Népszava, 2015. január (142. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-02 / 1. szám
Ma ismét ezrek demonstrálhatnak az Orbán-kormány ellen - A Fidesz fontolóra vette a gyülekezési jog korlátozását is Utcán alakul az ellenzék? Új év, újabb kormányellenes demonstráció. Az Orbán-kormánnyal elégedetlen civilek nemcsak szerveződnek, de ismét utcára invitálják az ellenzéki tömeget, miközben a Fidesz a gyülekezési törvény módosításával megakadályozná, hogy tartós demonstrációhullám vehesse kezdetét mondjuk a Kossuth téren. Az ötlet nemcsak a kormánypárt meghasonlását jelzi, hanem olaj is lehet a tűzre, hiszen a gyülekezési jog korlátozása ellen újabb tüntetés készül s újabb virtuális tiltakozócsoportok is alakultak. BÍRÓ MARIANNA Az önkényes alkotmányozás miatti tömegtüntetés harmadik évfordulója alkalmából rendez demonstrációt a MostMi! Facebook-csoport ma este. A tüntetést az operaház elé hirdették meg, és „Új országot építünk!” a mottója, melyet a MostMi! nevű civil szerveződés azért tart aktuálisnak és sürgetőnek, mert - mint írták - 2014 végére tagadhatatlanná vált, hogy a magyarországi politikai, gazdasági és értelmiségi elit nem rendelkezik azzal a tudással, látással és eréllyel, ami a kiút záloga lehetne, praktizáló és véleményformáló többségük gondolattalansága, reflektálatlansága és felelőtlensége kiábrándító. A társadalom elfordult a közügyektől, kiábrándult a politikából, az együttműködés és az egymásért tevés értékei elvétve mutatkoznak csak, az atomizálódás és izolálódás folyamatai zajlanak. Emlékezetes, 2012. január 2- án az Opera előtt - ahol Schmitt Pál akkori köztársasági elnök meghívására a vezető fideszes politikusok az új alaptörvény életbe lépését ünnepelték - több ezren gyűltek össze, ez volt a második Orbán-kormány elleni addigi első, igazán nagy, ráadásul spontán tömegtüntetés, amely nemcsak rendőrségi közbelépéssel, hanem kordonhúzással s -bontással is zárult. Nem valószínű, hogy a mára tervezett, lényegesen szervezettebb demonstráció hasonló véget ér, ám a kordonbontás a Fidesz jelenlegi, hatalmi politizálására adott válasz, s a MostMi! nevű mozgalom céljainak szimbólumává is válhat. A szervezők ugyanis a mai tüntetés céljairól azt írták: „szeretnénk azt a felszabadító élményt a téli ünnepek után is újra megélni, hogy nem vagyunk egyedül, hogy sokan és egyre többen vagyunk, akik ki merünk állni, fel merjük emelni a szavunkat a jelenlegi álságos rendszer ellenében, sőt, azt is tudjuk, milyen országban szeretnénk élni helyette: szabad és szolidáris országban. MostMi! Most, mert ha most nem, félő, hogy nem éljük már meg, hogy az ország megváltozzon. És mi, azaz mindannyian, akik ezt a változást szeretnénk, mert 25 éve hiába várjuk ennek a munkának az elvégzését azoktól, akik a képviseletünkre jelentkeztek.” Tegnap estig a Facebookon már csaknem 10 ezer ember jelezte, hogy részt vesz a demonstráción. A szervezők köre Várady Zsolt egykori iWiW-alapítóhoz kötődik, aki az elmúlt hónapokban több tüntetést is szervezett már, illetve több tüntetésen fel is szólalt. A program szerint a felszólalók között lesznek aktivisták, akadémikusok, expolitikusok és a MostMi! csoport elindítói is. A szervezők arra kérik a résztvevőket, hogy az Oktogon felől közelítsék meg a helyszínt. Az új év tehát egy újabb s újszerűen szervezett demonstrációval indul, miután tavaly ősszel a három - a Fidesz által fölényesen megnyert - választást kísérő társadalmi és politikai apátia és letargia váratlanul megtört. Október óta soha nem látott demonstrációs hullám söpört végig az országon, amely a forradalom évfordulóján csendes, néhány ezer fős tiltakozással kezdődött, négy napra rá viszont már az internetadó elleni több tízezres tüntetéssel folytatódott. Azóta az amerikai kitiltási és korrupciós botrányba keveredett adóhatósági vezetők lemondásáért, a rendszerszintű kormányzati korrupció és a kormánytagok elszámolatlan gazdagodása ellen, az oktatás problémái, a 2015-ös költségvetés embertelensége miatt is tiltakozó tömegek vonultak az utcára hétről hétre. Legutóbb december közepén, két tüntetésen a büdzsé elfogadása, illetve magán-nyugdíjpénztári számlák államosítása ellen demonstráltak több ezren az Országház előtt, miközben - már-már szokásos módon - több hazai és külföldi városban is tüntettek magyarok a kormány ellen. Egyelőre sem a tüntetések civil szervezői, sem pedig az ellenzéki pártok nem kovácsoltak politikai tőkét a kormányellenes hangulatból, miközben a Fidesz felmérések szerint mintegy 900 ezer szavazót veszített néhány hét alatt, a parlamenti ellenzéki pártoknak érdemben nem nőtt a támogatottságuk, a demonstrációkat szervező erők pedig nemcsak a pártoktól, hanem gyakran egymástól is igyekeztek távol tartani magukat. Nem tudni tehát, mivé nőheti ki magát 2015-ben Orbán Viktor új, forró őszi ellenzéke. Annyi biztos, nem a mai lesz az utolsó kormányellenes utcai megmozdulás: január 10-re a „Demokraták a gyülekezés jogának korlátozása ellen” nevű Facebook-csoport a Fidesz legújabb terve, a gyülekezési törvény módosítása ellen hirdettek demonstrációt 18 órára, a Kossuth térre. Törvényi kordont emelnének a Ház köré Az azonos helyen és időben tartandó demonstrációk bejelentése esetén, illetve a tüntetések időtartamára vonatkozóan kellene változtatni a gyülekezési törvényen az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke szerint. A gyülekezési törvény szabályain nem a mostani kormányellenes demonstrációk miatt kell változtatni - állította Gulyás Gergely a Népszabadságnak, azt is hozzátéve: bárkinek alapvető szabadságjoga, hogy a kormány ellen tüntessen, de a Parlament előtt hónapokon át tartó sátortáborozás „visszaélésszerű gyakorlása a gyülekezési jognak". A lap szerdai számában megjelent interjúban a politikus kifejtette: az elmúlt huszonöt év tapasztalata és a szakmai viták mutatják azt, hogy van sok olyan kérdés, amelyet tisztázni kellene és amelynek a rendezetlensége megnehezíti a jogalkalmazást mind a rendőrség, mind a bíróság számára. Emlékezetes: a Kossuth tér 2006-os elfoglalása idején nem napokra, hetekre, hanem több évre „vertek sátrat" a tiltakozók a Parlament előtt, de sosem hallottunk arról, hogy ezzel a Fidesznek bármi baja lett volna. Sőt a mai kormánypárt kifejezetten támogatta a demonstrálókat, noha nyilvánosan nem tudott velük megállapodni, a tüntetők „érdekében" 2007. február 2-án a Fidesz egyes politikusai polgári engedetlenségi akció keretében lebontották a Kossuth teret övező kordont és kerítést. Orbán Viktor pártelnök akkor azt mondta: „vártunk, türelmesek voltunk, de mindennek van határa. Elérkezett az a pont, amikor, ha másnak nem, a képviselőknek példát kell mutatni demokráciavédelemből." A mai kormányfő akkor úgy vélte, „szomorú, hogy 17 évvel a rendszerváltás után arra kényszerültünk, hogy ilyen formában védjük meg az alkotmányos rendet és a demokráciát. Mi szeretjük a demokráciát, el vagyunk kötelezve mellette, és ilyenkor cselekszünk." Ma azonban a Fidesz már nem ösztönzi a választópolgárokat a szabad véleménynyilvánításra s gyülekezési joguk gyakorlására. Már az előző ciklusban is képkiállítással korlátozták a Kossuth téri demonstrációkat, később a tér átépítése miatt nem lehetett közel férkőzni a Házhoz, most pedig, az elmúlt hetek eseményei után törvényi akadályokat emelnének. Éppen ezért Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője szerdán felszólította a kormányt, hogy ha a gyülekezési törvény módosítását tervezi, erről kezdeményezzen ötpárti egyeztetést, és az állampolgári tiltakozás törvényes kereteit „ne próbálja meg erőből újraalkotni". Erre reagálva Gulyás közölte: a Fidesz-frakció teljesíteni fogja Schiffer kérését bármilyen, a gyülekezési törvényt érintő módosítás benyújtását megelőzően. A fideszes tervek ellen tiltakozott Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke s a Demokratikus Koalíció is. Orbánék kordont bontottak, ma már a véleménynyilvánítást is korlátoznák fotó: szalmás Péter Egy forró ősz kronológiája • Október 23.: A Tedd magad szabaddá! című, a már ismert Humán Platform által szervezett Blaha Lujza téri demonstrációval indult a tüntetéshullám, ahol elsősorban szociális követelésekre összpontosító szervezetek tiltakoztak a kormányzati intézkedések ellen, békésen. • Október 26.: A semmiből feltűnt Százezren az internetadó ellen nevű csoport kezdeményezésére csak a Facebookon 40 ezren jelezték, hogy demonstrálnak az internet megadóztatása ellen. A jelentkezők nagy része valóban részt is vett a demonstráción, amelyet hivatalosan e csoport szervezett, élén egy Gulyás Balázs nevű aktivistával. Végül ez lett az utóbbi évek valószínűleg legnagyobb kormányellenes tömegtüntetése, de a Fidesz-székház megtámadása miatt sokakban visszatetszést is keltett. • Október 28.: Ismét a Százezren az internetadó ellen csoport szervezett, ezúttal már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) József nádor téri székháza elé tüntetést, miután kiderült: Orbán személyes ötlete volt az internetezés megadóztatása. A demonstrálók ultimátumot adtak a kormánynak. Ezen a tüntetésen szólalt fel először Várady Zsolt, a mára megszűnt magyar közösségi portál, az iWiW egyik alapítója. • November 9.: Egy másik Facebook-közösség, az 1000 milliárdan a tisztességes adózásért demonstrált Vida Ildikó adóhatósági elnök s a szintén korrupciógyanúba keveredett vezetőtársai lemondásáért, valamint az adózási környezet megváltoztatásáért. A tüntetésen felszólalt Horváth András, az áfacsalási botrányt kirobbantó volt adóellenőr s az egykori LMP-s képviselő, Vágó Gábor is. • November 17.: Az úgynevezett Közfelháborodás Napja című eseményt az internetadó, a költségvetési ügyek s a korrupciós botrány elleni közös tiltakozás céljából, szintén a Facebookon, egy magát „Nem némulunk el" csoportnak nevező közösség szervezte, a felszólalók jó része korábban jellemzően a Hallgatói Hálózatban tevékenykedett aktivistaként, de ismét felszólalt Horváth András is. • December 4.: Az 1000 milliárdan a tisztességes adózásért szervezésében a Mi országunk! A Mi pénzünk! címmel ismét több ezren vonultak utcára a NAV korrupciógyanúba keveredett vezetőinek lemondását és a NAV független átvilágítását, valamint zéró toleranciát követelve a korrupcióval szemben. • December 14.: A 60 ezren a magánnyugdíjakért nevű Facebook-csoport kezdeményezésére szintén több ezren demonstráltak a költségvetés elfogadása ellen. Az „EL A KEZEKKEL! - Dühös magyarok" elnevezésű tüntetéshez több tucat szakszervezet is csatlakozott. • December 16.: Újabb demonstrációt tartottak a József nádor téren a rossz kormányzás, a korrupció és a szegényellenes politika ellen. A „Nincs hova hátrálnunk" című megmozdulás egy deklaráltan közös tüntetés volt, amely az utóbbi hónapokban alakult egyre több civil, pártfüggetlen szerveződés egyesítését tűzte ki célul. A több ezer résztvevős rendezvény az utóbbi hónapok legfontosabb botrányait és ügyeit kívánta összegezni, de az események menet közben kicsúsztak a szervezők kezei közül, így az Országháznál végül a rendőrök többeket könnygázzal fújtak le, egy lányt és egy fiút pedig úgy fejbe vertek, hogy mentősöknek kellett ellátni a sebeket. Nem lesznek pártzászlók A Demokratikus Koalíció (DK) „az aktivistáit ért fenyegetések hatására" mégsem kéri szimpatizánsaitól, hogy pártzászlókkal és -jelvényekkel vegyenek részt a pénteki, civil szervezésű kormányellenes fővárosi tüntetésen. Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt elnökségi tagja bejelentette: nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a fenyegetéseknek, de szeretnék megelőzni az erőszakot, ezért döntöttek úgy, hogy visszavonják a Gyurcsány Ferenc által megfogalmazott kérést. A DK elnöke a hét elején szólította fel pártja támogatóit, hogy a mai demonstrációra vigyék el jelvényeiket és zászlóikat is, noha Várady Zsolt iWiW-alapító, a tüntetés egyik szervezője egyértelművé tette: egyik ellenzéki párt jelképeit sem látják szívesen, véleményük szerint ugyanis „semennyire sem lehet együttműködni a meglévő politikai pártokkal, mert mindannyiuk felelőssége, hogy az elmúlt 25 évben a társadalom nagy része nem vált a közügyek alakítóinak részesévé".