Népszava, 2015. július (142. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-16 / 165. szám
8 NÉPSZAVA VILÁG 2015. JÚLIUS 16.,CSÜTÖRTÖK Több miniszter távozása várható - Kisebbségi kabinet alakulhat az ellenzék támogatásával Inog Ciprasz kormánya Tegnap, lapzártánk után szavaztak a görög parlamentben a hétfői hitelmegállapodásról. Előzetes becslések szerint a Sziriza legalább harminc képviselője tervezte a nem gomb megnyomását, ami Alekszisz Ciprasz pártjának súlyos válságát vetíti előre. Athénban este rendbontásra került sor. Zoe Konsztantopulu, a parlament elnöke tegnapi beszédében élesen kikelt a mentőcsomag ellen. Mint fogalmazott, a törvényhozás nem hajlandó engedni a hitelezők nyomásának. Előzőleg híre ment, hogy Ciprasz lemond, amennyiben egy sor Szirizaképviselő nem szavaz a megegyezésre, ezt azonban a miniszterelnök személyesen cáfolta kedden este, a görög állami csatornának adott interjújában. (A beszélgetés „csúcspontja” az volt, amikor megszólalt a mobiltelefonja. A Twitteren sokan azt kérdezgették, vajon Angela Merkel hívása futott-e be...) A parlamenti szavazás előtt azonban újra felvetette a lehetőséget a miniszeterlnök. Kormány tegnap újabb tagját veszítette el: bejelentette lemondását Nadja Valavani pénzügyminiszter-helyettes. „Alekszisz, nem tudom ezt így tovább csinálni” - szerepelt a kormányfőnek írt levelében. A hitelmegállapodásról szóló szavazás után átfogó kormányalakításra kerülhet sor. Nem csak egy vagy két tárcavezető távozása várható. A miniszterelnök kisebbségi kormányt kíván alakítani, a megállapodást támogató ellenzéki pártok, az Új Demokrácia, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) és a To Potami szociáldemokrata párt külső segítségével. Van esély arra, hogy átütemezzék a görög adósságot. Erre utalt Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter. Ez a kérdés egyre inkább előtérbe kerül, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzésében élesen bírálta az euróövezeti vezetők és a görög kormány közötti megállapodást. Kiderült, nagyon súlyosak az ellentétek a hitelezők, az Európai Bizottság, illetve az IMF között. Az IMF szerint adósságelengedésre van szükség, mert az új hitelmegállapodás nyomán a görög adósságállomány megközelítheti a GDP 200 százalékát. Az IMF-nél azonban szabály, hogy kiszáll egy adott ország finanszírozásából, ha nem tartja finanszírozhatónak az adósságot. Ez Németország számára járna súlyos következményekkel, még több hitelt kellene nyújtania Athénnak. A másik kérdés továbbra is az, milyen forrásokból jusson Görögország áthidaló hitelhez. Az euróövezeti pénzügyminiszterek folyamatosan egyeztetnek a kérdésről. Azért van szükség az áthidaló segítségre, mert a hétfői megegyezésben foglalt új hitel első részletét csak egy hónap múlva kaphatja meg Athén. Az Európai Bizottság tegnap azt javasolta, hogy Görögország az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) három hónapos lejáratra 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt kaphasson. Előzőleg Nagy-Britannia és Csehország tiltakozott az EFSM ilyen felhasználása ellen, ezt ugyanis azzal a céllal hozták létre, hogy az egész Unió mentőalapja legyen. Az eurózónának van külön mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM). Létrejötte után a tagállamok vezetői döntöttek, hogy ilyen célra az EFSM a jövőben nem használható. London ugyanakkor tegnap azt jelezte, hajlandó tárgyalni a kérdésről. Csütörtök éjfélig meghosszabbították a görög bankok zárva tartását. Egyelőre nem ismert, hogy az Európai Központi Bank mikor emeli sürgősségi likviditási alapját Athén számára, hogy a görög pénzintézetek tőkéhez juthassanak. Az eurócsoport ma délelőtt tart tele konferenciát arról, hogy a görög parlament meghozta-e a szükséges intézkedéseket, és az áthidaló kölcsön lehetőségéről. A görög lakosság viszonyulása a megállapodáshoz megoszlik. A többségi felmérések szerint mintegy 70 százalék támogatja, hogy a parlament megszavazza a megszorításokat hozó megállapodást, ugyanakkor ezrek vonultak utcára. A közalkalmazottak sztrájkot hirdettek. Bár a tiltakozás nem vonzott különösebben nagy tömeget, a parlamenti szavazás idején mégis elszabadult a pokol Athén központjában. Egy anarchista csoport petárdákkal és Molotov koktélokkal vonult a Syntagma térre, összecsaptak a rendőrséggel. A rendfenntartók könnygázzal oszlatták a tömeget, a békés demonstráció szervezői pedig arra kérték a tömeget, ne válaszoljon a rendbontó csoport provokációjára. R.T. • Lemondott a görög pénzügyminiszter-helyettes • Támadta a megállapodást a parlament elnöke • Az EFSM alapjából kaphat áthidaló hitelt Athén Ellentét a hitelezők között: Lagarde támogatja a görög adósságelengedést, Merkel nem fotó: europress/getty images/adamberry RÖVIDEN Tárgyalnának a tálibok Mullah Omar (képünkön testőrével), az afganisztáni tálibok vezetője jelezte, készek tárgyalni a kormánnyal. Elmondása szerint véget vetne az ország külföldi erők általi megszállásának. Felszólította a muszlim vezetőket, hogy egyesült erőkkel folytassák a szent háborút, a dzsihádot. A korábbi, Kabullal folytatott tárgyalásról, amit Pakisztánban rendeztek meg a múlt hónapban, nem szólt. Akkor arról egyeztek meg, hogy közösen próbálnak bizalmat kiépíteni, és a Ramadán után további tárgyalásokat tartanak. Azelőtt több nem hivatalos kapcsolatfelvétel is történt, legutóbb Katarban és Norvégiában. Az viszont eddig nem volt tisztázott, hogy vajon Omar is támogatja-e a törekvéseket. Miután az Egyesült Államok vezette katonai invázió kivette a hatalmat a tálibok kezéből, a vezető bujkálásba kezdett, és azóta sem mutatkozott nyilvánosan. Jelenleg is 10 millió dolláros nyomravezetői díjat ajánlanak érte az amerikaiak. ► népszava Terroristák a szomszédban? Az internetre feltöltött, feltételezhetően az Iszlám Állam nevű terrorszervezettől származó videofelvétel alapján legújabb célpontjuk a Balkán lesz. Erről a szerb közszolgálati televízió számolt be weboldalán. A „Mi vagyunk az iszlám kalifátus" címmel feltöltött video bosnyák nyelven veszi sorra, mely országokat veszik célba a terroristák az elkövetkező időszakban. Szerbia mellett említik Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot, Albániát, Koszovót, Macedóniát és Montenegrót is. A készítők azt üzenik a helyieknek, hogy örüljenek, mert jobb napok közelednek, és eljönnek hozzájuk a muzulmánok, Barack Obamának pedig azt, hogy övék a győzelem. Az azóta már törölt felvétel eredetiségét nem lehet igazolni, de Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a srebrenicai mészárlás évfordulója indokolhat egy ilyen üzenetet. Hozzátette, komolyan kell venni a fenyegetést, amíg be nem igazolódik, hogy az hamis. ► népszava Újra szabad Aden Elfoglalta a szaúdi támogatású jemeni katonaság Aden kikötővárost. Az akció része a húszi felkelők visszaszorítására irányuló, „Arany nyílvessző" nevű offenzívának, amit az elmúlt napokban bombázásokkal készítették elő. A helyi lakosok az utcán ünnepelték felszabadításukat. A légicsapások sértik az ENSZ által kezdeményezett humanitárius tűzszünetet, és napról napra több civil áldozatot követelnek. Kedden segélycsomagok érkeztek Adenbe az Egészségügyi Világszervezettől, és továbbiakat várnak a Világélelmezési Alaptól is. Komoly gondot okozna a segélyezésben, ha a várost nem lehetne tengeri úton megközelíteni, de az előrenyomulás megoldhatja a problémát. Az ENSZ szerint a legmagasabb, hármas szintű humanitárius vészhelyzet van az országban. ►népszava FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Amerikai-orosz közeledést hozhat Irán? Az ukrán válság kapcsán hidegháborús emlékeket idéző amerikai-orosz viszony alapján nem kis meglepetést okozott Barack Obama interjúja, amelyet a The New York Timesnak adott. Az amerikai elnök a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja plusz Németország és Irán között a perzsa állam nukleáris programjáról folyó tárgyalások sikeres keddi lezárása, a történelminek nevezhető megállapodás kapcsán Vlagyimir Putyin és az orosz diplomácia erőfeszítéseit méltatta. Obama úgy vélekedett, hogy más kérdésekben, például a Szíriai rezsim eltávolítása kapcsán is elképzelhető a sikeres együttműködés. „Oroszország ténylegesen segített az Iránnal folyó tárgyalásokon. Ez az igazság. Nem voltam biztos abban, hogy ez így lesz, az Ukrajna kapcsán fennálló nézeteltéréseink miatt. Putyin és az orosz kormány hozzájárulása meglepő volt számomra”, fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette, ez az együttműködés, ami megvalósult az Iránnal folyó tárgyalásokon, utat nyithat az egyetértéshez Szíria kapcsán is. Megteremtődött a lehetősége annak, hogy Putyinnal komoly tárgyalásokat folytassanak Bassar el-Aszad rezsimje kérdésében, mondta Obama. A történelmi megállapodásnak azonban nem mindenki örül. Izrael kezdettől jelezte aggodalmait, tegnap Kanada bírálta élesen az egyezményt. A kanadai külügy álláspontja szerint a történelminek nevezett megegyezés nem a békét szolgálja. Rob Nicholson kanadai külügyminiszter közleményében azt írta, hogy a megállapodás ellenére Irán nukleáris törekvései továbbra is nagy veszélyt jelentenek a békére, Ottawa a jövőben is a tettei, nem pedig a szavai alapján ítéli meg Iránt. „A rendszer nukleáris törekvései, a terrorizmus támogatásának folytatása, az Izrael elpusztítására való ismétlődő felhívások és az alapvető emberi jogok semmibevétele miatt Irán továbbra is nagy veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra” - áll a miniszter közleményében. A Fehér Ház bejelentette, hogy jövő héten Izraelbe látogat Ashton Carter amerikai védelmi miniszter. Vélhetően a félelmek eloszlatása végett. Jeruzsálemben ugyanis nem csak a kormányzat aggódik. A megállapodás aláírása után megszólalt az ellenzéki, centrista Tna vezetője, Cipi Livni volt külügyminiszter is, aki szerint „az egyezmény drámai, és Izrael nincs jelen benne”. Megígérte, az ellenzék is részt vesz majd a megállapodás életbeléptetése ellen folytatott küzdelemben. Az ENSZ BT jövő héten szavaz a megállapodásról. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Hullanak a fejek Kárpátalján Ungváron Porosenko Drasztikus intézkedéseket hozott Kijev, tegnap hullani kezdtek a fejek a kárpátaljai közigazgatásban a munkácsi fegyveres konfliktus miatt. Petro Porosenko ukrán elnök tegnap délelőtt leváltotta Vaszil Hubai kormányzót, helyére még délután személyesen be is iktatta Hennagyij Moszkalt, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye katonai-polgári közigazgatásának vezetőjét. Noha csempészbandaháborúként kommunikálja a kormányzat a szélsőséges Jobb Szektor fegyveresei és egy helyi, munkácsi oligarcha testőrsége között kirobbant tűzharcot, a keménykezűségéről elhíresült Moszkal kinevezése a háborús övezettől legtávolabb fekvő nyugati megye élére jelzi, ennél komolyabb a baj. A rendőrtábornok Moszkal 2001- 2002-ben már állt Kárpátalja élén, és volt a megye rendőrfőnöke is. Porosenko tegnap délután Arszen Avakov belügyminiszterrel és Vaszil Hricakkal, a titkosszolgálat (SZBU) nemrég kinevezett főnökével érkezett Ungvárra, a megyeszékhelyre, majd az új kormányzó beiktatása után Munkácsra is ellátogattak. Avakov még Kijevben jelezte, nem állnak meg a kormányzó cseréjénél, hamarosan a megyei rendvédelmi hatóságok élén is változások lesznek. A belügyminiszter azt hangsúlyozta, Moszkaltól azt várja el, hogy haladéktalanul rendet tegyen és vonja felelősségre a bűnbandákat, mert mint fogalmazott, megengedhetetlen a munkácsi események megismétlődése. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyesek gépfegyverekkel közlekedjenek a megyében és alvilági üzleteléssel foglalkozzanak. Porosenko Ungváron már be is jelentette, hogy vezetőváltás történt a helyi titkosszolgálat (SZBU) és a megyei rendőrség élén is. Mindkét új vezető Kelet-Ukrajnából érkezett, az új rendőrparancsnok kinevezését személyesen az új kormányzó, Hennagyij Moszkal kérte. Ezenkívül menesztették a Csapi és a Munkácsi Határőrosztag parancsnokát. A vámhivatal elöljáróit már kedden leváltotta Arszenyij Jacenyuk kormányfő. Kárpátalján úgy tűnik, nem örvend nagy népszerűségnek az új kormányzó, mert Vaszil Hubai felmentésének hírére, ukrán sajtóhírek szerint, az összes járási közigazgatási hivatal vezetője benyújtotta a lemondását. A rendteremtés talán nem áll meg a közigazgatási személycserék szintjén. Avakov állítólag maga számolt be Twitter-oldalán, hogy a belügyminisztérium a főügyészséggel együtt Dmitrij Jaros egyéni parlamenti képviselő, a Jobb Szektor vezetője mentelmi jogának megvonását készíti elő. A bejegyzésben azzal indokolta a lépést, hogy a Jobb Szektor kihívást jelent az államnak és a biztonságnak egyaránt. Később a szaktárca viszont azt közölte, hogy az oldalt feltörték, a megjelent információ nem tükrözi a valóságot. Az ügy pikantériája az, hogy Jaros a belügyminiszter tanácsadója volt, és vélhetően még mindig az, hiszen leváltását nem jelentették be. A munkácsi konfliktus egyre kellemetlenebb az ukrán vezetésnek, mert előtérbe hozza a hatalom és a szélsőjobboldali erők együttműködését. Az incidens kapcsán például a brit Times is azt írta, „Kijev a saját fasiszta csapataival kénytelen viaskodni”. G.M.