Népszava, 2015. január (142. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-02 / 1. szám

Orbánnak is üzent Putyin Vlagyimir Putyin számít az orosz-magyar kapcsolatokban rejlő lehetőségek megőrzésére és intenzívebbé tételére - írta az orosz elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek küldött új­évi üzenetében. Putyin számos jelenlegi és volt külföldi állam- és kormányfőnek küldött köszöntőt 2015-re. Orbánnak még hozzátette a további együttműködés reményében: „Ez megfelel mindkét ország alapvető érdekeinek, és része az európai stabi­litás és biztonság szavatolásának." Az orosz-magyar kapcsolatok további erősítésére hívta fel újévi üzenetében Orbán Viktort az orosz elnök Hibákra figyelmeztetett Áder Krúdy Gyulát és Kányádi Sándort idézve köszön­tötte az új évet Áder János. A köztársasági elnök megbékélést, szolidaritást, tiszteletet és megbe­csülést sürgetett a magyarok között. Csakúgy, mint tavaly, 2015 első perceiben is a rendszervál­tást mint „közös nekigyürkőzésünk" mérföldkövét idézte fel, s felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad elkövetni újra azokat a hibákat, amelyekért korábbi nemzedékek már „súlyos árat fizettek". A tavalyihoz képest majd­nem egy perccel rövideb­ben, de jóval szentimentá­­lisabb hangvételű beszéddel kö­szöntötte az új évet Áder János. A köztársasági elnök 2015 első másodperceiben Kányádi Sán­dort idézve arról beszélt, hogy ezekben a pillanatokban, ami­kor „kezet fog múlttal a jöven­dő”, és megújuló reményekkel tekintünk a jövőbe, akkor „lé­lekben nyújtsunk kezet minden magyarnak”, s ne csak közeli szeretteinknek címezzük jókí­vánságainkat. „Mindenkinek, akinek fontos nemzetünk sor­sa és boldogulása, hiszen 2015- ben olyan évet is köszöntünk, amelyben 25 esztendős - ne­gyedszázados - lesz a közös ál­mainkból megszületett szabad, független, demokratikus Ma­gyarország” - fogalmazott az államfő, aki ismét Weisz Fanni, az első siket szépségkirálynő társaságában és jeltolmácsolá­sa mellett állt kamera elé. Csakúgy, mint tavalyi kö­szöntőjében, az államfő most is a 25 éves rendszerváltás érde­meit méltatta - a kísérteties ha­sonlóság abban is felfedezhető volt, hogy tavaly is 25 eszten­dősként jellemezte azokat. Mint fogalmazott, immár negyedszá­zados „nekigyürkőzésünknek, közös elszánásunknak” hála, az 1990 után született nemze­dékeknek már nem kellett meg­ismerniük, milyen az élet „egy olyan országban, ahol vasfüg­göny választ el minket Európa nyugati felétől”. Áder szerint ennek az időszaknak a legfon­tosabb tanulsága az volt, hogy nem szabad mindig csak azt nézni, „ki menne balra vagy ki menne jobbra közülünk, ha­nem hogy merre van előre”. A köztársasági elnök szerint ehhez néhány „közös vállalás” is szükséges: ilyen a másik iránti nagyobb tisztelet, „min­den jóravaló és jóra törekvő ma­gyar ember” személyes erőfeszí­tésének megbecsülése. Az ál­lamfő igyekezett személyre szó­ló üzenetekkel is kifejezni, hogy minden egyes magyar teljesít­ményét tisztelet illeti. „Az orvo­sét, aki gyógyít és életet ment. A tanárét, aki jó szóval oktat, de játszani is enged. A bizton­ságunkért szolgálatot teljesítő­két. A földet megművelőkét, a kétkezi munkából élőkét, a vál­lalkozókét, akik értéket terem­tenek. A szülőkét, akiknek gon­doskodása nélkül az ifjabb ge­nerációk nem tudnák a szabad­ság adta lehetőségeiket kibon­takoztatni. A nagyszülőkét, akiknek bölcsessége, életta­pasztalata nélkül újra és újra elkövethetnénk azokat a hibá­kat, amikért a korábbi nemze­dékek már súlyos árat fizettek” - fogalmazott a köztársasági el­nök, majd végezetül Krúdy Gyula Karácsony este című művéből idézett: „Ne késleked­jünk hát könnyet letörölni, gyermekkacajt élvezni, elesett embert talpra segíteni. Sze­génységet enyhíteni, magányo­san sírdogálókat gyengéden fel­keresni. Rongyos gyermeket át­ölelni, a homlok mély redőit el­simogatni.” A magasztos gondolatokat, újévi köszöntőket a parlamenti frakciók mellőzték - miként maga Orbán Viktor kormányfő sem készült újabb üzenettel -, legalábbis hivatalos közlemé­nyek formájában. A politikusok leginkább a Facebookon üdvö­zölték 2015-öt; Mesterházy At­tila volt MSZP-elnök szerint például az idei év végére a „har­cos kezdet után már egy jobb, békésebb” Magyarországot kel­lene ünnepelni, míg Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök el­lentmondásosnak nevezve az óévet, azt emelte ki, hogy 2015 első napjától „nincs új időszá­mítás”, hanem „élet van, amo­lyan nyavalyás”. A DK elnöke egy könnyebben élhető hazát kívánt Európában. A Twitter-oldalán búcsúztat­ta 2014-et André M. Goodfriend amerikai ügyvivő, aki azt írta: „A tűzijátékok hangjával a leve­gőben, kívánok mindenkinek boldog, békés, egy közös jövő­képpel és jóléttel teli új évet!” Ezt megelőző bejegyzésében, melyben 2014-es számvetéséről írt, egy - tőle már-már megszo­kott - talányos Shakespeare­idézettel (a Julius Caesar című drámából - a szerk.) üzent: „Nem csillagainkban a hiba / Hanem magunkban.” NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS • Ismét a rendszerváltás érdemeit méltatta Áder János államfő, balra és jobbra helyett az előre­­mozdulást szorgalmazva • Áder szerint nem szabad elkövetni újra azokat a hibákat, amelyekért korábbi nemzedékek már súlyos árat fizettek • A parlamenti frakciók és Orbán Viktor sem üzentek semmit 2015-re, a politikusok Face­­bookon, André Goodfriend Twitteren üzent Áder János államfő ezúttal is Weisz Fanni siket szépségkirálynő jeltolmácsolásával kívánt boldog új esztendőt fotó: mti/bruzák noémi Minimálbért követelnek a közmunkások Azonnali, legalább tízezer forin­tos béremelést követel a Köz­munkás Szakszervezet. Céljuk az is, hogy a közmunkások megkaphassák a minimálbért. Vécsi István, a szervezet elnöke szerint a közmunkások jellem­zően mélyszegénységben élnek, a jelenlegi feltételeik fenntartá­sa pedig „a nyomort konzervál­ja”. A szakszervezet ezért sze­retné, ha a kormány 2015-ben érdemben változtatna a helyze­ten, egyúttal követelik, hogy a közmunkásokra is vonatkozzon a munka törvénykönyve, így ők is megkaphatnák a minimál­bért. Nyakó István szocialista politikus egyetért a béremelés követelésével, a szervezet társ­elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a közmunkások ötvenezer forintos bére az általános bér­emeléssel mindössze 3,4 száza­lékkal emelkedjen. A Magyar Közlönyben megje­lent kormányrendelet alapján 2015. január 1-jétől havibér esetén bruttó 79 155, hetibér esetén 18 200, napibér esetén pedig 3639 forint a közfoglal­koztatási bér. 2014-ben a teljes havi összeg 77 300 forint volt, így az új évben mindössze 2 ezer forinttal nő a bruttó közmun­kásbér. Vécsi hangsúlyozta: szakszervezetük tagjai feb­ruártól előbb a járási, később a megyeszékhelyekre vonulnak, hogy követeléseiket a hivatalok előtt ismertessék. Hozzátették, hogy ha nem látnak eredményt a megmozdulásaikkal, készek a fővárosban is demonstrálni a közmunkások érdekében. A Belügyminisztérium ada­taiból eközben kiderült, hogy 2014. november végéig mintegy 364 ezer ember vett részt a köz­foglalkoztatási programban. Az évi közfoglalkoztatásra biztosít­ható teljes előirányzat 231,1 milliárd forint volt, az erre a célra szánt összeg az idei költ­ségvetésben 270 milliárd forint­ra nő. Ezzel havi 220 ezren dol­gozhatnak közfoglalkoztatás­ban, míg ez 2014-ben átlago­san havi 180 ezer embert jelen­tett. Csakhogy a közfoglalkoz­tatottak átlagosan 4,2 hónapot dolgoztak e programban, s 2013-2014-ben csupán 11-13 százalékuk tudott elhelyezked­ni az elsődleges munkaerőpia­con a közfoglalkoztatás befeje­zését követő 180. napon belül. A minisztérium tájékoztatása szerint a 2013-2014. évi téli közfoglalkoztatáshoz kapcsoló képzéseken 99 571 ember vett részt, és 93 százalékuk sikere­sen fejezte be azokat. R.l. RÖVIDEN Hende: Nem tudni, ki szivárogtatott Eredménytelenül zárult a belső vizsgálat Hende Csaba honvé­delmi miniszter Mi8-as helikop­terek beszerzéséről szóló, nem nyilvános levelének ügyében. Nem sikerült megállapítani, hogy ki juttatta el a 30 évre titko­sított dokumentumot a sajtóhoz - derült ki Hende írásbeli vála­szából. Korábban Demeter Már­ta szocialista országgyűlési kép­viselő kérdezte a minisztert arról, hogyan kerülhetett a sajtóhoz Hende áprilisban írt levele, mely a valasz.hu-n szeptember 11-én „Kacsa a Hende Csaba menesz­téséről szóló hír" címmel jelent meg. A levélben a Honvédelmi Minisztérium három Mi8-as típu­sú helikopter beszerzéséről tájé­koztatta az Országgyűlés honvé­delmi és rendészeti bizottság akkori elnökét, Kocsis Mátét. A honvédelmi miniszter belső vizsgálatot rendelt el tárcájánál az ügyben, melynek kimenete felől megint csak Demeter ér­deklődött. „Olyan széles kört érintett, hogy abból nem állapít­ható meg egyértelműen, mely személy vagy személyek juttat­ták el azt a sajtó részére" - írta válaszában most Hende. ► MTI Nem nyomoznak Nyers Rezső ügyében Bűncselekmény hiányában el­utasította az ügyészség azt a fel­jelentést, amelyet a jobbikos Novák Előd tett az MSZP első el­nöke, Nyers Rezső ellen - írta szerdán a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap. Novák még no­vember elején jelentette fel Nyers Rezsőt felbujtóként elkö­vetett emberölés jogellenes fogva tartás és bűnpártolás miatt, mert szerinte „az MSZMP KB tagjaként részt vett például Nagy Imre és társai kivégzésé­ben, miután szavazatával támo­gatta az eljárás lefolytatását". Ba­goly Bettina, a Fővárosi Fő­ügyészség szóvivője most közöl­te: megállapították, nem lelhető fel olyan adat, amely arra utalna, hogy Nyers befolyásolta volna a Nagy Imre és társai ellen folyó büntetőeljárást, tevékenységé­nek eredményeként ítélték volna el őket, vagy bármilyen formá­ban részese lett volna jogellenes fogva tartásuknak. A most 91 éves Nyers Rezső az MSZMP Központi Bizottságának 1957. február 26-tól egészen 1989-ig volt a tagja. Legutóbb 2013-ban lehetett hallani róla, amikor megvonták tőle a kiemelt nyug­díjpótlékot, miután a bíróság ki­mondta, hogy érdemtelen a pót­lékra az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében és a megtorlásokban játszott szere­pe miatt. ► népszava Economist: „Viktor háborúzik" Orbán Viktor és pártjának ko­moly népszerűségvesztéséről, az amerikai és a magyar kormány közti egyre élesedő viszonyról ír holnap megjelenő, de az inter­neten már elérhető szerkesztő­ségi cikkében a The Economist. A „Viktor háborúzik" című cikk­ből kiderült: magyar tisztviselők „a háttérben" már elismerik nyu­gati diplomatáknak, hogy a ke­leti nyitás nem hozott annyit a külkereskedelemben és a befek­tetésekben, amennyit reméltek tőle. A cikk kitért rá, hogy Orbán és miniszterei az elmúlt napok­ban sem törekedtek nyilatkoza­taikban arra, hogy befoltozzák az amerikai-magyar kapcsolato­kon „tátongó lyukakat", ehelyett állítják, csak fedősztori a magyar tisztviselők elleni korrupciós vád, és egy jogilag értelmetlen peres eljárást indítottak az amerikai ügyvivő, André Goodfriend el­len. A lap szerint a harcias politi­kai érzelmek talán alkalmasak a Fidesz megmaradt bázisának megőrzésére, de aligha segíte­nek annak kiszélesítésében. ► NÉPSZAVA Deutsch nyolcfős titkárságot kapott Az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és le­bonyolításáért felelős miniszter­­elnöki biztossá nevezte ki Deutsch Tamás fideszes EP-kép­­viselőt Orbán Viktor, december 19-i hatállyal. A döntés azonban csak az év utolsó napján jelent meg a Hivatalos Értesítőben. Eszerint Deutsch „netbiztosi" munkáját a kormányfő irányítja, s a Miniszterelnökségen műkö­dő, nyolctagú titkárság segíti, de ezért a munkáért az EP-képvise­­lő nem kap sem különjuttatást, sem díjazást. A miniszterelnök még október 31 -én, az utcai tilta­kozások hatására visszakozott az internet megadóztatásának ötle­tétől, de közölte, lesz az ügyben nemzeti konzultáció, mert to­vábbra is kíváncsi arra, hová lesz az interneten keletkező „hatal­mas extraprofit". A Fidesz még aznap közölte, hogy ennek koor­dinálását Deutschra bízzák, aki még karácsony előtt elmondta, az internetadó ötlete „halott", és nem fog előkerülni a várha­tóan 12 kérdéses kérdőívben. A felmérést március és április kö­zött végeznék, kizárólag digitális felületeken. A kérdőív nem tér ki majd arra, hogy Magyarorszá­gon is legyen-e alapjog internet­hez jutni, azaz legyen ez is köz­mű. ► NÉPSZAVA

Next