Népszava, 2021. szeptember (148. évfolyam, 202-227. szám)
2021-09-22 / 220. szám
BELFÖLD „Külső támadás okozta a bajt” FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Bedő Dávid azt mondta, hogy az elmúlt napokban végzett vizsgálatuk során egyértelműen arra jutottak: külső támadás okozta a technikai problémákat. A beavatkozás - mondta - Kínából indult, egyelőre csak ezt a forrást sikerült azonosítani. Kínából érkezett támadásra gyanakodott Karácsony Gergely főpolgármester, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje is. Kunhalmi Ágnes, a szocialisták társelnöke az ATV Start című műsorában arról beszélt, hogy nem a szoftverrel, hanem a szerverekkel volt a gond. Szerinte „tudatos akarat által tették sebezhetővé a rendszert”. A társelnök hozzátette: „Nyitva maradt vagy kinyitottak egy olyan rést, amelyen keresztül sebezhetővé vált ez az egész.” Az előválasztási rendszerben voltak konfigurációs hibák, amelyek alapján föl lehetett deríteni, hogy hol van ennek az infrastruktúrának a gyenge pontjai - állította Krasznay Csaba kiberbiztonsági szakértő a Spirit rádióban. Úgy néz ki, hogy egy olyan szoftveres sebezhetőséget használhattak ki, amely segítségével egy kulcsfontosságú pontja ennek a rendszernek leállítható volt. Krasznay Csaba kitért A beavatkozás Kínából indult, ám ez nem jelenti azt, hogy Ivina állt volna a támadások mögött, csak azt, hogy ott működő eszközökről érkeztek a lekérdezések. arra, hogy bár egyes hírek szerint Kínából érkeztek ezek a támadások, ez nem azt jelenti, hogy Kína volt a támadások mögött. Hanem azt magyarázta, hogy „Kínában működő megfertőzött informatikai eszközökről érkeztek azok a lekérdezések, amelyek leállították a rendszert”. NÉPSZAVA Bedő Dávid: Az ellenzék még ezen a héten feljelentést tesz a hekkertámadás miatt NÉPSZAVA 2021. szeptember 22., szerda3 VIP-beruházás orosz szállal Angyalföldön HATSZEL Az ellenzéki kerület tervtanácsa elmeszelt egy építkezést, mire kiemelt jelentőségűvé tette azt a kormány. Az ügyben felbukkan az OTP hét százalékát birtokló Rahimkulov család neve is. SZALAI ANNA Egy szeptember elején megjelent kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a XIII. kerületi Népfürdő utca-Bodor utca-Jakab József utca-Dagály sétány utca által határolt területre tervezett ingatlanfejlesztést. A kormány ezzel több ponton is felülírta a XIII. kerület építési szabályzatát, így a korábban tervezetnél is jóval nagyobb épületet húzhatnak fel a befektetők a területen. Az eljárás a városfejlesztési, illeszkedési szempontokat és a környéken élők érdekeit veszi semmibe - háborog a XIII. kerületi önkormányzat. Az érintett ingatlanon volt a Medosz-Erdért SE focipályája egykoron. Itt futballozott Orbán Viktor miniszterelnök 1982 és 1986 között, bár akkor már inkább politikai karrierjére koncentrált. A telek jelenleg az APR Bodor Projekt Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonában van. A cég a telek Jakab József utca felőli részére egy sportcsarnokot, a Népfürdő utca felőli részre pedig társasházat építene. A sportcsarnok már meg is kapta az építési engedélyt, de a brutálisan nagy lakóház koncepciótervét a kerületi tervtanács 2021. május 21-ei ülésén nem támogatta, és új terv készítését kérte a tervezőtől. Új tervet azóta se láttak, de egy szeptember elején megjelent kormányrendeletből arról értesültek, hogy az elmeszeltnél is hatalmasabb építményt húzhatnak fel a telekre, amely településképi szempontból nem fog illeszkedni a kialakult környezethez és nincs összhangban a városfejlesztési elképzelésekkel. A beépíthetőség 10 százalékkal növekszik (mintegy 1240 négyzetméterrel), a zöldfelületi minimum viszont 5 százalékkal csökken (körülbelül 620 négyzetméterrel), az előírt parkolóhelyeknek pedig csak a 70 százalékát kell biztosítani. A Tóth József (MSZP) vezette kerület szerint a szabályok megváltoztatásával kisméretű, élhetetlen lakások épülnek. A zöldfelületi minimum csökkentésével, a zöldtetők megváltoztatott kedvezőbb beszámíthatóságával a klímavédelmi szempontok sem érvényesülnek. Az önkormányzat azért sem érti a dolgot, mert az utóbbi időben elég tágan vett kiemelt jelentőségű ügyek közé eddig nem került fel ilyen, lakóövezetben, beépült területen elhelyezkedő lakóház. Egyértelműnek tartják, hogy a kerületi tervtanács elutasítására válaszul született meg a kormányrendelet módosítása és vált kiemelt beruházássá a projekt. A kerület teljesen szakmaiatlannak tartja a döntést, amely semmibe veszi a környéken élőket és csak a befektetői érdekek kiszolgálására, a profit maximalizálására alkalmas. Éppen ezért felszólítják a kormányt a rendelet visszavonására. A szokatlan kormánydöntés már korántsem annyira meglepő, ha tudjuk, hogy ki áll a beruházás mögött. A Bodor utcai ingatlan tulajdonosa ugyan egy kis projektcég, ám az APR Bodor Projekt Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonosa a Peter’Consulting Kft., amelyet Zentai Péter birtokol. Zentai pedig állandó üzleti kapcsolatban áll Rahimkulov Ruszlan Megdetovics orosz üzletemberrel, aki Megdet Rahimkulovnak az egyik fia. A Rahimkulov család cégcsoportjáé az OTP Bank részvényeinek több mint hét százaléka. Övék többek között számos balatoni, noszvaji szálloda és a budapesti Symbol is. A családfőt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló személyként emlegetik. Az önkormányzatnál egyértelműnek tartják: a kerületi tervtanács elutasítására válaszul született meg a kormányrendelet és vált kiemelt beruházássá a projekt TÓTH JÓZSEF XIII. kerületi polgármester (MSZP) szerint a szabályok megváltoztatásával kisméretű, élhetetlen lakások épülnek FOTÓ: HUSZÁR DÁVID Bányai Gábor: „Negyvenből ketten éltük túl” FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A kórteremben, ahol a Covid intenzív osztályon feküdt, negyvenből mindössze ketten élték túl a betegséget. Ő maga sem tudja, mi lehetett ennek az oka - erről beszélt tegnap a parlamentben, a veszélyhelyzet év végéig tervezett meghosszabbításáról szóló vitában Bányai Gábor. A Fidesz képviselője 85 napig volt kómában Covid-fertőzés miatt, eközben kétszer is megállt a szíve, és - ahogy ő fogalmazott - „meghalt”. Végül szerencsésen felépült a betegségből. Beszélt az ellátás körülményeiről is. A képviselő sokáig intenzív lélegeztetésen volt, és utalt arra is, hogy - mint annak idején családja is beszámolt róla - műtüdőkezelésre szorult. - Ebből a gépből kevés volt az országban, nekem azért volt szerencsém, mert Szegeden éppen felszabadult egy - fogalmazott. A kórházban vérplazmából sem volt elég, órákon múlt ekkor is az élete. Ezért nagyon fontos lenne szerinte, hogy mindenki - az ellenzék is - népszerűsítse a Covidon átesettek vérplazmaadását. Bányai Gábor szavai azért is figyelemre méltók, mert a Fidesz gyakran éppen az ellenkezőjéről kommunikál annak, mint amiről ő most beszélt. Tavaly szeptemberben, a második hullám elején például Orbán Viktor azt mondta, hogy „most ősszel felkészültebbek vagyunk a koronavírus-járvány elleni védekezésben, mint tavasszal”, illetve „ma már nem kell attól tartani, hogy bárki megfelelő ellátás nélkül maradna”. Magyarországon mindenkinek jut kórházi ágy, ellátás, lélegeztetőgép, és senkit nem hagynak ellátatlanul - ezt pedig már az Emmi hangoztatta novemberben, a második hullám kritikus időszakában. Ehhez képest, mint kiderült, volt olyan intenzív osztály, ahol negyvenből ketten élték csak túl a betegséget, és szerencse kellett ahhoz, hogy épp felszabaduljon egy megfelelő életmentő eszköz. A szakemberek hiányát is rendszeresen tagadta a kormány, vagy legalábbis látványosan nem foglalkozott ezzel a problémával, miközben a szakértők többször felhívták a figyelmet: a beszerzett csaknem 16 ezer lélegeztetőgéphez nincs elegendő szakorvos és ápoló. Bányai Gábor története, illetve a mára több mint 30 ezer ember elvesztése a Covid miatt annak fényében különösen tragikus, hogy a miniszterelnök tavaly szeptemberben azt üzente: „Van egy haditervünk, amely arról szól, hogyan védjük meg az időseket, hogyan gyógyítsuk meg a betegeket és mindeközben hogyan tartsuk fenn az ország működőképességét.” Akkor úgy fogalmazott, hogy mindenki megnyugodhat, mert ha elkapja a betegséget, meg fogják gyógyítani. Ehhez képest a mostani „védekezés” részeként július eleje óta lényegében korlátozások nélkül zajlik az élet: se kötelező maszkhasználat, se távolságtartás, se kijárási tilalom, sőt gyakran még védettségi igazolvány sem kell a tömegrendezvényekhez, ahogy ez az augusztus 20-ai rendezvények, az eucharisztikus találkozó, illetve most hétvégétől a nagyszabású vadászati kiállítás esetében látható. NÉPSZAVA Hasonló ütemben nő most a kórházban lévők száma, mint tavaly ilyenkor Bányai Gábor szerint szerencséje volt, hogy neki pont jutott életmentő eszköz