Népszava, 2019. november (146. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-23 / 272. szám
81 NÉPSZAVA I 2019. november 23., szombat LAPSZÉL A Majdanra emlékezik Ukrajna A Janukovics-rendszer bukásához vezető tüntetések kezdetének hatodik évfordulóját ünnepelte tegnap Ukrajna. 2014 óta a méltóság és a szabadság napjaként emlékeznek meg november 21-ről, amikor azért vonultak utcára Kijevben, mert az Azarov-kormány leállította Ukrajna felkészülését az európai uniós társulási megállapodásra. A februárig tartó tüntetés később erőszakba torkollt, százan vesztették életüket. NÉPSZAVA Készültségben a rendfenntartók Nagy erőkkel készül biztosítani a hétvégi önkormányzati választást a rendőrség Hongkongban. A város vezetői szerint az erőszakos tüntetések el is lehetetleníthetik, hogy független és biztonságos voksolást tartsanak a hét végén. NÉPSZAVA Párt családi vállalkozásban Szövetség Brazíliáért (APB) néven új pártot hozott létre Jair Bolsonaro. Brazília szélsőjobboldali elnöke a korrupció, a kommunizmus, a globalizmus és „minden, a természet rendjével szembemenő ideológia” elleni harc, a keresztény értékek védelme jelszavak alatt indította útnak pártját. Programjában szerepel a fegyvertartáshoz való jog, illetve az, hogy „elismerik Isten helyét a brazil társadalomban, történelemben és néplélekben”. A párt elnöke Bolsonaro, első alelnöke legidősebb fia, Flávio Bolsonaro szenátor. Az elnök szerint volt pártjából, a Szociálliberális Pártból 53 képviselő és 3 szenátor fog átülni az APB soraiba. NÉPSZAVA Magyarázkodik Putyin szóvivője Noha csütörtökön rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Aleksandar Vucic szerb államfő, hogy a szerbiai hírszerzés jelentős orosz kémtevékenységet leplezett le, Moszkva nem sértődött meg. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő tegnap leszögezte: a Kreml örül Vucic december 4-i oroszországi látogatásának, s reméli, semmi nem fog árnyékot vetni arra. „Tudatában vagyunk annak, hogy bizonyos felek szeretnék előre megszakítani ezt a látogatást, de meggyőződésünk, hogy ez nem fog sikerülni” - mondta Peszkov, mintegy diverzióként állítva be a leleplezett orosz kémhálózatot. NÉPSZAVA FOTÓ: AFP/GENYA SAVILOV FOTÓ: AFP/AGÉNCIA ESTADO - GABRIELA BILO VILÁG Inog Netanjahu széke KORRUPCIÓ A vádemelés ellenére az izraeli kormányfő ragaszkodik a hatalomhoz. A jobboldal egyelőre összezárt a Likud vezére mögött. LÁSZLÓ DÁVID Olyan történt, ami még Izrael történetében sohasem: vádat emeltek egy hivatalban lévő miniszterelnök ellen. A jelenlegi törvények alapján Benjamin Netanjahunak nem kell lemondania pozíciójáról, amíg be nem bizonyosodik bűnössége. A kormányfő már jó előre jelezte is, ártatlannak vallja magát, nem enged a „politikai célzatú támadásnak”. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a miniszterelnök négy másik tárcát, az egészségügyet, a szociális ügyeket, a diaszpóra ügyeit, valamint mezőgazdaságit is viszi egy személyben, amelyekről viszont le kellene mondania. Mivel a szabályozást még sosem kellett élesben tesztelni, jogilag ingoványos talajra érkeztek, amiről további csatározások várhatók a bíróságon. Az ítéletre legkorábban három év múlva, de inkább még később lehet számítani. Ha bűnösnek találják a legkomolyabb vádakban, akár tíz év szabadságvesztéssel is sújthatják. Az izraeli vallásos, jobboldali alakulatok viszonylag egységesen összezártak a kormányfő mögött, meghálálva, hogy nem hagyta őket cserben a koalíciós tárgyalások során. Ugyanakkor a miniszterelnök pártján, a Likudon belül erősödnek azok a hangok, amelyek tisztújítást követelnek. Az országosan is népszerű Gideon Szaár korábbi oktatási, majd belügyminiszter már be is jelentkezett kihívónak, de erősen kérdéses, hogy össze tud-e szedni elég támogatót maga köré. Ki sietve, ki kivárva, de a párt vezető alakjai közül többen „letették a hűségesküt”, kiálltak a kormányfő mellett. Közös kommunikációjuk az, hogy megilleti őt az ártatlanság vélelme, és „politikai puccs” zajlik ellene. Ezeket a rágalmazásokat Aviháj Mandelblitt főügyész határozottan visszautasította. A vádemelés bejelentésekor azt mondta, „nehéz szívvel, de teljes lelki nyugalommal” hozta meg döntését, a törvény betartása pedig nem választás kérdése, nem politikai ügy, hanem kötelesség. Egy emberként mozdult meg az ellenzék is, lemondásra szólították 46 százalék gondolta, hogy vádemelés esetén a kormányfőnek le kellene mondania fel Netanjahut, és több tiltakozást is szerveztek ellene. A vádemeléssel eldőlt, hogy a centrista Kék és Fehér biztosan nem fog közösködni a Likuddal, legalábbis amíg Netanjahu áll az élén. Ezzel pedig elkerülhetetlennek tűnik, hogy egy éven belül harmadszor is választást rendezzenek Izraelben. Kérdés, hogy a történteknek milyen hatásuk lehet a Likud szereplésére. A 12-es csatorna megbízásából készült közvélemény-kutatás szerint - amely még a vádemelés bejelentése előtt készült - a válaszadók 46 százaléka szerint le kellene mondania a kormányfőnek, 30 százalék szerint viszont megtarthatná pozícióját. AVIHAJ MANDELBLITT A főügyész szerint a törvény betartása nem választás kérdése, nem politikai ügy, hanem kötelesség FOTÓ: AFP/DEBBIE HILL PACEAN Netanjahu csalással vádolt felesége, Sara idén januárban kötött vádalkut a hatóságokkal. A politikus férj egyelőre puccsról beszél, és mindent tagad Netanjahu vádemelésig jutott korrupciós ügyei 4000 -es akta: Különféle módon kedvezett Saul Elovicsnak, a legnagyobb távközlési cég, a Bezeq korábbi tulajdonosának annak fejében, hogy televíziójának honlapján pozitív színben tüntessék fel. 2000 -es akta: Tárgyalásokat folytatott Arnon Mózesszel, a Jediót Ahronót című újság tulajdonosával, hogy fessen pozitív képet róla, cserébe visszaszorítanák a lap riválisának befolyását. 1000-es akta: Több százezer dollár értékben drága ajándékokat, köztük ékszert, pezsgőt, szivart fogadott el Arnon Milchan izraeli üzletembertől, hollywoodi mágnástól. Trump már a szenátoroknak udvarol IMPEACHMENT Elfogytak az előre bejelentett tanúk, s a kéthetes meghallgatássorozat után most alighanem felgyorsul az amerikai elnök alkotmányos elmozdítására irányuló kongresszusi vizsgálat. Utolsóként a Fehér Ház korábbi vezető Oroszország-szakértője, Fionna Hill és a diplomataként az USA kijevi nagykövetségén szolgáló David Holmes állt a képviselőház hírszerzési bizottsága elé. Hill szerint az Egyesült Államoknak egyszerre két Ukrajna-politikája volt: a hivatalos és egy másik, az elnök saját belpolitikai érdekeit szolgáló. Holmes megerősítette, hogy hallotta, amint Gordon Sondland, az USA EU-nagykövete mobiltelefonján felhívta Donald Trump elnököt, aki a Joe Biden volt alelnök elleni ukrán vizsgálatról érdeklődött. Mindez alátámasztotta a demokrata párti narratívát: Trump saját politikai céljaira használta az elnöki tisztséget, amit tilt az alkotmány. Az elnök csütörtök este szűkebb stábjával és lojális szenátorokkal tanácskozott, de időt szakított két, az ő szempontjából megbízhatatlan republikánus politikusra, Susan Collinsra és Mitt Romney-ra is. A további események forgatókönyvében egyelőre sok a bizonytalanság. Elsőként, talán már a jövő héten, a képviselőház jogi bizottságának kell megfogalmaznia a vádpontokat, amelyekről az alsóház plenáris ülésének kell majd szavaznia. A Demokrata Pártnak 233 képviselője van, így feltehetően meglesz a minimum 218 szavazatos többség. Ez jelentené a hivatalos vádemelést, amely akár már karácsony előtt megtörténhet. Ezt követően, alighanem még januárban, a szenátusnak egyszerű többséggel kell szavaznia arról, lefolytatja-e az eljárás második, a bírósági tárgyalásnak megfelelő felét. Ez lehet hosszabb, részletes, akár hat hétig tartó vagy rövidebb, kéthetes. Trump tanácsadói állítólag minél gyorsabban szeretnének túl lenni a dolgon, és azon is vitatkoznak, mennyire lenne hasznos, ha az elnök személyesen is megjelenne az ezúttal esküdtszékként működő szenátusban. Trumpnak 51 voks kellene ahhoz, hogy a szenátus egyáltalán ne foglalkozzon az impeachmenttel, de ez valószínűleg nincs meg. A száztagú testületben 53:47 arányban a republikánusok vannak többségben, ám feltehetően lesznek köztük a procedúra kérdésében a kisebbséggel szavazók - például Collins és Romney. A szenátusi eljárás fölött a legfelső bíróság élére George W. Bush által 2005-ben kinevezett John Roberts elnökölne. Az államfőt csak kétharmados többséggel lehetne leváltani, amihez húsz republikánus szavazatra is szükség lenne. Az eseményeknek ezzel a jelenleg valószínűtlennek tűnő fordulatával Mike Pence alelnökre szállna át az elnöki tisztség, s a 2020-as elnökválasztáson is nyilván ő lenne a republikánus jelölt. HORVÁTH GÁBOR EGYMÁSRA UTALVA A Donald Trump és Mitt Romney közötti bizalmatlanság kölcsönös