Népszava, 2018. január (145. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-29 / 24. szám

BELFÖLD SZÉF Biztos, hogy az utolsó két hétben dől el az idei parlamenti vá­lasztás kimenetele. Ezt a Szakszer­vezetek Együttműködés Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszer­vezeti Tömörülés (ÉSZT) közéleti akadémiájának szombati találko­zóján jelentette ki több előadó is, elsőként Balázs Péter volt külügy­miniszter. A V18 néven korábbi kor­mánytagokból szerveződött csoport vezetője szerint még a választók, de az induló pártok sem találták meg a kormánypártoknak kedvező módon egyfordulóssá változtatott voksolás ellenszereit. Számukra a mostani keretek egyet kínálnak: „ugrást a sö­tétbe”. Fontosnak nevezte a politi­kai váltógazdálkodást, mondván, az még a hatalomból átmenetileg kieső pártnak is jó. Minél tovább áll egyet­len személy egy tömörülés élén, an­nál nehezebb megtalálni az utódját az elkerülhetetlen bukás után - ér­velt Balázs Péter. Ez önmagában is jó ok lenne Orbán leváltására, de ennél fontosabb, hogy az ő vezetése alatt nem jó irányba mennek az or­szág ügyei. Kapcsolódva az iménti gondola­tokhoz, a politikai váltógazdálko­dást a demokrácia alapjának nevez­te Hubai László választástörténész, de mindjárt hozzátette: a jobboldal nálunk száz éve azt hiszi, hogy csak ő hivatott a magyar érdekek kép­viseletére, a baloldal nem. Fontos történelmi üzenet ugyanakkor az is, hogy amikor a nemzetközi döntések hatására mégis baloldali irányítás alatt állt az ország, vezetői ugyan­olyan eszközöket alkalmaztak a ha­talom megtartására, mint a jobbol­dali kormányok. Balázs Péter szerint Orbán vezetése alatt nem jó irányba mennek az ország dolgai Egy tévhitre hívta fel a figyelmet Tóta W. Árpád. A HVG munkatársa szerint a Fidesz-kormány sikertelen a sajtóviszonyok átalakításában. Tö­megeket akart elérni, de a nézők és olvasók száma zuhan. Azért érezzük mégis, hogy a semleges vagy balolda­li sajtót elnyomják, mert csökkent a lakosság tájékozódási igénye, a sajtó példányszáma alacsony, és nincse­nek olyan ötletek, amelyek eladnák a lapokat vagy az ellenzék megjele­néseit a közösségi médiában. Az el­lenzéket „kreatív nyomor” jellemzi. A hírfogyasztói tábor bővítése mellett a választási hajlandóságot is növelni kellene. Závecz Tibor köz­vélemény-kutató legutóbbi felmé­réseik adataiból azt emelte ki, hogy januárban a választékori lakos­ság 34 százaléka még mindig nem tudta, melyik pártra voksoljon, és mindössze 45 százalék volt biztos benne, hogy elmegy szavazni. Min­den 60 százalékos részvételi arány Orbánéknak kedvez - tette hozzá. A közvélemény-kutató ugyanakkor azt is hangsúlyozta a SZEF-ÉSZT akadémia szombati előadásán, hogy ma átlagosan hatezer embert kell megszólítaniuk ahhoz, hogy ezertől válaszokat kapjanak, az emberek még névtelenül is félnek elmondani a véleményüket. Másrészt tudják, hogy a Fideszre végül kevesebben szavaznak majd, mint ahányan most ezt mondják, de megsaccolni sem le­het, hogy mekkora lesz az eltérés. GULYÁS ERIKA Závecz Tibor: Hatezer embert kell megszólíta­ni ahhoz, hogy ezertől válaszokat kapjunk NÉPSZAVA 2018. január 29., hétfő Az ellenzék a sötétbe ugrik•ürítettek az iskoláért EGYÜTTMŰKÖDÉS Az oktatásban is lefektették a nemzeti minimum alapjait a civil szakmai szervezetek és a demokratikus pártok képviselői. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A dokumentum kidolgozói a jelen­legi állapotokkal ellentétben szer­vezetileg és szakmailag is önállóvá tennék az iskolákat, a szabad tan­könyvválasztást pedig a pedagógiai szabadság alapvető részévé tennék csakúgy, mint a tanítási módsze­rek szabad megválasztását. Az is­kolát átjárhatóvá tennék a diákok számára, hogy bármilyen irányba továbbtanulhassanak. Az oktatási minimum sarokpontjai között sze­repel a pedagógusok óra- és munka­­terheinek, valamint adminisztratív feladatainak csökkentése, anyagi megbecsülése. A stabil és kiszámítható finan­szírozás érdekében garantálnák, hogy az oktatásra fordított össz­költségek fokozatosan elérjék a GDP hat százalékát.­­ Mindezek eléréséhez a doku­mentum új közoktatási és szak­képzési törvény elfogadását rögzíti. Továbbá a döntéshozatali eljárás minden szintjén széles körű szak­mai, érdekképviseleti és társadalmi egyeztetési eljárást ír elő. Tehát a fontos döntések csak a szakma és az állampolgárok bevonásával szü­lethetnek meg - mondta Pilt. Fel­idézte, hogy az oktatási minimum kidolgozásába be akarták vonni a Fidesz-KDNP politikusait is, ám a kormánypártok képviselői válaszra sem méltatták őket, elzárkóztak az együttműködéstől. A vasárnapi demonstrációt ere­detileg azért szervezték, hogy újból felhívják a társadalom figyelmét az oktatási rendszer anomáliáira. Csak most j­anuárban legalább fél tu­cat olyan hír látott napvilágot, ame­lyek kiverték a biztosítékot az okta­tási szakmai szervezeteknél. Ezek között szerepelt a Honvédelmi In­tézkedési Terv bevezetésének híre, amit a pedagógusoknak kellene ki­dolgozniuk. Vagy az, hogy aki iskolát szeretne alapítani Magyarországon, annak először Balog Zoltán minisz­ter áldását kell megkapnia. Ám a tüntetés apropóját egyértelműen az oktatási minimum bejelentése adta. Az esemény fontossága ellenére mindössze 1000-1500 ember jelent meg a Parlament előtt a Tanítanék hívására. A tüntetésen felszólalt egy diák is. Nagy Blanka a Függet­len Diákparlament (FDP) képvise­letében emlékeztetett: az FDP ja­nuár 19-i demonstrációja után 12+1 pontos követeléslistát küldtek az oktatási kormányzatnak. Mivel a kabinet eddig rendszeresen negli­gálta az FDP megkereséseit, a diák­­szervezet most határidőt szabott: ha január 31-ig nem kapnak érdemi választ, újabb megmozdulásokat szerveznek. A határidő három nap múlva lejár. JUHÁSZ DÁNIEL KOSSUTH TÉR Tiltakozók egy csoportja a Parlament előtt 12+1 pontos követeléslistára várják a választ a diákok a kormányzattól. A határidő három nap múlva lejár Újabb európai intő a Fidesznek BÍRÁLAT Erősen kritikus hang­vételű országjelentést fogadott el Magyarországról a nem uniós in­tézmény Európa Tanács (ET). A je­lentést a Fidesz európai pártcsalád­jának, az ET frissen megválasztott néppárti frakcióvezetője, a román Florin Preda írta, és az ET parla­menti közgyűlésének néppárti tag­jai is megszavazták. A dokumentum bevezetőjében leszögezi, hogy Ma­gyarország általánosságban megfe­lel az ET tagsági kötelezettségeinek, és néhány pozitívumot is megemlít­­ az ország valamivel kedvezőbb gazdasági helyzetét ám a tanul­mány 30 oldala az orbáni Magyaror­szággal kapcsolatos súlyos problé­mák felsorolása. A jelentés végén az ajánlások hosszú listájával, amelye­ket az ET hangsúlyozottan a „ma­gyar hatóságok” figyelmébe ajánl. A jelentéstevő „sajnálatosnak” ne­vezi a sajtó- és médiaszabadság csökkenését, illetve a médiapiac erős politikai befolyásolását. Megál­lapítja, hogy egyre jellemzőbb a civil szervezetek megbélyegzése, és fel­szólítja a kormányt, hogy a civiltör­vényt hozza egyensúlyba az európai joggal, ahogy azt is szomorúnak tartja, hogy nem ítélik el eléggé a politikai szereplők által elkövetett gyűlöletbeszédet sem. A jelentés „aggasztónak” nevezi, hogy a Fidesz által levezényelt rohamos jogalko­tás a demokratikus intézmények feletti politikai kontrollt szolgálja. Harangozó Gábor, a tanács szo­cialista képviselőcsoportjának magyar tagja lapunknak úgy fogal­mazott: a többi országról szóló mo­nitoringjelentéshez képest sokkal keményebb, kritikusabb hangvé­telű. Bár a jelentésben szerepel né­hány udvariasnak szánt megjegyzés is, ám a monitoringj­elentés tartalma alapján valójában egy „igen durva hangvételű, kritikus” írás - mondta a képviselő. Ráadásul az ET-ország­­jelentések eddig jobbára konkrét jogszabályok elemzését tették ki. A mostani magyar országjelentés viszont ezen továbblép, és általá­nos, politikai kontextusba ágyazza az Orbán-rendszer működését, így a tanulmány „populizmus” címszó alatt veszi sorra Orbán illiberális demokráciáról, illetve munkaalapú államról szóló elméletét, de ugyan­így hosszan foglalkozik a média és szólásszabadság helyzetének a romlásával. Orbán „Soros”, a CEU és a civilek elleni hadjáratával. Szó szerint idézik Orbánt, aki nem­régiben a „Soros-birodalom elleni küzdelmet” nevezte meg az ország előtt álló három legfontosabb fel­adat egyikének. Míg a jelentésírók az Orbán-kor­­mányzat felvetéseit érezhetően csak korlátozott mértékben vették figyelembe - illetve több helyütt megjegyzéssel látták el -, ugyanak­kor tág terepet adtak az Orbán-kor­­mányt kritizáló civil, illetve nem­zetközi szervezetek véleményének. ,A demokratikus értékek megvé­désének a legfontosabb színtere” - idézi a jelentés a Freedom House megállapítását. A civil szervezet szerint bár 2008 óta Kelet-Kö­­zép-Európában mindenütt romlott a demokrácia helyzete, ám a régi­óban Magyarországon épült le a legnagyobb mértékben a demokra­tikus intézményrendszer. A most elfogadott jelentésnek közvetlen jogi következménye még nincs, így a monitoringbizottság az ajánlásai mellett csak annyit szö­gezett le, hogy a későbbiekben igen fontos a magyarországi fejlemé­nyek fokozott felügyelete. Ugyan­akkor Harangozó Gábor felhívta a figyelmet, hogy az ET-jelentés befo­lyással lehet az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) égisze alatt készülő, márciusra ígért Sargentini-jelentésre. Az korábban, a magyar kormánnyal szemben erő­sen kritikus 2013-as Tavares-jelen­ A jelentésnek nincs közvetlen jogi következ­ménye, de hatása igen­lés idején megfigyelhető volt, hogy előbb az Európa Tanács vizsgálta meg az országot, majd az ET-elem­­zés megállapításait vette alapul a Parlament jelentése. Ugyanakkor a várhatóan nyáron az EP plénuma elé kerülő jelentés tétje az is lehet, hogy az Unió elindítja-e Magyaror­szággal szemben az uniós alapszer­ződés hetes cikke szerinti eljárást, ami rendkívül szélsőséges esetben akár az ország EU-ból való kizárását is eredményezheti. B. Z. FORÁS: ET SZÉKHÁZ Az ET székhelye Strasbourgban

Next