Népszava, 2019. augusztus (146. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-02 / 178. szám
fi SZÁMUNKBANNekünk a Duna less. a Balaton ■^****nüs OLDAL Nyitott mondat és a Budapesten, valamint Pest megyében terjesztett FŐVÁROSI NEGYED 'fővárosiNEGYED, Nem hagyhatom tovább működni ezt a hűbéri rendszert V. Naszályi Márta I. kerületi ellenzéki polgármesterjelölt 5. oldal Akciótervnyi pénzszórás BÜDZSÉ Mérhetetlen összegeket osztott szét a kabinet felismerhető koncepció nélkül az utóbbi évek költségvetési maradványaiból. •• PAPP ZSOLT A magyar gazdaságpolitika válságmegelőző üzemmódba kapcsol jövőre: ennek érdekében 2020-ban akár két újabb gazdaságvédelmi akciótervet is kidolgozhat a kormány - vetítette előre Orbán Viktor miniszterelnök még tusnádfürdői beszédében. Egy-egy ilyen gazdaságösztönző intézkedéscsomag akkor ad érzékelhető lökést a gazdaság számára, ha kerete eléri a 100-300 milliárd forintot. Nos, ennyit már az idén elszórt a kormány a korábbi maradványpénzekből. Az év első hét hónapjában úgy költöttek el az elmúlt évek költségvetési maradványaiból 304 milliárd forintot - vagyis egy akciótervnyi pénzt -, hogy az eredetileg nem is szerepelt a kiadási tervekben. A maradványpénzeket a kormány előszeretettel osztja szét ily módon. Részben azért, mert az igények a büdzsé elfogadása után merülnek fel. Részben pedig azért, mert a pénz olyan célokra megy, amelyeket a kormány nem szeret nagy dobra verni. Ez utóbbiak közé tartoznak az olyan „ideológiai” költések, mint például a kormányzati kommunikáció vagy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért, illetve a Batthyány-alapítványok kistafírozása. Ezekre az idén 10 milliárd forint maradványpénz jutott. A legtöbb pénz - 139 milliárd forint - gazdaságfejlesztésre ment az idén. Ezek közül is messze kiemelkedik a debreceni BMW-gyár előkészítésére megítélt 33 milliárd forint, vagy a Magyar Falu program 29 milliárdja. A kormány előszeretettel költ a maradványokból az állami vagyon kistafírozására is. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő több lépésben 37 milliárd forintos plusztámogatást kapott. Ezzel szemben a közoktatásnak alig 3 milliárd, az egészségügynek pedig csak 1 milliárd forint jutott. RÉSZLETEK A 6. OLDALON 304 milliárd forintot osztott szét a kormány az év első hét hónapjában PENDRIVE Varga Mihály pénzügyminiszter átadja Kövér László házelnöknek a 2019-es költségvetés tervét A NAV, az ORFK és az OFI is érintett KORRUPCIÓ Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) is érintett a Microsoft-botrányban. A szervezet jelentése, amit a napi. hu szúrt ki, megállapítja: a Microsoft magyar leányvállalata 2013 és 2015 között magyar kormányzati szereplőket fizetett le, hogy az óriáscég termékeit rendeljék meg. A módszer lényege: a licenceket közvetítőcégeken keresztül adták el, utóbbiak viszont sokkal magasabb árat határoztak meg. Az extraprofit egy része kormányzati személyeknél landolt. A vesztegetések következtében a Microsoft összesen 13 millió dollárnyi bevételt szerzett. FOLYTATÁS A 4. OLDALON A Microsoft magyar leányvállalata kormányzati szereplőket fizetett le A HOLNAPI LAPSZÁMBAN 8+8 OLDAL MELLÉKLET! Kormánykézen a kutatóhálózat MTA Maróth Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi alelnökét nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatói Hálózat (ELKH) irányító testületének élére. Ez az a szervezet, amely az MTA-tól elvett kutatási hálózat Maróth Miklós sosem rejtette véka alá az Orbán-kormány iránti elköteleződését tot felügyeli majd. Közben személyesen Palkovics László miniszter próbálta nyugtatni az akadémiai kutatóintézetek vezetőit: nem kell aggódniuk az átalakítás miatt. Mégis van olyan intézet, ahol megduplázódott a felmondások száma. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON „Von der Leyen érti Budapestet” VIZIT Jó hangulatú, eredményes megbeszélésen vagyunk túl, telefonon ugyan már egyeztettünk korábban is, de most volt az első személyes találkozásunk - mondta Orbán Viktor a köztévében, miután Brüsszelben tárgyalt az Európai Bizottság új elnökével, Ursula von der Leyennel. A kormányfő úgy jellemezte vendéglátóját: „Egy komoly hölgy lett az Európai Bizottság elnöke, komoly tapasztalatokkal rendelkező, bátor gondolkodású bizottsági elnökünk van, aki érti, mi zajlik Közép-Európában, érti Magyarországot. A kiinduló pont tehát jó, ráadásul Von der Leyen meggyőződése, hogy az Uniónak fenn kell maradnia. Ez magyar érdek is, ezért úgy kell összehozni az EU országait, hogy közben minden ország megmaradhasson annak, ami - fogalmazott a kormányfő, majd arról beszélt: „Nehéz 28 ország álláspontját összehozni klímaügyben, gazdaságban, migrációban, de a lényeg, hogy pragmatikus embereket segítettünk pozícióba”. A migrációval kapcsolatban Orbán azt mondta, az új elnök érti, hogy a nyugatiak integrálni akarnak, a keletiek meg nem akarnak migrációt. De ő és Von der Leyen is „azokat az ügyeket akarja felhozni, amik közösek. A klímaüggyel kapcsolatban azt mondta Orbán: ez a téma fontos az új elnök számára, megvan a közös alap, de világos, hogy a gazdag országok tehetnek könnyedén súlyos kijelentéseket, Magyarország nem. Hozzátette: Magyarország azt vállalta, hogy 2030-ig eléri, az energia 90 százalékát olyan forrásból nyeri, amelynek nincs széndioxid-kibocsátása. „Jót beszélgettünk Orbán Viktorral a politikám főbb vonalairól” - összegezte a találkozót Von der Leyen, s hozzátette, egyetértettek abban, hogy a migráció ügyében új kezdetre és pragmatikus megközelítésre van szükség. Az Európai Bizottság elnöke azzal az üzenetértékű megjegyzéssel zárta posztját: „A jogállamiság alapvető, és mindenkire vonatkozik.” KÓSA ANDRÁS