Népszava, 2016. április (143. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-01 / 76. szám
Visszadobott kérdések Megtagadta a Jobbik külföldiek földvásárlásával kapcsolatos népszavazási kérdésének hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Az NVB a „párhuzamossági moratóriumra" hivatkozott, mert néhány perccel korábban megtagadta egy, az Európai Unióból kilépést célzó kezdeményezés hitelesítését is. Megtagadták az Opre Roma - Cigány Demokrata Néppárt népszavazási kérdésének hitelesítését is, amely úgy szólt: „Akarja-e, hogy minden magyar állampolgár - aki magyarországi, bejelentett lakóhellyel rendelkezik - havi nettó 100 000 Ft, a kisgyermeket váró édesanyák pedig havi nettó 200 000 Ft alanyi jogon járó juttatást kapjanak." A javaslat és eredményes népszavazás esetén 10 ezer milliárd forintos kiadás terhelné meg a költségvetést. A videók alapján másképp döntöttek volna - átverték a testületet? Feljelentette a kopaszokat az NVB Feljelentést tett a Nemzeti Választási Bizottság a február 23-án a Nemzeti Választási Irodánál történtek miatt. A testület tagjai korábban is másképp döntöttek volna, ha megnézhetik a biztonsági kamerák felvételeit, amelyeken látszik: Erdősi Lászlóné összejátszott a tucatnyi kopasszal, akik megakadályozták Nyakó Istvánt kérdése leadásában. Patyi András elnök állítólag korábban befolyásolta a bizottságot, ezért nem nézték meg a videókat. Lázár János szerint aki népszavazást kezdeményez a vasárnapi boltzárral kapcsolatban, több tízezer emberrel tol ki, mert dolgozniuk kell. SZÁNTHÓ PÉTER A vasárnapi boltzár ügyében nem változott a kormány álláspontja, ha a lakosság változást akar, akkor azt népszavazás kezdeményezésével teheti meg - mondta Lázár János a Kormányinfón. Ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter ellenségesen viszonyult egy esetleges referendumhoz: szerinte ugyanis, akik népszavazást kezdeményeznek a vasárnapi pihenőnap megszüntetéséről, azok emberek tízezreivel fognak kitolni, mert dolgozniuk kell majd. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem osztotta Lázár álláspontját, ugyanis az MSZP-s delegált, Litresits András javaslatára a testület feljelentést tesz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) székházánál február 23-án történtek miatt - erről egyhangúan döntöttek a tegnapi ülésen. Ismert, aznap az MSZP-s Nyakó István népszavazási kezdeményezést akart leadni a vasárnapi boltzár eltörléséről, ám Erdősi Lászlóné tucatnyi kopasz verőlegény segítségével beelőzte az MSZP-t, s előbb adott le kérdést a témában. Az ülésen Patyi András NVB-elnök azt mondta, a feljelentés lehet, hogy szimbolikus, de egyértelmű jelzés arra, hogy a bizottság ezt a magatartást nemcsak a választási eljárás alapelvei, a népszavazási törvény, de a büntetőjog szabályai szerint is elfogadhatatlannak tartja. Ezt követően az NVI azt közölte: a Kúria március 3-án megjelent döntésében rögzítette, hogy a kopaszok akadályozták Nyakót kezdeményezése benyújtásában. Pálffy Ilona elnök ezért kedden - több mint 3 héttel a Kúria határozata után - ismeretlen tettes ellen szintén feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon a székháznál történtek miatt. A feljelentésekkel kapcsolatban Nyakó lapunk kérdésére kifejtette: mindez azt bizonyítja, hogy eltitkolták a bizonyítékokat. Kiemelte, hogy több bizottsági tag is azt mondta: ha látták volna az NVI-iroda előtti kamerák felvételeit, biztosan másképp döntöttek volna. Nyakó közölte, immár a személyes felelősség kérdése sem kerülhető meg, ennek pedig csak Patyi és Pálffy hivatalvesztése lehet a következménye. Hozzátette: több közhivatal is összejátszott azon politikai utasítás végrehajtásáért, hogy az MSZP ne kezdeményezhessen a vasárnapi boltzárról népszavazást. Ezt alátámasztják a hvg.hu információi is, amelyek szerint Patyi és Pálffy korábban azzal érvelt az NVB-ben, hogy szükségtelen „feleslegesen moziznia a testületnek”, nem kell megnézni a felvételeket. Emellett Patyi többször hangoztatta - ellentétben tegnapi szavaival - , hogy csupán az a fontos, ami a választási iroda épületében történt, főként az időbélyegzőnél - ide pedig Erdősiné ért előbb. Az Együtt lemondásra szólította fel Patyit, a párt közérdekű adatigénylésben kéri ki „a máig titkolt elnöki feljegyzést, amely bizonyítja Erdősiné és a verőlegények összejátszását” - mondta Szigetvári Viktor pártelnök. Az NVB-elnök pontosan tudhatta, mi történt az iroda előtt: létezik ugyanis egy tagokhoz eljuttatott, február 28-ára datált elnöki feljegyzés, amelyben többek közt az olvasható, hogy az „erős testalkatú személyként” emlegetett kopaszok és Erdősiné beszélgettek is. A portál megkereste Pálffyt és Patyit, előbbi nem válaszolt. Az NVB elnöke visszautasította a vádakat, ugyanakkor elismerte, csak „azt a releváns mozzanatot vizsgálta a testület, hogy mikor sikerült Nyakó Istvánnak a beadványát érkeztetni, és ebben akadályozták-e az NVI előterében tartózkodó emberek”. Hogy valóban volt-e „irányított kommunikáció” az iroda vezetője és a bizottság elnöke részéről, a szó szerinti jegyzőkönyvből derülhetne ki. A választási honlapon azonban csak rövidített változat elérhető, így a hvg.hu kikérte a digitálisan rögzített verziót, ám az iroda közölte: „A hangfelvételek a jegyzőkönyv elkészítésére szolgálnak, utána törlésre kerülnek.” Hozzátették, a nyilvános ülésen a sajtó „jelentős létszámban ott volt”, és vannak felvételeik. • Lemondatnák Patyi András NVB-, és Pálffy Ilona NVI-elnököt • Törölték a jegyzőkönyvet Február 23.: Nyakó és a kopaszok az NVI épületében fotó: molnár ádám Nyakó üzent a verőembereknek Ha van bennük szikrányi bátorság, álljanak a nyilvánosság elé, mondják meg, ki volt a megbízójuk - üzente a kopaszoknak Nyakó István. Az MSZP-s politikus úgy látja, az ügy politikai szálai az FTC-hez, a Fradi Securityhez, „az úgynevezett Kubatov-gárdához vezetnek", hiszen a független magyar sajtó kiderítette, a kopasz férfiak egy része a Fradi alkalmazásában áll. „Nem egy herceghalmi magánlakásban és nem is egy szolnoki edzőteremben tervelték ki az NVI-nél történteket" - vélekedett. Hozzátette, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is úgy látja, február 23-án két embernek volt joga az NVI előterében tartózkodni: neki és a herceghalmi polgármester feleségének, Erdősi Lászlónénak. Nyakó szerint a levélből az is kiderül: a „kopasz urak" csak azért voltak jelen, hogy az MSZP kérdésének benyújtását megakadályozzák, és „a Fidesz kérdését átverjék". BELFÖLD NÉPSZAVA TI 2016. ÁPRILISI., PÉNTEK Lázár: kudarc, FAZEKAS ÁGNES Úgy nem lehet tárgyalni, hogy a felek nem ülnek le egymással. Pukli Istvánékat miért zavarja, hogy a köznevelési kerekasztal munkájában részt vesznek a szakszervezetek, a civilek, a kamara. Baj, sőt óvodás dolog, hogy a Tanítanék Mozgalom számára azok nem releváns szereplők, akiket a kormány annak tart. Lázár János válaszolta ezt a tegnapi kormányinfón a Népszava kérdésére. Arra voltunk kíváncsiak, komolyan veszi-e a kabinet a pedagógusok, diákok, szülők szerdai tiltakozását, és végre szóba állnak-e velük. A Miniszterelnökség vezetője ezúttal is a köznevelési kerekasztalhoz invitálta a lázadozó tanárokat, mert véleménye szerint az lenne a felelősségteljes magatartás, ha ott zajlanának az egyeztetések. Lázár hosszan taglalta, hogy kamarák nélkül az oktatás ügyét nem lehet megoldani, mert a szakképzés szerepe meghatározó, majd azt kérdezte, „de hát nem is értem, mi a baj a köznevelési kerekasztallal, mi a probléma ezekkel a magyar emberekkel”. Kudarc volt. A miniszter így értékelte a tanárok szerdai akcióját. A demonstrációnak ugyanis az volt a célja, hogy egy órára leálljon az ország, ami nem jött össze. Orbán Viktor a kormány tagjaitól is megkövetelte, hogy dolgozzanak. Ennek ellenére hiba lenne, ha nem vennék komolyan a demonstrálókat, különösen azért, mert diákok is voltak közöttük. Nem becsülik le őket, bár a 3200 magyar iskolából Lázár szerint csak mintegy százban volt érdemi és valós tiltakozás. „Más kormányok a tegnapi nap után kinevetnék a tiltakozókat, a mi kormányunk azonban komolyan veszi” - fogalmazott. Azt viszont helytelenítette, hogy a politikát beviszik az iskolába. Kiderült, a Klikkel kapcsolatban a kormány egyelőre semmiben nem döntött, mert még nem tárgyalta meg a köznevelési kerekasztal javaslatait. Azt azonban Lázár világossá tette, hogy a magyar állam nem fog lemondani iskolafenntartói jogáról. Eközben a Tanítanék Mozgalom sikeresnek értékelte a szerdai akciót. A Kormányinfón elhangzottakra reagálva tudatták, a polgári engedetlenségi akcióban több mint 300 iskola előtt legalább 15 ezer ember - tanár, diák, szülő és a mozgalom céljaival egyetértő állampolgár - vett részt. Lázár tájékozódhatna, mielőtt megszólal - közölték. Továbbra is tárgyalni akarnak az oktatás átalakításáról, ha ehhez kevés volt a szerdai egy óra, úgy tiltakoznak tovább. Ma egyébként újabb bejelentésre készül a mozgalom. Minél nagyobb a bevándorlás, minél erősebb az iszlám nyomása, annál nagyobb a terror kockázata Európában és Magyarországon is. Erről már a veszélyhelyzettel, illetve az Iszlám Állam fenyegetésével kapcsolatban beszélt Lázár. Utóbbit nem becsüli alá a kormány, amely a miniszter szerint mindent megtesz, hogy garantálja az ország biztonságát. Felszólította az ellenzéket, hogy a mai ötpárti egyeztetésen támogassa a 23 törvényt módosító Pintércsomagot, a kormány kész mérlegelni az ellenzéki felvetéseket. Noha a terrorveszély miatt jelenleg „kvótacsend” van az Unióban, a kormány kitart a népszavazási kezdeményezése mellett. Lázár bejelentette, mintegy ezer önkormányzat foglalta határozatba, hogy támogatja a kormány kvótaellenes törekvéseit. Szegedre utalva ugyanakkor felvetette, van olyan település, amely Brüsszellel tárgyal, és be akarja fogadni a migránsokat. Korrekt lenne, ha erről a szegedieket is megkérdeznék - jegyezte meg. Az újabb alaptörvény-módosításról, amely terrorveszélyhelyzetben teljhatalmat adna a kormánynak, hajlandók tovább egyeztetni, bár az ellenzék álláspontja bemerevedett. Ezt szintén lapunk kérdésére válaszolta a miniszter. Tanítanék Mozgalom: siker És még... • Súlyosan tévednek azok a szervezetek, amelyek be akarják bizonyítani, hogy az EU-s források elköltése körül korrupció volna. Akik korrupciót kiáltanak, azok Soros György emberei. Ideje volna kivonulniuk Magyarországról - mondta Lázár. • A kormány két lépésben átalakítja a Magyar Államkincstárat (MÁK), ezt követően a szervezet teljesít minden állami kifizetést. Ennek megfelelően jövő nyártól minden más kifizető ügynökség megszűnik. A MÁK fizet ki például minden egészségpénztári vagy nyugdíjbiztosítási pénzt is, a szakpolitikai feladatok pedig a tárcáknál maradnak. A szervezetnél személyi változások is várhatók. • A tompai és a röszkei tranzitzónáknál a hatóságok a korábbi ötven, majd harminc helyett most naponta legfeljebb húsz menedékkérelmet bírálnak el, így a hivatalos utat választó, a szabályokat betartani kívánó, sok esetben gyermekekkel érkező menekültek napokat kénytelenek várakozással tölteni a szabad ég alatt - írja Facebook-oldalán a MigSzol csoport. • A kormány „kötelező betelepítési kvóta" ellen tiltakozó honlapja felkeltette a brit Guardian figyelmét: konkrétan az szúrt nekik szemet, hogy a site állítása szerint azokban az európai nagyvárosokban, ahol nagy számban élnek bevándorlók, több mint 900 „no-go" zóna van, „olyan városrészek, amelyeket a hatóságok nem, vagy nehezen képesek ellenőrzésük alatt tartani. Ezekben a befogadó társadalom írott vagy íratlan normái alig érvényesülnek". A brit napilap megkérdezte, hogy a magyar kormány honnan veszi ezeket az adatokat. Mint írják, válaszképpen főleg dlogokra és összeesküvés-elméleteket közlő site-okra hivatkoztak. ||||