Népszava, 2017. március (144. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-01 / 51. szám
Formai okból csúszhat el néhány egykori dohányboltos kárigénye Trafikosok útvesztőben Más megítélés alá esik az, ha magánszemélynek vagy magánszemély cégének keletkezett kára - erre hivatkozva utasítják el a nem magánszemélyként a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduló trafikkárosultak kártérítését. A jogsértés már szinte tény, ám a magyar állam másként is cselezne trafikügyben, melyben a közérdekű adatok nyilvánossága is kérdéses. BATKA ZOLTÁN Újabb egykori trafiküzemeltetőknek ítéltek meg kártérítést Strasbourgban. Nemrégiben hárman harcoltak ki 15-15 ezer eurós, azaz egyenként 4,6 millió forintos kártérítést azért, mert 2013-ban a magyar állam a trafikrendszer bevezetésével egyik napról a másikra elvette addigi megélhetésüket - tudtuk meg a pórul járt trafikosok egy részét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt képviselő Magyar Gábor ügyvédtől. Velük együtt már fél tucat olyan trafikosról tudni, akiknek az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján kártérítést kell fizetnie a magyar államnak. A strasbourgi testület azt már korábban megállapította, hogy önkényes és átláthatatlan volt a dohánykoncessziók kiosztásának rendszere, a kiskereskedőknek pedig esélyük sem volt a piacot újratervező állammal szemben. Nem minden trafikkárosult jár azonban sikerrel Strasbourgban. Úgy tudjuk, hogy nemrégiben a strasbourgi bíróság több érintettnek is felajánlotta, hogy gyorsított és egyszerűsített eljárásban tárgyalja az ügyét. A panaszos trafikosok bele is mentek, hogy hamarabb a pénzükhöz jussanak. Csakhogy a gyorsított eljárásban a háromfős bíróság úgy látta, nem jár kártérítés azoknak, akik nem magánszemélyként, hanem a cégük nevében adták be a kérelmüket a bíróságra. A bíróság - több ügyvédet is meglepve - úgy érvelt, más megítélés alá esik az, ha magánszemélynek vagy magánszemély cégének keletkezett kára. Ennek az esetnek azért nagy a jelentősége, mert a trafikosokkal pereskedő és alkudozó magyar állam erre a döntésre hivatkozva más, cége nevében pereskedő trafikosnak sem akar már peren kívül kártérí-Sok kiskereskedő meg sem próbált pályázni rést fizetni. Az érintett trafikosok ügyvédei az elkövetkező napokban próbálnak jogorvoslatot kérni. A magyar állam ráadásul a gyorsított eljárás nyomán született döntés indoklásából azt a következtetést is levonta, hogy csak az a trafikos kérhet kártérítést, aki annak idején indult a trafikpályázaton. Tény, hogy annak idején sok kiskereskedő meg sem próbált pályázni. A pályázat kiírásakor ugyanis még olyan alacsony volt a dohány kiskereskedelmi árrése, hogy tisztán a dohánytermékekből képtelenségnek tűnt fenntartani egy nemzeti trafikot, így éppen a régóta szakmában dolgozó trafikkereskedők nem mertek jelentkezni. Ugyanakkor néhány nappal a trafiktender lebonyolítása után Lázár János kancelláriaminiszter javaslatára az Országgyűlés hirtelen triplájára emelte fel a dohány kiskereskedelmi árrését, majd jelentősen bővítették a trafikokban árulható termékek körét is. Irathalmaz Varjú László alelnök előtt a DK-nál fotó Tóth Gergő Nem meri kiadni a DK a pályázatokat Mégsem nyilvános a trafikpályázatok Demokratikus Koalícióhoz (DK) került anyaga, a párt jogi okokból egyelőre vár a közzététellel. Az iratok azután kerültek a DK-hoz, hogy a párt jogerősen nyert pert a pályázatot lebonyolító Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-vel (ND) szemben, és a bíróság kötelezte a céget, adja át a még birtokában lévő pályázati anyagokat. Ezt az ND januárban meg is tette, igaz, kutathatatlan formában, „teherautónyi" kinyomtatott dokumentumot adott át. Közben az ND jogorvoslattal élt a Kúriánál, és a bíróság négy nappal a trafikakták átadása után úgy döntött, felfüggeszti a jogerős ítélet végrehajtását. A DK jogászai úgy látták, hogy érdemesebb megvárni a Kúria március végére várható, végleges döntését. Korábban a DK már kiperelte az ND-től a trafikpályázatok értékelőlapjait és a területi összesítőket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó cég már akkor is kinyomtatva, sok ezer oldalnyi dokumentumként adta át az adatokat a pártnak. Mivel a DK-nál később nem digitalizálták a pályázati elbíráló lapokat, így azok azóta is lényegében feldolgozatlanul hevernek a párt központjában. A DK-nál lapunknak elmondták: amint a Kúria zöld utat ad nekik, korrupcióellenes társadalmi szervezetek segítségét kérik az óriási papírmennyiség kutathatóvá tételéhez. Oszlopos háború adóforint-áldozatokkal FAZEKAS ÁGNES Jogerősen pert nyert a fővárossal szemben a Mahir Cityposter Kft. A Fővárosi Ítélőtábla debreceni tanácsa kedden kimondta, hogy hatálytalan és érvénytelen volt a cég hirdetőoszlopaira vonatkozó 25 éves szerződés felbontása. Erről Puskár Anett, a Mahir tanácsadója tájékoztatta a Népszavát, emlékeztetve arra is: tavaly szeptemberben első fokon is nyert a Mahir Zrt.-n keresztül a Simicska Lajos tulajdonában álló kft., akkor azonban a főváros fellebbezett az ítélet ellen. A cég több százmilliós kártérítésre tart igényt, s a keddi győzelem után a társaság meg is bízta Magyar György ügyvédet, hogy ebben az ügyben is képviselje a Mahirt. Ki akarják a fővárossal fizettetni a tönkretett oszlopok árát, azok visszaállításával kapcsolatos saját költségeiket, illetve a hirdetések elmaradása miatti kieséseiket. Amikor a főváros „elkezdte kitépdesni” a hirdetőoszlopokat, a Mahir ügyfelei bizalmatlanok lettek, ez súlyos kárt okozott - fogalmazott lapunknak Magyar, aki szerint megtörténhet, hogy az önkormányzat hajlandó lesz az összegről peren kívül egyezkedni. Emlékezetes: tavaly januárban oszlopháború tört ki Budapesten. A Budapest Közút Zrt. emberei a főváros megbízásából elkezdték bontani a Simicskaféle hirdetőoszlopokat, s erről még csak nem is értesítették a Mahirt. Vagyonőrök és bontó munkások kerültek egymással szembe, az oszlopokat kidöntötték, elszállították, és bár a cég pótolta ezeket, nem lehetett tudni, végül helyükön maradhatnak-e. A kft. perelt, a bíróság pedig néhány napon belül eltiltotta a fővárosi önkormányzatot a bontástól, és egyúttal engedélyezték Simicskáéknak, hogy visszaállíthassák a főváros által elbontott oszlopaikat. Valójában a háborúhoz vezető konfliktus még 2015 szeptemberében robbant ki, nem függetlenül Orbán Viktor kormányfő és Simicska Lajos összeveszésétől. A Fővárosi Közgyűlés akkor döntött arról: szerződést bontanak a Mahirral. A szerződést október 31- ével mondták fel, egyben felszólították a céget, hogy határidőre távolítsa el hirdetőoszlopait. Az egyoldalú szerződésbontást a kormányoldal azzal indokolta, hogy a megállapodás súlyosan aránytalanul határozta meg a főváros jogait és kötelezettségeit, ezért felmerült a jó erkölcsbe ütközés miatti semmisség. Pedig 2006-ban még a Fidesz segédletével írták alá a szerződést 621 hagyományos hirdetőoszlop, 140 „le- és elfedő rendszerű hirdetőoszlop” felállításáról, amelyet a cég 25 éven át üzemeltethet. A főváros vállalta, hogy az oszlopok 50 méteres körzetében nem engedélyez másnak reklámcélú tevékenységet, a Mahir pedig azt, hogy a nettó bevételének 15 százalékát, legalább évi 45 milliót befizet az önkormányzatnak. A közgyűlés csak kilenc évvel később, 2015 szeptemberében jött rá, hogy saját reklámoszlopokkal évente 73-125 millió forintra is szert tehetett volna. A Mahir szerint a főváros egyoldalúan bontotta fel a szerződést, amihez nem lett volna joga. Magyar György fotó: népszava Jogsértő érettségi Nem változtat a kormány a szakmai érettségi szabályain - jelentette ki Sipos Imre a köznevelési kerekasztal tegnapi ülésén. A köznevelési helyettes államtitkár nem tartotta problémának, hogy nemrég Székely László, az alapvető jogok biztosa, illetve Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman is jogsértőnek minősítette az érettségi szabályok gyors változásait. A szakgimnazistáknak egy olyan új szakmai érettségi tárgyból kell májusban érettségizniük, amelynek követelményeit csak múlt decemberben ismerhették meg. Sipos szerint az iskoláknak így is sikerült felkészíteniük a diákokat az új követelményekre. A Civil Közoktatási Platform szerint felfoghatatlan az oktatásirányítók embertelensége. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Márciusban vizsgázik Csiszár Jenő Márciusban teszi le a külügyi vizsgáját Csiszár Jenő, akit milánói főkonzulnak jelölt Szijjártó Péter miniszter - válaszolt az Origónak a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Az eddigi milánói főkonzul, Timaffy Judit nagykövetként folytatja a munkáját. ► NÉPSZAVA Megint közpénzből zenélhet Mandoki Leslie Mandoki és együttese ismét forgathat koncertfilmet, most 227 millió forint állami pénzből. A kabinet a múlt héten talált pénzt a 2017-es költségvetési tartalékban arra, hogy megörökítse a szabadságharc emlékéve alkalmából adott berlini, londoni és párizsi tavaszi fellépéseket - írta a napi.hu. A '80-as években népszerű, magyar származású német popsztár 2015- ben is közpénzből koncertezhetett a budapesti Várkert Bazárban. ► NÉPSZAVA Mészáros okosabb, mint Zuckerberg... „Okosabb vagyok Zuckerbergnél" - jelentette ki Mészáros Lőrinc a hvg.hu-nak. A portál azt akarta megtudni, hogyan nőhetett a felcsúti polgármester cégének árbevétele tíz év alatt hússzorosára, miközben az ezalatt Mark Zuckerberg vezetésével berobbanó Facebook mindössze hatszorosára emelte bevételeit. A hvg.hu egyébként hetek óta kereste Mészárost, végül Felcsútig kellett elmenniük, hogy feltehessék neki kérdéseiket. A gázszerelőből lett polgármester szerint nem a gazdagodása mesés, hanem az ezt firtató kérdés mesébe illő. A népszava ismét bojkottálták a gazdasági bizottságot Ezúttal Gy. Németh Erzsébet, a Fővárosi Közgyűlés MSZP-frakciójának korábbi vezetője, valamint Florváth Csaba és Fragyó Miklós volt szocialista főpolgármesterhelyettes nem ment el az Országgyűlés gazdasági bizottságának metróügyeket vizsgáló ülésére. Korábban a kormánypárt Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnököket, valamint Demszky Gábor exfőpolgármestert citálta volna egy csoportban a metróügyekben a bizottság elé, ám ők is nemet mondtak. „Fia nem lenne takargatnivalójuk, nem rejtőzködnének" - hangoztatta Bánki Erik bizottsági elnök tegnap is, noha Demszky és Gyurcsány korábban utalt rá: azért nem mennek el a bizottságba, mivel az egy politikai és médiacirkusz. Az MSZP ellenben Matolcsy György jegybankelnök minapi, egy NATO-nagyhatalom Orbán-kormány elleni puccsát vizionáló kijelentései miatt kérdezte volna most a bizottságot, ám a kormánytöbbség nem volt hajlandó szóba hozni a jegybankelnök ügyeit. A NÉPSZAVA Bizottság elé vinné a botrányokat az MSZP Az MSZP a honvédelmi és rendészeti bizottság elé viszi az utóbbi hónapok botrányos ügyeit - közölte Flarangozó Tamás. A bizottság szocialista alelnöke felidézte a tömeges ételmérgezést a határon szolgáló rendőröknél, a hűtlen kezelést a Terrorelhárítási Központban és a máig tisztázatlan rendőrgyilkosságot Bőnyben. ► NÉPSZAVA Hálapénz: elutasítják, de elfogadják Miközben az orvosok 96 százaléka elutasítja a hálapénz, többségük (61 százalék) úgy érzi, kénytelen elfogadni azt - derül ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) megbízásából készült felmérésből. A kutatás emlékeztet, hogy az elmúlt három évben 194 ezer forintos orvosi átlagbért a kormány 260 ezer forintra emelte, de ez nem elegendő a hálapénz megszüntetéséhez. A megkérdezettek többsége (60 százalék) úgy vélte: önmagában a bérek emelése nem fogja megszüntetni a paraszolvenciát, s mintegy felük állította, hogy az extra kórházi szolgáltatásokért való fizetés lehetőségére is szükség van a remélt változáshoz. Az orvosok 60 százaléka támogatja, hogy az orvosválasztásért törvényben szabályozott módon díjat fizethessenek a betegek. Gaál Péter egészségpolitikai szakértő úgy látja: a hálapénz a rákfenéje a rendszernek. ► NÉPSZAVA Százmilliók a Bánki családnak Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság elnöke testvérétől vett ingatlant a magyar állam 613 millió forintért - írta meg az Átlátszó. Az épületet korábban húsz éven át a munkaügyi központ bérelte. Annak idején Bánki Erik volt az, aki a cége nevében kiadta az épületet a hivatalnak, az Átlátszó szerint egy „erősen mutyiszagú" ügylet után. ►népszava