaikat. A Sorsok Házával kapcsolatban a tárgyaló felek megállapodtak, hogy „közösen egy utolsó kísérletet tesznek egy olyan együttműködési rendszer kialakítására, amelynek segítségével garantálni lehet a történelem hiteles bemutatását, a magyar zsidó közösség szempontjai szerint”. Eközben a Mazsihisz beje A Dávid Katalinnak címzett kormányfői levél tézisei és cáfolata ira: „Feltűnő, hogy milyen gyorsan nyert teret az angyal Magyarországgal történő azonosítása. Ezt kortünetnek látom. Egy olyan kor tünetének, amelyben a politikai-harci értelmezések vonzóbbak, mint a szellemi-lelki természetűek. Magam például az ártatlan áldozatokat látom az angyalban, és nem valamiféle ártatlan államot (...) Ártatlan áldozatok százezreinek emléket állítani nemcsak helyes dolog, de erkölcsi természetű kötelesség is." Kontra: A megszállási emlékmű szobrásza, Párkányi Raab Péter maga fogalmazott úgy - később a tervét elbíráló zsűri is így foglalt állást hogy Gábriel arkangyal alakja Magyarországot testesíti meg, szó sem esett a német megszállás „ártatlan áldozatairól", akiknek a legnagyobb része a magyarországi zsidóság köréből került ki. Erről viszont Orbán említést sem tesz. Pró: „A művész angyal melletti döntését értékesnek tartom, mert megadja a pusztító gonosz ábrázolásának azt a többletét, amelyet más megoldások nem tudnak nyújtani. A keresztényellenességre gondolok. A korabeli megszálló német birodalom félresöpörte a kétezer éves európai keresztény erényeket, politikával és hatalommal szembeni keresztény elvárásokat és tanításokat, s ezért az áldozatok - legyenek óhitűek, keresztények vagy hitetlenek - egy keresztényellenes szellemi irányzatot megtestesítő diktatúra áldozatai lettek." Kontra: Miközben 600 ezer zsidónak „minősített" magyar állampolgárt deportáltak a német megszállás után, Orbán mégis a megszállók keresztényellenességét emeli ki és nevezi „pusztító gonoszságnak". A nácik valóban elutasították a kereszténységet, valóban kerültek keresztény papok is koncentrációs táborokba, de a keresztényeket és egyházaikat államilag nem üldözték. A miniszterelnök ráadásul úgy ír kétezer éves keresztény hagyományról, mintha ezalatt az idő alatt Európában nem zajlottak volna háborúk, népirtások a keresztények között, illetve a keresztények ne gyilkoltak vagy rekesztettek volna ki másokat, köztük a zsidókat. Utóbbiakat Orbán „óhitűeknek" nevezi, a levélben egyetlen egyszer sem fordul elő a „zsidó" vagy a „holokauszt" kifejezés. Pró: „Ezért azt is egyenesen ki kell mondanunk, hogy német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek vagonok, és nincsenek százezerszám elveszett életek sem." Kontra: Bár a levélben Orbán elítéli a magyar állam német megszállókkal való kollaborációját, de nem beszél az 1944 előtti, szintén a magyar állam által a zsidóság és más nemzetek ellen elkövetett bűnökről, azt láttatva, hogy a magyar állam csak a megszállás után vált „romlottá". Feltehetően ezért nem említi a zsidótörvényeket, a zsidók 1941-es deportálását Kamenyec- Podolszkijba, a második világháborúba való belépésünk után a „munkaszolgálatnak" nevezett deportálásokat és lágereket vagy az 1942-es újvidéki, illetve ukrajnai, magyar katonák által elkövetett tömeggyilkosságokat. Hiába a tiltakozás, erővel is felépítik a vitatott alkotást a Szabadság téren fotó Tóth Gergő