Népszava, 2019. július (146. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-01 / 150. szám

NÉPSZAVA 2019. július 1., hétfő REFLEKTOR a politikai erők zöme NÉMETORSZÁG Szélsőjobboldali szervezetek betiltását követelik a kasseli regionális politikus meggyilkolása után. Csütörtökön további két személyt tartóztattak le. RÓNAY TAMÁS Németországban sokkolta a közvé­leményt, hogy egy neonáci férfi po­litikai okokból gyilkolta meg Kassel járási államigazgatási hivatalának vezetőjét, Walter Lübckét június elején. Politikussal még sosem vé­geztek bevándorláspárti nézetei miatt, s az egész ügy egy sötét kor emlékét idézi vissza megannyi né­met számára. Nemcsak a nagykoalí­ció pártjai, az uniópártok és a szoci­áldemokraták, hanem az ellenzéki Zöldek, a szabaddemokrata FDP és a Balpárt is megmozdult, s egytől egyig azt követelik, a hatóságok mindent tegyenek meg a szélsősé­gesek visszaszorítása érdekében. A gyilkosságért letartóztatott férfi, akit a német sajtó csak Ste­phan E.-ként emleget személyiség­jogi okok miatt, szerdán vallotta be tettét, s azt állította, nem voltak se­gítői, a nyomozás azonban tovább folytatódik. Ennek eredményeként csütörtökön további két személyt tartóztattak le - közölte az ügyész­ség. Angela Merkel kancellár hét­végén figyelmeztetett arra, ha nem tárják fel körültekintően és minden részletre kiterjedően a gyilkosság hátterét, akkor megrendülhet az emberek bizalma a teljes intéz­ményrendszerben, ennek azon­ban beláthatatlan következményei lennének. Horst Seehofer belügy­miniszter pedig azt közölte, a ha­tóságoknak többet kell tenniük a megelőzésért, s azt is fontolóra kell venni, mely szélsőjobboldali szer­vezeteket tiltsanak be. A német belügyminisztérium statisztikái szerint az elmúlt évek­ben egyértelműen emelkedett az erőszakra hajlamos szélsőjobbol­daliak száma. 2014-ben még 10 500 ilyen személyt tartottak nyilván, 2017- ben azonban már 12 700-at. A CDU vezetése szerint a jobboldali erőszak elharapózásában komoly szerepe van az Alternatíva Német­országért (AfD) párt folyamatos, a bevándorlókkal szembeni gyű­löletkeltésének. A szélsőjobbhoz köthető regisztrált bűncselekmé­nyek esetében ugyanakkor nem figyelhető meg egyértelmű emel­kedés. 2014-ben 17 ezer ilyen ese­tet regisztráltak, 2016-ban pedig már 23 600-at, ez a szám azonban 2018- ra 20 400-ra csökkent. A tes­ti sértéssel vagy akár gyilkossággal végződött bűnelkövetések száma öt éve 1030 volt, 2016-ban 1700, 2018- ban azonban már csak 1160. Horst Seehofer német belügy­miniszter múlt héten egy szintre emelte az iszlám és a szélsőjobb ter­rort. Bizonyos tekintetben a kasseli városvezető gyilkosa is hasonlóan viselkedett, mint az Iszlám Állam (IS) megannyi merénylője, akik va­lamelyik nyugati országban követ­ték el tettüket. Stephan E.-t ugyanis visszafogott személyiségnek, pél­dás családapának ismerték. Semmi feltűnést sem keltett, spitzgiebeli házában élt feleségével és gyerme­keivel. Egy vasúttechnikai cégnél dolgozott. Munkahelyén is kedvel­ték, s ami különösen érdekes, állí­tólag igen jól megértette magát egy iráni munkatársával. „A terro­rizmus vissza­tükrözi mindazt, ami a tár­sadalmi összképet jellemzi. Ez azonban életének csak az egyik, a külvilágnak szóló része volt. Azoknak, akik a rokonszenves, kissé visszahúzódó férfit ismerték, fogalmuk sem volt nemcsak arról, hogy húsz éve neonáci csoportok aktív tagja, hanem arról sem, hogy erőszakra is kész őrült eszméi ér­vényre juttatása érdekében. Stephan E. másik élete teljesen másként zajlott. Az interneten tar­totta a kapcsolatot a hozzá hasonló gondolkodásúakkal, szélsőséges, uszító, erőszakra felszólító fóru­mokhoz csatlakozott. Nincs abban semmi meglepő, hogy ennyire ké­pes volt szétválasztani a magán­életét neonáci mindennapjaitól. Emlékezhetünk a norvég Anders Behring Breivikre, aki szintén fel­tűnés nélküli életet élt, az őt isme­rők is megdöbbentek 2011 júliu­sában elkövetett szörnyű tettén, amikor 77 embert, jórészt fiatalokat gyilkolt meg. Az ausztrál merénylő, a márciusban, az új-zélandi christ­­churchi mecsetben félszáz embert lemészároló, Breiviket példaképé­nek tartó Brenton Tarrant is csend­ben készült vérengzésére, több évig tartó európai körútja után, két év óta tervelte ki a tömeggyilkosságot. Ismerősei szerint Európában radi­­kalizálódott. Akadnak azonban különbözősé­gek is a német és a többi eset között. A kasseli merénylet ugyanis nem­csak politikai indíttatású, hanem PFÖRTNER/POOiyDPA 83 személy vesztette életét a szélsőjobboldali terror nyomán az eltelt szűk 30 évben a berlini belügyminisz­térium adatai szerint konkrétan politikus ellen végrehaj­tott gyilkosság, ami más minőséget képvisel. Ez rendítette meg annyira a német társadalmat: az elkövető a náci elődök példáját követte. A libe­rális, bevándorláspárti politikusok erőszak céltáblájává válhatnak, s már nem csak az interneten, a kö­zösségi oldalakon, szélsőséges fó­rumokban, hanem a való életben is. „Ez új minőséget jelent - hangoz­tatta Seehofer is. - A terrorizmus visszatükrözi mindazt, ami a tár­sadalmi összképet jellemzi” - véle­kedett a Spiegel hetilapban a szél­sőségeket vizsgáló német szakértő, Florian Hartleb. S ha ez így van, az azt jelentené, hogy az okok mélyeb­ben gyökerezhetnek a társadalom­ban. A belügyminisztérium adatai szerint 1990-től 2018 júniusáig a szélsőjobboldali támadások követ­keztében összesen 83 személy vesz­tette életét, más források szerint azonban az áldozatok száma ennél magasabb. Ennek az lehet az oka, hogy 2001-től nem különítették el egyértelműen a politikamentes bűncselekményektől a szélsőjobb­­oldali indíttatású támadásokat. Valójában nem a Lübcke elleni akció volt az első, politikussal szem­beni szélsőjobboldali támadás. 2015 őszén a kölni polgármester, Henriette Reker csodával határos módon élt túl egyet. Az interneten azóta sem csitult a gyűlöletkeltés a döntéshozókkal, helyi politiku­sokkal szemben. A Lübcke-gyilkos­­sággal kapcsolatos nyomozás pedig feltárta, hogy alsó-szászországi po­litikusok ellen is támadásra készül­tek szélsőségesek. A Nürnberg 2.0 Deutschland nevű neonáci szerve­zet közzé is tett egy listát az „ellen­séges” politikusok nevével. Az esetnek súlyos következmé­nyei lehetnek, várhatóan több neo­náci szervezetet betiltanak, köztük a Combat 18-at, amelynek a ren­dezvényén Stephan E. is megjelent. A keményebb fellépést jelzi, hogy a napokban nyolc személy ellen emeltek vádat, akik az úgynevezett Revolution Chemnitz nevű szélső­­jobboldali szervezethez tartoznak. Erőszakos szélsőjobboldali bűncselekmények Németországban 1980. szeptember - Egy a mün­cheni Oktoberfesten végre­hajtott pokolgépes merény­letben 13-an hunytak el, és 211-en sérültek meg. A ter­rorakció során meghalt az elkövető, a neonáci Gundolf Köhler. Máig sokan kételked­nek abban, egyedül hajtot­­ta-e végre a vérfürdőt 1985. december - Neonácik foly­tattak hajtóvadászatot a hamburgi Hihenfelde város­részben élő török bevándor­lók ellen. Amikor a menekülő Ramazan Avci a földre került, szkinhedek eszméletlenre verték. Avci később belehalt sérüléseibe 1990. december - Egy szélsőjobb­­oldali, jórészt fiatalokból álló csoport afrikai bevándorló­kat támadott meg a bran­denburgi Eberswaldéban. Az angolai António Kiowa a kór­házban halt bele sérüléseibe 1992. december - Három török nő halt meg, amikor Mölln városában felgyújtottak egy lakóházat 1993. május - Solingenben négy fiatal támadott meg egy tö­rökök által lakott házat. Tűz ütött ki, öt személy vesztette életét 1997. február - Egy rendőri ellen­őrzésnél megölik Stefan Grage rendőrt az A24-es autópályán. A gyilkosságot a szélsőjobboldali Kay Diesner követte el 1999. február - A brandenburgi Guben városában jobboldali radikálisok támadtak meg menekülteket, egy algériai menedékkérő, Farid Guen­­doul menekülés közben vesztette életét 2000. június - A szélsőjobboldali Michael Berger Dortmund­ban és Waltropban három rendőrt ölt meg, majd magá­val is végzett 2000. szeptember - Lelőtték a török virágkereskedőt, Enver Simseket. Ezzel kezdődött meg a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű szer­vezet példátlan gyilkosság­sorozata. A rendőrség, vala­mint az alkotmányvédelmi hatóság azonban 2011-ben nem ismerte el, hogy a tette­sek szélsőjobboldaliak voltak 2002. július - A 16 éves Marinus Schöberlt a brandenburgi Potzlowban három szélső­­jobboldali kínozta halálra 2003. december - Heidenheim­­ben (Baden-Württemberg) egy szkinhed gyilkolt meg három személyt 2009. július - Egy tárgyaláson a drezdai tárgyalóteremben a szélsőjobboldali Alex Wiens leszúrta az egyiptomi kézi­labdázót, Marva el-Serbinit 2011. november Az NSU két veze­tőjének öngyilkosságával és a terrorsejt felszámolásával válik világossá, hogy a szer­vezet 2000-től tíz személyt ölt meg, és 43 gyilkossági kí­sérlet fűződik a nevéhez 2019. június 2. Otthonában, fej­lövéssel végeznek a kasseli politikussal, a keresztényde­mokrata Walter Lübckével, aki gyűlölt figura a szélsőjobb körében a menekültek érde­kében kifejtett tevékenysége miatt. Egyebek mellett szá­mos menekült elhelyezésé­ről gondoskodott FOTÓ: AFP/UWE ZUCCHI/DPA SOKSZÍNŰ DEMOKRATÁK Együtt emelték fel szavukat kö­zös tömeggyű­lésen a neonáci erőszak ellen GYÁSZ A meggyilkolt hivatalvezető bevándorlás­párti nézeteket vallott FOTÓ: AFP/SWEN ÚJ MINŐSÉG HORST SEEHOFER A német bel­ügyminiszter szerint azzal, hogy politikust gyilkoltak meg, a szélsőjobb újabb határt lépett át

Next