Népszava, 2016. szeptember (143. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-16 / 218. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2016. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK Dietetikusokra és gyógytornászokra lenne a legnagyobb szükség Felmérés után egyeztetnének Szakmai konzultációt kezd az egészségügyért fele­lős államtitkárság a Magyar Orvosi Kamarával. A téma a megújuló törzskartonrendszer lesz. Közben bemutatták az alapellátás-fejlesztési modellprog­ram keretében végzett felmérés első eredményeit is, Ónodi-Szűcs Zoltán építene a számukra. A következő hetekben az egészségügyért felelős ál­lamtitkárság konzultációt kezd a Magyar Orvosi Kamará­val a megújuló törzskarton­rendszerről és annak tartalmá­ról -jelentette ki Ónodi-Szűcs Zoltán. Az egészségügyért fele­lős államtitkár a tárgyalásokat januárig le szeretné zárni, és ha megállapodnak, az képet ad az emberek egészségéről. Az államtitkár az alapellá­tás-fejlesztési modellprogram keretében végzett felmérés első eredményeit ismertető sajtótá­jékoztatón úgy fogalmazott: a program elemeit szeretnék majd beépíteni, felhasználni. Vajer Péter, a Nemzeti Egész­ségfejlesztési Intézet alapellátá­si igazgatóságának igazgatója szerint a január-májusban ké­szült felmérés célja az volt, hogy pontos képet kapjanak a házi­orvosi praxisok munkaerő-, eszköz- és infrastruktúra-ellá­tottságáról, továbbá a praxisok közötti együttműködési hajlan­dóságról, illetve, hogy van-e nyitottság az orvosoknál a törzskarton megújítására. A kérdőívet csaknem ötezer házi­orvos (82,3 százalék) töltötte ki. A fővárosi válaszadók majdnem 68 százaléka pluszfinanszíro­zással vállalná, hogy a praxisa részt vesz a lakosság egészségi állapotának felmérésében, míg 38 százalékuk ezt pluszpénz nélkül is elvégezné. Az arányok tekintetében a megyeszékhe­lyen többen vannak azok (82,5 százalék), akik csak pluszfinan­szírozással vállalnák az egész­ségi állapot felmérését. A pre­vencióval kapcsolatos életmód­tanácsadásban való részvételre adott válaszok itt is hasonló arányokat mutatnak, míg a fő­városban pluszfinanszírozással 40,6 százalék, addig a megye­­székhelyen pluszjuttatással 69,9 százalék vállalná ezt a fel­adatot. A szakvizsgák számát tekintve kiderült, hogy a válasz­adók 36 százalékának két szak­vizsgája van, 13 százalékuknak három. Ezen szakvizsgák a bel­gyógyász, a foglalkozás-egész­ségügy, aneszteziológia, pulmo­­nológia és sebészet szakmákból tevődnek össze. Arra, hogy a praxisban mi­lyen szakterület szakembereire lenne szükség, a dietetikust (válaszadók 63,1 százaléka) és a gyógytornászt (68,4 százalék) jelölték meg. Az adminisztrátor fontosságát 34,8 százalék jelöl­te fontosnak, de a válaszadók 23 százaléka szívesen látna egészség-tanácsadó szakem­bert is. Vayer emlékeztetett, a praxishoz tartozó betegekről eddig is kellett törzskartont ve­zetnie a háziorvosnak, ez nem új. A két-három év alatt kapott adatokból a népegészségügyi programok is célzottabbak le­hetnek - tette hozzá. Ónodi- Szűcs mindenképpen olyan új törzskartonrendszert szeretne, amely alkalmas arra, hogy a lakosság állapotáról képet ad­jon, de nem ró akkora terhet egy-egy orvosra, hogy az gátol­ja a napi betegellátást. Az ál­lamtitkár szerint, ha a kama­rával meg tudnak állapodni egy megfelelő törzskartontartalom­­ban, akkor annak vezetése, ki­töltése kötelező lesz a házior­vosra nézve. Ugyanakkor - foly­tatta - a jelenlegi indikátor­rendszerre jutó forrás mértéke nem elegendő ahhoz, hogy ösz­tönözze a háziorvosokat. Arról, hogy mennyi pénzre lenne szükség, nem esett szó. Papp Magor, az alapellátás­fejlesztési modellprogram veze­tője megnyugtatott mindenkit: az egészségállapot-felmérésben egyszerű vizsgálatokra kell gon­dolni, mint például vércukor-, vérzsírszint, vérnyomás- és test­súlymérés, illetve az esetleges rizikófaktorok kiszűrése. A törzskartonban valószínűleg rá­kérdeznek majd a szociális hely­zetre, az iskolai végzettségre, de nem kérdeznek többet, mint amit most is megkérdez vagy tud a háziorvos. A betegtől nyert, egészségre vonatkozó adatok továbbra is személyes adatnak minősülnek majd, azok további feldolgozása, összegzése csak úgy történhet meg, hogy azok nem sértik az alapvető jo­gokat. A beteg azonban megta­gadhatja a válaszadást. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Adatfelvétel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS Legfontosabb „csatatér” lesz az egészségügy Az egészségügy lesz a legfontosabb „csatatere" a következő másfél évnek, mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára a Balatonfüreden megtar­tott, a járóbeteg-szakellátásban dolgozók pén­teken záruló háromnapos konferenciáján. Óno­di-Szűcs Zoltán elmondta, hogy az ellátásszer­vezés kizárólag területi alapon történhet, a szakmai vita ezzel kapcsolatban esetleg arról folyhat, hogy pontosan mekkorák legyenek ezek a területek. A államtitkár szerint a kancel­láriarendszer bevezetése nem fog csúszni, a jö­vő héten döntenek róla. A miniszterelnökséget vezető miniszter viszont a legutóbbi Kormány­infón lebegtette a rendszer bevezetésének idő­pontját. Lázár János is területi alapon tudja el­képzelni a kancelláriákat, akár megyei szinten is. Kiss Zsolt a várólisták kapcsán megjegyezte: van olyan intézmény, amely még mindig nem jelenti a befogadási listát, noha annak vezeté­sét és jelentését a törvény előírja. Enélkül nehéz lesz bevezetni az online naprakész nyilvántar­tást 2017-től - tette hozzá az OEP főigazgató­helyettese. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara el­nöke szerint az egészségügyi munkaerőválság nehezén még nem vagyunk túl. Balogh Zoltán elmondta, 3-4 év múlva fog tetőzni a munkaerő­­hiány. Lehoczky Péter az alapellátás megerősíté­sét a háziorvosok kompetenciájának növelésével képzeli el. A Medicina 2000 elnöke elmondta, csökkenteni kell a szakorvosi véleményhez kö­tött gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök arányát, és azokat a beutalási lehetőségeket, amelyek jelenleg csak szakorvoson keresztül ér­hetők el. Pénzt kapnak a védőnők A vonatkozó jogszabály­módosítás révén a szolgál­tatók kötelesek kifizetni az idei évre járó kétmilliárd fo­rintos többletpénzt a védő­nők részére, így minden vé­dőnő megkapja a teljes emelés összegét, sőt, vis­­­szamenőlegesen is jár nekik a különbözet - közölte az Emberi Erőforrások Minisz­tériumának parlamenti ál­lamtitkára a szocialista Bangóné Borbély Ildikó kér­désére válaszul. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Államtitkokat tár fel Gyurcsány Böszmeségem története - 10 éves az őszödi beszéd címmel rendezett kerekasztal-beszélge­­tést tegnap a Terror Háza Mú­zeum Schmidt Mária főigazga­tó, Gulyás Gergely, az Ország­­gyűlés alelnöke, Schiffer And­rás ügyvéd, volt LMP-s parla­menti képviselő, Galló Béla po­litológus és Megadja Gábor esz­metörténész részvételével. Az ügy lényegét és tanulságát Gu­lyás úgy összegezte: „alapvető­en hazugságra politikát építeni nem lehet”. A rendelkezésre álló, részben nyilvánosságra került, részben titkosított információk szerint a Fidesz legfelső köre, a pártel­nökkel egyeztetve készítette elő a 2006-os zavargásokat, mind­ezt két titkosszolgálati megfi­gyelési dosszié is bizonyítja, amelyben „Oviról” és „Bajusz­ról”, azaz Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról készítettek fel­jegyzéseket - állítja Gyurcsány Ferenc a tévészékház-ostrom tizedik évfordulójára készült kötetben, amelyből a Magyar Narancs idézett. A volt szocia­lista kormányfő kijelentette, el fog jönni a pillanat, amikor eze­ket az államtitoknak minősülő adatokat nyilvánosságra fogják hozni, ugyanis vannak másola­tai. A mappák létezéséről egyébként már hat éve tudni le­het, létezésükről annak idején még a Fidesz is beszámolt, ter­mészetesen azzal az előjellel, hogy ez az akkor még ellenzéki Fidesz törvénytelen nemzetbiz­tonsági megfigyelésének a bizo­nyítéka. Ám tartalmukat nem hozták nyilvánosságra hata­lomra kerülésük után. Érdekesebb az az állítása, amelyben a Magyarországon te­vékenykedő külföldi titkosszol­gálatokról beszél. Szerinte a mindenkori magyar miniszter­­elnök személyes üzleti ügyeiről, vagyoni helyzetéről nagyjából mindent tudnak ezek a szerve­zetek: „azért kérdezi, hogy tud­­hatnak-e ezek a szolgálatok va­lamit, amivel egy magyar mi­niszterelnököt lehet zsarolni, akkor azt mondom, igen, tud­hatnak” - mondta Gyurcsány. Őt például az amerikai szervek nyomásgyakorlással próbálták rávenni energiaügyi döntések­re, de csak verbális nyomás­­gyakorlással találkozott. Hoz­zátette, Magyarországon nagy­jából 600-800 ember egészen biztosan dolgozik valamilyen minőségben a KGB-nek. A szer­vező aljas hazugsága - kom­mentálta Gyurcsány 2006-os zavargásokkal kapcsolatos sza­vait a Kormányinfón Lázár Já­nos kancelláriaminiszter. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Semmisségi tárgyalás a Nagy Imre-ítéletről Október 13-ra tűzte ki a tárgya­lást a Kúria Nagy Imre és társai semmisségi ügyében - írja a Ma­gyar Idők. A lap úgy tudja, a bün­tetőtanács a legfőbb ügyész kez­deményezésére igazolást ad ki a következőről: az 1958-as elítélés a törvény szerint semmisnek mi­nősül. A 2000-ben elfogadott negyedik semmisségi törvény olyan büntetések eltörlését írta elő, amelyeket hajdan az 1956- os forradalom és az akkori harci cselekmények kapcsán róttak ki rögtönbíráskodás, gyorsított el­járás keretében vagy népbírósá­gi tanácsok döntéseivel - emlé­keztet a lap. Nagy Imre egykori miniszterelnök, Maléter Pál hon­védelmi miniszter és Gimes Mik­lós újságíró halálos ítéletét is népbírósági tanács hirdette ki 1958. június 15-én. Az ítéletet másnap végrehajtották, a mártí­rok újratemetése 1989. június 16- án történt meg. Anépszava Fazekas barátja megjelenést tervez Csaknem 190 millió forintba ke­rült a Nemzetgazdasági Minisz­tériumnak a megjelenés meg­tervezése a kazah fővárosban, Asztanában jövőre rendezendő szak-világkiállításon - írta az Át­látszó. A megbízást az L.A.C. Holding Zrt. nyerte, amelynek Horváth László, Magyarország kazahsztáni konzulja a tulajdo­nos-vezérigazgatója. Horváth Fazekas Sándor földművelés­­ügyi miniszter barátja, a tárca háttérintézményei az ő másik cégétől, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-től rendel­ték 40 millió forintért azokat a tanulmányokat a kazah mező­­gazdaságról, amelyek javarészt már megjelent munkák plagizá­­lásán alapultak. A népszava Patyi András négy állása Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezett tavaly Patyi András ellen az MSZP. A helyzet azóta semmit nem változott, kö­zölte az MSZP. Patyinak négy po­zíciója van továbbra is: a Nemze­ti Választási Bizottság elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az Államreform Bizott­ság és a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöke. „A tisztségeim nem összeférhetet­lenek egymással. Ez nem „érzés" kérdése, hanem az összeférhe­tetlenséget jogszabályok hatá­rozzák meg" - nyilatkozta a hvg. hu-nak Patyi András. A népszava Röplapok 1956-ból A Politikatörténeti és Szakszerve­zeti Levéltár az 1956-os forrada­lom és szabadságharc 60. évfor­dulójára kiállítást rendezett, amely tegnap nyílt meg. Az '56- os röplapgyűjteményéből válo­gatott dokumentumok nemcsak a forradalom napjaiba, hanem a november 4-ét követő hónapok eseményeibe is betekintést nyúj­tottak. A „Góliátok törpére" kiállí­tást Földes György, a Politikatör­téneti Intézet főigazgatója és Horváth Julianna, a Politikatörté­neti és Szakszervezeti Levéltár ve­zetője nyitotta meg.► népszava Az EU vizsgálja Vajnát Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) erősen érdeklődik az iránt, hogy miért dobták ki a MinDig TV-nél a Euronewst az ingyen tévécsomagokból, mi­közben Andy Vajna TV2-jének csatornáit bárki ingyen nézheti - értesült a Figyelő. A lap szerint hivatalos eljárás egyelőre nincs. A szakértők szerint nem látszik, hogyan tudna az OLAF fogást ta­lálni az ügyön. Az Antenna Hun­gária Zrt. úgy kommunikálta a lé­pést, hogy új adókkal bővítik az ingyenes digitális csomag kíná­latát. ► NÉPSZAVA MTVA: lázadnak a szakszervezetek Az MTVA üzemi tanácsa és szak­­szervezetei nyíltan bírálják a cég sajtófőnökét, mert Kobza Miklós összevissza kommunikál a leépí­tésekről, majd az érdekvédőkre próbálja hárítani a felelősséget - írta a Népszabadság. Csütörtö­kön a Kunigunda úti székházban az üzemi tanácsok és a két leg­nagyobb szakszervezet közös röplapjai tűntek fel, amelyekben az ellen tiltakoznak, hogy Kobza két egymást követő napon kü­lönböző számokat kommunikált a csoportos létszámleépítésről. A szervezetek kijelentették, az MTVA sajtóosztálya és a sajtófő­nök alkalmatlan a feladatra, és csak ártottak „a közmédia dol­gozóinak és annak a szervezet­nek, amelytől a szervezeti egy­ség dolgozói is a fizetésüket kapják", ►népszava

Next