Népszava, 2016. augusztus (143. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-01 / 179. szám

Navracsics nemmel szavaz október 2-án Ha van tanulsága a Brexitnek, akkor az, hogy a nemzeti iden­titást nem szabad szembeállí­tani az európai identitással. Erről Navracsics Tibor beszélt szombaton Felsőtárkányban, az Ökopolisz Alapítvány nyári akadémiáján, ahol Magyaror­szág esetleges uniós kilépése is szóba került. Az EU-biztos a Brexit kapcsán arra figyelmez­tetett, Nagy-Britanniában két identitás jelent meg, az egyik szerint „ha valaki az európait választja, az megtagadja a nem­zeti identitását”. Az egyiket pe­dig ki lehetett játszani a másik ellen. Az Index tudósítása sze­rint Navracsics arról is beszélt, hogy „egy boldog veszprémi, boldog dunántúli, boldog ma­gyar és boldog európai lesz”. A brit népszavazásnál viszont azok győztek, akiknek sikerült elhitetniük, hogy ha valaki jó brit akar lenni, az nem lehet jó európai. A népszavazás meg­mutatta, hogy a nemzeti érzel­meket és az európai érzelmeket ki lehet játszani egymás ellen. Navracsics szerint felgyorsult az Európai Unió a mig­­ránsválság kezelésében, bár az áradat megfékezéséhez nincs eszköze, a helyzet kezelése ugyanis még a tagállamok ha­táskörébe tartozik. Az októberi népszavazás egy esetleges jövő­beni betelepítésről szól, mert ma Magyarországnak nem kö­telező bevándorlókat befogad­nia. A biztos azt állította, a kö­telező kvóta nem fog életbe lép­ni, annál is inkább, mert Ma­gyarország és Szlovákia bírósá­gon támadta meg, mások pedig nem sietnek azt végrehajtani. Mindenkit azzal nyugtatott, hogy lesz megoldás a migránsválságra. A külső hatá­rok megerősítése napirenden van, és a tagállamok arra ösz­tönzik Brüsszelt, hogy források biztosításával gyorsítsák a me­nekültügyi eljárásokat, és akik nem kapnak menekültstátuszt azokat minél gyorsabban jut­tassák haza. Annak, hogy Magyarország kilépjen az EU-ból, még a lehe­tősége is tragikus lenne - fogal­mazott Szél Bernadett, a pódi­umbeszélgetés másik résztve­vője. Az LMP társelnöke úgy vélte, ezekben az időkben en­nek a felvetése óriási felelőtlen­ség lenne. Navracsics erre úgy reagált: jó szívvel tudna szavaz­ni az Unióban maradásra, mindazonáltal nem tartja való­színűnek, hogy ez a kérdés „élesben” felmerül a magyar po­litikában. Kiderült, a biztos az október 2-i kvótareferendumon nemmel fog szavazni, mert nem rendkívüli, hogy ilyen erős jo­gosítványt adnak a választók a parlamentnek a kormány Euró­­pa-politikai mandátumának meghatározásához. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Navracsics Tibor Szél Bernadett főnök: népszava Kormányhírek ingyen Ingyenes hír a szöveges terüle­ten minden, amit a mi MTVA-s munkatársaink állítanak elő, nem ingyenes, amit a partner külföldi hírügynökségek anya­gait felhasználva készítünk el fordítás alapján - írta a közmé­dia sajtóosztálya miután arról érdeklődtünk, hogy miként döntik el, mi jelenik meg az in­gyenes és mi a fizetős MTI-ben. Ezen túlmenően nem ingyene­sek a speciális hírügynökségi anyagok, amelyek csak a szak­mai felhasználóknak járnak (háttér, összefoglaló, dokumen­tum, elemzés, embargós anyag, hajnali lapszemle, kronológia, portré). „Például, ha a varsói V4 eseményeiről a mi MTVA-s var­sói tudósítónk ad valamit, azt ingyen adjuk. Ha a lengyel hír­ügynökség, akkor azt nem ad­hatjuk ingyen”. A fotók ügyében elmondták, általában két, saját munkatársuk által készített fo­tót adnak ki ingyenesen, ezt úgy választják ki, hogy képesek legyenek „az adott esemény lé­nyegét általánosságban ábrá­zolni”. Egy eseményről átlago­san hat-nyolc kép megy ki - a két ingyenesen kívül a többi kép tehát nem ingyenes. Ez alól kivételt jelentenek az olyan át­lagon felüli érdeklődést generá­ló esetek, mint például a ma­gyar Forma-1-es futam, ott jó­val több képet adnak ingyen is. A külföldi hírügynökségi fotók kiadásában itt is ugyanaz a szabály, mint a szöveges ki­adásban - a hírügynökségektől (EPA, AP) átvett képek soha nem ingyenesek, mert a velük kötött szerződés alapján nem adhatnak ingyen tovább sem­mit. „Speciális eset, amikor va­lahol nem vagyunk ott, de utó­lag közölhető minőségű és szín­vonalú képeket kapunk a part­nerektől egy utólag hírértékű­nek bizonyuló eseményről.” Ez lehet akár kormányzati prog­ram is, Szijjártó Péter külföldi eseményeiről például többnyire így közölnek képet. „Ilyenkor mindig feltüntetjük a képszö­vegben a közreadó intézményt is, ezek a képek azonban nem hírügynökségi fotók - tehát ezeket is ingyen adjuk”. Mindez azért fontos, mert az új médiatörvényben óránkénti kötelező híradót rendeltek el a rádióknál, s a kisebb adók, amelyek nem engedhetik meg maguknak a fizetős ügynöksé­gi híreket, kénytelenek az in­gyenes - tehát az MTVA mun­katársai által előállított - hí­rekből dolgozni. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ Eltiltották az ételosztástól az Oltalom egyesületet a magyar-szerb határon Brüsszel és az ostobaság Illegálisan már senki nem juthat Magyarországra - állította a hét végén a mi­niszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György. A fideszes Vigh László Rédicsen bejelentette, „ha úgy alakul az élet", a magyar-osztrák és a magyar-román szakaszra is telepítenek vasfüggönyt - közbeszerzés nélkül. FAZEKAS ÁGNES M­ár nem jönnek illegális migránsok Magyaror­szágra - állította a köz­tévé szombat esti műsorában Bakondi György. A miniszterel­nök belbiztonsági főtanácsadó­ja szerint ez nem csupán a déli határon épült kerítésnek kö­szönhető, hanem az úgyneve­zett mélységi határellenőrzés­nek. Azokat a menekülteket ugyanis, akik esetleg átjutnak a műszaki záron, a határnál szolgálatot teljesítő rendőrök, katonák 8 kilométeres körzet­ben elfogják, és visszaszállítják a kerítéshez. Nem véletlen, hogy az idegenrendészeti központok­ban a férőhelyeknek már csak 41 százaléka foglalt, az őrzött és nyílt táborokban pedig a 60 százalék. A műszaki és a jogi határzár kitűnőre vizsgázott, akár a mélységi ellenőrzés­­ közük szinte naponta a kormánypárt politikusai, illetve a határvéde­lemben érintett vezetők, ennek ellenére a fideszes Vigh László Rédicsen bejelentette, „ha úgy alakul az élet”, a magyar-oszt­rák és a magyar-román sza­kaszra is telepítenek vasfüg­gönyt. A DK szerint a kormány körbekerítené a magyarokat. Vadai Ágnes, az ellenzéki párt alelnöke Vigh kijelentésére rea­gálva figyelmeztetett, a Fidesz a maga által gerjesztett félelmet kihasználva elzárná az utat Nyugat felé, és kerítéssel vá­lasztaná el Erdélyt Magyaror­szágtól. A „kormány mára telje­sen belefeledkezett a nemzeti paranoiába” - fogalmazott Va­dai. Azt állította, ha az osztrák és a román határszakaszon is kerítések épülnek, az egészen biztosan nem a bevándorlással összefüggésben történik. A Együtt szerint Vigh kijelentése a Jobbikkal és más pártokkal futott kerítésépítési demagógia­verseny része. Azt, hogy a műszaki zár mennyibe kerülne, nem lehet tudni, a kerítés ugyanis közbe­szerzés nélkül épül az ország körül. A Magyar Nemzet arról írt, megvan, ki fogja megtervez­ni a magyar-szerb határon lé­vő kerítés melletti úgynevezett manőverutat, a nyertest viszont a Belügyminisztérium nem haj­landó megnevezni. Ezen a sza­kaszon lesznek még átkelőhidak és elektromos hálózat, termé­szetesen közbeszerzés nélkül. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága ugyanis korábban hozzájárult ahhoz, hogy ezt kihagyják a folyamat­ból. Az biztos, hogy a testület Csökken a menekültek száma a déli határon 20 milliárd forint felhasználá­sát engedélyezte a BM-nek, részben a magyar-szerb határ­szakaszon lévő kerítés melletti manőverút és világítás kiépíté­sére, illetve arra az esetre, ha a magyar-román határon is mű­szaki zárat kell építeni. Ám, mert az összegről több alka­lommal, zárt ülésen döntöttek, így a részleteket sem ismerheti a közvélemény. Az indok min­dig az egész országban jelenleg is érvényben lévő tömeges be­vándorlás okozta válsághelyzet volt, amiről ma sem tudni, mi­ért kell fenntartani. Csökken a menekültek szá­ma, a múlt héten Orbán Viktor is közölte, a szerb-magyar ha­tárt légmentesen lezárták, és a törvények sem teszik lehetővé, hogy valaki illegálisan tartóz­kodjon az országban, ennek el­lenére a fideszesek tovább her­gelnek a menekültek ellen. A kvótareferendumra készülve szombaton Tuzson Bence rioga­tott azzal, hogy Brüsszel egy városnyi migránst telepítene Magyarországra, növelve ezzel a terrorizmus és a bűnözés kockázatát. A kormányzati kommunikációért felelős állam­titkár szerint a magyar embe­reknek kell az EU bürokratáit megállítaniuk. A kormány ezért is tartja fon­tosnak, hogy az októberi nép­szavazáson minden magyar el­mondja a véleményét, és ezért kéri azt, hogy utasítsák el a kö­telező betelepítést. Utóbbi a biz­tonsági kockázatok mellett az­zal a veszéllyel is jár, hogy hos­­­szú távon megváltoztatják a nemzetek kultúráját, hagyomá­nyait. Az erről szóló magyar népszavazás tehát olyan alap­vető kérdés, amely 50-200 évre meghatározhatja Magyarország jövőjét - figyelmeztetett az ál­lamtitkár. Megismételte, a ma­gyar kormány elfogadhatatlan­nak és az uniós jogokkal is el­lentétesnek tartja, hogy Brüs­­­szel bevándorlónként 78 millió forintos büntetést szabna ki a kényszerbetelepítést megtagadó tagállamokra. Jean-Claude Juncker az em­berektől félti a demokráciát. Er­ről Szijjártó Péter beszélt a hét végén annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság elnöke az osztrák Kurier című napilap­nak úgy nyilatkozott: veszélyt jelent a jogbiztonságra, ha mos­tantól a Tanács és az Európai Parlament összes határozatáról népszavazásokat szerveznek. Kijelentette azt is, hogy a bete­lepítési kvótarendszer a szoli­daritás elvén alapul. A külügy­miniszter szerint a kötelező be­telepítési kvóta az „ostobaság elvén alapul”, és a magyar em­bereknek joguk van véleményt mondani sorsfordító kérdések­ben. Különösen akkor, amikor a már itt lévő vagy most érkező, de „beilleszkedni képtelen be­vándorlók terrortámadásai és gyilkosságai” szinte mindenna­possá váltak Európában. Eközben megtiltották az Ol­talom Karitatív Egyesületnek, hogy a röszkei határnál, a szerb oldalon várakozóknak ennivalót adjon. A szervezet ön­kéntesei két hónapja osztottak meleg ételt is a menedékkérők­nek, emellett vizet és higiénés felszerelést is biztosítottak szá­mukra. A tranzitzónánál ugyanis egyetlen csap és egy slag áll a több száz menekült rendelkezésére, és az ott kiala­kult állapotok ellen több nem­zetközi szervezetet, közöttük az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága is tiltakozott. A határ szerb oldalán sokszor hetekig várakozik a feltorlódott több száz ember, a röszkei tranzitzó­nába ugyanis naponta csak 30 embert engednek be. Állítólag a szerbek kérték a magyar hatóságoktól, hogy amíg Horgasnál éhségsztráj­kolnak a migránsok, ne enged­jenek ételt osztani. Iványi Éva, az Oltalom aktivistája a Dél­magyarnak arról beszélt, a ha­tóságok szerint megtörténhet, hogy az ételt osztók szerb föld­re lépnek, és ezzel határsértést követnek el. Azt javasolták, az ügyben a bevándorlási hivatal­lal egyeztessenek. A senki föld­jén most állítólag csak az ENSZ emberei dolgozhatnak. A bevándorlás és a terrorizmus a fő kihívás Az európaiak a bevándorlást és a terrorizmust tartják a két legnagyobb kihívásnak, amelyekkel az EU-nak szembe kell néznie. A tavaszi Euroba­­rométer szerint az Európai Bizottság politikai prioritásait támogatják az emberek. A felmérés az idén május 21. és 31. között 34 országban ké­szült, a 28 uniós tagállam polgárai mellett 5 tag­jelölt ország, valamint a ciprusi török közösség tagjait kérdezték, a jelentés pedig 31 946 válasz alapján készült. Az előző, tavaly ősszel végzett felméréshez hasonlóan a megkérdezettek to­vábbra is a bevándorlást tekintik a legfontosabb kihívásnak. Erről a 48 százalék beszélt. A 39 szá­zalék szerint a terrorizmus a legnagyobb kihívás, ezt 39 százalék állítja, 14 százalékkal több, mint tavaly. A magyarok - vélhetően a kormány pro­pagandája miatt - más európai országok polgá­rainál jobban tartanak a bevándorlástól, a meg­kérdezettek 67 százaléka gondolja, hogy ez a legfontosabb ügy, amivel az Uniónak foglalkoz­nia kell, a terrorizmust pedig a 47 százalék tartja kiemelten fontosnak. Az uniós polgárok 33 szá­zaléka aggódik a munkanélküliség miatt, Ma­gyarországon 29 százalék. A többi tagállamhoz képest viszont nálunk 36 százalék úgy érzi, az egészségüggyel, a szociális gondokkal kell az or­szágnak foglalkoznia, míg más országokban csu­pán 16 százalék. Tisztálkodás Röszkén fotó:mti/balogh Zoltán

Next