Népszava, 2015. január (142. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-02 / 1. szám

Ma ismét ezrek demonstrálhatnak az Orbán-kormány ellen - A Fidesz fontolóra vette a gyülekezési jog korlátozását is Utcán alakul az ellenzék? Új év, újabb kormányel­lenes demonstráció. Az Orbán-kormánnyal elé­gedetlen civilek nem­csak szerveződnek, de ismét utcára invitálják az ellenzéki tömeget, miközben a Fidesz a gyülekezési törvény módosításával megaka­dályozná, hogy tartós demonstrációhullám vehesse kezdetét mondjuk a Kossuth té­ren. Az ötlet nemcsak a kormánypárt megha­­sonlását jelzi, hanem olaj is lehet a tűzre, hi­szen a gyülekezési jog korlátozása ellen újabb tüntetés készül s újabb virtuális tiltakozócso­portok is alakultak. BÍRÓ MARIANNA A­z önkényes alkotmányo­zás miatti tömegtüntetés harmadik évfordulója al­kalmából rendez demonstráci­ót a MostMi! Facebook-csoport ma este. A tüntetést az opera­ház elé hirdették meg, és „Új or­szágot építünk!” a mottója, me­lyet a MostMi! nevű civil szerve­ződés azért tart aktuálisnak és sürgetőnek, mert - mint írták - 2014 végére tagadhatatlanná vált, hogy a magyarországi po­litikai, gazdasági és értelmisé­gi elit nem rendelkezik azzal a tudással, látással és eréllyel, ami a kiút záloga lehetne, prak­tizáló és véleményformáló több­ségük gondolattalansága, ref­­lektálatlansága és felelőtlensé­ge kiábrándító. A társadalom elfordult a közügyektől, kiáb­rándult a politikából, az együtt­működés és az egymásért tevés értékei elvétve mutatkoznak csak, az atomizálódás és izolá­­lódás folyamatai zajlanak. Emlékezetes, 2012. január 2- án az Opera előtt - ahol Schmitt Pál akkori köztársasági elnök meghívására a vezető fideszes politikusok az új alaptörvény életbe lépését ünnepelték - több ezren gyűltek össze, ez volt a második Orbán-kormány elle­ni addigi első, igazán nagy, rá­adásul spontán tömegtüntetés, amely nemcsak rendőrségi köz­belépéssel, hanem kordonhú­zással s -bontással is zárult. Nem valószínű, hogy a mára tervezett, lényegesen szervezet­tebb demonstráció hasonló vé­get ér, ám a kordonbontás a Fi­desz jelenlegi, hatalmi politizá­lására adott válasz, s a MostMi! nevű mozgalom céljainak szim­bólumává is válhat. A szervezők ugyanis a mai tüntetés céljairól azt írták: „szeretnénk azt a felszabadító élményt a téli ünnepek után is újra megélni, hogy nem va­gyunk egyedül, hogy sokan és egyre többen vagyunk, akik ki merünk állni, fel merjük emel­ni a szavunkat a jelenlegi álsá­gos rendszer ellenében, sőt, azt is tudjuk, milyen országban szeretnénk élni helyette: sza­bad és szolidáris országban. MostMi! Most, mert ha most nem, félő, hogy nem éljük már meg, hogy az ország megváltoz­zon. És mi, azaz mindannyian, akik ezt a változást szeretnénk, mert 25 éve hiába várjuk en­nek a munkának az elvégzését azoktól, akik a képviseletünk­re jelentkeztek.” Tegnap estig a Facebookon már csaknem 10 ezer ember jelezte, hogy részt vesz a demonstráción. A szervezők köre Várady Zsolt egykori iWiW-alapítóhoz kötődik, aki az elmúlt hóna­pokban több tüntetést is szer­vezett már, illetve több tünteté­sen fel is szólalt. A program szerint a felszólalók között lesz­nek aktivisták, akadémikusok, expolitikusok és a MostMi! cso­port elindítói is. A szervezők ar­ra kérik a résztvevőket, hogy az Oktogon felől közelítsék meg a helyszínt. Az új év tehát egy újabb s új­szerűen szervezett demonstrá­cióval indul, miután tavaly ős­­szel a három - a Fidesz által fö­lényesen megnyert - választást kísérő társadalmi és politikai apátia és letargia váratlanul megtört. Október óta soha nem látott demonstrációs hullám sö­pört végig az országon, amely a forradalom évfordulóján csen­des, néhány ezer fős tiltakozás­sal kezdődött, négy napra rá vi­szont már az internetadó elleni több tízezres tüntetéssel folyta­tódott. Azóta az amerikai kitil­tási és korrupciós botrányba keveredett adóhatósági vezetők lemondásáért, a rendszerszin­tű kormányzati korrupció és a kormánytagok elszámolatlan gazdagodása ellen, az oktatás problémái, a 2015-ös költségve­tés embertelensége miatt is til­takozó tömegek vonultak az ut­cára hétről hétre. Legutóbb de­cember közepén, két tüntetésen a büdzsé elfogadása, illetve ma­gán-nyugdíjpénztári számlák államosítása ellen demonstrál­tak több ezren az Országház előtt, miközben - már-már szo­kásos módon - több hazai és külföldi városban is tüntettek magyarok a kormány ellen. Egyelőre sem a tüntetések ci­vil szervezői, sem pedig az el­lenzéki pártok nem kovácsoltak politikai tőkét a kormányelle­nes hangulatból, miközben a Fidesz felmérések szerint mint­egy 900 ezer szavazót veszített néhány hét alatt, a parlamenti ellenzéki pártoknak érdemben nem nőtt a támogatottságuk, a demonstrációkat szervező erők pedig nemcsak a pártoktól, ha­nem gyakran egymástól is igye­keztek távol tartani magukat. Nem tudni tehát, mivé nőheti ki magát 2015-ben Orbán Viktor új, forró őszi ellenzéke. Annyi biztos, nem a mai lesz az utolsó kormányellenes utcai megmozdulás: január 10-re a „Demokraták a gyülekezés jo­gának korlátozása ellen” nevű Facebook-csoport a Fidesz leg­újabb terve, a gyülekezési tör­vény módosítása ellen hirdettek demonstrációt 18 órára, a Kos­suth térre. Törvényi kordont emelnének a Ház köré Az azonos helyen és időben tartandó demonstrációk bejelenté­se esetén, illetve a tüntetések időtartamára vonatkozóan kellene változtatni a gyülekezési törvényen az Országgyűlés törvényal­kotásért felelős fideszes alelnöke szerint. A gyülekezési törvény szabályain nem a mostani kormányellenes demonstrációk miatt kell változtatni - állította Gulyás Gergely a Népszabadságnak, azt is hozzátéve: bárkinek alapvető szabadságjoga, hogy a kor­mány ellen tüntessen, de a Parlament előtt hónapokon át tartó sátortáborozás „visszaélésszerű gyakorlása a gyülekezési jog­nak". A lap szerdai számában megjelent interjúban a politikus ki­fejtette: az elmúlt huszonöt év tapasztalata és a szakmai viták mutatják azt, hogy van sok olyan kérdés, amelyet tisztázni kelle­ne és amelynek a rendezetlensége megnehezíti a jogalkalma­zást mind a rendőrség, mind a bíróság számára. Emlékezetes: a Kossuth tér 2006-os elfoglalása idején nem na­pokra, hetekre, hanem több évre „vertek sátrat" a tiltakozók a Parlament előtt, de sosem hallottunk arról, hogy ezzel a Fidesz­nek bármi baja lett volna. Sőt a mai kormánypárt kifejezetten tá­mogatta a demonstrálókat, noha nyilvánosan nem tudott velük megállapodni, a tüntetők „érdekében" 2007. február 2-án a Fi­desz egyes politikusai polgári engedetlenségi akció keretében lebontották a Kossuth teret övező kordont és kerítést. Orbán Viktor pártelnök akkor azt mondta: „vártunk, türelmesek vol­tunk, de mindennek van határa. Elérkezett az a pont, amikor, ha másnak nem, a képviselőknek példát kell mutatni demokrácia­védelemből." A mai kormányfő akkor úgy vélte, „szomorú, hogy 17 évvel a rendszerváltás után arra kényszerültünk, hogy ilyen formában védjük meg az alkotmányos rendet és a demokráciát. Mi szeretjük a demokráciát, el vagyunk kötelezve mellette, és ilyenkor cselekszünk." Ma azonban a Fidesz már nem ösztönzi a választópolgárokat a szabad véleménynyilvánításra s gyülekezési joguk gyakorlásá­ra. Már az előző ciklusban is képkiállítással korlátozták a Kossuth téri demonstrációkat, később a tér átépítése miatt nem lehetett közel férkőzni a Házhoz, most pedig, az elmúlt hetek eseményei után törvényi akadályokat emelnének. Éppen ezért Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője szerdán felszólította a kormányt, hogy ha a gyülekezési törvény módosítását tervezi, erről kezdeményezzen ötpárti egyeztetést, és az állampolgári til­takozás törvényes kereteit „ne próbálja meg erőből újraalkotni". Erre reagálva Gulyás közölte: a Fidesz-frakció teljesíteni fogja Schiffer kérését bármilyen, a gyülekezési törvényt érintő módo­sítás benyújtását megelőzően. A fideszes tervek ellen tiltakozott Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke s a Demokratikus Koalíció is. Orbánék kordont bontottak, ma már a véleménynyilvánítást is korlátoznák fotó: szalmás Péter Egy forró ősz kronológiája • Október 23.: A Tedd magad szabaddá! című, a már ismert Humán Platform által szervezett Blaha Lujza téri demonstrációval indult a tün­tetéshullám, ahol elsősorban szociális követe­lésekre összpontosító szervezetek tiltakoztak a kormányzati intézkedések ellen, békésen. • Október 26.: A semmiből feltűnt Százezren az internetadó ellen nevű csoport kezdeménye­zésére csak a Facebookon 40 ezren jelezték, hogy demonstrálnak az internet megadóztatá­sa ellen. A jelentkezők nagy része valóban részt is vett a demonstráción, amelyet hivata­losan e csoport szervezett, élén egy Gulyás Ba­lázs nevű aktivistával. Végül ez lett az utóbbi évek valószínűleg legnagyobb kormányelle­nes tömegtüntetése, de a Fidesz-székház meg­támadása miatt sokakban visszatetszést is kel­tett. • Október 28.: Ismét a Százezren az internetadó ellen csoport szervezett, ezúttal már a Nemze­ti Adó- és Vámhivatal (NAV) József nádor téri székháza elé tüntetést, miután kiderült: Orbán személyes ötlete volt az internetezés meg­adóztatása. A demonstrálók ultimátumot ad­tak a kormánynak. Ezen a tüntetésen szólalt fel először Várady Zsolt, a mára megszűnt magyar közösségi portál, az iWiW egyik alapítója. • November 9.: Egy másik Facebook-közösség, az 1000 milliárdan a tisztességes adózásért de­monstrált Vida Ildikó adóhatósági elnök s a szintén korrupciógyanúba keveredett vezető­társai lemondásáért, valamint az adózási kör­nyezet megváltoztatásáért. A tüntetésen fel­szólalt Horváth András, az áfacsalási botrányt kirobbantó volt adóellenőr s az egykori LMP-s képviselő, Vágó Gábor is. • November 17.: Az úgynevezett Közfelháboro­dás Napja című eseményt az internetadó, a költségvetési ügyek s a korrupciós botrány el­leni közös tiltakozás céljából, szintén a Face­bookon, egy magát „Nem némulunk el" cso­portnak nevező közösség szervezte, a felszóla­lók jó része korábban jellemzően a Hallgatói Hálózatban tevékenykedett aktivistaként, de ismét felszólalt Horváth András is. • December 4.: Az 1000 milliárdan a tisztessé­ges adózásért szervezésében a Mi országunk! A Mi pénzünk! címmel ismét több ezren vonul­tak utcára a NAV korrupciógyanúba keveredett vezetőinek lemondását és a NAV független át­világítását, valamint zéró toleranciát követelve a korrupcióval szemben. • December 14.: A 60 ezren a magánnyugdíja­kért nevű Facebook-csoport kezdeményezésé­re szintén több ezren demonstráltak a költség­­vetés elfogadása ellen. Az „EL A KEZEKKEL! - Dühös magyarok" elnevezésű tüntetéshez több tucat szakszervezet is csatlakozott. • December 16.: Újabb demonstrációt tartottak a József nádor téren a rossz kormányzás, a kor­rupció és a szegényellenes politika ellen. A „Nincs hova hátrálnunk" című megmozdulás egy deklaráltan közös tüntetés volt, amely az utóbbi hónapokban alakult egyre több civil, pártfüggetlen szerveződés egyesítését tűzte ki célul. A több ezer résztvevős rendezvény az utóbbi hónapok legfontosabb botrányait és ügyeit kívánta összegezni, de az események menet közben kicsúsztak a szervezők kezei kö­zül, így az Országháznál végül a rendőrök töb­beket könnygázzal fújtak le, egy lányt és egy fiút pedig úgy fejbe vertek, hogy mentősök­nek kellett ellátni a sebeket. Nem lesznek pártzászlók A Demokratikus Koalíció (DK) „az aktivistáit ért fenyegetések ha­tására" mégsem kéri szimpatizánsaitól, hogy pártzászlókkal és -jelvényekkel vegyenek részt a pénteki, civil szervezésű kor­mányellenes fővárosi tüntetésen. Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt elnökségi tagja bejelentette: nem tulajdonítanak nagy jelentő­séget a fenyegetéseknek, de szeretnék megelőzni az erőszakot, ezért döntöttek úgy, hogy visszavonják a Gyurcsány Ferenc által megfogalmazott kérést. A DK elnöke a hét elején szólította fel pártja támogatóit, hogy a mai demonstrációra vigyék el jelvé­nyeiket és zászlóikat is, noha Várady Zsolt iWiW-alapító, a tünte­tés egyik szervezője egyértelművé tette: egyik ellenzéki párt jel­képeit sem látják szívesen, véleményük szerint ugyanis „semen­­­nyire sem lehet együttműködni a meglévő politikai pártokkal, mert mindannyiuk felelőssége, hogy az elmúlt 25 évben a társa­dalom nagy része nem vált a közügyek alakítóinak részesévé".

Next