Népszava, 2015. június (142. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-01 / 126. szám
Ételosztással feleltek az Orbán-misére Ételosztással fejezték ki nemtetszésüket a Köztársaság téri ételosztók és a Teamilitánsok nevű civil szerveződések tagjai a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Hermina úti kápolnájánál tegnap, ahol születésnapi szentmisét tartottak Orbán Viktor miniszterelnökért. Az akció résztvevői nem kötődnek egyik felekezethez sem, de a szervezők elhatárolódtak min-A kormányfő születésnapi miséje ellentmond a Biblia tanításának de a politikai párttól is. Több helyszíni videofelvétel szerint ugyanis a tiltakozók hangosbeszélőkkel, szirénákkal és hangos zenével zavarták meg a misét, de Kaczvinszky Barbara, a Teamilitánsok képviselője lapunknak leszögezte: a két szervezet részéről nem volt semmiféle rendzavarás, ők békésen tiltakoztak. Sőt, eredetileg hangoskodni sem akartak, végül azért játszották le a Szeretet himnuszát, mert a mise szervezői kulcsra zárták a templom ajtaját előttük. Kaczvinszky elmondta azt is, a templomba érkezők közül többen is inzultálták őket, sokan rájuk is kiabáltak. Holott a civilek mindössze szerették volna felhívni a közfigyelmet az országban egyre nagyobb méreteket öltő szegénységre és arra, hogy Orbán születésnapi miséje teljes mértékben ellentmond a Biblia tanításainak és a keresztény értékrendnek, a templom pedig nem arra való, hogy személyi kultuszt építsenek benne. Kaczvinszky kifejtette, akciójukkal azt akarták jelezni, hogy „ebben az országban sem történhet meg minden”. A Jeruzsálemi Szent Sir Lovagrend egyik tagja, Hóvári János a sajtó képviselőinek elmondta, nem érti a felháborodást: „ez egy teljesen átlagos vasárnapi mise. Nem Orbán Viktorért imádkozunk, hanem az ország és a vallás vezetőiért.” Hóvári később indulatosan próbálta távozásra bírni az ételosztókat, és pénzt kínált fel adományként. „A szeretetet nem lehet megvásárolni. A kormánynak az az üzenete, hogy aki szegény, az annyit is ér, a szegénység csupán egy nagy massza a szemükben” - reagált a Teamilitánsok képviselője, majd hozzátette, ha a szervezők fontosnak tartják a szeretetet és a keresztény értékeket, akkor ne zárják be a templomot. Lapunknak azt is hangsúlyozta, az esemény után Budapest több pontján folytatódott az ételosztásuk. sz.p. Békésen készültek tiltakozni, szóváltás lett a vége fotó:nyíri andrás Nyolcszázmillióból újul meg L. Simon útja Az előző uniós ciklusból megmaradt pénzből, összesen 795 millió forintból újítanak fel egy mellékutat a Velencei-tónál - tudta meg a Vs.hu. Erről és még egy közelben megvalósuló fejlesztésről L. Simon László, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára számolt be még április elején a helyi lapban, noha a beruházás költségéről nem szólt. Márpedig az köztudomású, hogy a politikus Agárdon, a tó mellett él. A kormány korábban közölte, hogy a felújításnak semmi köze sincs ahhoz, hogy L. Simon panziója is ezen út mellett van, a valóság ezzel szemben az, hogy azért kell megjavítani, hogy az ott közlekedő Volánbuszok minőségibb utakon járhassanak. A 6212. számú közutat most végre felújítják Agárd és a 941 lakosú Zichyújfalu között, december végére lesznek vele készen a Magyar Közút Zrt. emberei - szilveszterre már érdemes szobát foglalni a politikus felesége által vezetett panzióban. Minden fejlesztésnek örülni kell, de azért ennek a mellékútnak a rendbetétele nem biztos, hogy a legfontosabb feladat volt az elmaradt útépítések sorában. Bár azt, hogy hol szerepelt Fejér megye felújításra váró közútjai között, legfeljebb a térség 2013-ban néhány hónapra kinevezett útügyi biztosa, akkoriban a megyei közgyűlést is vezető Törő Gábor tudná megmondani, hisz az ő feladata volt megvívni a csatákat a helyi politikusokkal, polgármesterekkel, hogy melyik útszakaszt vegyék előre a sorban és mi maradhat későbbre. Akkor nem kapott pénzt az L. Simon szőlészetet megközelítő útszakasz, most más meghozta ezt a döntést. Eközben L. Simon más utakat is bevesz. Kevesebb mint egy év után távozik az állami kulturális és műemléki beruházások tervezésében és lebonyolításában részt vevő Forster Központ éléről Sághi Attila - tudta meg a Népszabadság, mely szerint ezúttal nincs botrány, nincs magyarázat sem, hacsak az nem, hogy az államtitkár bizalmi embere, Sárváry István kerül a székébe. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ BELFÖLDI NÉPSZAVA 3 2015. JÚNIUSI., HÉTFŐ Alig feleltek a kormány bevándorlóellenes kérdőívére - újabb pénzeket ölnek az uszításba Menekülnek a válaszadók A kormányszóvivő szerint semmiképpen sem mondható, hogy a magyarok ne vennének részt a menekültügyi konzultációban, noha állítása szerint is alig 200 ezren küldtek választ Orbán Viktornak a bevándorlóellenes kérdőívére. Azt sem tudni, a visszaküldött levelek értékelhetőek-e, de a kabinet más szempontból is „bűvészkedik" a statisztikákkal; miközben Kovács Zoltán kikérte magának a fogalmak összemosását, épp erre tett újbóli kísérletet. Az előzetes adatok szerint eddig mintegy 200 ezren küldték vissza a menekültügyi nemzeti konzultáció kérdőívét, mondta tegnap Kovács Zoltán kormányszóvivő, egyúttal bejelentette: elindult a nemzetikonzultacio.kormany. hu oldal, ahol bárki kitöltheti a kérdőívet egy regisztráció után. Közölte azt is, elindul egy tájékoztatási program is, ahol felhívják a figyelmet a kormánynak e téren vallott elveire, elsősorban arra, hogy a kabinet szerint az EU összes tagállamának vissza kell kapnia a döntési jogot a „megélhetési bevándorlók” ügyében és hogy a menekültek semmiképpen sem veszélyeztethetik „magyar emberek munkahelyét”. A tájékoztatóban megismétlik majd a kormány „elveit” arra vonatkozóan is, hogy minden Magyarországra érkezőnek tiszteletben kell tartania az ország és az Unió kultúráját, törvényeit, továbbá nem veszélyeztetheti a magyarok munkahelyét - fejtette ki a kormányszóvivő. Elmondta, az internetes konzultáció lehetőségét azért tették lehetővé, hogy azok is elmondhassák véleményüket, akiknek a papíralapú válaszadás nehézséget jelent. A honlapon az adatok megadása kizárólag azért szükséges, hogy megakadályozzák, egy ember többször is megválaszolja a kérdéseket. Arról persze Kovács egyáltalán nem beszélt, hogy az új portál és a tájékoztató reklámkampány mekkora költséggel jár majd az adófizetőknek. A kormányszóvivő kérdésekre válaszolva szólt arról is, az utolsó konzultációs íveket a jövő héten kézbesítik az ország néhány területén. Eddig 200 ezer kitöltött kérdéssort kaptak vissza. „Arányait tekintve rendben vagyunk” - mondta arra a kérdésre, hogy ez milyen visszaküldési arányt jelent a korábbi konzultációkhoz képest. Arra viszont Kovács egyáltalán nem tért ki, hogy ezek közül hány értékelhető válaszküldeményt kaptak. Emlékezetes ugyanis, hogy a Magyar Helsinki Bizottság a megalázó, idegenellenes, a kormány saját céljait segíteni hivatott konzultáció ellen akciót indított, s arra kérte az állampolgárokat: aki nem ért egyet a nemzeti konzultáció manipulatív céljaival, az küldje vissza az ingyenesen feladható üres borítékot a kormánynak. A jogvédők kezdetektől tiltakoztak a menedékkérők, bevándorlók és általában is a külföldiek elleni „álságos hangulatkeltés” ellen. Szerintük a mostani nemzeti konzultáció „pazarló és uszító”. A jogvédők nemcsak szakmai abszurditásnak, de illegitimnek is tekintik a kormány „propagandaakcióját”, ezért indították az akciót. A helyzet pikantériája, hogy tegnap maga a kormányszóvivő is kiemelte, hogy a média sokszor összemossa a politikai menekültek, valamint az Európába gazdasági céllal érkező illegális bevándorlók, továbbá az unión belüli szabad munkaerőáramlás részvevőit. A bevándorlók legkisebb részét az életüket vallási vagy más meggyőződésük miatt igazoltan féltők teszik ki, a Magyarországra érkezők esetében ez az arány 10 százalék, az uniós átlagban pedig mintegy 25 százalék - fejtette ki, hozzátéve: az ő esetükben a kabinet elfogadja a megsegítésükre vonatkozó közös európai szempontokat. Emellett a kormány azt szeretné elérni, hogy az uniós tagországok kapják vissza azon jogukat, hogy szabadon dönthessenek a megélhetési bevándorlók sorsáról - mondta Kovács. Hangsúlyozta: a külföldön munkát vállaló magyarok egyik európai alapjogukkal élnek, rendszeresen utalnak haza jövedelmükből, továbbá a jövőben várhatóan haza is térnek. Ám a kormányszóvivő közölte azt is, hogy a május végi statisztikák szerint már több mint 45 ezren folyamodtak menekültstátusért Magyarországon, vagyis számuk az év végére akár a 100 ezret is meghaladhatja, ami azt mutatja, tovább nő az országra és Európára nehezedő bevándorlási nyomás. Ezzel szemben tény, hogy a 2014-es adatok szerint a nem Magyarországon született lakosság aránya 4,3 százalék Magyarországon, s ebbe beleszámítanak azok a határon túli magyarok is, akik nem az ország területén látták meg a napvilágot. De még ennél is fontosabb szám, hogy tavaly Magyarországon csupán 535 ember kapott menekültstátust. Ennyi volt a bevándorlók száma az országban 2014-ben. Ezek az emberek ráadásul semmiképpen sem jelenthetnek „veszélyt” a magyarok munkahelyeire sem, hiszen a menekültek döntő többsége nem várja meg az idegenrendészeti eljárása végét, hanem aki teheti, 48 órán belül továbbáll. A Demokratikus Koalíció (DK) szerint megbukott a nemzeti konzultáció, mivel az eddig visszaküldött kérdőívek száma alapján a „Fidesz mindenre elszánt hívei” is semmibe veszik ezt a „gyűlöletkampányt”. Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője szerint a kormány „gyűlöletet kelt a nyomorult sorsú bevándorlókkal szemben”, ezért felszólítják a kabinetet, hogy a konzultációra szánt pénzeket inkább a bevándorlók megsegítésére fordítsa. Az emberi érzéseknek, az irgalomnak és a felebaráti szeretetnek is ez a parancsa - mondta a szóvivő, aki szerint az interneten beküldött kérdőíveknek sem hisznek majd, mert azokat még könnyebb meghamisítani. Gréczy emellett bejelentette, nem támogatják az Együtt bevándorlás kérdésében kezdeményezett népszavazási javaslatát, mert „felesleges ötmilliárd forintot kidobni az ablakon, ennyibe kerül ugyanis egy népszavazás” - mondta. Az Együtt csütörtökön jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez hét, a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációban szereplő kérdésről. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Titkolják az adatokat Közérdekű adatigényléssel fordult egy állampolgár a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez, hogy megismerhesse az eddig lefolytatott nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozásának módszertanát. A kérdező az összesített eredményekre is kíváncsi volt. A minisztérium válaszolt, közölték, hogy a kért adatok esetében ők az adatkezelők, de a feltett kérdésekre érdemben nem válaszoltak. „Valamennyi szociális és gazdasági tárgyú, illetve az Alaptörvény és annak módosításáról szóló törvények esetében figyelemmel voltak a jogalkotási folyamatban a résztvevők az eredményekre" - írták. A válaszból csak annyi hámozható ki, hogy az általunk nem ismert módszertan alapján született eredményeket a közelebbről meg nem nevezett illetékesek figyelembe vették, amikor a pontosan meg nem nevezett törvények megszülettek - hívta föl a figyelmet az Átlátszó. A válasszal az adatkérő nem elégedett meg, jelezte, hogy a Miniszterelnökség által adott tájékoztatásban nem szerepelnek azok a közérdekű adatok, amelyeket kért, ezért informatikai útmutatás mellett felszólította arra, hogy teljesítse az adatigénylést. Hiába, a kancellária nem adott bővebb felvilágosítást az ügyben. Az érdeklődő állampolgár nem adta fel, az Átlátszó jogi segítségét kérte az ügyben. Megírtuk, az újabb, mintegy egymilliárd forintos összköltségű bevándorlóellenes konzultáció költségével együtt összesen 6 milliárd forintot fordított az Orbán-kormány ezekre a levelezésekre. Kovács Zoltán kormányszóvivő nemcsak a számokkal, a tényekkel is furcsa viszonyban van fotó: mti/Kovács attila