Népszava, 2018. március (145. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-22 / 68. szám

6 I NÉPSZAVA C/HUF $/HUF I 2018. március 22., csütörtök________________________311,38 — 0,00% 253,65 W -0,30% CHF/HUF 266,19 fr +0,10% LAPSZÉL Kamatot emelt a Fed A piaci várakozásoknak megfe­lelően 25 bázisponttal 1,50 szá­zalékról 1,75 százalékra emelte az irányadó dollárkamatot ka­matdöntő ülésén az amerikai jegybank szerepét betöltő Fe­deral Reserve (Fed). MTI Felvásárolhatja a Bayer a Monsantót Az Európai Unió jóváhagyta, hogy a Bayer német vegyipari konszern felvásárolj­a a Monsan­to amerikai vetőmagtermelő és agrárvegyipari céget - közölte Margrethe Vestager. Az uniós versenyjogi biztos elmondta, az unió jóváhagyásának feltétele, hogy a Bayer üzletrészeket ér­tékesít és fenntartja a hatékony versenyt. A Monsanto a főként Roundup nevű glifozáttartalmú gyomirtó szeréről és genetikai­lag módosított kukoricájáról és szójájáról ismert. NÉPSZAVA Jól megy a lakástakarékoknak A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 2017-ben rekordévet zárt, az előző évhez képest 25 száza­lékkal több lakás-takarékpénz­tári szerződést kötött, és az új lakáshitelek piacán 13 százalék­kal növelte hitelezését - mondta Tátrai Bernadett, a Fundamenta elnök-vezérigazgatója tegna­pi sajtótájékoztatóján. Az el­nök-vezérigazgató megjegyezte, hogy minden 1 forint állami tá­mogatás 7 forint beruházást in­dukál a lakás-takarékpénztáron keresztül. NÉPSZAVA Költekező kabinet Az államháztartás - önkor­mányzatok nélkül számításba vett - központi alrendszere több mint 526 milliárd forint hián­­nyal zárta az év első két hónap­ját. A kéthavi deficit az 1360,7 milliárd forintos egész évi előirányzat 38,7 százalékának felel meg. NÉPSZAVA Uniós javaslat a Google-adóra Az Európai Bizottság szerdán is­mertette javaslatait az informá­ciótechnológiai nagyvállalatok megadóztatására, és átmeneti­leg 3 százalékos adót vetne ki az érintett cégek éves forgalmára, amelyből 5 milliárd euró bevé­telre számít. NÉPSZAVA FOTÓ: AFP/MATH1S BOUSSUGE RÉSZVÉNYEK ^ BUX 38 236,94 ^ +0,74% Mol 2948 Ft ^ +1,94% MTelekom 449 Ft ^ +0,79% OTP 11 590 Ft ^ +1,22% Richter 5 425 Ft ^ -1,54% GAZDASÁG A Telenor nevet cserél MOBIL Egy cseh cég veszi meg a régiós csoportot. Mészáros Lőrincnek csak a hazai mobilszolgáltatóra lett volna elég pénze. BONTA MIKLÓS A telekommunikációs szakmai kö­röket nem lepte meg, hogy a leg­gazdagabbnak tartott közép-euró­pai nagyvállalkozó, a cseh 54 éves, Petr Kellner társasága veheti meg a Telenor balkáni érdekeltségeit. A hazai közvéleményt ennél jobban érdekelte, hogy ennek a csomag­nak a része lesz-e a második számú magyar mobilszolgáltató. Ugyan­is, mint emlékezetes, nemrégiben Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó felcsúti polgármester, Orbán Viktor kedvence is érdeklődött a társaság megvétele iránt, de számára csak a magyarországi leány volt az érde­kes. Ennek az az oka, hogy még a hozzá közelálló, illetve érdekeltségi körébe tartozó pénzintézetek sem lennének pillanatnyilag képesek arra, hogy egy ekkora vállalatcso­portot egymaguk kivásároljanak. Egy, az ügyletet közelről figyelő szakember a Népszavának elmond­ta, hogy a Petr Kellner többségi tu­lajdonában álló Első Privatizációs Alap (PPF) Csehországban a ma­gánosítás formájaként alkalmazott kuponos privatizáció nyomán jött létre, s alapozta meg az üzletem­ber 15,5 milliárd dollárra becsült vagyonát. Ezzel Kellner a világ dol­lármilliárdosainak rangsorában - a Forbes magazin értékelése szerint - a 88. helyen áll. (A leggazdagabb ma­gyar, Csányi Sándor ugyanezen lista 1999. helyezettje a maga egymilliárd dollárjával.) A 100 ezer cseh koroná­val alapított PPF-et úgy építette fel Petr Kellner, hogy üzlettársaival 20 millió korona hitelt vett fel, így hazája magánosított vagyonának 3 százaléka lett az övék. A PPF elsősorban a pénz­ügyi szektorhoz vonzódik, amit alá­támaszt az is, hogy a legnagyobb cseh biztosító Ceská pojist'ovna megszer­zett tulajdonrészének gyarapításával tudták csak igazából tovább duzzasz­tani vagyonukat. Forrásunk a PPF-et főként pénz­ügyi befektetőnek tekinti, amely - leginkább haszonnal­­, adja-veszi a cégeket. Egyik kereskedelmi te­levíziós csatornájuknak amerikai, gyógyszergyáruknak pedig a francia Sanofi cég lett a tulajdonosa. Ugyan­így dobra verték kiskereskedelmi hálózatukat és a lottócégüket is. A PPF Magyarországon sem is­meretlen, a Home Credit mint hi­telnyújtó vállalkozás terjeszkedik. E társaság fő terepe Kína, de jelen van Indiában és Indonéziában is. Az érdekeltségükbe tartozó Rockaway Capital mall.hu elnevezésű portál­juk Magyarország második legje­lentősebb e-kereskedelmi vállal­kozása. Emellett 2017-ben 6 millió euróért megvették a hazai fizetési megoldásfejlesztő Barion Payment Zrt.-t is. A PPF a tegnap bejelentett fel­vásárlás révén négy országban - Bulgáriában, Szerbiában, Monte­negróban, illetve Magyarországon - működő Telenor-leányokat vesz meg, a Csehországban és Szlovákiá­ban már a birtokukban lévő mobil­­szolgáltató, az O2 mellé. Informátorunk szerint való­színűleg arra vállalkoznak, hogy tőkét vonnak be a megszerzett cég­csoportba, korszerűsítik a szerve­zeti felépítését, majd ezt követően jelentős haszonnal továbbadják a cégcsoportot egy szakmai befek­tetőnek. Úgy tudjuk, hogy a Tele­nor a PPF mellett még egy komoly befektetőtől kapott ajánlatot, de többekkel is tárgyalt. Mészáros Lőrincék igyekezete azért nem lett eredményes, mert mint említettük, csak a magyarországi céget vitték volna, márpedig a Telenor határo­zott elképzelése az volt, hogy a re­gionális cégcsoportot nem bontja meg. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország két meghatározó telekommunikációs társaságának, a Vodafone-nak és a UPC-nek esetleges egyesüléséről is szólnak a hírek, ami a jelenlegi ver­senyt alaposan átírhatja. A norvég Telenor 2,9 milliárd eu­róért - 900 milliárd forintért - adja el a négy országból álló regionális cégcsoportot a PPF-nek a Telenor Common Operation technológi­ai szolgáltatóval együtt. Az ügylet lezárásához a szabályozó hatóság jóváhagyása szükséges, ami 2018 harmadik negyedévében várható. A Telenor Magyarország jelenlegi ve­zetése a tranzakcióról kiadott köz­leményben ígéretet tett, hogy a tu­lajdonosváltás semmilyen hatással nem lesz ügyfelekre és helyi part­nerekre, és a mobilszolgáltató to­vábbiakban is a megszokott módon folytatja működését. A társaságok megállapodása szerint a PPF 2021 első feléig használhatja a Telenor márkanevet. Mészáros Lőrincék ugyan most lemaradtak, de feltehetően nem ad­ták fel, így nem kizárt, hogy előbb­­utóbb, mint résztulajdonosok meg­jelennek a Telenor-csoportban. 2,9 milliárd euróért­­ 900 milliárd forintért adja el a Telenor a négy országból álló regionális cégcsoportját a PPF-nek ÚJVILÁG A cseh tulajdo­nos célja, hogy immár a Telenor Ma­gyarországot is magába foglaló csoport köze­pes méretű eu­rópai távközlési szolgáltatóvá váljon FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS A MILLIÁRDOS PETR KELLNER A Forbes-lista 88. helyezett­jére pénzügyi befektetőként tekintenek, aki adja-veszi a cégeket Padlást söpört tavaly a kormány NÖVEKEDÉS A magyar gazdaság 4 százalék körüli lendülete európai viszonylatban jó, hiszen az eurózó­­nában 2,2, Németországban 2,3 szá­zalékos növekedést jeleznek előre, ám a környező országokhoz képest már korántsem kiemelkedő ez a GDP-bővülés - mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudomá­nyos tanácsadója a cég szerdai saj­tótájékoztatóján. A növekedést az alapvetően kedvező világgazdasági környezet mellett az uniós forrá­sok gyorsított felhasználása, illetve megelőlegezése táplálja, de szere­pet játszik benne a laza költségve­tési és jövedelempolitika, valamint a gazdaságélénkítő monetáris poli­tika. A növekedés fő húzóereje idén is a fogyasztás marad - tette hoz­zá. A gazdaságkutatók 2018-ra 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, 3,5 százalékos munkanélküliséggel, 9 százalékos beruházásnövekedéssel számolnak. A lendület idén már megtörhet, bár a kormány még erre az évre is 4,3 százalékos gazdasági növeke­dést vár, a legtöbb gazdaságelem­ző és -kutató ennél kisebb bővülés mellett teszi le a voksát. Jövőre pe­dig még tovább mérséklődhet ez a dinamika. A munkaerő szűkössége miatt azonban a foglalkoztatás eléri fel­ső határát, amin csak a közfoglal­koztatottak jelentős hányadának a munkaerőpiacra terelése, illetve a külföldön dolgozók hazatelepülése segítene. Erre rövid távon nem sok esély mutatkozik. Ha az összes közfoglalkoztatot­tat a munkanélküliekhez számol­nák, akkor 8 százalék körüli lenne az állástalanok aránya - említette a Népszava kérdésére Herzog László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa. Árnyalja a képet, hogy a nagyjából 160-170 ezer közfog­lalkoztatott egy része értékalkotó tevékenységet végez. Nélkülük a munkanélküli ráta valós aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4 százaléka és az összes köz­foglalkoztatottal számoló 8 száza­lék között van - tette hozzá Herzog László. A kormány gazdaságélénkítő politikáját egyebek mellett az teszi lehetővé, hogy a költségvetési hiány idén is alatta marad a tervezettnek. A múlt évben ezt a mozgásteret arra használta fel a kabinet, hogy jelen­tős mértékű pénzszórásba kezdett. Kisöpörte a padlást - fogalmazott Várhegyi Éva. Ez azért is kockáza­tos, mert mint minden konjunktúra időszaknak, a jelenleginek is egy­szer vége szakadhat - egyes elemzé­sek szerint erre akár 3 éven belül sor kerülhet -, és akkor nem lesz meg­felelő tartalék a költségvetésben. A jegybank gazdaságélénkítő, lazító politikáját most már az ame­rikai jegybank szerepét betöltő Fed-hez és az Európai Központi Bankhoz hasonlóan a szigorítás felé kellene irányítani, és a forint indo­kolatlan gyengítésével is fel kellene hagynia. Miközben a devizaadósság euróárfolyama 304 forint körül van, a bankközi devizapiacon viszont 310 forintos árfolyam környékén tartja az MNB az árfolyamot - hangzott el. BIHARI TAMÁS Várhegyi Éva szerint a kormány a múlt év végén jelentős mértékű pénzszórásba kezdett

Next