Népszava, 2016. szeptember (143. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-01 / 205. szám

Trencsényi díja a parlament lépcsőjén Trencsényi László egyetemi ta­nár, iskolakutató, a Magyar Pe­dagógia Társaság volt elnöke kedd este a Szabadság téren az Eleven Emlékmű csoport be­szélgetéssorozatán vett részt, ahol a hatalommal való kolla­­borációról beszélgetett Knausz Imre pedagógiakutatóval - írta a Propeller. A találkozó után a megjelentek átsétáltak a Parla­menthez, ahol Trencsényi a lép­csőre vetette lovagkeresztjét, amit még 2009-ben - az ELTE docenseként - vehetett át. Tren­csényi az akció előtt az egybe­gyűltek előtt röviden elmondta, miért döntött így: „A kereszt, amelyik a kegyelem és az áldo­zathozatal jelképe, Áder, Orbán és Bayer Zsolt szájából a meg­torlás és a kegyetlenség heróde­­si jelképévé vált.” A kutató az épületre kira­gasztotta nyilatkozatát, amely­ben részletesebben megindokol­ta, miért csatlakozott azokhoz, akik Bayer Zsolt kitüntetése el­leni tiltakozásképp visszaadták érdemrendjeiket: „A gesztussal kívánok tiltakozni azon kor­mányzati üzenet ellen, amely a ’nemzet fejlődésének érdekében’ végzett tevékenységként ismeri el annak az újságírónak műkö­dését, aki szavaival és gondola­taival hatékony és szerves ré­szese annak a szellemi kútmér­­gezésnek, mely újabb és újabb gyűlöletkampánnyal uszít kü­lönböző értékes és érdemes em­beri közösségek, csoportok el­len.” Trencsényi mellett az eddigi százhoz újabbak csatlakoztak: Novák József baptista lelki­­pásztor, Elbert Márta filmren­dező, Jávor István fotós, a Fe­kete Doboz egyik alapítója, L. Ritoók Nóra, az Igazgyöngy Ala­pítvány igazgatója, Szilágyi Sándor fotóművészeti író, Zi­­lahy Péter, az MTA elnöki tit­kárságának vezetője. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2016. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK A baloldal emlékezőhelyévé vált a budapesti Szent István park Fejtő és Andrassew emlékezete A­zzal vagyunk méltó utód­jai Fejtő Ferencnek és Andrassew Ivánnak, ha a mozgót, az élőt őrizzük meg és idézzük emléknek - mondta Hiller István tegnap este a fő­városi Szent István parkban, Fejtő Ferenc szobránál. Az MSZP választmányi elnöke azokhoz szólt így, akik közösen emlékeztek a Népszava tiszte­letbeli főszerkesztőjére születé­sének 107. évfordulóján. Az idei koszorúzáson egyúttal az ös­­­szegyűltek felavatták a „Pa­­padot”, az Andrassew Iván em­léktáblájával ellátott padot is. Az MSZP választmányának el­nöke úgy fogalmazott, amikor egy szoborra gondol, vagy ami­kor egy padra, egyik esetben sem merev tárgyak, hanem élő személyek és élő emlékek jut­nak eszébe. Fel is idézett néhá­nyat a Fertőhöz és Andrassew­­hez fűződő élményeiből, ponto­sabban arról, ahogyan ő szeret emlékezni a Népszava két nagy tiszteletben álló munkatár­sára. Miután Fejtő és Andrassew személyisége összeköti ezt a parkot, a baloldal emlékezőhe­lyévé vált - fogalmazott Németh Péter, a Népszava főszerkesztő­je, rámutatva arra, valamennyi demokratikus ellenzéki párt képviseltette magát az esemé­nyen. Ott volt a szocialista ve­zérkar jó része: Tóth Bertalan frakcióvezető, továbbá az MSZP elnökségének tagjai, így példá­ul Heringes Anita és Molnár Zsolt, de mások mellett részt vett a koszorúzáson Tóth Jó­zsef XIII. kerületi polgármester és Horváth Csaba fővárosi kép­viselő is. A szocialistákon túl megjelent Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért zuglói polgármestere, valamint Juhász Péter, az Együtt alelnö­­ke, belvárosi képviselője, aho­gyan számos, baloldali értelmi­ségi is, így Ungvári Tamás író, Mécs Imre ’56-os elítélt, Far­­kasházy Tivadar humorista, Heller Ágnes filozófus és sokan mások. Hillert megelőzve fölszólalt Kocsis András Sándor, a Festő­szobor alkotója is, aki elsősor­ban tiszteletbeli főszerkesztőnk személyiségéről próbálta „fel­­lebbenteni” a fátylat párizsi emlékeivel. Iványi Gábor lel­kész pedig Andrassew Ivánra emlékezett. A Magyar Evangé­liumi Testvérközösség vezető lelkésze, miután Iván egy, Fer­­tőről szóló írását idézte, arról beszélt: mindketten egyaránt ott vannak azon nagy magya­rok között, akikhez igazodha­tunk az idők végezetéig. Mint fogalmazott: „jól van úgy, hogy Andrassew Iván ott van min­den tekintetben, ahol Fejtő Fe­renc is”. A Népszava örökös publicisztikai rovatvezetője szá­mára a padot a Független Ma­gyar Médiáért Egyesület kezde­ményezte, amelynek képviselő­je, Kaczvinszky Barbara az ese­ményen arról beszélt, a szeretet padjának szánják az Ivánnak állított mementót. Iván fia, Andrassew Dávid csupán an­­­nyit mondott, az édesapja „tuti­ra nagyon menőnek” érezné, hogy saját padja lehet, hiszen másokról csak utcát neveznek el. B. I.M. Hiller István, Kocsis András Sándor és Iványi Gábor mondott beszédet a rendezvényen főtök:tóth gergő Nem jött be Lázár ígérete, elérhetetlen a miniszterelnöki biztos Már egy hete keressük Farkas Flóriánt Hiába Lázár János múlt csütörtöki ígérete, Farkas Flórián továbbra is elérhetetlen. Egy hét és rengeteg megválaszolatlan kérdés után addig sikerült eljutnunk, hogy a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője elismerte: nem tud jobb ötletet adni, mint a kancelláriaminiszter. Nem adjuk fel, továbbra is keressük a miniszterelnöki biztost. ZOLTAI ÁKOS Lázár János miniszter úr taná­csához én nem tudok semmi újat vagy jobbat hozzátenni - közölte lapunkkal a Miniszter­­elnöki Sajtóiroda vezetője. A Népszava Havasi Bertalantól kapott választ először, mióta megfogadtuk a kancelláriami­niszter múlt csütörtöki biztatá­sát Farkas Flóriánnal kapcso­latban. Lázár ugyanis múlt he­ti kormány­infóján azt mondta az újságíróknak: keressék nyu­godtan a miniszterelnöki biz­tost a hivatalában, vagy a rövi­desen kezdődő parlamenti ülés­szakon. A miniszterelnök szol­noki jóbarátját már próbáltuk elérni hivatalában a humántár­cánál, de választ azóta sem kaptunk. Nem csak az Emberi Erőforrások Minisztériumának küldtük el már szokásosnak mondható, Farkas válaszait igénylő kérdéseinket, hanem megkérdeztük a Fidesz-frakci­­ót és a Miniszterelnökséget is. Egyik helyen sem jött be Lázár múlt heti ígérete, Farkas to­vábbra is elérhetetlen. Pedig az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egykori elnökének igen­csak „balhés” ügyei voltak az elmúlt időszakban, amelyek kö­zül egyetlenegyet sem kommen­tált, pedig lenne mit monda­nia. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi van azzal az 1,6 milli­árd forinttal, amit Farkas el­nöksége alatt tüntetett el a ro­ma önkormányzat a botrányos Híd a munka világába nevű programon keresztül. Az Emmi már régóta követeli a pénzt, de hogy miből és mikor fogja elő­teremteni a súlyos milliárdokat az ORÖ, arról egyelőre nincs információ. Farkas egyébként nem lehet büszke az ORÖ­ el­­nökségére (sem), hiszen a szer­vezet az utóbbi két évben bot­rányt botrányra halmozott. Rá­adásul hiába nem elnök már a fideszes országgyűlési képvise­lő, sokak szerint a mai napig hatalmas befolyása van a roma parlament munkájára. Ezt bi­zonyítja az a hangfelvétel is, amit a RomNet hozott nyilvá­nosságra. „Tudjátok nagyon jól, hogy a képviselők eleve az ön­­kormányzatból nem is finanszí­rozhatók, mert ezt a törvény sem engedi. Innentől kezdve egyedül az intézményhálózat volt, van és lesz, aki benneteket fog tudni foglalkoztatni törvé­nyesen, biztonsággal” - jelen­tette ki a Farkas elnöksége ide­jén gazdasági vezetőként dolgo­zó Bence Gáborné arra utalva, hogy az intézményhálózaton keresztül szerveznék ki az álla­mi támogatást a volt vezető, je­lenlegi miniszterelnöki biztos híveihez. Nem csak az ORÖ miatt le­hettek álmatlan éjszakái az el­ső számú roma politikusnak. Miután évek óta találgatta a sajtó, hogy van-e érettségije, a Magyar Nemzet megtudta: Or­bán Viktor megbízottja a Buda­kalász Gimnázium esti tagoza­tán végzett 2001-ben - leg­alábbis állítása szerint. Farkas Flóriánnak február 22-én küld­tek közérdekű adatigénylést, ebben arról érdeklődtek, hogy alap- és középfokú tanulmá­nyait hol folytatta. A politikus csak utóbbit árulta el, azt is ké­séssel, ám még épp azelőtt, hogy polgári peres eljárásban kényszerítették volna ki az ada­tokat. Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza­badság Hatóság elnöke is állás­­foglalást adott ki. Péterfalvi At­tila a RomNettel közölte, hogy az országgyűlési képviselők alap- és középfokú végzettségé­nek ténye, helye és ideje közér­dekből nyilvános adatnak mi­nősül. Az Index az Oktatási Hi­vatalt (OH) is kérdezte Farkas érettségijéről. Mint írták, a Köz­nevelés Információs Rendszere (KIR) részeként működik az úgynevezett „Központi érettsé­gi bizonyítvány, tanúsítvány és törzslapkivonat nyilvántartás”, amelyben mindenki ott van, aki 1998 után érettségizett. Az OH hivatalos válasza szerint ebben a nyilvántartásban „az érintett érettségi bizonyítványára vo­natkozó adat nem szerepel”. Nemrég a Nemzet tárta fel azt is, hogy a képviselő félrevezette az Országgyűlést, ugyanis élet­rajzában azt állította, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett, ám kiderült, hogy ez nem igaz, s a politikus arra sem emlékezett, hova járt. Később kijavította önéletrajzát, amiben már az állt, az ELTE Társadalomtudományi Karán végzett. Farkas tanulmányaival két évtizede nincs tisztában a ma­gyar közvélemény. Életrajzából nem, csak a sajtó által feltárt adatokból tudjuk, hogy az 1957 szeptemberében született Far­kas az általános iskola első hat osztályát Tiszaroffon végezte, aztán a megyeszékhelyre, Szol­nokra költözött. Mint azt a 168 Óra portréjában néhány hónap­ja megírta, a 7. és 8. osztályt már felnőttként, a dolgozók is­kolájában fejezte be. A Magyar Narancs 1998-ban, ügyészségi és bírósági források alapján írt arról, hogy Farkast 1975 és 1982 között háromszor is jog­erősen felfüggesztett és végre­hajtandó szabadságvesztésre ítélték, és több olyan informáci­ót is kapott a RomNet, hogy az alap végzettségét, huszonéve­sen, éppen ebben az időszak­ban szerezte meg. Ennek a „szóbeszédnek” a portál nem adott alapot: érettségitalálkozót szervezett az érintettnek. Far­kas nem vett részt az „ünnep­ségen”, így azóta sem derült ki, pontosan hol végezte az iskolá­it. • Hol van az 1,6 milliárd? • Még mindig Farkashoz kötődik az Országos Roma Önkormányzat • Hol érettségizett a roma politikus? Hová tűnt? FOTÓ: NÉPSZAVA

Next