Népszava, 2017. november (144. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-22 / 272. szám
Elfújná a Roszatom az atomfelhőt KÖRNYEZET Mind valószínűbb, hogy a paksi bővítésben érdekelt Roszatom majaki nukleárishulladék-feldolgozó üzeméből került ki a határértéket ezerszeresen meghaladó, de az egészségre még így sem veszélyes sugárzású anyag a környezetbe, bár a cég cáfolja az érintettséget, a helyi meteorológiai szolgálat lokalizálta a szennyezés forrását az Urál déli része fölött. Az üzem az a hulladékfeldolgozó, ahová 1997-ig Paks 1 hulladékát szállították, és ahová eredetileg Paks 2 kiégett fűtőelemeit is szánták. Mint emlékezetes, a múlt hónapban Európa-szerte észlelték a ruténium 106-os izotópját a légkörben, márpedig a szóban forgó anyag a kiégett fűtőelemek feldolgozása közben, a már hasznosíthatatlan hulladék úgynevezett vitrifikálása (üvegesítése) közben képződik. A Roszatom tegnap közleményben tagadta, hogy köze lenne a megemelkedett sugárzáshoz, illetve hogy baleset történt volna a létesítményben. A Greenpeace - amely az eset kivizsgálását kérve feljelentést tett az orosz ügyészségen - ugyanakkor azt állítja, hogy nehéz kizárni a Roszatom felelősségét. Perger András, a Greenpeace Magyarország szakértője lapunknak azt mondta: oroszországi kollégái szerint a kibocsátást elsőként a majaki üzem 30 kilométeres körzetében észlelte az orosz meteorológia, ahol nincs más potenciális sugárforrás, a hasznosítóban viszont elvben keletkezhet olyan anyag, amit a légkörben mértek. HARGITAI MIKLÓS Perger András szerint a sugárzást először a Roszatom üzeménél észlelték A „Cég” nem tud Sorosról NEMZETBIZTONSÁG Sem Soros György, sem a civil szervezetek nem veszélyeztetik Magyarországot - derült ki tegnap. BATKA ZOLTÁN, CZENE GÁBOR Egyre távolabb kerül egymástól a Fidesz-propaganda és a valóság. A kormány adófizetők által fizetett propagandagépezete óriásplakátokon és minden létező csatornán igyekszik sulykolni, hogy a magyar származású milliárdos „hálózata”, illetve a „Soros-tervnek” nevezett világméretű összeesküvés Magyarországot támadja, de semmi jele, hogy az ország védelmét ellátó nemzetbiztonsági szervek bármi ilyesmiről tudnának. Ez olvasható ki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tegnapi ülése után tartott tájékoztatókból. Soros Apor György is megszólalt az RTL Klub t t hírműsorában, arra hivatkozva, hogy a nyilvános véleményeit szán- lakosság dékosan kiforgató nemzeti konzultáció végeredménye hamarosan megjelenik. A befektető szerint tetésével „tragédia Magyarországnak, hogy a kormány a valóság kiforgatásával proDRl és a lakosság félrevezetésével próbálja magát hatalmon tartani”. A nemzetbiztonsági bizottság 111 arab Iliban Pintér Sándor belügyminiszter tartott beszámolót az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) első félévi munkájáról. Az államtitok, hogy mi hangzott el a zárt ülésen, a miniszter pedig nem tartott tájékoztatót, hanem egy hátsó kijáraton távozott, így a bizottsági tagok ülés utáni sajtótájékoztatóján elhangzottakból áll össze a kép. A testület MSZP-s elnöke, Molnár Zsolt hangsúlyozta: semmi olyan nem hangzott el, ami megerősítette volna, hogy akár Soros, akár a vele összefüggésbe hozott civil szervezetek nemzetbiztonsági veszélyt jelentenének. FOLYTATÁS A 3. OLDALON BIZOTTSÁG Pintér Sándor belügyminiszter és Kontrát Károly államtitkár a meghallgatáson Lejtőn csúszik a magyar oktatás SZÉGYENPAD Nemcsak a matematika, a szövegértés és a természettudományok területén, de az informatikát és a problémamegoldó készségeket illetően is alulteljesítenek a magyar diákok - derült ki a 2015-ös PISA-felmérés eredményeiből. Noha ezekről már tavaly is megtudhattunk részeredményeket, a teszteket összeállító és értékelő OECD most adta ki részletes elemzését. A 15 éves diákok körében végzett felmérés során 2015-ben vizsgálták először az együttműködési, problémamegoldó készségeket: a magyar fiatalok sajnos átlag alatt teljesítettek, 472 pontot szereztek (az OECD-átlag 500 pont volt). A legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ. A vizsgált térségbeli országok közül Csehország (499), Észtország (535), Horvátország (473) és Szlovénia (502) is megelőzte Magyarországot, és csak Bulgáriánál (444), Litvániánál (467) és Szlovákiánál (463) teljesítünk jobban. Az elemzés szerint az elért teljesítmény Magyarországon kimagaslóan erős összefüggést mutatott a diákok és az iskolák társadalmi-gazdasági helyzetével is. A gyenge teljesítmények nemcsak a középfokú oktatásban, hanem a felsőoktatásban is éreztetik hatásukat: több esetben azzal kell eltölteni az első szemesztert, hogy a diákok hiányosságait pótolják. Részben talán ez is közrejátszik abban, hogy nagy múltú egyetemeink is mind hátrébb csúsznak a nemzetközi rangsorokban. REFLEKTOR A 2. OLDALON FOTÓ: NÉPSZAVA CAMPUS Az ELTE lágymányosi épülete Orvoskamara: dupláznák a tagdíjat EGÉSZSÉGÜGY Sok orvost felháborított, hogy csaknem kétszeresére, 48 ezer forintra emelnék a kötelező kamarai tagdíjat. A támogatók szerint díjemelés nélkül a kamara gazdálkodása kritikus helyzetbe kerülne, és az orvosi bérek emelésében való közreműködése okán is jár egy kis visszacsorgatás a testületnek. „Mélységesen fölháborít a dolog” - kommentált Lénárd Rita belgyógyász, az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport tagja. „A kamara elnökének szinte egyetlen megnyilvánulásával sem tudok azonosulni.” Éger István elnök lapunknak azt mondta: nincs mondanivalója a vitatott tervről. RÉSZLETEK A 3. OLDALON LÉNÁRD RITA: A kamara akkor sem lépett fel kellő eréllyel, amikor a veszprémi orvos pénzt kért betegeitől a közszolgáltatásokért