Népszava, 2018. január (145. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-29 / 24. szám
BELFÖLD SZÉF Biztos, hogy az utolsó két hétben dől el az idei parlamenti választás kimenetele. Ezt a Szakszervezetek Együttműködés Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) közéleti akadémiájának szombati találkozóján jelentette ki több előadó is, elsőként Balázs Péter volt külügyminiszter. A V18 néven korábbi kormánytagokból szerveződött csoport vezetője szerint még a választók, de az induló pártok sem találták meg a kormánypártoknak kedvező módon egyfordulóssá változtatott voksolás ellenszereit. Számukra a mostani keretek egyet kínálnak: „ugrást a sötétbe”. Fontosnak nevezte a politikai váltógazdálkodást, mondván, az még a hatalomból átmenetileg kieső pártnak is jó. Minél tovább áll egyetlen személy egy tömörülés élén, annál nehezebb megtalálni az utódját az elkerülhetetlen bukás után - érvelt Balázs Péter. Ez önmagában is jó ok lenne Orbán leváltására, de ennél fontosabb, hogy az ő vezetése alatt nem jó irányba mennek az ország ügyei. Kapcsolódva az iménti gondolatokhoz, a politikai váltógazdálkodást a demokrácia alapjának nevezte Hubai László választástörténész, de mindjárt hozzátette: a jobboldal nálunk száz éve azt hiszi, hogy csak ő hivatott a magyar érdekek képviseletére, a baloldal nem. Fontos történelmi üzenet ugyanakkor az is, hogy amikor a nemzetközi döntések hatására mégis baloldali irányítás alatt állt az ország, vezetői ugyanolyan eszközöket alkalmaztak a hatalom megtartására, mint a jobboldali kormányok. Balázs Péter szerint Orbán vezetése alatt nem jó irányba mennek az ország dolgai Egy tévhitre hívta fel a figyelmet Tóta W. Árpád. A HVG munkatársa szerint a Fidesz-kormány sikertelen a sajtóviszonyok átalakításában. Tömegeket akart elérni, de a nézők és olvasók száma zuhan. Azért érezzük mégis, hogy a semleges vagy baloldali sajtót elnyomják, mert csökkent a lakosság tájékozódási igénye, a sajtó példányszáma alacsony, és nincsenek olyan ötletek, amelyek eladnák a lapokat vagy az ellenzék megjelenéseit a közösségi médiában. Az ellenzéket „kreatív nyomor” jellemzi. A hírfogyasztói tábor bővítése mellett a választási hajlandóságot is növelni kellene. Závecz Tibor közvélemény-kutató legutóbbi felméréseik adataiból azt emelte ki, hogy januárban a választékori lakosság 34 százaléka még mindig nem tudta, melyik pártra voksoljon, és mindössze 45 százalék volt biztos benne, hogy elmegy szavazni. Minden 60 százalékos részvételi arány Orbánéknak kedvez - tette hozzá. A közvélemény-kutató ugyanakkor azt is hangsúlyozta a SZEF-ÉSZT akadémia szombati előadásán, hogy ma átlagosan hatezer embert kell megszólítaniuk ahhoz, hogy ezertől válaszokat kapjanak, az emberek még névtelenül is félnek elmondani a véleményüket. Másrészt tudják, hogy a Fideszre végül kevesebben szavaznak majd, mint ahányan most ezt mondják, de megsaccolni sem lehet, hogy mekkora lesz az eltérés. GULYÁS ERIKA Závecz Tibor: Hatezer embert kell megszólítani ahhoz, hogy ezertől válaszokat kapjunk NÉPSZAVA 2018. január 29., hétfő Az ellenzék a sötétbe ugrik•ürítettek az iskoláért EGYÜTTMŰKÖDÉS Az oktatásban is lefektették a nemzeti minimum alapjait a civil szakmai szervezetek és a demokratikus pártok képviselői. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A dokumentum kidolgozói a jelenlegi állapotokkal ellentétben szervezetileg és szakmailag is önállóvá tennék az iskolákat, a szabad tankönyvválasztást pedig a pedagógiai szabadság alapvető részévé tennék csakúgy, mint a tanítási módszerek szabad megválasztását. Az iskolát átjárhatóvá tennék a diákok számára, hogy bármilyen irányba továbbtanulhassanak. Az oktatási minimum sarokpontjai között szerepel a pedagógusok óra- és munkaterheinek, valamint adminisztratív feladatainak csökkentése, anyagi megbecsülése. A stabil és kiszámítható finanszírozás érdekében garantálnák, hogy az oktatásra fordított összköltségek fokozatosan elérjék a GDP hat százalékát. Mindezek eléréséhez a dokumentum új közoktatási és szakképzési törvény elfogadását rögzíti. Továbbá a döntéshozatali eljárás minden szintjén széles körű szakmai, érdekképviseleti és társadalmi egyeztetési eljárást ír elő. Tehát a fontos döntések csak a szakma és az állampolgárok bevonásával születhetnek meg - mondta Pilt. Felidézte, hogy az oktatási minimum kidolgozásába be akarták vonni a Fidesz-KDNP politikusait is, ám a kormánypártok képviselői válaszra sem méltatták őket, elzárkóztak az együttműködéstől. A vasárnapi demonstrációt eredetileg azért szervezték, hogy újból felhívják a társadalom figyelmét az oktatási rendszer anomáliáira. Csak most januárban legalább fél tucat olyan hír látott napvilágot, amelyek kiverték a biztosítékot az oktatási szakmai szervezeteknél. Ezek között szerepelt a Honvédelmi Intézkedési Terv bevezetésének híre, amit a pedagógusoknak kellene kidolgozniuk. Vagy az, hogy aki iskolát szeretne alapítani Magyarországon, annak először Balog Zoltán miniszter áldását kell megkapnia. Ám a tüntetés apropóját egyértelműen az oktatási minimum bejelentése adta. Az esemény fontossága ellenére mindössze 1000-1500 ember jelent meg a Parlament előtt a Tanítanék hívására. A tüntetésen felszólalt egy diák is. Nagy Blanka a Független Diákparlament (FDP) képviseletében emlékeztetett: az FDP január 19-i demonstrációja után 12+1 pontos követeléslistát küldtek az oktatási kormányzatnak. Mivel a kabinet eddig rendszeresen negligálta az FDP megkereséseit, a diákszervezet most határidőt szabott: ha január 31-ig nem kapnak érdemi választ, újabb megmozdulásokat szerveznek. A határidő három nap múlva lejár. JUHÁSZ DÁNIEL KOSSUTH TÉR Tiltakozók egy csoportja a Parlament előtt 12+1 pontos követeléslistára várják a választ a diákok a kormányzattól. A határidő három nap múlva lejár Újabb európai intő a Fidesznek BÍRÁLAT Erősen kritikus hangvételű országjelentést fogadott el Magyarországról a nem uniós intézmény Európa Tanács (ET). A jelentést a Fidesz európai pártcsaládjának, az ET frissen megválasztott néppárti frakcióvezetője, a román Florin Preda írta, és az ET parlamenti közgyűlésének néppárti tagjai is megszavazták. A dokumentum bevezetőjében leszögezi, hogy Magyarország általánosságban megfelel az ET tagsági kötelezettségeinek, és néhány pozitívumot is megemlít az ország valamivel kedvezőbb gazdasági helyzetét ám a tanulmány 30 oldala az orbáni Magyarországgal kapcsolatos súlyos problémák felsorolása. A jelentés végén az ajánlások hosszú listájával, amelyeket az ET hangsúlyozottan a „magyar hatóságok” figyelmébe ajánl. A jelentéstevő „sajnálatosnak” nevezi a sajtó- és médiaszabadság csökkenését, illetve a médiapiac erős politikai befolyásolását. Megállapítja, hogy egyre jellemzőbb a civil szervezetek megbélyegzése, és felszólítja a kormányt, hogy a civiltörvényt hozza egyensúlyba az európai joggal, ahogy azt is szomorúnak tartja, hogy nem ítélik el eléggé a politikai szereplők által elkövetett gyűlöletbeszédet sem. A jelentés „aggasztónak” nevezi, hogy a Fidesz által levezényelt rohamos jogalkotás a demokratikus intézmények feletti politikai kontrollt szolgálja. Harangozó Gábor, a tanács szocialista képviselőcsoportjának magyar tagja lapunknak úgy fogalmazott: a többi országról szóló monitoringjelentéshez képest sokkal keményebb, kritikusabb hangvételű. Bár a jelentésben szerepel néhány udvariasnak szánt megjegyzés is, ám a monitoringjelentés tartalma alapján valójában egy „igen durva hangvételű, kritikus” írás - mondta a képviselő. Ráadásul az ET-országjelentések eddig jobbára konkrét jogszabályok elemzését tették ki. A mostani magyar országjelentés viszont ezen továbblép, és általános, politikai kontextusba ágyazza az Orbán-rendszer működését, így a tanulmány „populizmus” címszó alatt veszi sorra Orbán illiberális demokráciáról, illetve munkaalapú államról szóló elméletét, de ugyanígy hosszan foglalkozik a média és szólásszabadság helyzetének a romlásával. Orbán „Soros”, a CEU és a civilek elleni hadjáratával. Szó szerint idézik Orbánt, aki nemrégiben a „Soros-birodalom elleni küzdelmet” nevezte meg az ország előtt álló három legfontosabb feladat egyikének. Míg a jelentésírók az Orbán-kormányzat felvetéseit érezhetően csak korlátozott mértékben vették figyelembe - illetve több helyütt megjegyzéssel látták el -, ugyanakkor tág terepet adtak az Orbán-kormányt kritizáló civil, illetve nemzetközi szervezetek véleményének. ,A demokratikus értékek megvédésének a legfontosabb színtere” - idézi a jelentés a Freedom House megállapítását. A civil szervezet szerint bár 2008 óta Kelet-Közép-Európában mindenütt romlott a demokrácia helyzete, ám a régióban Magyarországon épült le a legnagyobb mértékben a demokratikus intézményrendszer. A most elfogadott jelentésnek közvetlen jogi következménye még nincs, így a monitoringbizottság az ajánlásai mellett csak annyit szögezett le, hogy a későbbiekben igen fontos a magyarországi fejlemények fokozott felügyelete. Ugyanakkor Harangozó Gábor felhívta a figyelmet, hogy az ET-jelentés befolyással lehet az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) égisze alatt készülő, márciusra ígért Sargentini-jelentésre. Az korábban, a magyar kormánnyal szemben erősen kritikus 2013-as Tavares-jelen A jelentésnek nincs közvetlen jogi következménye, de hatása igenlés idején megfigyelhető volt, hogy előbb az Európa Tanács vizsgálta meg az országot, majd az ET-elemzés megállapításait vette alapul a Parlament jelentése. Ugyanakkor a várhatóan nyáron az EP plénuma elé kerülő jelentés tétje az is lehet, hogy az Unió elindítja-e Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, ami rendkívül szélsőséges esetben akár az ország EU-ból való kizárását is eredményezheti. B. Z. FORÁS: ET SZÉKHÁZ Az ET székhelye Strasbourgban