Népszava, 2014. szeptember (141. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-01 / 203. szám

Politikai évnyitó is volt Minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy sikeres le­gyen a következő tanév - mondta az emberi erő­források minisztere a fővárosban rendezett „nemzeti" tanévnyitón. Balog Zoltán elégedett­ségét azonban, úgy tűnik, nem osztja a Minisz­terelnökséget vezető miniszter, aki szerint nem értek véget a változtatások az oktatási rendszer­ben. Lázár János a hódmezővásárhelyi tanévnyi­tón azt mondta, nem ígérhetik, hogy könnyebb idők jönnek a közoktatásban. „Annál nagyobb szomorúság, reménytelenség, bűn és hiba a 21. században nem létezhet, minthogy egy gyerek számára nem vagyunk képesek a tehetsége és szorgalma szerint biztosítani a boldogulás lehe­tőségét", mert a család anyagi helyzete determi­nálja, fékezi a gyermek boldogulását - fogalma­zott a miniszter. Ezzel vélhetően az Együtt-PM is egyetért, bár szerintük ma „Magyarországon a gyerek van az iskoláért és nem fordítva, a példát­lanul centralizált oktatási rendszer ijesztő orwelli jövőt idéz". Szelényi Zsuzsa, a pártszövetség or­szággyűlési képviselője alternatív tanévnyitó be­szédében azt mondta: az Orbán-rezsim fél a tu­dástól, pedig a társadalmi felemelkedés kulcsa az oktatás, és az, hogy ne kiszolgáltatott köz­munkásokat neveljenek, hanem tevékeny polgá­rokat, akik megállnak a saját lábukon. Számokban • A 2014/2015-ös tanévben mintegy 1 millió 267 ezer diák veszi hátára az iskolatáskát • Komlóskán, az ország legkisebb nemzetiségi általános iskolá­jában öt kisiskolást két pedagógus oktathat ebben a szemesz­terben • Az új tanév 181 napból áll, de a nappali tagozatos középisko­lákban és szakiskolákban 180 tanítási nappal kell számolni • Az őszi szünet október 27-től 31-ig, a téli december 22-től 31- ig, a tavaszi pedig április 2-től 7-ig tart majd • A Pénzcentrum számításai szerint egy gyerek beiskolázása át­lagosan^ ezer forintba kerül Nemcsak a tanév, a kormányzati tanfelügyeleti rendszer is elindul Új tanév - ismét becsengetnek Több mint egymillió diák kezdi meg ma az új tanévet, amely nagyobb válto­zásokkal már nem jár, ám a korábban bevezetett újítások felmenő rendszerű kiterjesztése okozhat némi zavart. Ezzel szemben a mintegy 160 ezer pedagó­gus életét komolyan befolyásolhatja a szeptember elsejével induló tanfel­ügyeleti rendszer, melyről még mindig nem tudni szinte semmit. BÍRÓ MARIANNA V­éget ért a két és fél hóna­pos vakáció: több mint 1,2 millió gyerek és csaknem 160 ezer pedagógus tér ma vis­­­sza az általános- és középisko­lákba, szakiskolákba. Az indu­ló évfolyamokon 217 ezer gye­rek kezdi meg tanulmányait or­szágszerte, így a felsőbb évfo­lyamokkal együtt általános is­Mintegy 100 ezerrel kevesebb diák ül iskolapadba, mint tavaly Több évfolyam is az új Nat alapján tanul Kiterjed kórában 760 ezer, szakiskolá­ban 106 ezer, speciális szakis­kolában 8200, gimnáziumban 188 ezer, szakközépiskolában 205 ezer tanuló koptatja majd a padokat a 2014/15-ös tanév­ben. Ezt azt is jelenti: mintegy 100 ezerrel kevesebb diák ül is­kolapadba az alap- és középfo­kú oktatási intézményekben, mint tavaly ilyenkor. Ebben a tanévben nem kell hatalmas változásokra készül­ni a közoktatásban, csak a ko­rábban bevezetett „újítások” bővülnek felmenő rendszerben, így szeptembertől már az 1-2., 5-6. és a 9-10. évfolyamon is az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján kell ta­nítani, de kiterjed a minden­napos testnevelésben részt ve­vők köre is: az 1-3., az 5-7. és a 9-11. osztályosoknak lesz kötelező ezentúl heti öt alka­lommal a testmozgás - noha a közismert tornateremhiány problémája továbbra sem oldó­dott meg. Az új köznevelési államtit­kár, Czunyiné Bertalan Judit ígéretei szerint ezúttal elmarad a „tankönyvkáosz”, és az álla­mi tankönyvterjesztő, a Könyv­tárellátó Nonprofit Kft. (Kellő), illetve a vele együttműködő Magyar Posta Zrt. az összes megrendelt kiadványt időben leszállította az oktatási intéz­ményekbe. Ezúttal ugyanis a posta szállította ki az iskolába a mintegy 750 tankönyvcso­magot, méghozzá állításuk sze­rint időben. Ám a 444.hunak még a múlt hét végén is arról számoltak be a névre szóló tan­könyvcsomagok összeállításá­ban részt vevő diákmunkások, hogy a Kellő budaörsi raktárá­ban a feszített munkatempó miatt sok csomagot rosszul, il­letve a raktárba még be nem érkezett kiadványok miatt hiá­nyosan raktak össze, így való­jában sok diák még ma sem rendelkezhet az összes, számá­ra szükséges oktatási anyag­gal, ráadásul a kiadók késedel­mes teljesítése miatt 480-féle tankönyv kiszállítása szintén csúszik. Pedig a gyakran több tízezer forintba kerülő tan­könyvcsomagokat augusztus 15-ig lehetett kifizetni, a költ­ségek idén is több tízezerre rúgtak. A pedagógusokat érintő vál­tozás, hogy ebben a tanévben elindul a tanfelügyeleti rend­szer. Az országos pedagógiai­szakmai ellenőrzésekben (tan­­felügyeletben) csaknem 6 ezer köznevelési intézmény, 15 ezer feladat-ellátási hely vesz majd részt. 150 ezer tanár érintett a pedagógusok előmeneteli rend­szerében, a kapcsolódó eljárá­sok lebonyolításához pedig még az informatikai támogató­­rendszer továbbfejlesztése is szükséges lenne, így valójában senki sem tudja, miként fog működni a rendszer. Igyekszik is a kaotikus viszonyokról elte­relni a figyelmet a kabinet: be­jelentették ugyanis, hogy a ta­nároknak szeptember 1-jétől tovább emelkedik a fizetése. Pedagógus I. fokozatban a fize­tések alapfokú végzettség ese­tén 165 750 forint és 314 924 forint között, mesterfokozat esetén 182 294 és 346 359 fo­rint között mozognak majd. a mindennapos testnevelésben részt vevők köre Szelényi Zsuzsa, az Együtt-PM politikusa szerint Magyarországon a gyerek van az iskoláért és nem fordítva fotó: mti/kovácstamás Karsai csak „keresi az igazságot”? Szocialisták és szabad demok­raták együtt vettek részt Med­­gyessy Péter volt miniszterel­nök lemondatásában - nyilat­kozta az Origónak Karsai Jó­zsef, aki 2010 októberéig maga is szocialista képviselő volt. Szerinte az MSZP-ből Gyur­­csány Ferenc mellett Botka László, Lendvai Ildikó, a néhai Toller László és Balogh József, az SZDSZ-ből pedig Horn Gá­bor, Kuncze Gábor és a ma már a DK-t erősítő Eörsi Mátyás állt a puccs mögött. Ezt annak kapcsán mondta, hogy Med­­gyessy az Indexnek azt állítot­ta, a 2004-es koalícióból töb­ben részt vehettek megpuccso­­lásában. Medgyessy rábólintott Kiss Péter, Kovács László és Szili Katalin nevére is, Karsai viszont úgy tudja, ők nem ve­hettek részt a puccsban. „Per­sze, Medgyessy Péternek ettől függetlenül lehetnek pontosabb információi” - jegyezte meg Battonya polgármestere, aki ál­lítása szerint már nem érdekelt a politikai csatározásokban, és - egészségi állapota miatt - a polgármesteri címért sem in­dul. Csak azért nyilatkozott a szombati Magyar Nemzetnek, mert pontosítani szeretett vol­na. Az Origó kérdésére, nem gondolja-e, hogy ezzel a jobbol­dalt erősíti, hangsúlyozta, ő nem akart politikai oldalaknak kedvezni, csak az igazságot ke­resi. Karsai a napilapnak azt mondta, a Medgyessy elleni puccsot Gyurcsány szervezte. A volt kormányfőt zsigerileg áru­lónak, a közélet leginkább dik­tatórikus és hatalommániás alakjának nevezte. Karsai 2006-ban maga is megszavaz­ta az új kormányfőt, állítása szerint nem jókedvéből, hanem mert „szavazóit és körzetét akarta védeni”. Nem tart attól, hogy nyilatkozata miatt perek indulnának ellene, szerinte az általa felsoroltak tények. A polgármester - aki 2010 októberében kilépett az MSZP- ből - neve „performanszai” mi­att maradt meg a köztudatban. 2008-ban több tonna dinnyét borított egyes hipermarketek parkolóiba. 2011-ben az Or­szágház elé láncolta magát, így tiltakozva a kormány döntései ellen, majd nyugtató-túladago­­lással fenyegetőzött, de orvosa tanácsára egy nap alatt felha­gyott vele. 2012-ben öngyilkos­­sági kísérletet is elkövetett, mi­vel a battonyai bíróság egymil­lió forintra büntette a 2008-as dinnyeblokád miatt. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Kövér: javult a német megítélésünk Németországban javult Magyar­­ország megítélése az utóbbi időszakban - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Berlinben. A házelnök közlése szerint a németországi magyar szervezetek képviselőivel folyta­tott legutóbbi, másfél évvel ez­előtti megbeszélése óta azért ja­vult országunk megítélése, mert mindkét országban lezajlottak a parlamenti választások, és Ma­gyarországon „az emberek a de­mokrácia jegyében világossá tették, hogy a kormány munká­jának folytatása mellett vannak, ami újabb kétharmados támo­gatást eredményezett a Fidesz- KDNP pártszövetségnek". A megítélés javulásában szerinte szerepe van annak is, hogy az európai gazdasági-pénzügyi krí­zis és az ukrán válság közepette „vannak fontosabb dolgok is, mint állandóan Magyarország vélt vagy valós hibáin lovagolni". Az Országgyűlés elnöke Berlin­ben részt vett a 2. világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó El­­üldözöttek Szövetsége ünnep­ségén, amelyen kitüntették Angela Merkel kancellárt. ► MTI Ab-döntés: 200 ügyet nyithatnak újra Néhány száz büntetőügy ke­rülhet rövidesen a Kúriára az Alkotmánybíróság (Ab) szi­gorúbb halmazati bün­tetéskiszabási szabályokkal kap­csolatos júliusi döntése nyomán - mondta Kónya István, a Kúria elnökhelyettese. Az Ab döntése szerint alkotmányellenesek a Btk. azon szabályai, amelyek szerint a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt elkö­vetőre - ha cselekményeit egy el­járásban bírálják el - esetenként kötelezően életfogytiglani kell kiszabni. A döntés következté­ben a korábban jogerősen le­zárt büntetőeljárásokat a bün­tetéskiszabás szempontjából új­ra meg kell nyitni. Az eljárások a legfőbb ügyész indítványára in­dulnak, az ügyeket pedig a Kúria soron kívül intézi. Becslések sze­rint mintegy 200 ügyre lehet szá­mítani. Ez kétségtelenül több­letteher, de még kezelhető - je­gyezte meg a Kónya. ► MTI Ismét lesz Pető és Testnevelési Egyetem Mától működik az állami fenn­tartású Pető András Főiskola, amely a Pető Intézet feladatait veszi át. Az Országgyűlés július­ban döntött a Pető Intézet álla­mi fenntartásba vételéről, és ar­ról, hogy az intézet köznevelési intézménye gyakorlóiskolai stá­tuszba kerül. Felmentette a kor­mányfő az intézmény rektorát is, ám Schaffhauser Franz informá­ cióink szerint pályázik a főiskola rektori posztjára. Önálló intéz­ményként, Testnevelési Egye­tem néven működik szeptember 1-jétől a Semmelweis Egyetem­ről leváló testnevelési és sport­­tudományi kar is. ► népszava Hanti a szélsőjobb hazai veszélyéről A plurális demokrácia fontos kel­léke a demokratikus kontroll, ám ma ennek hiányáról Magyaror­szágon lényegesen többet be­szélünk. Arról, amikor egy hata­lom mindenhatóvá válik, nem érvényesül a fékek és egyensú­lyok egysége - mondta Franti Vil­mos, az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIA) és a Magyar El­lenállók és Antifasiszták Szövet­ségének (MEASZ) elnöke a hol­landiai Apeldoornban. Úgy vélte, az ilyen hatalom mindent meg tud tenni polgárainak a rovására, és ezzel kiiratkozik a világ huma­nista köreiből. „Sajnálatosan Ma­gyarországon a jelenlegi kor­mány anyagilag és egyéb mó­don a szélsőjobbot támogatja, a szélsőjobb kottájából játszik, ez­zel szítja a gyűlöletet a zsidók, a cigányok és általában a kisebb­ségek ellen. Olyan egykori sze­mélyeket állít példának a fiatalok elé, akik antiszemiták voltak, s a szélsőjobb pártjában tényked­tek"- mondta Hanti. a népszava Vitát akar az MSZP a gyerekszegénységről Közleményben szólította fel a kormányt a Magyar Szocialista Párt, hogy kezdeményezzen par­lamenti vitanapot a gyermeksze­génység felszámolásának lehet­séges módjairól. Az ellenzéki párt úgy fogalmazott: ha Ma­gyarország valóban fejlődne, „mint ahogy azt a Fidesz meg­próbálja elhitetni" a közvéle­ménnyel, nem kellene egyre több gyermeknek „ingyenkony­hákon" ennie, és a szülők ki tud­nák fizetni a tankönyveket. A szocialista párt úgy látja: az, hogy egyre több gyermek szorul állami segítségre, arról árulkodik, hogy Magyarországon terjed a szegénység. A szocialista párt ezért egy komplex és megvaló­sítható intézkedési tervet követel a gyermekszegénység felszámo­lására. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next