Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)
2021-11-10 / 260. szám
41 NÉPSZAVA I 2021. november 10., szerda Együttműködést ígért Márki-Zay TILTAKOZNAK Az önkormányzatok is egyetértenek azzal, hogy a minimálbér emelésével párhuzamosan a vállalkozások adóterheit is csökkenteni akarja a kormány, de elfogadhatatlannak tartják, hogy az állam a kieső adóbevételeket a településektől elvett pénzből akarja pótolni - a többi között erről beszélt a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) tegnapi elnökségi ülésén Karácsony Gergely. A főpolgármester úgy fogalmazott: legjobban a főváros szenvedte meg a járvány kitörése óta annak hátrányait, hogy az elvett összegeket annak adják oda, akinek akarják. Ez azt is jelenti, hogy sokkal kevesebb pénzből kell ellátniuk ugyanannyi feladatot, mint korábban, ezért az Önkormányzatok Nemzeti Egyeztető Tanácsa mai ülésén tiltakozni fognak a Parragh László által felvetett iparűzésiadó-elvonás meghosszabbítása ellen. A MÖSZ elnökségi ülése után Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a világon is egyedülállónak nevezte, hogy az önkormányzatok egy fillér támogatást nem kaptak a kormánytól a járvány elleni védekezéshez. Márki-Zay azt ígérte, kormányra kerülésük esetén pártállástól függetlenül minden önkormányzattal partneri együttműködést alakítanak ki. GULYÁS ERIKA Most sokkal kevesebb pénzből kell ellátniuk ugyanannyi feladatot LAPSZEL N Pegasus-ügy: messze a vizsgálat vége A vizsgálat folyamatban van, és egyelőre nem is látom a végét - mondta a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila a Pegasus-ügyről. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke augusztusban kezdett vizsgálódni a megfigyelési botrány miatt - egy izraeli kémszoftverrel többek között ellenzéki újságírókat, üzletembereket figyeltek meg idehaza -, s bár november elejére ígérte ennek lezárását, a napokban a fideszes Kósa Lajos beismerte: a magyar állam a Belügyminisztériumon keresztül vásárolta meg a kémszoftvert. Utóbbi miatt a DK az izraeli kormányhoz fordult. NÉPSZAVA A Spar nemet, az SZTE igent mondott Közleményben jelentette be a Spar Magyarország, hogy nem teszi kötelezővé a koronavírus elleni oltást 14 ezer dolgozójának, de arra buzdítja őket, oltassák be magukat, és ezt akár munkaidőben is megtehetik. Korábban a Tesco és a Lidl hasonlóképpen döntött. Ezzel szemben a Szegedi Tudományegyetemen a dolgozók számára kötelezővé tették az oltást. Információink szerint ugyanilyen lépésre szánta el magát a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is. NÉPSZAVA BELFÖLD Pofon a Lungo Dromnak •• Új KÖZGYŰLÉS A teljes jogú mandátum megszerzése reményében indul a parlamenti választáson Agócs János, az ORÖ elnöke. CZENE GÁBOR Egyelőre azt se tudni, hogy pontosan mikor rendezik a jövő évi országgyűlési választást, de az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) keddi - estébe nyúló - közgyűlése már döntött nemzetiségi listája összetételéről. A jogszabály szerint mind a tizenhárom, törvényben elismert nemzetiség országos önkormányzata választási listát állíthat. A lista vezetője teljes szavazati joggal bíró mandátumot szerezhet a parlamentben, és ehhez jóval kevesebb voksra van szüksége, mint azoknak, akik pártlistáról kerülnek az Országgyűlésbe. Ha nem jön össze a kedvezményes mandátum, akkor az adott nemzetiség csak szószóló révén képviseltetheti magát, akinek nincs szavazati joga a törvényhozásban. Fontos kitétel, hogy a nemzetiségi névjegyzékben szereplők csak saját nemzetiségük listájára szavazhatnak a választáson, pártlistára nem. Bár létszámaránya alapján a cigányság képes lett volna teljes jogú képviselőt küldeni az Országgyűlésbe, a romák eddig beérték a szószólói tisztséggel. A roma nemzetiségi szószóló két ciklus óta Farkas Félix, a Lungo Drom jelöltje, a fideszes Farkas Flórián „megbízható embere”. Az ORÖ keddi közgyűlésén a 47 képviselőből 45-en jelentek meg. Dancs Mihály, az egyik elnökhelyettes indítványozta: a közgyűlés ezúttal csak arról hozzon döntést, hogy listát állít a választásra, annak összetételéről pedig szélesebb körben, civil szervezetek közreműködésével kezdjen egyeztetést. Javaslatával kisebbségben maradt. A jelölések nyomán négyen indultak azért, hogy listavezetők legyenek: a már említett Dancs Mihály és Farkas Félix mellett Agócs János, az ORÖ elnöke, valamint „külsősként” Berényi László volt fideszes parlamenti képviselő. A választás zárt ülésen, titkosan zajlott. A választást Agócs János nyerte. (Agócs a Firosz, a Fiatal Romák Országos Szövetsége színeiben politizál.) Az ORÖ elnöke 21 szavazatot kapott, Farkas Félix 18-at, Dancs Mihály 6-ot, Berényi László egyet sem. A Lungo Drom tehát - miután az országos roma választáson a vele szemben összefogó szervezetek győztek, és többségbe kerültek az önkormányzati testületben - újabb vereséget szenvedett. Agócs János lapunknak nyilatkozva egyértelművé tette, hogy nem elégszik meg a szószólói tisztség betöltésével, hanem szeretné elnyerni a teljes jogú mandátumot az Országgyűlésben. Farkas Félix kérdésünkre nem kívánta értékelni az eredményt. Döntöttek a nemzetiségi lista összetételéről az Országos Roma Önkormányzat estébe nyúló közgyűlésén A Fidesz odaérhet, az ellenzék nem IDŐPONT Egy napon is lehet a választás és a kormány népszavazása, a parlament ugyanis tegnap eltörölte azt az eddigi törvényi korlátozást, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, továbbá az önkormányzati választások napjára - továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra nem tűzhető ki országos népszavazás. A kétharmados módosítással megnyílt az út az előtt, hogy a kormány úgynevezett „gyermekvédelmi” népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választással egy napon dönthessenek a választók. A korlátozás eltörlésének javaslatát jegyző Szabó Tímea (Párbeszéd) a költségtakarékossággal és a választási részvétel növekedésével indokolt, hiszen az országgyűlési választáson a részvétel rendre 50 százalék feletti, míg az országos népszavazásokon 50 százalék + 1 szavazat szükséges az érvényességhez, ami a legutóbbi, 2016-os úgynevezett „kvóta-” vagy migrációs referendumon sem volt meg. Vagyis a két választás egy napon való rendezése - ami egyébként bevett nemzetközi gyakorlat - elősegítheti a népszavazás érvényességét, így gondolhatták a kormánypártok is, ezért karolták fel Szabó javaslatát, amelyhez a független, exjobbikos Volner János adott be további módosítókat. Ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy míg korábban a népszavazási kérdések A szabályok átírásával egy napon lehet a választás és a kormány népszavazása, külön-külön szavazólapon szerepeltek, a jövőben az azonos népszavazási kezdeményezőtől - például a kormánytól - származó kérdések egyetlen szavazólapra kerülhetnek. Azonban míg a kormány „gyermekvédelmi” kérdéseiről szinte biztosan szavazhatunk jövő tavasszal (kúriai jóváhagyás esetén), az állampolgári kezdeményezésű - például a Karácsony Gergely által Fudan-ügyben indított - referendumok biztosan kicsúsznak az időből. Utóbbiak esetében a népszavazási kérdés kúriai jóváhagyását követően indul a 120 napos aláírásgyűjtés, amit az aláírások NVB általi hitelesítése követ, és a választási bizottság döntése is megtámadható még. Vagyis ha lesz is például Fudan-ügyben népszavazás, nem jövő tavasszal, a választással egy napon, arra az időpontra csak a kormány referenduma futhat be. Ez utóbbiak közül az egyik már célegyenesbe ért, hiszen a Kúria a hét elején jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi, hitelesítő határozatát. A Varga Zs. András Kúria-elnök által vezetett háromtagú bírói tanács döntése szerint lehet országos népszavazás tárgya a következő kérdés: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?” A Kúria döntése jogerős. A végzés a többi között kimondja, hogy elvi különbséget kell tenni a választópolgári, illetve a kormány - és az államfő - által kezdeményezett népszavazás között, és mivel közjogi következményeik eltérőek, így az ilyen népszavazások feltételeinek vizsgálata is eltérő. „A választópolgári kezdeményezés esetén az alaptörvényi és törvényi feltételeket kimerítő alapossággal kell vizsgálni, ideértve a lehetetlen eredményre vezető jogalkotási kényszer lehetőségét is, annak érdekében, hogy az Országgyűlés eredményes népszavazás esetén ne kényszerüljön az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotásra” - olvasható a döntésben. Ezzel szemben a kormány - és az államfő által kezdeményezett referendum esetében „nincs szükség arra, hogy a népszavazás eredményét megvalósító törvényalkotási következményeket az NVB vagy a Kúria mérlegelje”, mert azt maga az Országgyűlés is elvégezheti. SIMON ZOLTÁN A spórolásnál többet számít majd a mozgósítás lehetősége Versenyfutás Orbán Viktor még júliusban jelentette be, hogy a kormány öt kérdésben úgynevezett „gyermekvédelmi" népszavazást kezdeményez. Az NVB július 30-án mind az öt kérdést hitelesítette, ám ezeket több magánszemély és szervezet megtámadta a Kúrián. Korábban egy kérdés ügyében már döntött a Kúria, a Kovács András bíró által vezetett tanács végzése elutasította a következő kérdés hitelesítését: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?" A múlt héten azonban a kormány alkotmányjogi panaszban támadta meg ezt. A kormány további három kérdése még a Kúria előtt vár elbírálásra. Karácsony Gergely főpolgármester népszavazási kérdéseiből viszont korábban csak kettőt engedett át az NVB, ezek egyike a Fudan-ügyről, a másik az álláskeresési járadék idejének növeléséről szól.