Népszava, 2015. április (142. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-01 / 77. szám
Polt szuper hazugsága Polt Péter szerint alaptalanok azok az információk, amelyek szerint március 9. és 26. között semmit nem tettek Tarsoly elszámoltatása érdekében. A legfőbb ügyész a Transparency International (TI) nyílt levelére válaszul ismét ismertette a nyomozati cselekményeket. Csakhogy Polt arra továbbra sem adott elfogadható választ, miért nem hallgatták ki Tarsolyt korábban. „Szuper hazugság" - reagált Magyar György ügyvéd lapunknak arra, hogy a legfőbb ügyész szerint „egy potenciális gyanúsított nem hallgatható ki tanúként, ez minden emberi jognak ellentmondana". Magyar közölte: „A végtelenségig tudnám sorolni a konkrét példákat, és a kollégák is, amikor valakit tanúként idéztek be, és vagy egy-két hét múlva, vagy akár ott a helyszínen, lényegében azonnal meggyanúsítottak." Az ügyvéd teljességgel érthetetlennek és felháborítónak tartja Polt kijelentését, mivel a jogászi szakmában szinte mindenki tudja, hogy mi az igazság. „Nem véletlen, hogy a Fidesz annak idején azt tervezte, hogy a tanú első kihallgatásán ne lehessen ott a védőügyvéd, pontosan ezt a trükkös gondolkodásmódot akarta a kormány érvényre juttatni, jogi lepelbe csavarni" - fogalmazott, hozzátéve: miközben ez a módszer valóban ellentmond minden emberi jognak, a Polt által vezetett ügyészségnél mégis ez a gyakorlat. Hogy ez valóban így van, arra Hunvald György a Facebookon szolgáltatott bizonyítékot. Az egykori erzsébetvárosi polgármester közzétett egy tanúkihallgatási jegyzőkönyvet, melyből kiderül: 2010-ben éppen ilyen módszerrel hallgatták ki. Orbán Viktor még Tarsoly Csaba levelének megérkezése előtt válaszolhatott a bebukott brókercég vezetőjének Orbán valóban a jövőbe lát Egy továbbított e-mailt bocsátott a Népszava rendelkezésére a kormányfő sajtófőnöke, akitől azt tudakoltuk, miért nem ismerheti meg a közvélemény Orbán Viktor Tarsoly Csabának adott válaszát. A miniszterelnök röviden felelt a Quaestor-csoport vezetőjének, egy nappal korábban, mint hogy megkaphatta Tarsoly levelét. Utóbbit ugyanis tegnap szintén nyilvánosságra hozták, s annak érkeztetési dátuma egy nappal későbbi, mint Orbán válaszáé. A levélváltás, valamint a miniszterelnököt is meghazudtoló kormányzati kommunikáció újabb kérdéseket vet fel, ahogyan a legfőbb ügyész magyarázkodása is. BÍRÓ MARIANNA Orbán Viktor egy nappal hamarabb válaszol(hatot)t Tarsoly Csaba levelére, mint ahogyan az megérkezett a kormányfőhöz. A Népszavának elküldött válasz e-mail dátuma ugyanis március 9-e, 17 óra 24 perc, ám a kormány által nyilvánosságra hozott Tarsoly-levél miniszterelnökségi érkeztetési dátuma március 10-e, ami a kormányportálon közzétett dokumentumon világosan olvasható. Havasi Bertalan ugyanis kiadta lapunknak a miniszterelnök válaszát, pontosabban a kormányfő sajtófőnöke egy e-mailt továbbított, amelyet Orbán kabinetfőnöke, személyi titkára jegyez s amely valóban kétmondatos - ahogyan azt Rogán Antal állította, ám dodonainak kevéssé nevezhető. Arról, hogy a kormányfő miként válaszolhatott egy nappal korábban egy később érkezett levélre, megkérdeztük Havasi Bertalant, ám választ nem kaptunk. Az e-mailből mindenesetre kiderül, hogy a miniszterelnök csupán annyit reagált a Quaestor-vezér hivatalos, tegnap szintén nyilvánosságra hozott levelére: „A Miniszterelnök úrnak 2015. március 9-én kelt levelét köszönettel megkaptuk. Miniszterelnök úr annak tartalmáról tájékoztatta a gazdasági minisztert. Varga Mihály miniszter úr az Ön által javasolt tárgyalásra még a mai napon kijelöl egy tárgyalópartnert, aki várhatóan még a mai napon jelentkezik Önnel.” Arról eddig semmilyen hivatalos közlés nem szólt, hogy a nemzetgazdasági miniszter vagy az általa megbízott személy felvette-e végül az Orbán válaszában szereplő ígéretnek megfelelően a kapcsolatot a Quaestor-vezérrel s mi történt a tárgyalásokon. Erre is rákérdeztünk Havasinál, ám az újabb ellentmondást sem oldotta föl. Maga Tarsoly a kormány.hu-n elérhető március 9-i dátumú, a Miniszterelnökségen 10-én iktatott levél szerint arról tájékoztatta a kormányfőt: csődeljárást kezdeményeznek, mert „további finanszírozásunk ellehetetlenült, annak folytatása felelőtlenség lenne”, noha a Quaestornál nem állt elő „Buda-Cash-helyzet”, mert a Quaestornál vezetett ügyfélszámlákon „ügyfeleink pénz- és értékpapírvagyona rendelkezésre áll”. Tarsoly egy megoldási javaslattal állt elő, mellyel szerinte megelőzhető a Quaestor bedőlése, a csoportnál dolgozó 800 ember munkahelye, a Quaestor-befektetők 300 milliárd forintnyi (!) pénze, sőt a cégcsoport jövője. Az azóta előzetes letartóztatásban lévő cégvezető állami tőkeinjekciót kért Orbántól, a magyar államtól várt hitelt vagy kölcsönt, hogy az ebből a pénzből egyidejűleg államkötvényt jegyezzen, s így „a pénz azonnal visszakerül a költségvetésbe”. Ezt a levelet Giró-Szász András pénteken már bemutatta az ATV-ben, de akkor a teljes tartalom ismertetéséhez nem járult hozzá. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezt akkor azzal indokolta, hogy az egy magánember írása a miniszterelnöknek, ám - mint a tegnap közzétett dokumentumból kiderült - Tarsoly valójában hivatalos levélben fordult Orbánhoz. Giró-Szász szerint a levélből világossá válik, hogy a brókercég vezére akkor tájékoztatta először Orbánt a helyzetről, a dátum alapján pedig szerinte nyilvánvaló, hogy ugyanakkor juttatta el a levelet a miniszterelnökhöz, amikor a jegybank felé jelezte cége problémáit. Giró-Szász szerint a levél kézhezvételekor a miniszterelnöknek semmilyen lehetősége nem volt az intézkedésre, hiszen a nyilvánosság ekkor már tele volt a Quaestorral kapcsolatos hírekkel. Giró-Szász: az a lényeg, hogy a kormányfő nem tévedett Ennek azonban ellentmond a lapunknak megküldött kormányfői válaszüzenet, mely intézkedést és tárgyalásokat ígért. Ráadásul Orbán múlt szerdán egy újságírói kérdésre azt felelte: már amikor a Buda- Cash bedőlt, elrendelte, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vegye ki a Quaestornál tartott pénzét. A kormány ülésén hozott rendelkezés Orbán szerint úgy szólt, hogy minden minisztériumnak át kellett néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, állomásoztat-e náluk közpénzt. Ha igen, akkor azonnal vonják ki onnan. Orbán elmondta: a döntés előzménye az volt, hogy február 26-án kiderült, a Buda-Cash bedőlése miatt 1315 titkosszolgálati dolgozó pénze elveszett, március 4- én pedig találkozott azokkal a polgármesterekkel, akik pórul jártak a brókerbotrány miatt. A kormányfő elmondása szerint az ezt követő kormányülésen döntött úgy, hogy a közpénzt ki kell vonni a brókercégektől. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János múlt csütörtökön is azt mondta: a döntés március eleji, valószínűleg a március 4-i kormányülésen született meg. A kancelláriaminiszter szerint ott Orbán arra kérte Varga Mihályt, készítsen egy jelentést az ügyben. Miután a jelentés elkészült, a kormányfő felszólította a tárcákat, vonják ki a közpénzt a brókerházakból. Péntekre azonban kiderült, hogy március 4-én nem volt kormányülés, az M1 Híradója pedig később „úgy értesült”, Orbán a Buda-Cash-ügy kirobbanásának másnapján, a február 25-én tartott kormányülésen hozta meg a döntést. Mindezt azt jelentené, hogy Orbán már a veszélyhelyzet felmérése előtt utasítást adott, Vargának pedig február 24-ről február 25-ére virradóra, egyetlen éjszaka alatt kellett elkészítenie a jelentését. Minderre Giró-Szász András az RTL Klubnak azt mondta: a kormány a február 25-i ülésen döntött, csak Orbán rosszul emlékszik. Az államtitkár szerint „az a lényeg, hogy a kormányfő nem tévedett”, az pedig lényegtelen, hogy mikor döntött. Szerinte nincs abban semmi rendkívüli, hogy Orbán egy spontán újságírói kérdésre válaszolva összekeverte a dátumokat, noha a kormányfő tévedhetetlenségéről és képességeiről „árulkodik” az is, hogy L. Simon László államtitkár ezzel egy időben „jövőbelátónak” nevezte Orbánt, még a korábbi állítások alapján. A kormányzati kommunikáció továbbra is védi a mundér becsületét: a miniszterelnök nem tudott hamarabb a Quaestor várható csődjéről, mint a kisbefektetők, s nem voltak bennfentes információi a kabinetnek, amelyek alapján az állami pénzek kimenekítéséről döntött. A TASZ ki is kérte a Tarsoly diplomata-útlevelét csak a napokban visszavonó Szijjártó Péter, valamint Orbán híváslistáját, levelezését a Quaestor-ügyben. A jogvédő szervezet adatigénylése kiterjed a miniszterelnök, a külügyminiszter és Tarsoly közötti bármilyen megkísérelt vagy létrejött kapcsolatfelvétel listájára, időpontjára, formájára és tartalmára is, méghozzá február 1-jétől kezdődően. Megírtuk: a Quaestor-ügyben a nyomozás a jegybank március 10-i feljelentése alapján indult meg, Tarsoly rendőrségi előállítására azonban csak március 26-án került sor. Ekkor gyanúsították meg és vették zár alá a vagyonát. Menet közben, még március 16-án került sor a Quaestor tulajdonosi struktúrájának megváltoztatására, illetve Orgován Béla vezérigazgatói kinevezésére az anyavállalat élére, noha ekkor már öt napja nyomozott a rendőrség. Az új vezérigazgató személyére csak március 23-án derült fény, két napja pedig az is kiderült, hogy Orgován március 9-én egy másik Quaestorcég ügyvezetését is átvette Tarsoly feleségétől. A büntetett előéletű, egykori közmunkás eddig senkinek sem nyilatkozott, de a Bors újságírója bejutott lakásába, noha Orgován később letiltotta nyilatkozatát, mely újabb kérdéseket vet föl. A Quaestor bedőlt leánycége ugyanis csak március 19-én kért öncsődöt (a hivatalos eljárás a mai napig nem indult meg - a szerk.), de lemondásáig a frissen kinevezett vezérigazgató semmiben sem intézkedett. Sőt, az sem biztos, hogy Orgován megvált cégvezetői tisztségétől, hiszen Tarsoly az MTI- nek azt írta, hibát követett el, s vezető tisztségeit visszaveszi. Ám ennek érdekében a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívása nem történt meg. A győri ETO stadionjának zár alá vétele ellenére a kormányfő kedvenc sportját tovább űzhetik fotó: mti/Krizsán csaba Lefoglalt vagyonelemek Bár a nyomozó hatóság a vagyon-visszaszerzési eljárásban lefoglalta a Quaestor tulajdonában lévő - többmilliárdos jelzáloggal terhelt - győri ETO Parkot, ez nem jelenti azt, hogy ott a hétvégén ne rendezhetnének labdarúgó bajnoki mérkőzést. Jogászok szerint a bűnügyi zárlat lényege, hogy a tulajdonos nem rendelkezhet a tulajdona felett. Vagyis nem adhatja el vagy bérbe, de az intézmény használatát a zárlat nem befolyásolja. A vagyonzárlatnak csak a közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés miatt van jelentősége. Kiderült az is: egy liechtensteini bejegyzésű cég nevén van Tarsoly nagy értékű budai ingatlanja. Távozik a kereskedőház vezére Távozik a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) vezérigazgatója - írta az Origó. A KKM annyit közölt a portállal: „Kerekes György már februárban jelezte a miniszternek és a területet felügyelő Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárnak, hogy április elejétől a magánszektorban kívánja folytatni a tevékenységét." A tárca állítja: Kerekes távozásának „semmi köze nincs a Quaestor-ügyhöz". Csakhogy az Index kiderítette, a Quaestor - Orbán utasítására - március 9-én délután utalta vissza az MNKH általa államkötvényekben kezelt 3,8 milliárd forintját, vagyis a felszólítás napján átutalták az összeget. Rogán tett a könyvvizsgálókra Nem vette figyelembe Rogán Antal a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke által neki címzett, március 25-i levelet, mely szerint a Fidesz frakcióvezetője és más kormánypárti képviselők által benyújtott, a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslat - a tegnap végül megszavazott formában - értelmezhetetlen és elfogadhatatlan. A büntetőeljárási, valamint a bírósági végrehajtási törvény módosítása értelmében - melyet 157 képviselő támogatott és 12 ellenzett tegnap a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért. A kamara szerint a törvény így nem tesz különbséget a bűncselekmény elkövetésében tevékenyen és szándékosan részt vevő ügyvezetés/alkalmazotti kör, illetve az adott gazdálkodó működésének tulajdonosi és közérdekvédelmi ellenőrzését ellátó, döntési és rendelkezési jogkörrel fel nem ruházott fb és könyvvizsgáló között. A Lukács János elnök által jegyzett kamarai levél szerint mindezért a törvénymódosítás az érintett könyvvizsgálók alapvető jogait sérti, ráadásul a könyvvizsgálói felelősség az eddig hatályos törvények alapján is számon kérhető volt, ám a módosítással jogilag is értelmezhetetlen helyzet áll elő. A PM eközben arra kérte Áder János államfőt, ne írja alá a törvényt. Nincs katolikus kapcsolat Lapunk megbízható katolikus forrásból úgy értesült, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kezdeményezésére több mint öt évvel ezelőtt a Vinum Primatis cégben megszűnt a Quaestor-cégcsoport tulajdonlása. Sem a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, sem az esztergomi érsekség nem állt üzleti kapcsolatban a Quaestorral és nem tartott a brókercégnél pénzt. A Népszava is megírta, a magyar katolikus egyház feje, Erdő Péter bíboros, prímás 2007-es bejelentése szerint Tarsollyal és a Quaestorral közösen hozta létre a Prímási Borrendet, és megalapították a Vinum Primatis Zrt.-t, mely az azonos márkajelzésű borok forgalmazását tűzte ki célul. A cég ellen 2010-ben fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárás indult.