Népszava, 2015. június (142. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-01 / 126. szám

Ételosztással feleltek az Orbán-misére Ételosztással fejezték ki nem­tetszésüket a Köztársaság téri ételosztók és a Teamilitánsok nevű civil szerveződések tagjai a Jeruzsálemi Szent Sír Lovag­rend Hermina úti kápolnájá­nál tegnap, ahol születésnapi szentmisét tartottak Orbán Viktor miniszterelnökért. Az akció résztvevői nem kötődnek egyik felekezethez sem, de a szervezők elhatárolódtak min-A kormányfő születésnapi miséje ellentmond a Biblia tanításának de a politikai párttól is. Több helyszíni videofelvétel szerint ugyanis a tiltakozók hangosbe­szélőkkel, szirénákkal és han­gos zenével zavarták meg a mi­sét, de Kaczvinszky Barbara, a Teamilitánsok képviselője la­punknak leszögezte: a két szer­vezet részéről nem volt semmi­féle rendzavarás, ők békésen tiltakoztak. Sőt, eredetileg han­goskodni sem akartak, végül azért játszották le a Szeretet himnuszát, mert a mise szerve­zői kulcsra zárták a templom ajtaját előttük. Kaczvinszky el­mondta azt is, a templomba ér­kezők közül többen is inzultál­­ták őket, sokan rájuk is kiabál­tak. Holott a civilek mindössze szerették volna felhívni a közfi­gyelmet az országban egyre na­gyobb méreteket öltő szegény­ségre és arra, hogy Orbán szü­letésnapi miséje teljes mérték­ben ellentmond a Biblia tanítá­sainak és a keresztény érték­rendnek, a templom pedig nem arra való, hogy személyi kul­tuszt építsenek benne. Ka­czvinszky kifejtette, akciójuk­kal azt akarták jelezni, hogy „ebben az országban sem tör­ténhet meg minden”. A Jeruzsálemi Szent Sir Lo­vagrend egyik tagja, Hóvári Já­nos a sajtó képviselőinek el­mondta, nem érti a felháboro­dást: „ez egy teljesen átlagos vasárnapi mise. Nem Orbán Viktorért imádkozunk, hanem az ország és a vallás vezetői­ért.” Hóvári később indulatosan próbálta távozásra bírni az étel­osztókat, és pénzt kínált fel adományként. „A szeretetet nem lehet megvásárolni. A kor­mánynak az az üzenete, hogy aki szegény, az annyit is ér, a szegénység csupán egy nagy massza a szemükben” - reagált a Teamilitánsok képviselője, majd hozzátette, ha a szervezők fontosnak tartják a szeretetet és a keresztény értékeket, ak­kor ne zárják be a templomot. Lapunknak azt is hangsúlyoz­ta, az esemény után Budapest több pontján folytatódott az ételosztásuk. sz.p. Békésen készültek tiltakozni, szóváltás lett a vége fotó:nyíri andrás Nyolcszázmillióból újul meg L. Simon útja Az előző uniós ciklusból meg­maradt pénzből, összesen 795 millió forintból újítanak fel egy mellékutat a Velencei-tónál - tudta meg a Vs.hu. Erről és még egy közelben megvalósuló fejlesztésről L. Simon László, a Miniszterelnökség miniszterhe­lyettese és parlamenti államtit­kára számolt be még április ele­jén a helyi lapban, noha a be­ruházás költségéről nem szólt. Márpedig az köztudomású, hogy a politikus Agárdon, a tó mellett él. A kormány korábban közöl­te, hogy a felújításnak semmi köze sincs ahhoz, hogy L. Si­mon panziója is ezen út mellett van, a valóság ezzel szemben az, hogy azért kell megjavítani, hogy az ott közlekedő Volán­buszok minőségibb utakon jár­hassanak. A 6212. számú köz­utat most végre felújítják Agárd és a 941 lakosú Zichyújfalu kö­zött, december végére lesznek vele készen a Magyar Közút Zrt. emberei - szilveszterre már érdemes szobát foglalni a poli­tikus felesége által vezetett panzióban. Minden fejlesztés­nek örülni kell, de azért ennek a mellékútnak a rendbetétele nem biztos, hogy a legfontosabb feladat volt az elmaradt útépíté­sek sorában. Bár azt, hogy hol szerepelt Fejér megye felújítás­ra váró közútjai között, legfel­jebb a térség 2013-ban néhány hónapra kinevezett útügyi biz­tosa, akkoriban a megyei köz­gyűlést is vezető Törő Gábor tudná megmondani, hisz az ő feladata volt megvívni a csatá­kat a helyi politikusokkal, pol­gármesterekkel, hogy melyik útszakaszt vegyék előre a sor­ban és mi maradhat későbbre. Akkor nem kapott pénzt az L. Simon szőlészetet megközelítő útszakasz, most más meghozta ezt a döntést. Eközben L. Simon más uta­kat is­­ bevesz. Kevesebb mint egy év után távozik az állami kulturális és műemléki beru­házások tervezésében és lebo­nyolításában részt vevő Forster Központ éléről Sághi Attila - tudta meg a Népszabadság, mely szerint ezúttal nincs bot­rány, nincs magyarázat sem, hacsak az nem, hogy az állam­titkár bizalmi embere, Sárváry István kerül a székébe. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ BELFÖLD­I NÉPSZAVA 3 2015. JÚNIUSI., HÉTFŐ Alig feleltek a kormány bevándorlóellenes kérdőívére - újabb pénzeket ölnek az uszításba Menekülnek a válaszadók A kormányszóvivő szerint semmiképpen sem mondható, hogy a magyarok ne vennének részt a menekültügyi konzultációban, noha állítása szerint is alig 200 ezren küldtek választ Orbán Viktornak a bevándorlóellenes kérdőívére. Azt sem tudni, a visszaküldött levelek értékelhetőek-e, de a kabinet más szempontból is „bűvészkedik" a statisztikákkal; miközben Kovács Zoltán ki­kérte magának a fogalmak összemosását, épp erre tett újbóli kísérletet. A­z előzetes adatok szerint eddig mintegy 200 ezren küldték vissza a mene­kültügyi nemzeti konzultáció kérdőívét, mondta tegnap Ko­vács Zoltán kormányszóvivő, egyúttal bejelentette: elindult a nemzetikonzultacio.kormany. hu oldal, ahol bárki kitöltheti a kérdőívet egy regisztráció után. Közölte azt is, elindul egy tájé­koztatási program is, ahol fel­hívják a figyelmet a kormány­nak e téren vallott elveire, első­sorban arra, hogy a kabinet szerint az EU összes tagálla­mának vissza kell kapnia a döntési jogot a „megélhetési be­vándorlók” ügyében és hogy a menekültek semmiképpen sem veszélyeztethetik „magyar em­berek munkahelyét”. A tájékoz­tatóban megismétlik majd a kormány „elveit” arra vonatko­zóan is, hogy minden Magyar­­országra érkezőnek tiszteletben kell tartania az ország és az Unió kultúráját, törvényeit, to­vábbá nem veszélyeztetheti a magyarok munkahelyét - fejtet­te ki a kormányszóvivő. Elmondta, az internetes kon­zultáció lehetőségét azért tették lehetővé, hogy azok is elmond­hassák véleményüket, akiknek a papíralapú válaszadás nehéz­séget jelent. A honlapon az ada­tok megadása kizárólag azért szükséges, hogy megakadályoz­zák, egy ember többször is megválaszolja a kérdéseket. Ar­ról persze Kovács egyáltalán nem beszélt, hogy az új portál és a tájékoztató reklámkam­pány mekkora költséggel jár majd az adófizetőknek. A kormányszóvivő kérdések­re válaszolva szólt arról is, az utolsó konzultációs íveket a jö­vő héten kézbesítik az ország néhány területén. Eddig 200 ezer kitöltött kérdéssort kaptak vissza. „Arányait tekintve rend­ben vagyunk” - mondta arra a kérdésre, hogy ez milyen vis­­­szaküldési arányt jelent a ko­rábbi konzultációkhoz képest. Arra viszont Kovács egyáltalán nem tért ki, hogy ezek közül hány értékelhető válaszkülde­ményt kaptak. Emlékezetes ugyanis, hogy a Magyar Hel­sinki Bizottság a megalázó, ide­genellenes, a kormány saját cél­jait segíteni hivatott konzultá­ció ellen akciót indított, s arra kérte az állampolgárokat: aki nem ért egyet a nemzeti kon­zultáció manipulatív céljaival, az küldje vissza az ingyenesen feladható üres borítékot a kor­mánynak. A jogvédők kezdetek­től tiltakoztak a menedékkérők, bevándorlók és általában is a külföldiek elleni „álságos han­gulatkeltés” ellen. Szerintük a mostani nemzeti konzultáció „pazarló és uszító”. A jogvédők nemcsak szakmai abszurditás­nak, de illegitimnek is tekintik a kormány „propagandaakció­ját”, ezért indították az akciót. A helyzet pikantériája, hogy tegnap maga a kormányszóvi­vő is kiemelte, hogy a média sokszor összemossa a politikai menekültek, valamint az Euró­pába gazdasági céllal érkező il­legális bevándorlók, továbbá az unión belüli szabad munkaerő­áramlás részvevőit. A beván­dorlók legkisebb részét az éle­tüket vallási vagy más meggyő­ződésük miatt igazoltan féltők teszik ki, a Magyarországra ér­kezők esetében ez az arány 10 százalék, az uniós átlagban pe­dig mintegy 25 százalék - fej­tette ki, hozzátéve: az ő esetük­ben a kabinet elfogadja a meg­segítésükre vonatkozó közös európai szempontokat. Emellett a kormány azt szeretné elérni, hogy az uniós tagországok kap­ják vissza azon jogukat, hogy szabadon dönthessenek a meg­élhetési bevándorlók sorsáról - mondta Kovács. Hangsúlyozta: a külföldön munkát vállaló ma­gyarok egyik európai alapjo­gukkal élnek, rendszeresen utalnak haza jövedelmükből, továbbá a jövőben várhatóan haza is térnek. Ám a kormány­­szóvivő közölte azt is, hogy a május végi statisztikák szerint már több mint 45 ezren folya­modtak menekültstátusért Ma­gyarországon, vagyis számuk az év végére akár a 100 ezret is meghaladhatja, ami azt mutat­ja, tovább nő az országra és Európára nehezedő bevándor­lási nyomás. Ezzel szemben tény, hogy a 2014-es adatok szerint a nem Magyarországon született la­kosság aránya 4,3 százalék Magyarországon, s ebbe bele­számítanak azok a határon tú­li magyarok is, akik nem az or­szág területén látták meg a napvilágot. De még ennél is fon­tosabb szám, hogy tavaly Ma­gyarországon csupán 535 em­ber kapott menekültstátust. Ennyi volt a bevándorlók szá­ma az országban 2014-ben. Ezek az emberek ráadásul sem­miképpen sem jelenthetnek „ve­szélyt” a magyarok munkahe­lyeire sem, hiszen a menekül­tek döntő többsége nem várja meg az idegenrendészeti eljárá­sa végét, hanem aki teheti, 48 órán belül továbbáll. A Demokratikus Koalíció (DK) szerint megbukott a nem­zeti konzultáció, mivel az eddig visszaküldött kérdőívek száma alapján a „Fidesz mindenre el­szánt hívei” is semmibe veszik ezt a „gyűlöletkampányt”. Gré­­czy Zsolt, az ellenzéki párt szó­vivője szerint a kormány „gyű­löletet kelt a nyomorult sorsú bevándorlókkal szemben”, ezért felszólítják a kabinetet, hogy a konzultációra szánt pénzeket inkább a bevándorlók megsegí­tésére fordítsa. Az emberi érzé­seknek, az irgalomnak és a fe­lebaráti szeretetnek is ez a pa­rancsa - mondta a szóvivő, aki szerint az interneten beküldött kérdőíveknek sem hisznek majd, mert azokat még kön­­­nyebb meghamisítani. Gréczy emellett bejelentette, nem tá­mogatják az Együtt bevándor­lás kérdésében kezdeményezett népszavazási javaslatát, mert „felesleges ötmilliárd forintot kidobni az ablakon, ennyibe kerül ugyanis egy népszava­zás” - mondta. Az Együtt csü­törtökön jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez hét, a bevándorlásról és a terroriz­musról szóló nemzeti konzultá­cióban szereplő kérdésről. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Titkolják az adatokat Közérdekű adatigényléssel fordult egy állampol­gár a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez, hogy megismerhesse az eddig lefolytatott nem­zeti konzultációs kérdőívek feldolgozásának módszertanát. A kérdező az összesített eredmé­nyekre is kíváncsi volt. A minisztérium válaszolt, közölték, hogy a kért adatok esetében ők az adatkezelők, de a feltett kérdésekre érdemben nem válaszoltak. „Valamennyi szociális és gazda­sági tárgyú, illetve az Alaptörvény és annak mó­dosításáról szóló törvények esetében figyelem­mel voltak a jogalkotási folyamatban a részt­ve­vők az eredményekre" - írták. A válaszból csak annyi hámozható ki, hogy az általunk nem is­mert módszertan alapján született eredménye­ket a közelebbről meg nem nevezett illetékesek figyelembe vették, amikor a pontosan meg nem nevezett törvények megszülettek - hívta föl a fi­gyelmet az Átlátszó. A válasszal az adatkérő nem elégedett meg, jelezte, hogy a Miniszterelnök­ség által adott tájékoztatásban nem szerepelnek azok a közérdekű adatok, amelyeket kért, ezért informatikai útmutatás mellett felszólította arra, hogy teljesítse az adatigénylést. Hiába, a kancel­lária nem adott bővebb felvilágosítást az ügy­ben. Az érdeklődő állampolgár nem adta fel, az Átlátszó jogi segítségét kérte az ügyben. Megír­tuk, az újabb, mintegy egymilliárd forintos össz­költségű bevándorlóellenes konzultáció költsé­gével együtt összesen 6 milliárd forintot fordí­tott az Orbán-kormány ezekre a levelezésekre. Kovács Zoltán kormányszóvivő nemcsak a számokkal, a tényekkel is furcsa viszonyban van fotó: mti/Kovács attila

Next