Népszava, 2016. július (143. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-01 / 153. szám
A kancelláriaminiszter kis füzettel érkezett a miniszterelnöktől a Kormányinfóra Lázár kilépne az Európai Unióból Jó szívvel nem tudna a bennmaradásra szavazni az uniós tagság ügyében, ezért ha nálunk is referendumot tartanának erről, Lázár János kancelláriaminiszter vagy otthon maradna, vagy a nem mellé tenné az X-et. FAZEKAS ÁGNES Lázár János kancelláriaminiszter kis füzetet vett elő a tegnapi Kormányinfó elején, és hangsúlyozta, a miniszterelnöktől érkezett, Orbánnal beszélte meg, miről mit kell mondania, és ezt a füzetbe le is jegyezte. Ezek után azt mondta: ha Magyarországon is lenne népszavazás az uniós tagságról, ő vagy otthon maradna, vagy a nem mellé tenné az X-et. Kiderült, jó szívvel ma nem tudna a bennmaradásra voksolni. 2004-ben ugyan a belépésre szavazott, de mára nagyot csalódott, hiszen a bérek nem növekedtek azóta, és a bevándorlás kérdését sem tudták megfelelően megoldani. Az utóbbi kérdésben az EU inkább okozza a problémát, semmint megoldja azt. A Miniszterelnökség vezetője szerint az EU jelenleg nem alkalmas arra, hogy Európa értékeit és érdekeit megvédje. Lázár ennek ellenére európainak tartja magát. Ez egyébként csak a magánvéleményé, nem a Fideszé vagy a kormányé, és nem tud arról, hogy a kabinet napirendre akarná tűzni a kilépés kérdését. Azért sem lesz ilyen népszavazás, mert nálunk már volt egy érvényes referendum, amely a csatlakozás mellett szólt. Ami a kormány kvótareferendumát illeti, az nem az EU ellen szól, sőt, jó példa arra, miként lehet egy fajsúlyos kérdésről beszélni a választókkal. A kampány hamarosan megindul, de felmerül a kérdés, mi értelme a népszavazásnak, az milyen összefüggésben áll az európai eszmével - közölte Lázár, majd megismételte, ha a bevándorlással kapcsolatban nem ismerik meg a magyarok véleményét, a kabinet nem tudja hitelesen képviselni azt az elvet, hogy egy országnak alapvető joga meghatározni, ki tartózkodjon a területén. A britek az illegális, ellenőrizetlen bevándorlás miatt döntöttek arról, hogy kiválnak az Unióból - legalábbis ez a kormány véleménye. Az üggyel keddi ülésén foglalkozik a kabinet, munkacsoportot is felállítanak a Brexit következményeinek kezelésére. Magyarország érdeke a gazdasági és politikai együttműködés fenntartása Nagy-Britanniával. Ez az egyik fontos feladat, a másik, hogy a kint dolgozó magyar munkavállalók érdekeit sikerüljön megvédeni. A kormány mindent megtesz, hogy az angliai magyarok jogai ne csorbuljanak, ebben az ügyben pedig a visegrádi országok közösen lépnek fel. Schengent nem szabad feladni. Magyarország érdeke a jobb Unió, és inkább erősíteni kell a nemzeti szuverenitást, mint engedni, hogy a brüsszeli bürokrácia rátelepedjen Európára. Amikor a minisztert emlékeztették, hogy a britek a magyar és a lengyel munkavállalókat tekintik bevándorlóknak, a miniszter ismert félmosolyával közölte, a nemzetközösség tagjainak mindegy, hogy uniós polgár vagy esetleg egy pakisztáni munkavállaló érkezik hozzájuk. Bepanaszolta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, aki kizárólag az uniós fórumokkal akarja elfogadtatni az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt. Emlékeztetett, az Országgyűlés júniusban az LMP-s Schiffer András javaslatára olyan határozatot fogadott el, amelynek értelmében erről és az ehhez hasonló megállapodásokról a nemzeti parlamenteknek kell dönteniük. Orbán Viktor megbízásából a kancelláriaminiszter jövő hét elejére ötpárti egyeztetést hív össze az ügyben, és az uniós nagybizottságot is tájékoztatni fogják. Azt várják, hogy a pártok megerősítsék a júniusi határozatot és így ellentmondjanak a bizottsági elnöknek. Egy európai, aki nem érzi jól magát az Európai Unióban fotó: molnár ádám Nem menesztik Szakály Sándort Főigazgatói posztján maradhat Szakály Sándor, a kancelláriaminiszter ugyanis nem menti fel. Lázárt tegnap mások mellett lapunk is arról kérdezte, meddig tűri még a kormány által létrehozott Veritas főigazgatójának emberi méltóságot is gyalázó kijelentéseit, hol a határ, ám kitérő választ adott. Szakály legutóbb arról beszélt, a numerus clausus nem jogfosztó, hanem jogkorlátozó volt. „Történettudományi kérdésekben a kormánynak nincs ítélkezési joga" - fogalmazott a miniszter. Aki Szakállyal nem ért egyet, az a tudomány területén vívja meg a vitát a főigazgatóval. Ez Szakály személyes álláspontja, és hiba lenne, ha a kormány állást foglalna az ügyben, a főigazgató munkájával maximálisan elégedett. Lehet, hogy Lázárt a miniszterelnök utasította, ne határolódjon el a Veritas főigazgatójától. Szerdán a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén Csepreghy Nándor miniszterhelyettes még Lázár felhatalmazásával a kormány nevében elhatárolódott Szakály kijelentéseitől. Kié lett a lovasberényi kormányüdülő? Eladták a Velencei-hegység közelében fekvő lovasberényi kormányüdülőt, amelynek üzemeltetője eddig a KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft. volt - értesült lapunk. Az ügyletről olyan információk is keringtek, hogy a szállodát L. Simon László szerezte meg. Ezzel kapcsolatban megkerestük az időközben elbocsátott államtitkárt, aki cáfolta értesüléseinket, ám azt nem tagadta, hogy az állam eladta az üdülőt: „nincs közöm az említett kormányüdülőhöz, nem tettünk rá ajánlatot. Nagyon könnyen meg lehet tudni ki a vevő, nyomozzák ki!" - mondta a Népszavának. Lázár János a Kormányinfón nem tudta megmondani, eladták-e az üdülőt és azt sem, ki vette meg, de megígérte, utánanéz. Egyébként lapunk nem találta nyomát a tranzakciónak, s a helyiek sem tudtak arról, hogy eladták a szállodát. Ám informátorunk határozottan állította, hogy az üzletet a napokban ütötték nyélbe, sőt, szerinte a kormányzat a balatonőszödi üdülőt és a tihanyi villát is eladná. Az őszödi kormányüdülővel kapcsolatban Lázár azt mondta, ezt nem adják el, ott az Erzsébetprogram keretében gyermekeket üdültetnek, ám ezenkívül minden állami tulajdonú üdülőt értékesítenek. Információink szerint ez mintegy 40 ingatlant jelent. Amelyik terület nem kelne el, ott gyermekeket vagy rászoruló nyugdíjasokat nyaraltatnának. A lovasberényi üdülő a rendszerváltás előtt a honvédség kezelésében működött. Árverését 2015 novemberében hirdették meg 223,5 millió forintos kikiáltási áron. Azonban az árverést december 31-én törölték „árverésen kívüli értékesítés" miatt - mindez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. honlapjáról derül ki. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint a kikiáltási ár jóval alacsonyabb az ingatlan valódi értékénél. A hotel összesen 25 szobát, rendezvénytermeket, éttermet magába foglaló átlagos építmény, a beltérben jakuzzi, szauna (finn és infra), fitneszterem, szolárium van, a kültéren sportpályák, játszótér, grillező és fedett kerthelyiség található. Olyan híreket is hallottunk, hogy egy szállodákkal foglalkozó cég a vevő, de mögötte állítólag kormányközeli üzletemberek állnak. A DK közleménye mindenesetre továbbra is L. Simont sejti az üzlet mögött. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2016. JÚLIUSI., PÉNTEK A kétharmad maradna A magyarok csaknem kétharmada (64 százalék) nem lépne ki az Unióból - derült ki a Nézőpont Intézet felméréséből. Korábban a pártok közül csak a Jobbik utasította el az ország uniós tagságát, a felmérés szerint most már Vona Gábor pártja sem viszonyul ellenzően a kérdéshez. Inkább az idősebbek, a 60 év felettiek azok, akik nagyobb arányban (68 százalékban) támogatják az ország uniós tagságát, de a fiatalabbak (18-29 év közöttiek) között is bőven kisebbségben vannak (23 százalék) a kilépéspártiak. Kirúgták L. Simont, Némethné nyugdíjba megy • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL L. Simon menesztése régóta lóg a levegőben, hiszen az államtitkárt Orbán Viktor is megintette. Tavaly nyáron derült ki, hogy borászata korábban zacskózott sárgabarackmagokat hozott fogalomba saját termékként, és azt hirdette, hogy rákellenes hatású, méregtelenítő, tisztítja a májat és javítja a látást. Kiderült, a hatóanyagokat nem vizsgálták be, a barackmagról sosem bizonyították, hogy védelmet jelent betegségekkel szemben, az viszont biztos, hogy nagyobb mennyiségben rosszullétet is okozhat. L. Simon a vizsgálat után azt állította, hogy nem forgalmazták a bevizsgálatlan magokat, mert tönkrement a barackmagokat törő gép, majd azt hangoztatta, azért sincs ügy, mert a nevét viselő L. Simon Borászat nem az övé, hanem a feleségéé. Később már úgy fogalmazott: elpuskázta a barackmagügyet, és még a kormányfő is felhívta emiatt, Lázár egy Kormányinfón pedig azt üzente neki, tegyen rendet maga körül. Végül 2015 szeptemberében a tárcavezető lefokozta az addig miniszterhelyettesként dolgozó L. Simont, helyére Csepreghy Nándor került - L. Simon államtitkár maradhatott. Az immár exállamtitkárnak ugyanakkor nem kell aggódnia megélhetése miatt, hiszen a családnak van pénze. Az nem derült ki, honnan, tavaly télen a Népszabadság hiába kereste, nem talált olyan nyilvános és törvényes forrást, amely a 300 millió forintnyi mobilizálható összeget biztosítaná. Ennyiért vásárolt 2015 végén állami földeket L. Simon és fitneszedző felesége. A parlament mentelmi bizottsága végül nem vizsgálta, honnan volt a pénz a több mint 200 hektárnyi földre. A Blikk azután kezdeményezett eljárást L. Simonék ellen, hogy kiderült, a vagyonnyilatkozatuk alapján még a kedvezményes banki hitelhez sem volt elég fedezetük. Korábban a bulvárlap derítette ki, hogy L. Simon felesége egy 34,4 hektáros természetvédelmi területet nyert el a földalapkezelő földárverésén december elején. Vass Eszter 21 millió 250 ezer forintért jutott a Velencei-tó közeli birtokhoz a festői Nadapon, amely igen jutányos árnak számít a hektáronkénti mindössze 617 ezer forintos árával, miközben a szomszédos Velencén közel 3 millió forint/hektár áron kelt el a meghirdetett állami föld. A Meszes exállamtitkár családja nem először ilyen szerencsés, áprilisban derült ki például, hogy mintegy 800 millióért újul meg az Agárd és Zichyújfalu közti útszakasz, ahol L. Simon családjának borászata és 13 szobás panziója is áll. A Simon és Simon Kft. 2009-ben még csak 2,8 millió forintos állami támogatást kapott, de miután kormányra került a Fidesz, emelkedett az összeg. 2011-ben már 21 milliót fizettek ki neki. A Miniszterelnökség korábban azt mondta, nincs összefüggés a támogatások és L. Simon képviselővé választása között, szerintük a támogatások aránya „2010-et követően sem változott”. sz. p. A postaügyi államtitkár is megy Németh Lászlóné sem nem lesz többé nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár, ugyanis nyugdíjba vonul. Lázár nem mondta ki, de a postáért is felelős államtitkár távozásának vélhetően köze van a Spéder-ügyhöz. Azt a kancelláriaminiszter sem tudta megmondani, hogy Némethné posztját ki fogja majd betölteni, erre Orbán Viktor tesz majd javaslatot. Ugyanakkor Pesti Srácok úgy értesült, Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiáért felelős államtitkára lesz Némethné utódja. Lázár elmondta: a Magyar Postánál csalás miatt folyik nyomozás három ügyben, de ezekben minden felelősséget vállal ő maga és Németh Lászlóné is. A miniszter jelezte Pintér Sándor belügyminiszternek: ha van olyan feljelentés, amit még nem követett vizsgálat, akkor azt tegyék meg. „Véletlenül sem szeretném, ha három-négy hónap múlva megszűnnének ezek a vizsgálatok" - közölte. Egyébként Némethné az utolsó olyan tisztviselők között volt, akik Simicska Lajos emberének számítottak. Ismert, amióta a vállalkozó és a kormányfő viszonya megromlott, sorra menesztették Simicska embereit a vezető tisztségekből. Némethné a Magyar Fejlesztési Bank vezérhelyettesi posztjáról érkezett a második Orbánkormányba, nemzeti fejlesztési miniszter lett. Államtitkári posztját 2014-ben kapta meg. Ismert, Spéder Zoltán ellen az elmúlt hetekben sorozatos kormányzati támadás indult; a milliárdos vállalkozó ellen többek között az a „vád", hogy a Magyar Posta megvásárolta a Spéder érdekeltségébe tartozó FFHB Kereskedelmi Bank mintegy felét. Vélhetően ezt a tranzakciót is vizsgálja a rendőrség, a posta pénzszállító cége Spédernek való eladása mellett.