Népszava, 2019. december (146. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-03 / 280. szám

NÉPSZAVA 2019. december 3., kedd Most vagy soha­­ Madridban / • / 1 • •• // -írják a jovot COP25 Óriási a tét: a tudósok szerint talán még meg lehet állítani a klímakatasztrófát. Ha nem lépünk, akkor a mai formájában hamarosan vége lesz az emberi civilizációnak. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az ENSZ környezetvédelmi prog­ramjának (UNEP) novemberben közreadott jelentése szerint a legkevesebb ötszörösére kellene emelni az államok közös vállalá­sait a globális felmelegedés mér­tékének 1,5 Celsius-fok alatt tar­tásához. Ellenkező esetben olyan pályára áll a bolygó melegedése, ami néhány évtizeden belül meg­szünteti az emberi civilizációt ab­ban a formában, ahogy ma ismer­jük. A párizsi klímaegyezmény elfo­gadása 2015-ben megcsillantotta a reményt, de hamar kiderült, hogy a klímaváltozás gyorsabb, mint amennyire az emberiség e változás megfékezése útján lépni képes, és ha az országok nem növelik az ég­hajlatvédelmi vállalásaikat, akkor visszafordíthatatlanná válik a tra­gédia. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2018-as klímajelentése szerint a felmelegedés gyorsulása miatt a globális károsanyag-kibocsátást már csak 2030-ig van lehetőség drasztikusan csökkenteni, 2050-ig pedig teljesen meg kellene szün­tetni. Tavaly a lengyelországi éves klímacsúcson az amerikai-orosz­­szaúdi-kuvaiti olajlobbi miatt nem sikerült elfogadtatni ezt a közös vállalást. Madridban, bár az esé­lyek most sem jobbak, újra meg­próbálják, hogy kötelező érvényű közös döntés szülessen a klímavé­delmi vállalások növeléséről. A madridi megnyitón Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felhív­ta a döntéshozók figyelmét: vi­lágszerte milliók, főként fiatalok kérik, hogy tegyenek sokkal töb­bet a klímavészhelyzet ellen. És mindezt ma, nem holnap, szögezte le. Guterres bírálta a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országokat - Kínát, az Egyesült Államokat és Indiát -, emlékeztetve, hogy az ő elkötelezettségük elengedhetet­len a kitűzött célok eléréséhez. A főtitkár nem véletlenül címezte ezen országokhoz figyelmezteté­sét. Az ipari fejlődésben élenjáró Kínában és Indiában ma már sok Pedro Sánchez. Nincs más al­ternatíva, mint a cselekvési helyen maszk nélkül az utcára sem lehet kilépni, a Donald Trump ve­zette Egyesült Államok pedig, amennyiben a 2020. november 3-i választás nem hoz változást, már november 4-én megkezdheti a pá­rizsi klímaegyezményből való ki­hátrálást. Márpedig a 2018-as álla­potok szerint az USA Kína mögött a második legnagyobb üvegházha­tású gázokat kibocsátó ország. A házigazda Pedro Sánchez spa­nyol miniszterelnök úgy fogalma­zott, „nincs más alternatíva, mint a cselekvés", az emberiségen mú­lik, hogy helyreállítsa a maga által okozott környezeti károkat. Euró­pa az ipari forradalomban is elöl járt, most a klímavédelem terén, karbonsemlegességben is elöl kell haladnia. Az Európai Parlament múlt hé­ten klímavészhelyzetet hirdetett, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke Madridban pedig azt ígérte, hogy januárban bemutatja a klímasemlegességi át­menetről szóló európai javaslatot. GÁL MÁRIA FOTÓ: AFP/GABRIEL BOUYS PRÓBAFÜLKE A konferencia helyszínén felállított sátorban meg lehet tapasztal­ni a fenyegető jövőt: szmog, hőség és félhomály vár a következő nem­zedékekre A spanyol fővároson a világ szeme A klímacsúcs alkalmából Madrid tartományban annyi fát ültetnek majd, mint ahány résztvevője lesz a konferenciának, azaz várhatóan több mint 25 ezret. • 196 ország képviselteti magát. • 50 állam- és kormányfő lesz jelen. • 5000 rendfenntartó biztosítja a rendezvényt. • Az ENSZ első klímakonferenciája 1992-ben, Rio de Janeiróban volt. Ta­valy a lengyelországi Katowicében rendezték meg az éves csúcsot, jö­vőre Glasgow ad otthont a rendezvénynek. REFLEKTOR Amerika nem egyenlő Trumppal Donald Trump amerikai elnök talán a világ első szá­mú klímaszkeptikusa. Egyik első intézkedéseként jelentette be az Egyesült Államok kilépését a Barack Obama elnöksége alatt aláírt párizsi klímaegyez­ményből. Trump azzal érvelt, hogy a megállapodás hátrányos az amerikai gazdaságra nézve. A madri­di klímacsúcsra, akárcsak tavaly Lengyelországba, alacsony szintű, helyettes államtitkár által vezetett delegációt küldött Washington. A házelnök Nancy Pelosi vezetésével azonban demokrata párti kong­resszusi képviselők is érkeztek Madridba. Pelosi el­mondta: jelenlétükkel azt szeretnék megerősíteni, hogy az USA képviselőháza még mindig támogatja a párizsi egyezményt. Ugyancsak a madridi csúcsra időzítve, vasárnap jelentette be John Kerry volt külügyminiszter, hogy 60 politikus és a szórakoztatóiparban dolgozó sztár részvételével „Zéró világháború” névre keresztelt klímakoalíciót és honlapot hoz létre. A résztvevők között egyaránt találhatók demokrata párti és re­publikánus személyiségek. Köztük van Jimmy Car­ter és Bill Clinton volt elnök, Madeleine Albright volt külügyminiszter, John Kasich, Ohio volt repub­likánus kormányzója és Arnold Schwarzenegger színész, volt kaliforniai kormányzó. Egy nap = két pakli cigaretta ÚJDELHI Az utóbbi hónapban javult a levegő minősége, de az idő­járás megint aggodalomra ad okot - mondják vendéglátóink, és valóban, az indiai főváros több pontján tisz­tán érezhető a füstszag. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy közép-európai újságírócsoport tagjaiként magunk is megtapasztalhattuk, amint a lá­tótávolság néhány nap alatt is nőtt. A levegő katasztrofális minősége miatt egy hónapja ötmillió gáz­maszkot osztottak ki a diákoknak, ám vasárnap és hétfőn Újdelhiben már nem találkoztunk az arcukat elfedő járókelőkkel. Az is a teljes képhez tartozik, hogy a helyiek még a legdrámaibb napokban sem za­vartatták különösebben magukat az egészségügyi hazatérték elké­pesztő túllépése miatt, jóllehet so­kan nehéz légzésre panaszkodtak, másoknak égett a szemük vagy fájt a fejük. A legrosszabb időszakban egy szabad ég alatt töltött nap azzal volt egyenértékű, mintha valaki 40-50 szál cigarettát szívott volna el. Hogy válhatott Újdelhi ennyire szennyezetté? Elképesztő mennyi­ségű autó közlekedik az utakon, fő­leg az országban gyártott Suzukik. A vezetési kultúra olyan, amilyen, a sávok inkább tájékoztató jellegűek, az indexénél sokkal nagyobb a duda szerepe. A környezetre a sok nitro­­gén-dioxid kibocsátása miatt külö­nösen a régebbi dízelautók jelen­tenek veszélyt. Bár a forgalomban lévő gépkocsiknak meg kell felelni­ük bizonyos környezetvédelmi elő­írásoknak, a helyi hatóságok pont ezt az értéket nem mérik. Agrába, a híresen szép és valaha hófehér Tádzs Mahal városába tartva ma­ idővel segíthet, hogy India is átáll az alterna­tív energiaforrásokra Munk is megtapasztalhattuk, hogy a fővároson kívül, Uttar Prades ál­lamban sokan égetik a tarlót, s erre­felé különösen émelyítő a füstszag. Az egyik helyi kutatóintézet, az Observer Research Foundation egyik vezetője Sanjeev Ahluwalia szerint balszerencsés időben ér­keztünk Indiába, máskor azért nem ennyire vészes a helyzet. „Nagy or­szág a miénk, van, ahol jobb a levegő minősége, de van, ahol kevésbé jó” - magyarázza. Gondot jelent, hogy a szél Pakisztán felől érkezik, amivel persze azért nem azt akarják mon­dani, hogy a kialakult helyzetért a régi regionális rivális lenne a hibás. Narendra Modi indiai miniszterel­nök kormánya mindenesetre felvi­lágosító kampányt indított, s ennek keretében már az iskolákban felhív­ják a gyermekek figyelmét a környe­zetszennyezés veszélyeire. Az egyik kutató azt is sietve hozzáteszi, ne feledjük, hogy bár a híradások a le­vegő rossz minőségéről szólnak, a világ néhány legtisztább levegőjű városa szintén Indiában, a Himalá­jában található. Néhány éve indult a Tiszta India program, amellyel szebbé kívánják varázsolni a városokat, s javítani akarják a folyóvizek minőségét. Idővel az is segíthet, hogy India is igyekszik átállni az alternatív ener­giaforrásokra. S láss csodát, valame­lyest már egyetlen év alatt is javult a levegő minősége. Állami tisztviselőkkel beszélget­ve jól lehet érzékelni, hogy a lég­szennyezettség kényes téma. Nem is csoda. Egy tanulmány szerint a hatalmas országban 2017-ben 1,24 millióan vesztették életüket en­nek következtében, ami az összes halálozás 12,5 százalékát jelenti. Szakértők szerint a valós szám en­nél is nagyobb lehet, mert a finom­­por-koncentráció következményeit igen nehéz felmérni. Vasárnap a fővárosban nyár óta először esett a hőmérséklet 10 fok alá, emiatt Delhi egyes részein ismét emelkedett a károsanyag­­szennyezés. Gyenge, 5-10 kilomé­teres szél fújdogált, ami messze nem elég ahhoz, hogy arrébb vigye a rossz levegőt, hétfőn pedig végképp szélcsend volt. A főváros számos pontján helyeztek el digitális ki­jelzőket, amelyek ezekről az érté­kekről tájékoztatnak. Az autósokat azonban láthatólag nem érdeklik az aggasztó számok és a közlekedési dugók. Kitartóan nyomják a dudát. RÓNAY TAMÁS (ÚJDELHI) MOST ÉPPEN MASZK NÉLKÜL A 22 milliós Újdelhi utcáin folyama­tosan szólnak az autódudák

Next