Népszava, 2019. december (146. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-03 / 280. szám
NÉPSZAVA 2019. december 3., kedd Most vagy soha Madridban / • / 1 • •• // -írják a jovot COP25 Óriási a tét: a tudósok szerint talán még meg lehet állítani a klímakatasztrófát. Ha nem lépünk, akkor a mai formájában hamarosan vége lesz az emberi civilizációnak. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) novemberben közreadott jelentése szerint a legkevesebb ötszörösére kellene emelni az államok közös vállalásait a globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartásához. Ellenkező esetben olyan pályára áll a bolygó melegedése, ami néhány évtizeden belül megszünteti az emberi civilizációt abban a formában, ahogy ma ismerjük. A párizsi klímaegyezmény elfogadása 2015-ben megcsillantotta a reményt, de hamar kiderült, hogy a klímaváltozás gyorsabb, mint amennyire az emberiség e változás megfékezése útján lépni képes, és ha az országok nem növelik az éghajlatvédelmi vállalásaikat, akkor visszafordíthatatlanná válik a tragédia. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2018-as klímajelentése szerint a felmelegedés gyorsulása miatt a globális károsanyag-kibocsátást már csak 2030-ig van lehetőség drasztikusan csökkenteni, 2050-ig pedig teljesen meg kellene szüntetni. Tavaly a lengyelországi éves klímacsúcson az amerikai-oroszszaúdi-kuvaiti olajlobbi miatt nem sikerült elfogadtatni ezt a közös vállalást. Madridban, bár az esélyek most sem jobbak, újra megpróbálják, hogy kötelező érvényű közös döntés szülessen a klímavédelmi vállalások növeléséről. A madridi megnyitón Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felhívta a döntéshozók figyelmét: világszerte milliók, főként fiatalok kérik, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen. És mindezt ma, nem holnap, szögezte le. Guterres bírálta a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országokat - Kínát, az Egyesült Államokat és Indiát -, emlékeztetve, hogy az ő elkötelezettségük elengedhetetlen a kitűzött célok eléréséhez. A főtitkár nem véletlenül címezte ezen országokhoz figyelmeztetését. Az ipari fejlődésben élenjáró Kínában és Indiában ma már sok Pedro Sánchez. Nincs más alternatíva, mint a cselekvési helyen maszk nélkül az utcára sem lehet kilépni, a Donald Trump vezette Egyesült Államok pedig, amennyiben a 2020. november 3-i választás nem hoz változást, már november 4-én megkezdheti a párizsi klímaegyezményből való kihátrálást. Márpedig a 2018-as állapotok szerint az USA Kína mögött a második legnagyobb üvegházhatású gázokat kibocsátó ország. A házigazda Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök úgy fogalmazott, „nincs más alternatíva, mint a cselekvés", az emberiségen múlik, hogy helyreállítsa a maga által okozott környezeti károkat. Európa az ipari forradalomban is elöl járt, most a klímavédelem terén, karbonsemlegességben is elöl kell haladnia. Az Európai Parlament múlt héten klímavészhelyzetet hirdetett, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke Madridban pedig azt ígérte, hogy januárban bemutatja a klímasemlegességi átmenetről szóló európai javaslatot. GÁL MÁRIA FOTÓ: AFP/GABRIEL BOUYS PRÓBAFÜLKE A konferencia helyszínén felállított sátorban meg lehet tapasztalni a fenyegető jövőt: szmog, hőség és félhomály vár a következő nemzedékekre A spanyol fővároson a világ szeme A klímacsúcs alkalmából Madrid tartományban annyi fát ültetnek majd, mint ahány résztvevője lesz a konferenciának, azaz várhatóan több mint 25 ezret. • 196 ország képviselteti magát. • 50 állam- és kormányfő lesz jelen. • 5000 rendfenntartó biztosítja a rendezvényt. • Az ENSZ első klímakonferenciája 1992-ben, Rio de Janeiróban volt. Tavaly a lengyelországi Katowicében rendezték meg az éves csúcsot, jövőre Glasgow ad otthont a rendezvénynek. REFLEKTOR Amerika nem egyenlő Trumppal Donald Trump amerikai elnök talán a világ első számú klímaszkeptikusa. Egyik első intézkedéseként jelentette be az Egyesült Államok kilépését a Barack Obama elnöksége alatt aláírt párizsi klímaegyezményből. Trump azzal érvelt, hogy a megállapodás hátrányos az amerikai gazdaságra nézve. A madridi klímacsúcsra, akárcsak tavaly Lengyelországba, alacsony szintű, helyettes államtitkár által vezetett delegációt küldött Washington. A házelnök Nancy Pelosi vezetésével azonban demokrata párti kongresszusi képviselők is érkeztek Madridba. Pelosi elmondta: jelenlétükkel azt szeretnék megerősíteni, hogy az USA képviselőháza még mindig támogatja a párizsi egyezményt. Ugyancsak a madridi csúcsra időzítve, vasárnap jelentette be John Kerry volt külügyminiszter, hogy 60 politikus és a szórakoztatóiparban dolgozó sztár részvételével „Zéró világháború” névre keresztelt klímakoalíciót és honlapot hoz létre. A résztvevők között egyaránt találhatók demokrata párti és republikánus személyiségek. Köztük van Jimmy Carter és Bill Clinton volt elnök, Madeleine Albright volt külügyminiszter, John Kasich, Ohio volt republikánus kormányzója és Arnold Schwarzenegger színész, volt kaliforniai kormányzó. Egy nap = két pakli cigaretta ÚJDELHI Az utóbbi hónapban javult a levegő minősége, de az időjárás megint aggodalomra ad okot - mondják vendéglátóink, és valóban, az indiai főváros több pontján tisztán érezhető a füstszag. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy közép-európai újságírócsoport tagjaiként magunk is megtapasztalhattuk, amint a látótávolság néhány nap alatt is nőtt. A levegő katasztrofális minősége miatt egy hónapja ötmillió gázmaszkot osztottak ki a diákoknak, ám vasárnap és hétfőn Újdelhiben már nem találkoztunk az arcukat elfedő járókelőkkel. Az is a teljes képhez tartozik, hogy a helyiek még a legdrámaibb napokban sem zavartatták különösebben magukat az egészségügyi hazatérték elképesztő túllépése miatt, jóllehet sokan nehéz légzésre panaszkodtak, másoknak égett a szemük vagy fájt a fejük. A legrosszabb időszakban egy szabad ég alatt töltött nap azzal volt egyenértékű, mintha valaki 40-50 szál cigarettát szívott volna el. Hogy válhatott Újdelhi ennyire szennyezetté? Elképesztő mennyiségű autó közlekedik az utakon, főleg az országban gyártott Suzukik. A vezetési kultúra olyan, amilyen, a sávok inkább tájékoztató jellegűek, az indexénél sokkal nagyobb a duda szerepe. A környezetre a sok nitrogén-dioxid kibocsátása miatt különösen a régebbi dízelautók jelentenek veszélyt. Bár a forgalomban lévő gépkocsiknak meg kell felelniük bizonyos környezetvédelmi előírásoknak, a helyi hatóságok pont ezt az értéket nem mérik. Agrába, a híresen szép és valaha hófehér Tádzs Mahal városába tartva ma idővel segíthet, hogy India is átáll az alternatív energiaforrásokra Munk is megtapasztalhattuk, hogy a fővároson kívül, Uttar Prades államban sokan égetik a tarlót, s errefelé különösen émelyítő a füstszag. Az egyik helyi kutatóintézet, az Observer Research Foundation egyik vezetője Sanjeev Ahluwalia szerint balszerencsés időben érkeztünk Indiába, máskor azért nem ennyire vészes a helyzet. „Nagy ország a miénk, van, ahol jobb a levegő minősége, de van, ahol kevésbé jó” - magyarázza. Gondot jelent, hogy a szél Pakisztán felől érkezik, amivel persze azért nem azt akarják mondani, hogy a kialakult helyzetért a régi regionális rivális lenne a hibás. Narendra Modi indiai miniszterelnök kormánya mindenesetre felvilágosító kampányt indított, s ennek keretében már az iskolákban felhívják a gyermekek figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire. Az egyik kutató azt is sietve hozzáteszi, ne feledjük, hogy bár a híradások a levegő rossz minőségéről szólnak, a világ néhány legtisztább levegőjű városa szintén Indiában, a Himalájában található. Néhány éve indult a Tiszta India program, amellyel szebbé kívánják varázsolni a városokat, s javítani akarják a folyóvizek minőségét. Idővel az is segíthet, hogy India is igyekszik átállni az alternatív energiaforrásokra. S láss csodát, valamelyest már egyetlen év alatt is javult a levegő minősége. Állami tisztviselőkkel beszélgetve jól lehet érzékelni, hogy a légszennyezettség kényes téma. Nem is csoda. Egy tanulmány szerint a hatalmas országban 2017-ben 1,24 millióan vesztették életüket ennek következtében, ami az összes halálozás 12,5 százalékát jelenti. Szakértők szerint a valós szám ennél is nagyobb lehet, mert a finompor-koncentráció következményeit igen nehéz felmérni. Vasárnap a fővárosban nyár óta először esett a hőmérséklet 10 fok alá, emiatt Delhi egyes részein ismét emelkedett a károsanyagszennyezés. Gyenge, 5-10 kilométeres szél fújdogált, ami messze nem elég ahhoz, hogy arrébb vigye a rossz levegőt, hétfőn pedig végképp szélcsend volt. A főváros számos pontján helyeztek el digitális kijelzőket, amelyek ezekről az értékekről tájékoztatnak. Az autósokat azonban láthatólag nem érdeklik az aggasztó számok és a közlekedési dugók. Kitartóan nyomják a dudát. RÓNAY TAMÁS (ÚJDELHI) MOST ÉPPEN MASZK NÉLKÜL A 22 milliós Újdelhi utcáin folyamatosan szólnak az autódudák