Népszava, 2016. szeptember (143. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-16 / 218. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2016. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK Dietetikusokra és gyógytornászokra lenne a legnagyobb szükség Felmérés után egyeztetnének Szakmai konzultációt kezd az egészségügyért felelős államtitkárság a Magyar Orvosi Kamarával. A téma a megújuló törzskartonrendszer lesz. Közben bemutatták az alapellátás-fejlesztési modellprogram keretében végzett felmérés első eredményeit is, Ónodi-Szűcs Zoltán építene a számukra. A következő hetekben az egészségügyért felelős államtitkárság konzultációt kezd a Magyar Orvosi Kamarával a megújuló törzskartonrendszerről és annak tartalmáról -jelentette ki Ónodi-Szűcs Zoltán. Az egészségügyért felelős államtitkár a tárgyalásokat januárig le szeretné zárni, és ha megállapodnak, az képet ad az emberek egészségéről. Az államtitkár az alapellátás-fejlesztési modellprogram keretében végzett felmérés első eredményeit ismertető sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a program elemeit szeretnék majd beépíteni, felhasználni. Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet alapellátási igazgatóságának igazgatója szerint a január-májusban készült felmérés célja az volt, hogy pontos képet kapjanak a háziorvosi praxisok munkaerő-, eszköz- és infrastruktúra-ellátottságáról, továbbá a praxisok közötti együttműködési hajlandóságról, illetve, hogy van-e nyitottság az orvosoknál a törzskarton megújítására. A kérdőívet csaknem ötezer háziorvos (82,3 százalék) töltötte ki. A fővárosi válaszadók majdnem 68 százaléka pluszfinanszírozással vállalná, hogy a praxisa részt vesz a lakosság egészségi állapotának felmérésében, míg 38 százalékuk ezt pluszpénz nélkül is elvégezné. Az arányok tekintetében a megyeszékhelyen többen vannak azok (82,5 százalék), akik csak pluszfinanszírozással vállalnák az egészségi állapot felmérését. A prevencióval kapcsolatos életmódtanácsadásban való részvételre adott válaszok itt is hasonló arányokat mutatnak, míg a fővárosban pluszfinanszírozással 40,6 százalék, addig a megyeszékhelyen pluszjuttatással 69,9 százalék vállalná ezt a feladatot. A szakvizsgák számát tekintve kiderült, hogy a válaszadók 36 százalékának két szakvizsgája van, 13 százalékuknak három. Ezen szakvizsgák a belgyógyász, a foglalkozás-egészségügy, aneszteziológia, pulmonológia és sebészet szakmákból tevődnek össze. Arra, hogy a praxisban milyen szakterület szakembereire lenne szükség, a dietetikust (válaszadók 63,1 százaléka) és a gyógytornászt (68,4 százalék) jelölték meg. Az adminisztrátor fontosságát 34,8 százalék jelölte fontosnak, de a válaszadók 23 százaléka szívesen látna egészség-tanácsadó szakembert is. Vayer emlékeztetett, a praxishoz tartozó betegekről eddig is kellett törzskartont vezetnie a háziorvosnak, ez nem új. A két-három év alatt kapott adatokból a népegészségügyi programok is célzottabbak lehetnek - tette hozzá. Ónodi- Szűcs mindenképpen olyan új törzskartonrendszert szeretne, amely alkalmas arra, hogy a lakosság állapotáról képet adjon, de nem ró akkora terhet egy-egy orvosra, hogy az gátolja a napi betegellátást. Az államtitkár szerint, ha a kamarával meg tudnak állapodni egy megfelelő törzskartontartalomban, akkor annak vezetése, kitöltése kötelező lesz a háziorvosra nézve. Ugyanakkor - folytatta - a jelenlegi indikátorrendszerre jutó forrás mértéke nem elegendő ahhoz, hogy ösztönözze a háziorvosokat. Arról, hogy mennyi pénzre lenne szükség, nem esett szó. Papp Magor, az alapellátásfejlesztési modellprogram vezetője megnyugtatott mindenkit: az egészségállapot-felmérésben egyszerű vizsgálatokra kell gondolni, mint például vércukor-, vérzsírszint, vérnyomás- és testsúlymérés, illetve az esetleges rizikófaktorok kiszűrése. A törzskartonban valószínűleg rákérdeznek majd a szociális helyzetre, az iskolai végzettségre, de nem kérdeznek többet, mint amit most is megkérdez vagy tud a háziorvos. A betegtől nyert, egészségre vonatkozó adatok továbbra is személyes adatnak minősülnek majd, azok további feldolgozása, összegzése csak úgy történhet meg, hogy azok nem sértik az alapvető jogokat. A beteg azonban megtagadhatja a válaszadást. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Adatfelvétel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS Legfontosabb „csatatér” lesz az egészségügy Az egészségügy lesz a legfontosabb „csatatere" a következő másfél évnek, mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára a Balatonfüreden megtartott, a járóbeteg-szakellátásban dolgozók pénteken záruló háromnapos konferenciáján. Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, hogy az ellátásszervezés kizárólag területi alapon történhet, a szakmai vita ezzel kapcsolatban esetleg arról folyhat, hogy pontosan mekkorák legyenek ezek a területek. A államtitkár szerint a kancelláriarendszer bevezetése nem fog csúszni, a jövő héten döntenek róla. A miniszterelnökséget vezető miniszter viszont a legutóbbi Kormányinfón lebegtette a rendszer bevezetésének időpontját. Lázár János is területi alapon tudja elképzelni a kancelláriákat, akár megyei szinten is. Kiss Zsolt a várólisták kapcsán megjegyezte: van olyan intézmény, amely még mindig nem jelenti a befogadási listát, noha annak vezetését és jelentését a törvény előírja. Enélkül nehéz lesz bevezetni az online naprakész nyilvántartást 2017-től - tette hozzá az OEP főigazgatóhelyettese. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint az egészségügyi munkaerőválság nehezén még nem vagyunk túl. Balogh Zoltán elmondta, 3-4 év múlva fog tetőzni a munkaerőhiány. Lehoczky Péter az alapellátás megerősítését a háziorvosok kompetenciájának növelésével képzeli el. A Medicina 2000 elnöke elmondta, csökkenteni kell a szakorvosi véleményhez kötött gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök arányát, és azokat a beutalási lehetőségeket, amelyek jelenleg csak szakorvoson keresztül érhetők el. Pénzt kapnak a védőnők A vonatkozó jogszabálymódosítás révén a szolgáltatók kötelesek kifizetni az idei évre járó kétmilliárd forintos többletpénzt a védőnők részére, így minden védőnő megkapja a teljes emelés összegét, sőt, visszamenőlegesen is jár nekik a különbözet - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a szocialista Bangóné Borbély Ildikó kérdésére válaszul. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Államtitkokat tár fel Gyurcsány Böszmeségem története - 10 éves az őszödi beszéd címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést tegnap a Terror Háza Múzeum Schmidt Mária főigazgató, Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s parlamenti képviselő, Galló Béla politológus és Megadja Gábor eszmetörténész részvételével. Az ügy lényegét és tanulságát Gulyás úgy összegezte: „alapvetően hazugságra politikát építeni nem lehet”. A rendelkezésre álló, részben nyilvánosságra került, részben titkosított információk szerint a Fidesz legfelső köre, a pártelnökkel egyeztetve készítette elő a 2006-os zavargásokat, mindezt két titkosszolgálati megfigyelési dosszié is bizonyítja, amelyben „Oviról” és „Bajuszról”, azaz Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról készítettek feljegyzéseket - állítja Gyurcsány Ferenc a tévészékház-ostrom tizedik évfordulójára készült kötetben, amelyből a Magyar Narancs idézett. A volt szocialista kormányfő kijelentette, el fog jönni a pillanat, amikor ezeket az államtitoknak minősülő adatokat nyilvánosságra fogják hozni, ugyanis vannak másolatai. A mappák létezéséről egyébként már hat éve tudni lehet, létezésükről annak idején még a Fidesz is beszámolt, természetesen azzal az előjellel, hogy ez az akkor még ellenzéki Fidesz törvénytelen nemzetbiztonsági megfigyelésének a bizonyítéka. Ám tartalmukat nem hozták nyilvánosságra hatalomra kerülésük után. Érdekesebb az az állítása, amelyben a Magyarországon tevékenykedő külföldi titkosszolgálatokról beszél. Szerinte a mindenkori magyar miniszterelnök személyes üzleti ügyeiről, vagyoni helyzetéről nagyjából mindent tudnak ezek a szervezetek: „azért kérdezi, hogy tudhatnak-e ezek a szolgálatok valamit, amivel egy magyar miniszterelnököt lehet zsarolni, akkor azt mondom, igen, tudhatnak” - mondta Gyurcsány. Őt például az amerikai szervek nyomásgyakorlással próbálták rávenni energiaügyi döntésekre, de csak verbális nyomásgyakorlással találkozott. Hozzátette, Magyarországon nagyjából 600-800 ember egészen biztosan dolgozik valamilyen minőségben a KGB-nek. A szervező aljas hazugsága - kommentálta Gyurcsány 2006-os zavargásokkal kapcsolatos szavait a Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Semmisségi tárgyalás a Nagy Imre-ítéletről Október 13-ra tűzte ki a tárgyalást a Kúria Nagy Imre és társai semmisségi ügyében - írja a Magyar Idők. A lap úgy tudja, a büntetőtanács a legfőbb ügyész kezdeményezésére igazolást ad ki a következőről: az 1958-as elítélés a törvény szerint semmisnek minősül. A 2000-ben elfogadott negyedik semmisségi törvény olyan büntetések eltörlését írta elő, amelyeket hajdan az 1956- os forradalom és az akkori harci cselekmények kapcsán róttak ki rögtönbíráskodás, gyorsított eljárás keretében vagy népbírósági tanácsok döntéseivel - emlékeztet a lap. Nagy Imre egykori miniszterelnök, Maléter Pál honvédelmi miniszter és Gimes Miklós újságíró halálos ítéletét is népbírósági tanács hirdette ki 1958. június 15-én. Az ítéletet másnap végrehajtották, a mártírok újratemetése 1989. június 16- án történt meg. Anépszava Fazekas barátja megjelenést tervez Csaknem 190 millió forintba került a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a megjelenés megtervezése a kazah fővárosban, Asztanában jövőre rendezendő szak-világkiállításon - írta az Átlátszó. A megbízást az L.A.C. Holding Zrt. nyerte, amelynek Horváth László, Magyarország kazahsztáni konzulja a tulajdonos-vezérigazgatója. Horváth Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter barátja, a tárca háttérintézményei az ő másik cégétől, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-től rendelték 40 millió forintért azokat a tanulmányokat a kazah mezőgazdaságról, amelyek javarészt már megjelent munkák plagizálásán alapultak. A népszava Patyi András négy állása Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezett tavaly Patyi András ellen az MSZP. A helyzet azóta semmit nem változott, közölte az MSZP. Patyinak négy pozíciója van továbbra is: a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az Államreform Bizottság és a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöke. „A tisztségeim nem összeférhetetlenek egymással. Ez nem „érzés" kérdése, hanem az összeférhetetlenséget jogszabályok határozzák meg" - nyilatkozta a hvg. hu-nak Patyi András. A népszava Röplapok 1956-ból A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára kiállítást rendezett, amely tegnap nyílt meg. Az '56- os röplapgyűjteményéből válogatott dokumentumok nemcsak a forradalom napjaiba, hanem a november 4-ét követő hónapok eseményeibe is betekintést nyújtottak. A „Góliátok törpére" kiállítást Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója és Horváth Julianna, a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár vezetője nyitotta meg.► népszava Az EU vizsgálja Vajnát Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) erősen érdeklődik az iránt, hogy miért dobták ki a MinDig TV-nél a Euronewst az ingyen tévécsomagokból, miközben Andy Vajna TV2-jének csatornáit bárki ingyen nézheti - értesült a Figyelő. A lap szerint hivatalos eljárás egyelőre nincs. A szakértők szerint nem látszik, hogyan tudna az OLAF fogást találni az ügyön. Az Antenna Hungária Zrt. úgy kommunikálta a lépést, hogy új adókkal bővítik az ingyenes digitális csomag kínálatát. ► NÉPSZAVA MTVA: lázadnak a szakszervezetek Az MTVA üzemi tanácsa és szakszervezetei nyíltan bírálják a cég sajtófőnökét, mert Kobza Miklós összevissza kommunikál a leépítésekről, majd az érdekvédőkre próbálja hárítani a felelősséget - írta a Népszabadság. Csütörtökön a Kunigunda úti székházban az üzemi tanácsok és a két legnagyobb szakszervezet közös röplapjai tűntek fel, amelyekben az ellen tiltakoznak, hogy Kobza két egymást követő napon különböző számokat kommunikált a csoportos létszámleépítésről. A szervezetek kijelentették, az MTVA sajtóosztálya és a sajtófőnök alkalmatlan a feladatra, és csak ártottak „a közmédia dolgozóinak és annak a szervezetnek, amelytől a szervezeti egység dolgozói is a fizetésüket kapják", ►népszava