Népszava, 2017. március (144. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-01 / 51. szám
Politikai célú a miskolci kórházátszervezés DOBOS JUDIT A kórházigazgatói kinevezés nem tapasztalat, hanem bizalom dolga - reagált Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár Miskolcon tegnap arra a kérdésre, vajon miért nem a rutinosabb, a nagyobb intézményt vezető Csiba Gábor megyei kórházigazgatót, hanem a jóval kisebb városi kórház vezetőjét, Tiba Sándort bízták meg az új borsodi szuperkórház integrációjának levezénylésével (Tiba István fideszes országgyűlési képviselő testvérével - a szerk.). A dolgozókat már tájékoztatták arról, milyen adminisztrációs és egyéb változással jár, hogy április elsejétől egyetlen, közös irányítású szuperkórház jön létre Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, valamint a Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház (MISEK) összeolvadásával - mondta az államtitkár a találkozó után megtartott sajtótájékoztatón. Lapunk a tervekről már kedden beszámolt, s megírtuk azt is, mindennek súlyos jogkövetkezményei lehetnek a munkavállalók számára. Az illetékes államtitkár szerint ugyanakkor nem financiális, hanem egyedül szakmai oka van annak, hogy az egyesülés létrejön, hiszen összevontan is ugyanakkora költségvetésből, évente nagyjából 35 milliárd forintból gazdálkodik majd a gigakomplexum. Ónodi-Szűcs ígérete szerit nem lesz kevesebb az ágyszám és a dolgozói létszám sem: a 3600 ágyra továbbra is 4500 alkalmazott jut. „Azt szeretnénk, ha a dolgozók terhelését racionálisan megosztaná a két intézmény, s ennek köszönhetően a betegeket jobb színvonalon és a lehető leghamarabb látnák el: semmilyen más prioritást nem ismerünk. Véget kell vetni annak, hogy egyik kórház a másikba küldözgeti a hozzá fordulókat” - mondta az államtitkár. A Csiba kórház vezetését, illetve a dolgozók munkáját érintő enyhe kritikát követő újságírói kérdésekre az államtitkár azt mondta: Csiba számára a miniszter „országos jelentőségű feladatokat szán”. Ezt egészítette ki a fentebb idézett mondattal. A megjegyzést ugyanakkor helyben úgy értékelték a kórházi ügyeket közelebbről ismerők, hogy „elfogyott a levegő Csiba Gábor körül”. „Miskolc az utolsó olyan város az országban, ahol még nem történt meg a kórházak integrációja, ez a folyamat 16 másik helyen már lezajlott vagy épp most van folyamatban” - magyarázta Ónodi-Szűcs. Lapunk kérdésre, hogy mikorra várható az igazgatói pályázat kiírása, kitérő választ kaptunk. Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója szerint ugyanakkor hosszadalmas lesz az átalakulással járó adminisztráció, össze kell csiszolni a munkatársakat, s erre egy külön munkacsoport alakul majd. Az a cél, hogy nagyjából másfél év alatt minden párhuzamos működést meg lehessen szüntetni. Az államtitkár hozzátette: az eddigi összevonások azt mutatják, hogy ez a munka alaposan elhasználja az átalakulást levezénylőket, így a vezetői pályázat kiírásakor jellemzően mások lesznek a befutók. Botránnyal búcsúzott Fiala Rádió Q-s műsora „Az utolsó műsoromat tudatosan építettem fel: felolvastam a Népszava keddi, vonatkozó cikkét, majd nyolc előtt 10 perccel elfogyott a mondandóm, így elbúcsúztam a hallgatóktól. Nem akartam botrányt, felhajtást, illetve azt sem, hogy Vadas Tamás tulajdonos beállítson a műsorba. Aztán hazafelé Szigetvári Viktor és Rónai Egon is felhívtak, hogy Tamás vezeti az adást” - mondta utolsó reggeléről Fiala János, miután a Kelj fel, Jancsi! című műsorát is sugárzó Rádió Q tegnap éjfélkor elhallgatott. A műsorvezetővé avanzsált tulajdonos a saját rádiójában Fiala elmondása szerint fél nyolctól egészen tíz óráig, másfél órán át monologizált, illetve a hallgatókkal beszélgetett lapunk cikkéről, a megszűnésről és más egyéb témákról. „Olyan volt, mint a saját temetésed filmjét nézni, és látni, hogy viselkednek egyesek a szertartáson” - mondta Fiala, aki be is telefonált saját műsorába, így végül mégiscsak vele fejeződött be az utolsó adás. A tulajdonos akciója kapcsán azt mondta, Vadas az indulatait akár a rádió ügyének hasznára is fordíthatná, de szerinte ez most nagyon nincs így. Leszögezte, tartja véleményét: azzal, hogy a rádió másfél évvel a frekvenciaszerződés vége előtt hallgatott el, a tulajdonos „meggyalázta a sajtószabadságot”. Vadas korábban - és a tegnapi adásban is - az elhallgatás okaként egy, az NMHH-val fennálló nézeteltérést említett, amely miatt perre is ment. A tulajdonos szerint a roló lehúzása volt most a hatásos lépés. sz.p. Ügy lesz a fotózásból A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult a Momentum Mozgalom, mivel szombati komáromi rendezvényükön megjelent a helyi önkormányzat főtanácsadója, aki több szögből fényképezte a jelenlévőket. A Momentum szerint Radics Gábor össze akarta gyűjteni, hogy kik vesznek részt az eseményen, illetve kik szimpatizálnak a Momentummal. Mivel a törvény szigorúan tiltja az ilyen listázást, a Mozgalom arra kérte a hatóságot, indítson eljárást, melynek eredményeként a NAIH töröltetheti az elkészült fényképeket és bírságot szabhat ki. Eközben egyébként a Kúria kimondta: nem bizonyítható, hogy akadályozta volna a rendőri intézkedés az Együtt aktivistáit az olimpiával kapcsolatos Határ úti népszavazási aláírásgyűjtésben. Erről ugyanakkor fényképek és videofelvételek is készültek. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Támogatja az MSZP az LMP Paks 2 népszavazását A szocialisták támogatnák az LMP Paks 2 elleni népszavazási kezdeményezését, vagyis segítenék az aláírásgyűjtést - erősítette meg az Index értesülését Tóth Bertalan. A szocialisták frakcióvezetője elmondta: amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság hitelesíti az idevágó kezdeményezést, azonnal felajánlják segítségüket az LMP-nek, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen jellegű egyeztetés még nem történt. Múlt héten egyébként épp e részegyüttműködések lehetőségéről is tárgyalt Botka László az LMP társelnökeivel. Egy új mandátumbecslés szerint nem lefutott verseny a jövő évi parlamenti választás Kényszer az Ma folytatja tárgyalásait Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, balján Molnár Gyula pártelnökkel, Juhász Péterrel, az Együtt vezetőjével is asztalhoz ül, de egyelőre nem látszik formálódni a jövő évi választási együttműködés a demokratikus oldalon. Pedig érdemes volna azt kialakítani, már csak azért is, mert „egyáltalán nem lefutott verseny a jövő évi parlamenti választás" - véli a Corvinus Egyetem oktatója. Róna Dániel lapunknak azt mondta: nem a választási matematika, hanem a beletörődő hozzáállás az, ami bebetonozza a Fideszt. ZOLTAI ÁKOS, BÍRÓ MARIANNA Noha ma a reménybeli partnerség jegyében folytatja tárgyalásait Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének és a vele „tandemben” tárgyaló pártelnöknek, Molnár Gyulának nincs egyszerű dolga. Az LMP kemény elutasítása, a Demokratikus Koalíció sértődöttsége után a múlt héten az Együtt is közölte: nem tervezi, hogy közös választási listát állítanak 2018- ban más baloldali pártokkal, így főként az MSZP-vel, s egyelőre a Párbeszéd sem igazán tűnik „lelkesnek”. Pedig az együttműködés lehetséges formáiról és kényszeréről kíván ma egyeztetni Botka és Molnár az Együtt elnökével, Juhász Péterrel is. Kérdés azonban, a kispárt - illetve a kispártok - egyéni érdekei mit diktálnak, illetve hogy képesek-e a demokratikus erők záros határidőn belül lezárni a huzakodást. Nagyon úgy tűnik, hogy a baloldal választási együttműködésére csak akkor van esély, ha világos: a szakértők szerint a 2018-as voksolás élet s halál kérdése lesz a számukra. Mindegyik közvélemény-kutató cég azt mutatja, hogy a Fidesz egyedül annyi támogatót tudhat maga mögött, mint az összes többi ellenzéki párt együttvéve: még a 2014-es - kétharmados győzelmet hozó - választás előtt bő egy évvel sem állt ilyen jól. Az ellenzéknek - a Jobbik nélkül természetesen - csupán együtt lehet esélye, még ha ez ma csekélynek látszik is. Mi értelme van ilyen helyzetben a mandátumszimulációnak vagy akár a politikai elemzésnek? Róna Dániel szerint a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek lefesthető. A Corvinuson oktató politológus blogot indított, első bejegyzésében pedig a választási rendszer működésével foglalkozik. „A legnagyobb probléma, hogy a mai magyar választási rendszer nem pártsemleges. Nem arról van szó, hogy egyszerűen a győztesnek kedvez - mint minden egyéni választókerületi rendszer, például a brit is -, hanem a Fidesznek segít, még akkor is, ha nem a Fidesz a győztes” - fogalmazott lapunknak Róna. A politológus szerint az, hogy a baloldalnak több szavazatot kell szereznie ahhoz, hogy ugyanannyi mandátumot kapjon, mint a Fidesz, önmagában is mindent elmond a választási rendszer fonákságáról. Róna a 2014-es parlamenti választás egyéni választókerületi eredményeiből kiindulva mandátumbecslő modellt fejlesztett ki. Ez megmutatja, hogy a pártok feltételezett szavazataránya milyen mandátumeloszlást eredményezne. A 2010-es és 2014-es választások előtti előrejelzések, illetve a veszprémi és a tapolcai időközi választás alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz támogatottságát jelentősen - a szakember becslése szerint 5-6 százalékkal - felülmérik a közvélemény-kutatók. „A kormánypárt híveinek nincs okuk a rejtőzködésre, hiszen nagy többségben vannak” - magyarázta Róna, hozzátéve: az is intő jel lehet a Fidesz számára, hogy a teljes népességben - és különösen a bizonytalanok között - többségben vannak azok, akik kormányt szeretnének váltani, csak sokan közülük (még) nem találtak megfelelő alternatívát. A számítás abból indult ki, hogy a baloldal valamilyen formában együtt indul (természetesen ezek a feltevések egyáltalán nem biztos, hogy bekövetkeznek, ezért hívjuk ezt mandátumbecslésnek), illetve hogy a Fidesz, a Jobbik és a baloldal mellett a parlamentbe bejut még egy kisebb párt a baloldalról (ez lehet az LMP, az Együtt, de akár a Momentum is, ám több kis párt bejutására aligha van esély). Róna mandátumkalkulátora a választókerületekben született korábbi eredményeket veszi alapul. Tehát figyelembe veszi az olyan sajátosságokat, hogy a baloldal várhatóan akkor is tud győzni több budapesti körzetben (Angyalföldön biztosan), ha a Fidesz országos előnye tetemes, akár 20 százalékos. Vagy hogy a Fidesz egy szoros országos állásnál is simán elviszi a Bács- Kiskun, Vas vagy Győr-Moson- Sopron megyei körzetek többségét. Róna ezek alapján arra jutott, hogy a Fidesznek valószínűleg akkor lesz kétharmada, ha a Jobbikot legalább 19 és a baloldalt is legalább 19 százalékkal előzi meg. Ha a kettőből az egyik nem teljesül, akkor nincs kétharmad. A mandátumbecslés szerint a biztos abszolút többséghez 106-ból nagyjából 67-70 egyéni körzetet kell a Fidesznek megnyernie (ez a többi pártra is igaz). A mostani kutatások szerint ez egyáltalán nem lehetetlen, a Fidesz előnye a pártválasztók között minden cégnél 20 százalék fölött van, a Mediánnál januárban 32 százalék volt az előnye a baloldallal, 40 a Jobbikkal szemben. A Fidesznek akkor lesz abszolút többsége, ha a baloldalt legalább 5 és a Jobbikot legalább 7 százalékponttal múlja felül. Egyenlő mandátumarányra lehet számítani a Fidesz és a baloldal között, ha a baloldal 2-3 százalékponttal több szavazatot kap - a Fidesz és a Jobbik között pedig akkor, ha a Fidesz kap egy százalékkal többet, mint a Jobbik. A baloldalnak akkor lesz abszolút többsége, ha 10 százalékkal megelőzi a Fideszt (a Jobbik 25 és az LMP/kisebb párt 6 százalékon tartása mellett) a Jobbiknak pedig akkor, ha 5 százalékkal megelőzi a Fideszt (a baloldal 25 és az LMP/ kisebb párt 6 százalékon tartása mellett). Ezek a forgatókönyvek azonban jelenleg nagyon távolinak tűnnek. Arra a kérdésre, hogy a koordinált jelöltállítás vagy a közös lista lehet-e az ellenzék „csodafegyvere” 2018-ban, a politológus azt mondta: „az, hogy ennyire ez a központi téma a baloldali pártok kapcsán, az nagyon nem tesz jót nekik”. Róna szerint néha az ellenzéki politikusok sem mérik fel helyesen az esélyeiket. Vona Gábor még pár napja is azt nyilatkozta, hogy csak azzal lenne elégedett, ha a Jobbik egy százalékkal megelőzné a Fideszt, különben lemond - márpedig ez az előzés teljesen valószínűtlennek tűnik most. A baloldalon pedig az illúziók helyett inkább a kishitűségnek vannak jelei, egymást is gyakran azzal vádolják a baloldali politikusok, hogy nem érdekeltek a kormányváltásban nyilvánvalóan abból a megfontolásból, hogy „a Fideszt úgysem lehet legyőzni”. Pedig könnyen lehet, hogy sokkal inkább az ilyen beletörődő hozzáállás, mintsem a választási matematika az, ami bebetonozza a Fideszt. összefogás Molnár Gyula MSZP-elnök és Botka László miniszterelnök-jelölt együtt járnak tárgyalni fotó: vajda József Majtényi ügyében példás az együttműködés Molnár Gyula MSZP-elnök és Majtényi László köztársaságielnök-jelölt is példásnak nevezte Győrben azt az összefogást, amellyel „a demokratikus ellenzéki pártok" támogatják Majtényit. Molnár hangsúlyozta, hogy ez az összefogás történelmi pillanat, s reményei szerint idővel erősödni fog az a gondolat, hogy a közös cél érdekében félre kell tenni az ellentéteket az ellenzéki pártok között. Közös célnak a 2018-as választási győzelmet jelölte meg a pártelnök.