Népszava, 2016. november (143. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-29 / 280. szám
gazdasag@nepszava.hu 4 NÉPSZAVA GAZDASÁG D| IY 30 002,50 111 I / VW InnQO/í. 2016.NOVEMBER 29.,KEDD 1 V*, ITM W TU,00 /O Nem szeretik a befektetők a kiszámíthatatlanságot - Az uniós pénz a hazai tőke helyett dolgozik Mélyponton a beruházások A statisztikai adatok is azt bizonyítják, ha elapadnak az uniós források, befagynak a beruházások. Idén akár 10 százalékkal is visszaeshetnek a befektetések. A hazai gazdaságot leginkább a külföldi pénzek mozgatják. BIHARI TAMÁS A statisztikai adatok szerint Magyarországon tovább tart a lanyha beruházási kedv. Ez alól csak néhány ágazat kivétel. Az első háromnegyed évben 14,3 százalékkal maradtak el a beruházások a múlt év azonos időszakától. A harmadik negyedévben a beruházások volumene 9,3 százalékkal csökkent, alapvetően az uniós forrásból finanszírozott fejlesztések visszaesése miatt. Az előző negyedévhez képest viszont 2,7 százalékos volt a növekedés, ami még kevés a reménykedésre. Éves szinten mintegy 10 százalékkal maradhatnak el a beruházások a már tavaly sem különösebben magas szinttől - nyilatkozta a Népszavának Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnök-vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a 2007-2013 közötti uniós pénzügyi ciklus támogatási forrásaiból tavaly lehetett lehívni az utolsó részleteket. Az elemzők szerint ennek tudható be, hogy a költségvetési szerveknél 57,4 százalékkal csökkentek a beruházások, a vállalkozások körében viszont 3,3 százalékos volt a növekedés a tavalyi év harmadik negyedévéhez viszonyítva, mint az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, hétfői jelentéséből kiderült. Idén ugyanis már elmaradtak a nagy közösségi infrastrukturális beruházások. A 2014-2020-as ciklus forrásainak a pályázati kiírásai pedig hazai és uniós csúszások miatt még csak részben jelentek meg. Ez ugyan más régiós országokban is előfordul, csakhogy a magyar gazdaság sokkal jobban rászorul ezekre a pénzekre, mint a többiek - tette hozzá Vértes András. A gép- és berendezésberuházások 4,7 százalékkal nőttek, az építési beruházások 20,6 százalékkal visszaestek éves összevetésben. Az építőiparban a második negyedévi 19,4 százalékról 15,7 százalékosra lassult. A legjobban, 45 százalékot meghaladóan a pénzügyi, biztosítási tevékenységhez köthető beruházások emelkedtek, mivel az új számítástechnikai eszközök beszerzései is növelték a beruházási teljesítményt. A képet árnyalja, hogy a megelőző években szinte egyáltalán nem voltak beruházások a pénzügyi szektorban. Az EU-forrásból fedezett fejlesztések 2015. végi befejeződésével nagymértékben csökkentek a beruházások a humán egészségügyi és szociális ellátás ágban csaknem 73 százalékkal, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban több mint 41 százalékkal, valamint az oktatásban 23 százalékkal. A makroadatokat vizsgálva az mindenképpen reményt keltő, hogy az autóipari vagy az elektronikai nagy cégek, amelyek már eddig is jelentős pénzeket fektettek be Magyarországon, továbbra is hajlandók befektetni működő tőkét - jegyezte meg Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora. A nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalkozások (kkv) esetében is tapasztalható némi élénkülés, ami főleg az olcsó hitelnek, egyebek mellett a jegybank növekedési hitelprogramjának, illetve az azt népszerűsítő kampánynak is köszönhető. Ami már kevésbé örömteli, hogy a hazai vállalati szektor egészének nem nagyon akaródzik befektetni - tét• Személyre szabott törvénykezés • Lassú a kilábalás • Az olcsó hitelek sem elég vonzóak te hozzá a közgazdász professzor. A lanyha beruházási kedv azonban nem az elmúlt 5-6 év hozadéka, hanem inkább a 2008-as válságra vezethető vissza. Igaz, más országok is megszenvedték a pénzügyi, gazdasági kilábalást, de még a régióban is nekünk sikerült a leglassabban a visszakapaszkodás. Mára a magyar gazdaság teljesítménye is némileg meghaladja a 2007-es szintet, de ezzel együtt is lemaradtunk akár Lengyelország, Szlovákia és Csehország mögött is. A gyenge magyar teljesítményben több tényező is közrejátszott. Részben a bankokra rakott többlet terhek, valamint a saját elhibázott hitelpolitikájuk, a rossz portfolió is akadályozta a hitellel támogatott növekedést. Összességében a hazai bankszektor kevéssé tudott hozzájárulni a gazdasági fejlődéshez, különösen ami a beruházásokat illeti - mondta Bod Péter Ákos. Az persze már erős figyelmeztetés lehet, hogy sok vállalatnál jelentős készpénzkészlet található, ám mégsem fejlesztenek, nem fektetnek be a termelésbe, nem vásárolnak fel cégeket, inkább kivárnak. Hiába az olcsó hitelek, ha a vállalkozó nem lát maga előtt piacot, akkor nem vállal több évre olyan terheket, amelyeket akármilyen kedvező konstrukcióval is, de vissza kell fizetni. Az üzlet természete pedig az, hogy az elhalasztott döntések egy része sosem valósul meg - jegyezte meg a közgazdász-professzor. A beruházásoktól a kormányzat kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája is visszatartja a befektetőket. Ez még akkor is igaz, ha egyébként esetenként a vállalati kör egy részének váratlanul kedvező bejelentést tesz a kormány. Attól, hogy a miniszterelnök november közepén bejelentette a társasági adó drámai csökkentését, a piac számára nem vált megnyugtatóbbá a hazai környezet. Különösen a külföldi cégek vezetői nem értik, hogy ezt miért nem májusban jelentette be a kormányfő, amikor az idei makropályát kijelölte, és miért hat héttel a tervezett hatályba lépés előtt. Gondolhatnak arra, hogy ha romlik az ország gazdasági helyzete, ugyanígy váratlanul ellenkező előjelű változást is bejelenthet a kormányzat, például valamilyen újabb ágazati adót. A magyar tőkeképződés gyengeségét mutatja az is, milyen nagymértékben függ a külföldi, elsősorban az uniós támogatásoktól, forrásoktól. Az a gond, hogy ezek a pénzek nem a hazai tőkéhez kapcsolódnak, hanem helyettük dolgoznak - mondta Bod Péter Ákos. A befektetők számára nagyon fontos a kiszámíthatóság. Magyarországon nagyon bizonytalan a döntéshozatal, a jogrend, az állam erőteljesen beavatkozik a piaci folyamatokba. Ront a helyzeten a személyekre szabott törvénykezés, a közbeszerzési pályázatokat belengő korrupció gyanúja - hangsúlyozta Vértes András. Az uniós pénzből épülő nagyberuházások már jó ideje leálltak fotó: szalmás Péter RÖVIDEN London: javított makroszámok Jövőre az eddig vártnál valószínűleg gyorsabban nő a magyar gazdaság és az infláció is a jelenlegi ösztönző környezetben, ami kérdésessé teheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítési alapállását-állapították meg a Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői. Az európai feltörekvő térség jövő évi kilátásairól összeállított, hétfőn ismertetett átfogó előrejelzésükben 2016-ra 1,9 százalékos, jövőre pedig a korábbi 2,5 százalék helyett már 2,9 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban. A prognózis javítását a Morgan Stanley elemzői elsősorban a költségvetési politika feszességének oldódásával, a növekedést támogató likviditási környezettel és a javuló hitelpiaci kondíciókkal indokolták. ► MTI Drágul a dohányáru Felkerültek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjára a 2017. január 1-jétől hatályos jövedékiadó-mértékek, vagyis hivatalossá vált többek között, hogy mennyivel emelkedik a dohánytermékek adója. A cigaretta (8 cm hosszúságig) adója 16 200 forintra nő ezer szálanként és az eladási ár 25 százaléka, de minimum 28 800 forint. Korábban ez 15 700 forint és 28 400 forint volt. A szivar és a szivarka adója a kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de legalább 4 120 forint ezer darabonként, a korábbi 4 060 helyett. Január 1-jétől jövedéki adó terheli az e-cigarettát is. A dohánygyártmányok adójának szerkezetét és minimumát uniós irányelv határozza meg, Magyarország 2017. december 31-ig derogációt élvez. Az uniós adóminimum elérése érdekében Magyarországon 2017 végéig 29 százalékkal meg kell emelni a dohánygyártmányok adóját, amit Magyarország három lépcsőben kíván elérni. Az első lépcső idén szeptemberben volt, a második 2017 januárjában lesz. ► MTI A hibás thm miatt büntetett az MNB A Magyar Nemzeti Bank tíz-tízmillió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a MECSEK TAKARÉK Szövetkezetét és a Zálog és Hitel Pénzügyi Zrt.-t, mert megsértették a teljes hiteldíjmutató (thm) számítására és maximumának mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Ezt azután közölték, hogy mindkettőnél fogyasztóvédelmi célvizsgálatot folytattak. Azt ellenőrizték, hogy a kézizálog-hitelezési piac e két szereplője miként tett eleget e kölcsöntípus esetében a vonatkozó előírásoknak. A NÉPSZAVA Pénzt utal vissza a gazdáknak az EU Mintegy 15 millió euróra számíthatnak a magyar gazdák abból a 435 millióból, amelyet a válságtartalékból utalnak vissza az uniós termelőknek - derült ki az Európai Bizottság hétfőn hatályba lépett végrehajtási rendeletéből. A közös agrárpolitika 2013-ban végrehajtott reformja alapján minden évben elkülönítenek egy meghatározott összeget a közvetlen kifizetési keretből válságtartalékolásra. Ezt akkor lehet mozgósítani, ha az éves költségvetés nem elég piactámogatási intézkedések finanszírozásához. Ha ezt a tartalékot az év végéig nem használják fel, a benne elkülönített pénzt kifizetik a gazdáknak. Tavaly 441,6 millió euró került a keretbe. Az Európai Bizottság tavaly szeptember óta nagyjából egymilliárd euró rendkívüli pénzügyi támogatást nyújtott a különösen súlyos helyzetbe került agrárszektornak. ► MTI Emelkedik az üzemanyagokéra Emeli bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. Az emeléssel a benzin átlagára 345- 346 forintra, a gázolajé 362-363 forintra nő. Legutóbb múlt pénteken változott az üzemanyagok ára, akkor a benzin és a gázolaj ára is bruttó 5 forinttal emelkedett. ► MTI www.nepszava.hu Tegnap sem tudtuk meg, hol lakott Matolcsy... Újra összecsapott Matolcsy György az ellenzékiekkel a parlamentben: a jegybankelnök továbbra sem gondolja úgy, hogy válaszolnia kéne a lakásbérlését firtató kérdésekre. Nem szerepeltek tények a kérdésben - ezt mondta Matolcsy György a parlamentben, amikor az MSZP-s Bárándy Gergely megkérdezte, valóban Patai Mihálytól, a Magyar Bankszövetség elnökétől bérelt luxuslakást. „Egy megszűnt újság valótlan információjára építve bombáz engem és másokat különböző vélt, hamis állításokkal” - szögezte le, majd hozzátette, hogy az állandó lakhelyemen mikor lakom és mikor nem, (...) ez aztán végképp nem tartozik önre, ahogy az sem tartozik önre, hogy mikor és milyen helyen tartózkodom, amikor nem az állandó lakhelyemen vagyok - válaszolta a jegybankelnök. Bárándy azt ígérte Matolcsynak, hogy a választ eljuttatja az Európai Központi Bank vezetőinek, valamint a többi európai jegybank vezetőjének. Matolcsy visszakérdezett: „vajon ki és miért fizetne bárkinek bármilyen lakbért vagy átalányt vagy bármit, ha egy lakásban vagy egy házban, vagy egy kerületben vagy egy városban nem lakik?” Szerinte a szocialista képviselő most a parlamentben próbálja őt lejáratni, „magánügyet intéz közidőben”, mert perben állnak. A jegybankelnököt arról is megkérdezte Bárándy, miért ad több százezres fizetést a barátnőjének. Ezt a részletkérdést még egyszerűbben elintézte Matolcsy: egy szót sem szólt a témáról. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Új utakon a takarékok A kormányzat és a takarékok víziója a szektor jövőjéről megegyezik - mondta Bártfai-Mager Andrea, nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyért felelős kormánybiztos az SZHISZ, a Takarékbank, a szövetkezeti hitelintézetek, valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség részvételével tegnap tartott konzultáción. A kormányzat az integráció jövőjét középtávon csökkenő, majd fokozatosan megszűnő állami részvétel mellett képzeli el. A szektor irányítási modelljében a SZHISZ-é az ellenőrző, felügyelő (prudenciális) szerep, míg a Takarékbank az üzleti irányításért felelős, de üzletileg csak egy központja lehet az integrációnak - mondta a kormánybiztos. A kormányzat úgy látja, hogy a postával való együttműködés lehetősége lehet az egyik kitörési pontja a vidéken megőrzendő takarékszövetkezeti hálózatnak. A kormány nem készít üzleti stratégiát az integráció számára, a takarékoknak - mint magántulajdonban álló intézményeknek - maguknak kell dönteniük arról, hogy milyen üzleti alapokon, milyen üzleti stratégia mellett végzik a tevékenységüket. Az integráció tagjaitól a kormánybiztos azt várja, hogy a november 17-én megjelent kormányhatározat alapján tegyenek javaslatot jogszabálymódosításokra, amelyek szükségesek a szektor hosszú távú működéséhez. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ