Népszava, 2019. június (146. évfolyam, 126-149. szám)
2019-06-01 / 126. szám
REFLEKTOR Tarlós elfeledett ígérete FOSODOR Míg a főváros látványosan kerülte a dunai hajózás ügyét, addig a kormány közeli kapcsolatba került a balesetben érintett szállodahajót üzemeltető svájci céggel. // BATKA ZOLTÁN, GULYÁS ERIKA Meg kell vizsgálni, jó helyen vannak-e a szállodahajók a belvárosban - mondta a szerdai baleset után Tarlós István főpolgármester, aki rögtön közölte azt is, egyeztet az ügyben Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel. Mostani buzgalma megkésettnek tűnik, mert már 2009-es programjában írt arról: „Kijelöljük és megterveztetjük a szállodahajók fogadására alkalmas kikötő helyét.” A főváros arra nem válaszolt tegnap, hogy miért maradt el eddig a terv megvalósítása. Míg a főváros nem lépett a szállodahajók ügyében, addig a kormány nagyon is bekapcsolódott a dunai üzletbe. Olyannyira, hogy a kormányzat közeli kapcsolatot ápol a Hableánnyal ütköző Viking Sigyn nevű szállodahajót is üzemeltető svájci Viking River Cruisesszal. A hetven óriáshajót működtető társaság egy magyar leányvállalatán keresztül társtulajdonos a magyar állammal a fővárosi kikötőhelyek java részét magáénak tudó Mahart Passnave Kft.-ben - vette észre az Index. Ez az üzleti kapcsolat egy sor kérdést vet fel. Korábban ugyanis megírtuk, hogy a hajós szakma egy része régóta figyelmeztette a kormányt: a balesetveszély miatt nem kellene beengedni a nagy szállodahajókat a belvárosi Duna-szakaszra. Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség korábbi elnöke, a Mahart volt vezérigazgatója azt mondta: „A nagy cégek lobbiereje erősebb volt”, így végül csak arról döntöttek, hogy a szállodahajók továbbra is használhatják a városközponti folyószakaszt, de ott nem fordulhatnak meg. A korábban teljesen állami tulajdonú Mahart Passnave Kft. 49 százalékát néhány éve a Viking River Cruises hazai leányvállalata, a Viking Hungary Kft. vette meg, 51 százalék állami tulajdonban maradt. Ez utóbbi előbb a Magyar Nemzeti Vagyonügynökséghez került, majd néhány hónapja a Rogán Antal tárcája alá tartozó - a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel befolyási körébe sorolt - Magyar Turisztikai Ügynökségé (MTÜ) lett. Jól fizető szolgáltatás került a svájci multi résztulajdonába: a Mahart Passnave Kft.-nek 2017- ben 3,9 milliárd forintos árbevétele volt, és 1,2 milliárdos adózott eredményt produkált. Szalma Botond érdeklődésünkre úgy fogalmazott: semmilyen szakmai és gazdasági indokot nem tud arra, hogy a magyar állam miért adta el a fővárosi kikötőhelyek zömét birtokló cég résztulajdonát a svájci hajósmultinak. Régóta figyelmeztetik a kormányt: veszélyesek a belvárosi Duna-szakaszon a szállodahajók Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük a svájci céget, de nem válaszolt. Az MTÜ-től arra is választ vártunk: Az állam és a Viking közös tulajdona szerepet játszhatott-e abban, hogy végül nem tiltották ki a szállodahajókat a belvárosi folyószakaszról? A társaság nem adott érdemi választ. Érdekes az is, hogy a svájci cégnek rálátása lehet a dunai vízi közlekedés élénkítéséről szóló kormányzati stratégia kialakítására. Idén januárban jelentették be, hogy év végére elkészül a kormányzati stratégia, aminek központi eleme a kikötőfejlesztés. A Mahart Zrt. az Ex Ante Tanácsadó Iroda és a Mahart Passnave Kft. alkotta konzorciumot bízta meg az 1 millió eurót érő tervezéssel, volt, hogy azonnal megyünk. A vízimentő-szolgálat e hajónak is helyet adó bázisa egyébként a Hajógyári-sziget déli csúcsán lesz. Ez azért kiváló helyszín, mert innen öt-hat percen belül bárhová ki tudunk érni a folyó fővárosi szakaszán. A VMSZ elnöke megjegyezte: a tragédia rávilágított arra, mennyire fontos a vízimentés megszervezése egy olyan Duna-szakaszon, amelyről régóta tudott, hogy óriási a hajóforgalma. - Őszintén reméljük, hogy akik a szabályokról döntenek, felismerik, megfelelő mentési szabályozásra is szükség van - vetette fel Bagyó, aki szerint nyilvánvaló, hogy egy hajó kevés erre a feladatra. - Az lenne jó, ha minden kiemelt kockázatú ponton létrejönne egy mentőbázis. Sajnos lassan haladunk, hiszen egyelőre mindent önerőből próbálunk megoldani, nem kaptunk még sehonnan támogatást. VAS ANDRÁS Tarlós István főpolgármester mostani ügybuzgalma megkésettnek tűnik 2009 óta nem jutott ideje a főpolgármesternek a szállodahajókra FOTÓ: MTVA/JÁSZAI CSABA NAGY ÜZLET A kikötők többségét működtető kft.ben érdekelt az állam és a Hableánnyal ütköző hajót üzemeltető svájci cég is Földön ragadt kutatóhelikopterek MENTÉS „Az időjárási körülmények nem tették lehetővé a helikopterek bevetését.” Lapunk érdeklődésére ezzel indokolta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt, hogy a szerda esti dunai hajókatasztrófa után miért nem vetették be a túlélők és áldozatok utáni kutatás során a gépeket. A kérdést az indokolta: szakértők szerint a kutatás hatékonyabb lett volna, ha bevetik az erős keresőlámpával és hőkamerával is felszerelt helikoptereket. A rendőrség válasza meglepő, mert szerda este esett ugyan az eső, de a megkérdezett repülési szakértő szerint nem voltak extrém rossz időjárási körülmények, lehetett volna repülni, de legalábbis megkísérelhették volna elindítani a gépeket. 2017 januárjában azt írta sajtóközleményében az ORFK az MD902-es helikopterekről: „A személyzet terheléscsökkentését robotpilóta biztosítja, amely segítséget nyújt a rossz időjárási viszonyok esetén is.” A gépek bevethetőségéről is írtak. A gépek hőkamerás kutató-felderítő rendszerrel is rendelkeznek, amely nagymértékben segíti az eltűnt személyek felkutatását. A köztévé Kékfény című műsora pedig bő két hete negyedórát szentelt a rendőrség helikopteres légi rendészeti szolgálatának bemutatására: a filmben demonstrálják „a vízben bajba jutott ember mentésénél alkalmazható technikát”. Aztán külön kitérnek a hőkamera előnyeire is - igaz, elsőként a déli határon menekülteket keresve mutatják be a rendszert. A rendőrségnek azt is felvetették, a Hableány tragédiájának túlélői dél-koreai újságoknak azt állították, szervezetlen volt a mentés a katasztrófa után, és több szemtanú is úgy nyilatkozott, a vízi rendészet egységei későn értek a 21.05-kor történt baleset helyszínére. A vízi rendészet első hajózó járőre 21.15-kor érkezett a helyszínre. A hajózók csatornáján ugyanis már a 21.15-kor beérkező állampolgári bejelentés előtt értesült az ütközésről - közölte a BRFK. Ez azért érdekes, mert az ORFK csütörtöki sajtótájékoztatójáról szóló tudósításban azt állt: „A Dunai Vízirendészeti Kapitányság első hajója 21.29 perckor érkezett a helyszínre.” A szemtanúk szerint a hivatalos mentőegységeket messze megelőzve ért a csütörtöki, dunai hajókatasztrófa helyszínére a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) kishajója. - Nem tudom, ki volt az első, erre nem figyeltünk, számunkra akkor az volt a fontos, hogy minél előbb segítsünk - felelte megkeresésünkre Bagyó Sándor, a VMSZ elnöke. - Óriási szerencse, hogy civil kezdeményezésre, három szervezet együttműködésével éppen két hónapja tettük a Dunára azt a sürgősségi mentőhajót, amely a fővárosban és környékén teljesít majd szolgálatot. Négy éve, látva a dunai hajóforgalom robbanásszerű változását, döntöttünk úgy, hogy letesszük itt is a vízimentő-szolgálat alapjait - folytatta Bagyó Sándor. - Sikerült megnyernünk a Wein János Alapítványt és a Fővárosi Vízműveket az ügynek, és anyagi támogatásuknak köszönhetően építettük meg ezt a dunai mentésre leginkább alkalmas járművet. Hivatalosan a hajó nincs is még rendszerbe állítva, ám szerdán, amikor a katasztrófavédelem riasztott bennünket, egyértelmű FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS ROSSZ IDŐ A rendőrség szerint nem voltak megfelelőek a körülmények a bevetéshez NÉPSZAVA 2019. június 1., szombat „Kékesen fénylettek a vízen" Kaotikus - ezzel a szóval írta le a szerda este történteket egy nyugalmazott kanadai hadihajó-kapitány, Ken W. Hoffer, aki a tragédia előtt maga is a folyón hajózott turistaként. A férfi azt mesélte, a pesti part felé tartottak, amikor a fedélzeten elhangzott a kiáltás: Ember a vízben! Mint mondta, ilyenkor az a legfontosabb: aki csak él és mozog a hajón, a vizet figyelje, hogy hol bukkan fel a szerencsétlenül járt ember. Így is történt, minden szempár a folyóra szegeződött. Egymás után három embert láttak a sodrásban, közülük az egyik mozgott, míg a másik kettő mozdulatlanul lebegett a vízen. A sötétben úgy lehetett őket észrevenni, hogy a parti fények bevilágították a vízen lévő emberek arcát: „Kékesen fénylettek a vízen." Az embereket végül más hajókra húzták ki. A kapitány elmondta, végignézte a balesetről készült felvételeket. Szerinte a híd alá nagy sebességgel érkező szállodahajó óriási hullámot tolt maga előtt. Ez a hídszűkületben felerősödő hullám mozdította ki menetéből a Hableányt. Ezután találta el és borította fel a sétahajót. Ken W. Hoffer azt mondta, a városnéző út során, még a baleset előtt kaotikus állapotokat látott a Dunán, volt, hogy két hajó az erős áramlásban veszélyesen közel került egymáshoz. BATKA ZOLTÁN