Népszava, 2016. július (143. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-01 / 153. szám

A kancelláriaminiszter kis füzettel érkezett a miniszterelnöktől a Kormányinfóra Lázár kilépne az Európai Unióból Jó szívvel nem tudna a bennmaradásra szavazni az uniós tagság ügyében, ezért ha nálunk is referendumot tartanának erről, Lázár János kancelláriami­niszter vagy otthon maradna, vagy a nem mellé tenné az X-et. FAZEKAS ÁGNES L­ázár János kancelláriami­niszter kis füzetet vett elő a tegnapi Kormányinfó elején, és hangsúlyozta, a mi­niszterelnöktől érkezett, Or­bánnal beszélte meg, miről mit kell mondania, és ezt a füzetbe le is jegyezte. Ezek után azt mondta: ha Magyarországon is lenne népszavazás az uniós tagságról, ő vagy otthon ma­radna, vagy a nem mellé tenné az X-et. Kiderült, jó szívvel ma nem tudna a bennmaradásra voksolni. 2004-ben ugyan a be­lépésre szavazott, de mára na­gyot csalódott, hiszen a bérek nem növekedtek azóta, és a be­vándorlás kérdését sem tudták megfelelően megoldani. Az utóbbi kérdésben az EU inkább okozza a problémát, semmint megoldja azt. A Miniszterelnök­ség vezetője szerint az EU jelen­leg nem alkalmas arra, hogy Európa értékeit és érdekeit megvédje. Lázár ennek ellenére európainak tartja magát. Ez egyébként csak a magánvéle­ményé, nem a Fideszé vagy a kormányé, és nem tud arról, hogy a kabinet napirendre akarná tűzni a kilépés kérdé­sét. Azért sem lesz ilyen nép­szavazás, mert nálunk már volt egy érvényes referendum, amely a csatlakozás mellett szólt. Ami a kormány kvótare­ferendumát illeti, az nem az EU ellen szól, sőt, jó példa arra, miként lehet egy fajsúlyos kér­désről beszélni a választókkal. A kampány hamarosan megin­dul, de felmerül a kérdés, mi értelme a népszavazásnak, az milyen összefüggésben áll az európai eszmével - közölte Láz­ár, majd megismételte, ha a be­vándorlással kapcsolatban nem ismerik meg a magyarok véle­ményét, a kabinet nem tudja hitelesen képviselni azt az el­vet, hogy egy országnak alap­vető joga meghatározni, ki tar­tózkodjon a területén. A britek az illegális, ellenőri­zetlen bevándorlás miatt dön­töttek arról, hogy kiválnak az Unióból - legalábbis ez a kor­mány véleménye. Az üggyel keddi ülésén foglalkozik a ka­binet, munkacsoportot is felál­lítanak a Brexit következmé­nyeinek kezelésére. Magyaror­szág érdeke a gazdasági és po­litikai együttműködés fenntar­tása Nagy-Britanniával. Ez az egyik fontos feladat, a másik, hogy a kint dolgozó magyar munkavállalók érdekeit sike­rüljön megvédeni. A kormány mindent megtesz, hogy az ang­liai magyarok jogai ne csorbul­janak, ebben az ügyben pedig a visegrádi országok közösen lépnek fel. Schengent nem sza­bad feladni. Magyarország ér­deke a jobb Unió, és inkább erősíteni kell a nemzeti szuve­renitást, mint engedni, hogy a brüsszeli bürokrácia ráteleped­jen Európára. Amikor a minisz­tert emlékeztették, hogy a bri­tek a magyar és a lengyel mun­kavállalókat tekintik bevándor­lóknak, a miniszter ismert fél­mosolyával közölte, a nemzet­közösség tagjainak mindegy, hogy uniós polgár vagy esetleg egy pakisztáni munkavállaló érkezik hozzájuk. Bepanaszolta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, aki kizárólag az uniós fórumokkal akarja elfogadtatni az EU és Kanada közötti sza­badkereskedelmi egyezményt. Emlékeztetett, az Országgyűlés júniusban az LMP-s Schiffer András javaslatára olyan hatá­rozatot fogadott el, amelynek értelmében erről és az ehhez hasonló megállapodásokról a nemzeti parlamenteknek kell dönteniük. Orbán Viktor meg­bízásából a kancelláriaminisz­ter jövő hét elejére ötpárti egyeztetést hív össze az ügy­ben, és az uniós nagybizottsá­got is tájékoztatni fogják. Azt várják, hogy a pártok megerő­sítsék a júniusi határozatot és így ellentmondjanak a bizott­sági elnöknek. Egy európai, aki nem érzi jól magát az Európai Unióban fotó: molnár ádám Nem menesztik Szakály Sándort Főigazgatói posztján maradhat Szakály Sándor, a kancelláriami­niszter ugyanis nem menti fel. Lázárt tegnap mások mellett la­punk is arról kérdezte, meddig tűri még a kormány által létreho­zott Veritas főigazgatójának emberi méltóságot is gyalázó kije­lentéseit, hol a határ, ám kitérő választ adott. Szakály legutóbb arról beszélt, a numerus clausus nem jogfosztó, hanem jogkorlá­tozó volt. „Történettudományi kérdésekben a kormánynak nincs ítélkezési joga" - fogalmazott a miniszter. Aki Szakállyal nem ért egyet, az a tudomány területén vívja meg a vitát a főigazgatóval. Ez Szakály személyes álláspontja, és hiba lenne, ha a kormány ál­lást foglalna az ügyben, a főigazgató munkájával maximálisan elégedett. Lehet, hogy Lázárt a miniszterelnök utasította, ne ha­tárolódjon el a Veritas főigazgatójától. Szerdán a Zsidó Közössé­gi Kerekasztal ülésén Csepreghy Nándor miniszterhelyettes még Lázár felhatalmazásával a kormány nevében elhatárolódott Szakály kijelentéseitől. Kié lett a lovasberényi kormányüdülő? Eladták a Velencei-hegység közelében fekvő lovasberényi kormányüdülőt, amelynek üzemel­tetője eddig a KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft. volt - értesült lapunk. Az ügyletről olyan információk is keringtek, hogy a szállodát L. Simon László szerezte meg. Ezzel kapcsolatban megkerestük az időközben elbo­csátott államtitkárt, aki cáfolta értesüléseinket, ám azt nem tagadta, hogy az állam eladta az üdülőt: „nincs közöm az említett kormányüdülő­höz, nem tettünk rá ajánlatot. Nagyon könnyen meg lehet tudni ki a vevő, nyomozzák ki!" - mondta a Népszavának. Lázár János a Kor­mányinfón nem tudta megmondani, eladták-e az üdülőt és azt sem, ki vette meg, de megígér­te, utánanéz. Egyébként lapunk nem találta nyo­mát a tranzakciónak, s a helyiek sem tudtak arról, hogy eladták a szállodát. Ám informátorunk ha­tározottan állította, hogy az üzletet a napokban ütötték nyélbe, sőt, szerinte a kormányzat a balatonőszödi üdülőt és a tihanyi villát is eladná. Az őszödi kormányüdülővel kapcsolatban Lázár azt mondta, ezt nem adják el, ott az Erzsébet­­program keretében gyermekeket üdültetnek, ám ezenkívül minden állami tulajdonú üdülőt értékesítenek. Információink szerint ez mintegy 40 ingatlant jelent. Amelyik terület nem kelne el, ott gyermekeket vagy rászoruló nyugdíjasokat nyaraltatnának. A lovasberényi üdülő a rendszerváltás előtt a honvédség kezelésében működött. Árverését 2015 novemberében hirdették meg 223,5 millió forintos kikiáltási áron. Azonban az árverést de­cember 31-én törölték „árverésen kívüli értékesí­tés" miatt - mindez a Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. honlapjáról derül ki. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint a kikiáltási ár jóval alacsonyabb az ingatlan valódi értékénél. A ho­tel összesen 25 szobát, rendezvénytermeket, ét­termet magába foglaló átlagos építmény, a bel­­térben jakuzzi, szauna (finn és infra), fitnesz­­terem, szolárium van, a kültéren sportpályák, ját­szótér, grillező és fedett kerthelyiség található. Olyan híreket is hallottunk, hogy egy szállodák­kal foglalkozó cég a vevő, de mögötte állítólag kormányközeli üzletemberek állnak. A DK közle­ménye mindenesetre továbbra is L. Simont sejti az üzlet mögött. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2016. JÚLIUSI., PÉNTEK A kétharmad maradna A magyarok csaknem kétharmada (64 százalék) nem lépne ki az Unióból - derült ki a Nézőpont Intézet felméréséből. Koráb­ban a pártok közül csak a Jobbik utasította el az ország uniós tagságát, a felmérés szerint most már Vona Gábor pártja sem viszonyul ellenzően a kérdéshez. Inkább az idősebbek, a 60 év felettiek azok, akik nagyobb arányban (68 százalékban) támo­gatják az ország uniós tagságát, de a fiatalabbak (18-29 év kö­zöttiek) között is bőven kisebbségben vannak (23 százalék) a kilépéspártiak. Kirúgták L. Simont, Némethné nyugdíjba megy • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL L. Simon menesztése régóta lóg a levegőben, hiszen az államtit­kárt Orbán Viktor is megintet­te. Tavaly nyáron derült ki, hogy borászata korábban zacs­kózott sárgabarackmagokat ho­zott fogalomba saját termék­ként, és azt hirdette, hogy rák­ellenes hatású, méregtelenítő, tisztítja a májat és javítja a lá­tást. Kiderült, a hatóanyagokat nem vizsgálták be, a barack­magról sosem bizonyították, hogy védelmet jelent betegsé­gekkel szemben, az viszont biz­tos, hogy nagyobb mennyiség­ben rosszullétet is okozhat. L. Simon a vizsgálat után azt állí­totta, hogy nem forgalmazták a bevizsgálatlan magokat, mert tönkrement a barackmagokat törő gép, majd azt hangoztatta, azért sincs ügy, mert a nevét viselő L. Simon Borászat nem az övé, hanem a feleségéé. Ké­sőbb már úgy fogalmazott: el­puskázta a barackmagügyet, és még a kormányfő is felhívta emiatt, Lázár egy Kormányinfón pedig azt üzente neki, tegyen rendet maga körül. Végül 2015 szeptemberében a tárcavezető lefokozta az addig miniszterhe­lyettesként dolgozó L. Simont, helyére Csepreghy Nándor ke­rült - L. Simon államtitkár ma­radhatott. Az immár exállamtitkárnak ugyanakkor nem kell aggódnia megélhetése miatt, hiszen a családnak van pénze. Az nem derült ki, honnan, tavaly télen a Népszabadság hiába kereste, nem talált olyan nyilvános és törvényes forrást, amely a 300 millió forintnyi mobilizálható összeget biztosítaná. Ennyiért vásárolt 2015 végén állami föl­deket L. Simon és fitneszedző felesége. A parlament mentelmi bizottsága végül nem vizsgálta, honnan volt a pénz a több mint 200 hektárnyi földre. A Blikk azután kezdeményezett eljárást L. Simonék ellen, hogy kiderült, a vagyonnyilatkozatuk alapján még a kedvezményes banki hi­telhez sem volt elég fedezetük. Korábban a bulvárlap derí­tette ki, hogy L. Simon felesége egy 34,4 hektáros természetvé­delmi területet nyert el a föld­alapkezelő földárverésén de­cember elején. Vass Eszter 21 millió 250 ezer forintért jutott a Velencei-tó közeli birtokhoz a festői Nadapon, amely igen ju­tányos árnak számít a hektá­ronkénti mindössze 617 ezer forintos árával, miközben a szomszédos Velencén közel 3 millió forint/hektár áron kelt el a meghirdetett állami föld. A Meszes exállamtitkár csa­ládja nem először ilyen szeren­csés, áprilisban derült ki példá­ul, hogy mintegy 800 millióért újul meg az Agárd és Zichy­újfalu közti útszakasz, ahol L. Simon családjának borászata és 13 szobás panziója is áll. A Simon és Simon Kft. 2009-ben még csak 2,8 millió forintos ál­lami támogatást kapott, de mi­után kormányra került a Fi­desz, emelkedett az összeg. 2011-ben már 21 milliót fizet­tek ki neki. A Miniszterelnök­ség korábban azt mondta, nincs összefüggés a támogatá­sok és L. Simon képviselővé vá­lasztása között, szerintük a tá­mogatások aránya „2010-et kö­vetően sem változott”. sz. p. A postaügyi államtitkár is megy Németh Lászlóné sem nem lesz többé nemzeti pénzügyi szol­gáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár, ugyanis nyugdíjba vonul. Lázár nem mondta ki, de a postáért is felelős államtitkár távozásának vélhetően köze van a Spéder-ügyhöz. Azt a kancelláriaminiszter sem tudta megmondani, hogy Némethné posztját ki fogja majd betölteni, erre Orbán Viktor tesz majd javaslatot. Ugyanakkor Pesti Srácok úgy értesült, Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiáért felelős állam­titkára lesz Némethné utódja. Lázár elmondta: a Magyar Postá­nál csalás miatt folyik nyomozás három ügyben, de ezekben minden felelősséget vállal ő maga és Németh Lászlóné is. A mi­niszter jelezte Pintér Sándor belügyminiszternek: ha van olyan feljelentés, amit még nem követett vizsgálat, akkor azt tegyék meg. „Véletlenül sem szeretném, ha három-négy hónap múlva megszűnnének ezek a vizsgálatok" - közölte. Egyébként Némethné az utolsó olyan tisztviselők között volt, akik Simicska Lajos emberének számítottak. Ismert, amióta a vállalkozó és a kormányfő viszonya megromlott, sorra menesztették Simicska embereit a vezető tisztségekből. Némethné a Magyar Fejleszté­si Bank vezérhelyettesi posztjáról érkezett a második Orbán­­kormányba, nemzeti fejlesztési miniszter lett. Államtitkári posztját 2014-ben kapta meg. Ismert, Spéder Zoltán ellen az elmúlt hetekben sorozatos kor­mányzati támadás indult; a milliárdos vállalkozó ellen többek kö­zött az a „vád", hogy a Magyar Posta megvásárolta a Spéder ér­dekeltségébe tartozó FFHB Kereskedelmi Bank mintegy felét. Vél­hetően ezt a tranzakciót is vizsgálja a rendőrség, a posta pénz­­szállító cége Spédernek való eladása mellett.

Next