Népszava, 2017. március (144. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-01 / 51. szám

Politikai célú a miskolci kórházátszervezés DOBOS JUDIT A kórházigazgatói kinevezés nem tapasztalat, hanem biza­lom dolga - reagált Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár Miskolcon tegnap arra a kérdésre, vajon miért nem a rutinosabb, a nagyobb intézményt vezető Csiba Gábor megyei kórházigazgatót, hanem a jóval kisebb városi kórház ve­zetőjét, Tiba Sándort bízták meg az új borsodi szuperkórház in­tegrációjának levezénylésével (Tiba István fideszes országgyű­lési képviselő testvérével - a szerk.). A dolgozókat már tájé­koztatták arról, milyen admi­nisztrációs és egyéb változással jár, hogy április elsejétől egyet­len, közös irányítású szuper­kórház jön létre Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kór­ház, valamint a Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókór­ház (MISEK) összeolvadásával - mondta az államtitkár a talál­kozó után megtartott sajtótájé­koztatón. Lapunk a tervekről már ked­den beszámolt, s megírtuk azt is, mindennek súlyos jogkövet­kezményei lehetnek a munka­­vállalók számára. Az illetékes államtitkár szerint ugyanakkor nem financiális, hanem egye­dül szakmai oka van annak, hogy az egyesülés létrejön, hi­szen összevontan is ugyanak­kora költségvetésből, évente nagyjából 35 milliárd forintból gazdálkodik majd a gigakomp­lexum. Ónodi-Szűcs ígérete szerit nem lesz kevesebb az ágyszám és a dolgozói létszám sem: a 3600 ágyra továbbra is 4500 alkalmazott jut. „Azt sze­retnénk, ha a dolgozók terhelé­sét racionálisan megosztaná a két intézmény, s ennek köszön­hetően a betegeket jobb színvo­nalon és a lehető leghamarabb látnák el: semmilyen más prio­ritást nem ismerünk. Véget kell vetni annak, hogy egyik kórház a másikba küldözgeti a hozzá fordulókat” - mondta az állam­titkár. A Csiba kórház vezetését, illetve a dolgozók munkáját érintő enyhe kritikát követő új­ságírói kérdésekre az államtit­kár azt mondta: Csiba számára a miniszter „országos jelentősé­gű feladatokat szán”. Ezt egészí­tette ki a fentebb idézett mon­dattal. A megjegyzést ugyanak­kor helyben úgy értékelték a kórházi ügyeket közelebbről is­merők, hogy „elfogyott a levegő Csiba Gábor körül”. „Miskolc az utolsó olyan vá­ros az országban, ahol még nem történt meg a kórházak in­tegrációja, ez a folyamat 16 má­sik helyen már lezajlott vagy épp most van folyamatban” - magyarázta Ónodi-Szűcs. La­punk kérdésre, hogy mikorra várható az igazgatói pályázat kiírása, kitérő választ kaptunk. Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója szerint ugyanak­kor hosszadalmas lesz az át­alakulással járó adminisztrá­ció, össze kell csiszolni a mun­katársakat, s erre egy külön munkacsoport alakul majd. Az a cél, hogy nagyjából másfél év alatt minden párhuzamos mű­ködést meg lehessen szüntetni. Az államtitkár hozzátette: az eddigi összevonások azt mutat­ják, hogy ez a munka alaposan elhasználja az átalakulást leve­­zénylőket, így a vezetői pályázat kiírásakor jellemzően mások lesznek a befutók. Botránnyal búcsúzott Fiala Rádió Q-s műsora „Az utolsó műsoromat tudato­san építettem fel: felolvastam a Népszava keddi, vonatkozó cik­két, majd nyolc előtt 10 perccel elfogyott a mondandóm, így el­búcsúztam a hallgatóktól. Nem akartam botrányt, felhajtást, illetve azt sem, hogy Vadas Ta­más tulajdonos beállítson a műsorba. Aztán hazafelé Szi­getvári Viktor és Rónai Egon is felhívtak, hogy Tamás vezeti az adást” - mondta utolsó reggelé­ről Fiala János, miután a Kelj fel, Jancsi! című műsorát is su­gárzó Rádió Q tegnap éjfélkor elhallgatott. A műsorvezetővé avanzsált tulajdonos a saját rá­diójában Fiala elmondása sze­rint fél nyolctól egészen tíz órá­ig, másfél órán át monologizált, illetve a hallgatókkal beszélge­tett lapunk cikkéről, a megszű­nésről és más egyéb témákról. „Olyan volt, mint a saját te­metésed filmjét nézni, és látni, hogy viselkednek egyesek a szertartáson” - mondta Fiala, aki be is telefonált saját műso­rába, így végül mégiscsak vele fejeződött be az utolsó adás. A tulajdonos akciója kapcsán azt mondta, Vadas az indulatait akár a rádió ügyének hasznára is fordíthatná, de szerinte ez most nagyon nincs így. Leszö­gezte, tartja véleményét: azzal, hogy a rádió másfél évvel a frek­venciaszerződés vége előtt hall­gatott el, a tulajdonos „meggya­lázta a sajtószabadságot”. Va­das korábban - és a tegnapi adásban is - az elhallgatás oka­ként egy, az NMHH-val fennál­ló nézeteltérést említett, amely miatt perre is ment. A tulajdo­nos szerint a roló lehúzása volt most a hatásos lépés. sz.p. Ügy lesz a fotózásból A Nemzeti Adatvédelmi és In­formációszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult a Momentum Mozgalom, mivel szombati ko­máromi rendezvényükön meg­jelent a helyi önkormányzat fő­tanácsadója, aki több szögből fényképezte a jelenlévőket. A Momentum szerint Radics Gá­bor össze akarta gyűjteni, hogy kik vesznek részt az esemé­nyen, illetve kik szimpatizál­nak a Momentummal. Mivel a törvény szigorúan tiltja az ilyen listázást, a Mozgalom arra kér­te a hatóságot, indítson eljá­rást, melynek eredményeként a NAIH töröltetheti az elkészült fényképeket és bírságot szabhat ki. Eközben egyébként a Kúria kimondta: nem bizonyítható, hogy akadályozta volna a rend­őri intézkedés az Együtt akti­vistáit az olimpiával kapcsola­tos Határ úti népszavazási alá­írásgyűjtésben. Erről ugyanak­kor fényképek és videofelvételek is készültek. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Támogatja az MSZP az LMP Paks 2­ népszavazását A szocialisták támogatnák az LMP Paks 2 elleni népszavazási kez­deményezését, vagyis segítenék az aláírásgyűjtést - erősítette meg az Index értesülését Tóth Bertalan. A szocialisták frakcióve­zetője elmondta: amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság hi­telesíti az idevágó kezdeményezést, azonnal felajánlják segítsé­güket az LMP-nek, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen jellegű egyeztetés még nem történt. Múlt héten egyébként épp e részegyüttműködések lehetőségéről is tárgyalt Botka László az LMP társelnökeivel. Egy új mandátumbecslés szerint nem lefutott verseny a jövő évi parlamenti választás Kényszer az Ma folytatja tárgyalásait Botka László. Az MSZP mi­niszterelnök-jelöltje, balján Molnár Gyula pártel­nökkel, Juhász Péterrel, az Együtt vezetőjével is asztalhoz ül, de egyelőre nem látszik formálódni a jövő évi választási együttműködés a demokratikus oldalon. Pedig érdemes volna azt kialakítani, már csak azért is, mert „egyáltalán nem lefutott verseny a jövő évi parlamenti választás" - véli a Corvinus Egyetem oktatója. Róna Dániel lapunknak azt mondta: nem a választási matematika, hanem a be­letörődő hozzáállás az, ami bebetonozza a Fideszt. ZOLTAI ÁKOS, BÍRÓ MARIANNA N­oha ma a reménybeli partnerség jegyében foly­tatja tárgyalásait Botka László, az MSZP miniszterel­nök-jelöltjének és a vele „tan­demben” tárgyaló pártelnök­nek, Molnár Gyulának nincs egyszerű dolga. Az LMP ke­mény elutasítása, a Demokrati­kus Koalíció sértődöttsége után a múlt héten az Együtt is kö­zölte: nem tervezi, hogy közös választási listát állítanak 2018- ban más baloldali pártokkal, így főként az MSZP-vel, s egy­előre a Párbeszéd sem igazán tűnik „lelkesnek”. Pedig az együttműködés lehetséges for­máiról és kényszeréről kíván ma egyeztetni Botka és Molnár az Együtt elnökével, Juhász Pé­terrel is. Kérdés azonban, a kis­­párt - illetve a kispártok - egyé­ni érdekei mit diktálnak, illet­ve hogy képesek-e a demokrati­kus erők záros határidőn belül lezárni a huzakodást. Nagyon úgy tűnik, hogy a baloldal választási együttmű­ködésére csak akkor van esély, ha világos: a szakértők szerint a 2018-as voksolás élet s halál kérdése lesz a számukra. Mind­egyik közvélemény-kutató cég azt mutatja, hogy a Fidesz egyedül annyi támogatót tud­hat maga mögött, mint az ös­­­szes többi ellenzéki párt együtt­véve: még a 2014-es - kéthar­mados győzelmet hozó - válasz­tás előtt bő egy évvel sem állt ilyen jól. Az ellenzéknek - a Jobbik nélkül természetesen - csupán együtt lehet esélye, még ha ez ma csekélynek látszik is. Mi értelme van ilyen helyzet­ben a mandátumszimuláció­nak vagy akár a politikai elem­zésnek? Róna Dániel szerint a helyzet korántsem olyan egy­szerű, mint amilyennek lefest­hető. A Corvinuson oktató poli­tológus blogot indított, első be­jegyzésében pedig a választási rendszer működésével foglalko­zik. „A legnagyobb probléma, hogy a mai magyar választási rendszer nem pártsemleges. Nem arról van szó, hogy egy­szerűen a győztesnek kedvez - mint minden egyéni választó­­kerületi rendszer, például a brit is -, hanem a Fidesznek segít, még akkor is, ha nem a Fidesz a győztes” - fogalmazott la­punknak Róna. A politológus szerint az, hogy a baloldalnak több szavazatot kell szereznie ahhoz, hogy ugyanannyi man­dátumot kapjon, mint a Fidesz, önmagában is mindent elmond a választási rendszer fonáksá­gáról. Róna a 2014-es parla­menti választás egyéni válasz­tókerületi eredményeiből kiin­dulva mandátumbecslő modellt fejlesztett ki. Ez megmutatja, hogy a pártok feltételezett sza­vazataránya milyen mandá­tumeloszlást eredményezne. A 2010-es és 2014-es választások előtti előrejelzések, illetve a veszprémi és a tapolcai időközi választás alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz támogatottságát jelentősen - a szakember becs­lése szerint 5-6 százalékkal - felülmérik a közvélemény-kuta­tók. „A kormánypárt híveinek nincs okuk a rejtőzködésre, hi­szen nagy többségben vannak” - magyarázta Róna, hozzátéve: az is intő jel lehet a Fidesz szá­mára, hogy a teljes népesség­ben - és különösen a bizonyta­lanok között - többségben van­nak azok, akik kormányt sze­retnének váltani, csak sokan közülük (még) nem találtak megfelelő alternatívát. A számítás abból indult ki, hogy a baloldal valamilyen for­mában együtt indul (természe­tesen ezek a feltevések egyálta­lán nem biztos, hogy bekövet­keznek, ezért hívjuk ezt man­dátumbecslésnek), illetve hogy a Fidesz, a Jobbik és a baloldal mellett a parlamentbe bejut még egy kisebb párt a baloldal­ról (ez lehet az LMP, az Együtt, de akár a Momentum is, ám több kis párt bejutására aligha van esély). Róna mandátum­kalkulátora a választókerüle­tekben született korábbi ered­ményeket veszi alapul. Tehát fi­gyelembe veszi az olyan sajá­tosságokat, hogy a baloldal vár­hatóan akkor is tud győzni több budapesti körzetben (An­gyalföldön biztosan), ha a Fi­desz országos előnye tetemes, akár 20 százalékos. Vagy hogy a Fidesz egy szoros országos ál­lásnál is simán elviszi a Bács- Kiskun, Vas vagy Győr-Moson- Sopron megyei körzetek több­ségét. Róna ezek alapján arra jutott, hogy a Fidesznek való­színűleg akkor lesz kétharma­da, ha a Jobbikot legalább 19 és a baloldalt is legalább 19 százalékkal előzi meg. Ha a kettőből az egyik nem teljesül, akkor nincs kétharmad. A mandátumbecslés szerint a biztos abszolút többséghez 106-ból nagyjából 67-70 egyéni körzetet kell a Fidesznek meg­nyernie (ez a többi pártra is igaz). A mostani kutatások sze­rint ez egyáltalán nem lehetet­len, a Fidesz előnye a pártvá­lasztók között minden cégnél 20 százalék fölött van, a Me­­diánnál januárban 32 százalék volt az előnye a baloldallal, 40 a Jobbikkal szemben. A Fidesz­nek akkor lesz abszolút többsé­ge, ha a baloldalt legalább 5 és a Jobbikot legalább 7 százalék­­ponttal múlja felül. Egyenlő mandátumarányra lehet szá­mítani a Fidesz és a baloldal között, ha a baloldal 2-3 száza­lékponttal több szavazatot kap - a Fidesz és a Jobbik között pedig akkor, ha a Fidesz kap egy százalékkal többet, mint a Jobbik. A baloldalnak akkor lesz abszolút többsége, ha 10 százalékkal megelőzi a Fideszt (a Jobbik 25 és az LMP/kisebb párt 6 százalékon tartása mel­lett)­­ a Jobbiknak pedig akkor, ha 5 százalékkal megelőzi a Fi­deszt (a baloldal 25 és az LMP/ kisebb párt 6 százalékon tartá­sa mellett). Ezek a forgatókönyvek azon­ban jelenleg nagyon távolinak tűnnek. Arra a kérdésre, hogy a koordinált jelöltállítás vagy a közös lista lehet-e az ellenzék „csodafegyvere” 2018-ban, a politológus azt mondta: „az, hogy ennyire ez a központi té­ma a baloldali pártok kapcsán, az nagyon nem tesz jót nekik”. Róna szerint néha az ellenzéki politikusok sem mérik fel he­lyesen az esélyeiket. Vona Gá­bor még pár napja is azt nyilat­kozta, hogy csak azzal lenne elégedett, ha a Jobbik egy szá­zalékkal megelőzné a Fideszt, különben lemond - márpedig ez az előzés teljesen valószínűt­lennek tűnik most. A balolda­lon pedig az illúziók helyett in­kább a kishitűségnek vannak jelei, egymást is gyakran azzal vádolják a baloldali politiku­sok, hogy nem érdekeltek a kor­mányváltásban­­ nyilvánvaló­an abból a megfontolásból, hogy „a Fideszt úgysem lehet legyőzni”. Pedig könnyen lehet, hogy sokkal inkább az ilyen be­letörődő hozzáállás, mintsem a választási matematika az, ami bebetonozza a Fideszt. összefogás Molnár Gyula MSZP-elnök és Botka László miniszterelnök-jelölt együtt járnak tárgyalni fotó: vajda József Majtényi ügyében példás az együttműködés Molnár Gyula MSZP-elnök és Majtényi László köztársaságielnök-jelölt is példásnak nevezte Győrben azt az összefogást, amellyel „a demok­ratikus ellenzéki pártok" támogatják Majtényit. Molnár hangsúlyozta, hogy ez az összefogás tör­ténelmi pillanat, s reményei szerint idővel erő­södni fog az a gondolat, hogy a közös cél érde­kében félre kell tenni az ellentéteket az ellenzé­ki pártok között. Közös célnak a 2018-as választási győzelmet jelölte meg a pártelnök.

Next