Népszava, 2016. augusztus (143. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
Navracsics nemmel szavaz október 2-án Ha van tanulsága a Brexitnek, akkor az, hogy a nemzeti identitást nem szabad szembeállítani az európai identitással. Erről Navracsics Tibor beszélt szombaton Felsőtárkányban, az Ökopolisz Alapítvány nyári akadémiáján, ahol Magyarország esetleges uniós kilépése is szóba került. Az EU-biztos a Brexit kapcsán arra figyelmeztetett, Nagy-Britanniában két identitás jelent meg, az egyik szerint „ha valaki az európait választja, az megtagadja a nemzeti identitását”. Az egyiket pedig ki lehetett játszani a másik ellen. Az Index tudósítása szerint Navracsics arról is beszélt, hogy „egy boldog veszprémi, boldog dunántúli, boldog magyar és boldog európai lesz”. A brit népszavazásnál viszont azok győztek, akiknek sikerült elhitetniük, hogy ha valaki jó brit akar lenni, az nem lehet jó európai. A népszavazás megmutatta, hogy a nemzeti érzelmeket és az európai érzelmeket ki lehet játszani egymás ellen. Navracsics szerint felgyorsult az Európai Unió a migránsválság kezelésében, bár az áradat megfékezéséhez nincs eszköze, a helyzet kezelése ugyanis még a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az októberi népszavazás egy esetleges jövőbeni betelepítésről szól, mert ma Magyarországnak nem kötelező bevándorlókat befogadnia. A biztos azt állította, a kötelező kvóta nem fog életbe lépni, annál is inkább, mert Magyarország és Szlovákia bíróságon támadta meg, mások pedig nem sietnek azt végrehajtani. Mindenkit azzal nyugtatott, hogy lesz megoldás a migránsválságra. A külső határok megerősítése napirenden van, és a tagállamok arra ösztönzik Brüsszelt, hogy források biztosításával gyorsítsák a menekültügyi eljárásokat, és akik nem kapnak menekültstátuszt azokat minél gyorsabban juttassák haza. Annak, hogy Magyarország kilépjen az EU-ból, még a lehetősége is tragikus lenne - fogalmazott Szél Bernadett, a pódiumbeszélgetés másik résztvevője. Az LMP társelnöke úgy vélte, ezekben az időkben ennek a felvetése óriási felelőtlenség lenne. Navracsics erre úgy reagált: jó szívvel tudna szavazni az Unióban maradásra, mindazonáltal nem tartja valószínűnek, hogy ez a kérdés „élesben” felmerül a magyar politikában. Kiderült, a biztos az október 2-i kvótareferendumon nemmel fog szavazni, mert nem rendkívüli, hogy ilyen erős jogosítványt adnak a választók a parlamentnek a kormány Európa-politikai mandátumának meghatározásához. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Navracsics Tibor Szél Bernadett főnök: népszava Kormányhírek ingyen Ingyenes hír a szöveges területen minden, amit a mi MTVA-s munkatársaink állítanak elő, nem ingyenes, amit a partner külföldi hírügynökségek anyagait felhasználva készítünk el fordítás alapján - írta a közmédia sajtóosztálya miután arról érdeklődtünk, hogy miként döntik el, mi jelenik meg az ingyenes és mi a fizetős MTI-ben. Ezen túlmenően nem ingyenesek a speciális hírügynökségi anyagok, amelyek csak a szakmai felhasználóknak járnak (háttér, összefoglaló, dokumentum, elemzés, embargós anyag, hajnali lapszemle, kronológia, portré). „Például, ha a varsói V4 eseményeiről a mi MTVA-s varsói tudósítónk ad valamit, azt ingyen adjuk. Ha a lengyel hírügynökség, akkor azt nem adhatjuk ingyen”. A fotók ügyében elmondták, általában két, saját munkatársuk által készített fotót adnak ki ingyenesen, ezt úgy választják ki, hogy képesek legyenek „az adott esemény lényegét általánosságban ábrázolni”. Egy eseményről átlagosan hat-nyolc kép megy ki - a két ingyenesen kívül a többi kép tehát nem ingyenes. Ez alól kivételt jelentenek az olyan átlagon felüli érdeklődést generáló esetek, mint például a magyar Forma-1-es futam, ott jóval több képet adnak ingyen is. A külföldi hírügynökségi fotók kiadásában itt is ugyanaz a szabály, mint a szöveges kiadásban - a hírügynökségektől (EPA, AP) átvett képek soha nem ingyenesek, mert a velük kötött szerződés alapján nem adhatnak ingyen tovább semmit. „Speciális eset, amikor valahol nem vagyunk ott, de utólag közölhető minőségű és színvonalú képeket kapunk a partnerektől egy utólag hírértékűnek bizonyuló eseményről.” Ez lehet akár kormányzati program is, Szijjártó Péter külföldi eseményeiről például többnyire így közölnek képet. „Ilyenkor mindig feltüntetjük a képszövegben a közreadó intézményt is, ezek a képek azonban nem hírügynökségi fotók - tehát ezeket is ingyen adjuk”. Mindez azért fontos, mert az új médiatörvényben óránkénti kötelező híradót rendeltek el a rádióknál, s a kisebb adók, amelyek nem engedhetik meg maguknak a fizetős ügynökségi híreket, kénytelenek az ingyenes - tehát az MTVA munkatársai által előállított - hírekből dolgozni. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ Eltiltották az ételosztástól az Oltalom egyesületet a magyar-szerb határon Brüsszel és az ostobaság Illegálisan már senki nem juthat Magyarországra - állította a hét végén a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György. A fideszes Vigh László Rédicsen bejelentette, „ha úgy alakul az élet", a magyar-osztrák és a magyar-román szakaszra is telepítenek vasfüggönyt - közbeszerzés nélkül. FAZEKAS ÁGNES Már nem jönnek illegális migránsok Magyarországra - állította a köztévé szombat esti műsorában Bakondi György. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint ez nem csupán a déli határon épült kerítésnek köszönhető, hanem az úgynevezett mélységi határellenőrzésnek. Azokat a menekülteket ugyanis, akik esetleg átjutnak a műszaki záron, a határnál szolgálatot teljesítő rendőrök, katonák 8 kilométeres körzetben elfogják, és visszaszállítják a kerítéshez. Nem véletlen, hogy az idegenrendészeti központokban a férőhelyeknek már csak 41 százaléka foglalt, az őrzött és nyílt táborokban pedig a 60 százalék. A műszaki és a jogi határzár kitűnőre vizsgázott, akár a mélységi ellenőrzés közük szinte naponta a kormánypárt politikusai, illetve a határvédelemben érintett vezetők, ennek ellenére a fideszes Vigh László Rédicsen bejelentette, „ha úgy alakul az élet”, a magyar-osztrák és a magyar-román szakaszra is telepítenek vasfüggönyt. A DK szerint a kormány körbekerítené a magyarokat. Vadai Ágnes, az ellenzéki párt alelnöke Vigh kijelentésére reagálva figyelmeztetett, a Fidesz a maga által gerjesztett félelmet kihasználva elzárná az utat Nyugat felé, és kerítéssel választaná el Erdélyt Magyarországtól. A „kormány mára teljesen belefeledkezett a nemzeti paranoiába” - fogalmazott Vadai. Azt állította, ha az osztrák és a román határszakaszon is kerítések épülnek, az egészen biztosan nem a bevándorlással összefüggésben történik. A Együtt szerint Vigh kijelentése a Jobbikkal és más pártokkal futott kerítésépítési demagógiaverseny része. Azt, hogy a műszaki zár mennyibe kerülne, nem lehet tudni, a kerítés ugyanis közbeszerzés nélkül épül az ország körül. A Magyar Nemzet arról írt, megvan, ki fogja megtervezni a magyar-szerb határon lévő kerítés melletti úgynevezett manőverutat, a nyertest viszont a Belügyminisztérium nem hajlandó megnevezni. Ezen a szakaszon lesznek még átkelőhidak és elektromos hálózat, természetesen közbeszerzés nélkül. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága ugyanis korábban hozzájárult ahhoz, hogy ezt kihagyják a folyamatból. Az biztos, hogy a testület Csökken a menekültek száma a déli határon 20 milliárd forint felhasználását engedélyezte a BM-nek, részben a magyar-szerb határszakaszon lévő kerítés melletti manőverút és világítás kiépítésére, illetve arra az esetre, ha a magyar-román határon is műszaki zárat kell építeni. Ám, mert az összegről több alkalommal, zárt ülésen döntöttek, így a részleteket sem ismerheti a közvélemény. Az indok mindig az egész országban jelenleg is érvényben lévő tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet volt, amiről ma sem tudni, miért kell fenntartani. Csökken a menekültek száma, a múlt héten Orbán Viktor is közölte, a szerb-magyar határt légmentesen lezárták, és a törvények sem teszik lehetővé, hogy valaki illegálisan tartózkodjon az országban, ennek ellenére a fideszesek tovább hergelnek a menekültek ellen. A kvótareferendumra készülve szombaton Tuzson Bence riogatott azzal, hogy Brüsszel egy városnyi migránst telepítene Magyarországra, növelve ezzel a terrorizmus és a bűnözés kockázatát. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint a magyar embereknek kell az EU bürokratáit megállítaniuk. A kormány ezért is tartja fontosnak, hogy az októberi népszavazáson minden magyar elmondja a véleményét, és ezért kéri azt, hogy utasítsák el a kötelező betelepítést. Utóbbi a biztonsági kockázatok mellett azzal a veszéllyel is jár, hogy hosszú távon megváltoztatják a nemzetek kultúráját, hagyományait. Az erről szóló magyar népszavazás tehát olyan alapvető kérdés, amely 50-200 évre meghatározhatja Magyarország jövőjét - figyelmeztetett az államtitkár. Megismételte, a magyar kormány elfogadhatatlannak és az uniós jogokkal is ellentétesnek tartja, hogy Brüsszel bevándorlónként 78 millió forintos büntetést szabna ki a kényszerbetelepítést megtagadó tagállamokra. Jean-Claude Juncker az emberektől félti a demokráciát. Erről Szijjártó Péter beszélt a hét végén annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság elnöke az osztrák Kurier című napilapnak úgy nyilatkozott: veszélyt jelent a jogbiztonságra, ha mostantól a Tanács és az Európai Parlament összes határozatáról népszavazásokat szerveznek. Kijelentette azt is, hogy a betelepítési kvótarendszer a szolidaritás elvén alapul. A külügyminiszter szerint a kötelező betelepítési kvóta az „ostobaság elvén alapul”, és a magyar embereknek joguk van véleményt mondani sorsfordító kérdésekben. Különösen akkor, amikor a már itt lévő vagy most érkező, de „beilleszkedni képtelen bevándorlók terrortámadásai és gyilkosságai” szinte mindennapossá váltak Európában. Eközben megtiltották az Oltalom Karitatív Egyesületnek, hogy a röszkei határnál, a szerb oldalon várakozóknak ennivalót adjon. A szervezet önkéntesei két hónapja osztottak meleg ételt is a menedékkérőknek, emellett vizet és higiénés felszerelést is biztosítottak számukra. A tranzitzónánál ugyanis egyetlen csap és egy slag áll a több száz menekült rendelkezésére, és az ott kialakult állapotok ellen több nemzetközi szervezetet, közöttük az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is tiltakozott. A határ szerb oldalán sokszor hetekig várakozik a feltorlódott több száz ember, a röszkei tranzitzónába ugyanis naponta csak 30 embert engednek be. Állítólag a szerbek kérték a magyar hatóságoktól, hogy amíg Horgasnál éhségsztrájkolnak a migránsok, ne engedjenek ételt osztani. Iványi Éva, az Oltalom aktivistája a Délmagyarnak arról beszélt, a hatóságok szerint megtörténhet, hogy az ételt osztók szerb földre lépnek, és ezzel határsértést követnek el. Azt javasolták, az ügyben a bevándorlási hivatallal egyeztessenek. A senki földjén most állítólag csak az ENSZ emberei dolgozhatnak. A bevándorlás és a terrorizmus a fő kihívás Az európaiak a bevándorlást és a terrorizmust tartják a két legnagyobb kihívásnak, amelyekkel az EU-nak szembe kell néznie. A tavaszi Eurobarométer szerint az Európai Bizottság politikai prioritásait támogatják az emberek. A felmérés az idén május 21. és 31. között 34 országban készült, a 28 uniós tagállam polgárai mellett 5 tagjelölt ország, valamint a ciprusi török közösség tagjait kérdezték, a jelentés pedig 31 946 válasz alapján készült. Az előző, tavaly ősszel végzett felméréshez hasonlóan a megkérdezettek továbbra is a bevándorlást tekintik a legfontosabb kihívásnak. Erről a 48 százalék beszélt. A 39 százalék szerint a terrorizmus a legnagyobb kihívás, ezt 39 százalék állítja, 14 százalékkal több, mint tavaly. A magyarok - vélhetően a kormány propagandája miatt - más európai országok polgárainál jobban tartanak a bevándorlástól, a megkérdezettek 67 százaléka gondolja, hogy ez a legfontosabb ügy, amivel az Uniónak foglalkoznia kell, a terrorizmust pedig a 47 százalék tartja kiemelten fontosnak. Az uniós polgárok 33 százaléka aggódik a munkanélküliség miatt, Magyarországon 29 százalék. A többi tagállamhoz képest viszont nálunk 36 százalék úgy érzi, az egészségüggyel, a szociális gondokkal kell az országnak foglalkoznia, míg más országokban csupán 16 százalék. Tisztálkodás Röszkén fotó:mti/balogh Zoltán