Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-10 / 260. szám

41 NÉPSZAVA I 2021. november 10., szerda Együttműködést ígért Márki-Zay TILTAKOZNAK Az önkormány­zatok is egyetértenek azzal, hogy a minimálbér emelésével párhuza­mosan a vállalkozások adóterheit is csökkenteni akarja a kormány, de elfogadhatatlannak tartják, hogy az állam a kieső adóbevételeket a tele­pülésektől elvett pénzből akarja pó­tolni - a többi között erről beszélt a Magyar Önkormányzatok Szövetsé­ge (MÖSZ) tegnapi elnökségi ülésén Karácsony Gergely. A főpolgármes­ter úgy fogalmazott: legjobban a fő­város szenvedte meg a járvány kitö­rése óta annak hátrányait, hogy az elvett összegeket annak adják oda, akinek akarják. Ez azt is jelenti, hogy sokkal kevesebb pénzből kell ellát­niuk ugyanannyi feladatot, mint ko­rábban, ezért az Önkormányzatok Nemzeti Egyeztető Tanácsa mai ülé­sén tiltakozni fognak a Parragh Lász­ló által felvetett iparűzésiadó-elvo­­nás meghosszabbítása ellen. A MÖSZ elnökségi ülése után Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a világon is egyedülállónak nevezte, hogy az ön­­kormányzatok egy fillér támogatást nem kaptak a kormánytól a járvány elleni védekezéshez. Márki-Zay azt ígérte, kormányra kerülésük esetén pártállástól függetlenül minden ön­­kormányzattal partneri együttmű­ködést alakítanak ki. GULYÁS ERIKA Most sokkal kevesebb pénzből kell ellátniuk ugyanannyi feladatot LAPSZEL N Pegasus-ü­gy: messze a vizsgálat vége A vizsgálat folyamatban van, és egyelőre nem is látom a végét - mondta a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila a Pegasus-ügyről. A Nem­zeti Adatvédelmi és Információ­szabadság Hatóság (NAIH) elnöke augusztusban kezdett vizsgálódni a megfigyelési botrány miatt - egy iz­raeli kémszoftverrel többek között ellenzéki újságírókat, üzletembe­reket figyeltek meg idehaza -, s bár november elejére ígérte ennek le­zárását, a napokban a fideszes Kósa Lajos beismerte: a magyar állam a Belügyminisztériumon keresz­tül vásárolta meg a kémszoftvert. Utóbbi miatt a DK az izraeli kor­mányhoz fordult. NÉPSZAVA A Spar nemet, az SZTE igent mondott Közleményben jelentette be a Spar Magyarország, hogy nem te­szi kötelezővé a koronavírus el­leni oltást 14 ezer dolgozójának, de arra buzdítja őket, oltassák be magukat, és ezt akár munkaidőben is megtehetik. Korábban a Tesco és a Lidl hasonlóképpen döntött. Ezzel szemben a Szegedi Tudo­mányegyetemen a dolgozók szá­mára kötelezővé tették az oltást. Információink szerint ugyanilyen lépésre szánta el magát a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is. NÉPSZAVA BELFÖLD Pofon a Lungo Dromnak •• Ú­j KÖZGYŰLÉS A teljes jogú mandátum megszerzése reményében indul a parlamenti választáson Agócs János, az ORÖ elnöke. CZENE GÁBOR Egyelőre azt se tudni, hogy pontosan mikor rendezik a jövő évi országgyű­lési választást, de az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) keddi - esté­be nyúló - közgyűlése már döntött nemzetiségi listája összetételéről. A jogszabály szerint mind a tizen­három, törvényben elismert nem­zetiség országos önkormányzata választási listát állíthat. A lista veze­tője teljes szavazati joggal bíró man­dátumot szerezhet a parlamentben, és ehhez jóval kevesebb voksra van szüksége, mint azoknak, akik párt­listáról kerülnek az Országgyűlésbe. Ha nem jön össze a kedvezményes mandátum, akkor az adott nemzeti­ség csak szószóló révén képviseltet­heti magát, akinek nincs szavazati joga a törvényhozásban. Fontos ki­tétel, hogy a nemzetiségi névjegy­zékben szereplők csak saját nem­zetiségük listájára szavazhatnak a választáson, pártlistára nem. Bár létszámaránya alapján a ci­gányság képes lett volna teljes jogú képviselőt küldeni az Országgyűlés­be, a romák eddig beérték a szószó­lói tisztséggel. A roma nemzetiségi szószóló két ciklus óta Farkas Félix, a Lungo Drom jelöltje, a fideszes Far­kas Flórián „megbízható embere”. Az ORÖ keddi közgyűlésén a 47 képviselőből 45-en jelentek meg. Dancs Mihály, az egyik elnökhelyet­tes indítványozta: a közgyűlés ezút­tal csak arról hozzon döntést, hogy listát állít a választásra, annak ös­­­szetételéről pedig szélesebb körben, civil szervezetek közreműködésével kezdjen egyeztetést. Javaslatával kisebbségben maradt. A jelölések nyomán négyen indultak azért, hogy listavezetők legyenek: a már említett Dancs Mihály és Farkas Félix mellett Agócs János, az ORÖ elnöke, vala­mint „külsősként” Berényi László volt fideszes parlamenti képviselő. A választás zárt ülésen, titkosan zajlott. A választást Agócs János nyerte. (Agócs a Firosz, a Fiatal Romák Or­szágos Szövetsége színeiben politi­zál.) Az ORÖ elnöke 21 szavazatot kapott, Farkas Félix 18-at, Dancs Mihály 6-ot, Berényi László egyet sem. A Lungo Drom tehát - miután az országos roma választáson a vele szemben összefogó szervezetek győztek, és többségbe kerültek az önkormányzati testületben - újabb vereséget szenvedett. Agócs János lapunknak nyilat­kozva egyértelművé tette, hogy nem elégszik meg a szószólói tisztség betöltésével, hanem szeretné el­nyerni a teljes jogú mandátumot az Országgyűlésben. Farkas Félix kér­désünkre nem kívánta értékelni az eredményt. Döntöttek a nemzetiségi lista össze­tételéről az Országos Roma Ön­­kormányzat estébe nyúló közgyűlésén A Fidesz odaérhet, az ellenzék nem IDŐPONT Egy napon is lehet a vá­lasztás és a kormány népszavazása, a parlament ugyanis tegnap eltöröl­te azt az eddigi törvényi korlátozást, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, továbbá az önkormány­zati választások napjára - továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra­­ nem tűzhető ki országos népszavazás. A kétharmados módosítással megnyílt az út az előtt, hogy a kor­mány úgynevezett „gyermekvédel­mi” népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választással egy napon dönthessenek a válasz­tók. A korlátozás eltörlésének javas­latát jegyző Szabó Tímea (Párbe­széd) a költségtakarékossággal és a választási részvétel növekedésével indokolt, hiszen az országgyűlési választáson a részvétel rendre 50 százalék feletti, míg az országos népszavazásokon 50 százalék + 1 szavazat szükséges az érvényesség­hez, ami a legutóbbi, 2016-os úgy­nevezett „kvóta-” vagy migrációs referendumon sem volt meg. Vagyis a két választás egy napon való ren­dezése - ami egyébként bevett nem­zetközi gyakorlat - elősegítheti a népszavazás érvényességét, így gondolhatták a kormány­pártok is, ezért karolták fel Szabó javaslatát, amelyhez a független, exjobbikos Volner János adott be további módosítókat. Ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy míg korábban a népszavazási kérdések A szabályok átírásával egy napon lehet a válasz­tás és a kormány népsza­vazása, külön-külön szavazólapon szere­peltek, a jövőben az azonos népsza­vazási kezdeményezőtől - például a kormánytól - származó kérdések egyetlen szavazólapra kerülhetnek. Azonban míg a kormány „gyer­mekvédelmi” kérdéseiről szinte biztosan szavazhatunk jövő tavas­­­szal (kúriai jóváhagyás esetén), az állampolgári kezdeményezésű - például a Karácsony Gergely által Fudan-ügyben indított - referendu­mok biztosan kicsúsznak az időből. Utóbbiak esetében a népszavazási kérdés kúriai jóváhagyását követő­en indul a 120 napos aláírásgyűjtés, amit az aláírások NVB általi hitele­sítése követ, és a választási bizott­ság döntése is megtámadható még. Vagyis ha lesz is például Fudan-ügy­ben népszavazás, nem jövő tavas­­­szal, a választással egy napon, arra az időpontra csak a kormány refe­renduma futhat be. Ez utóbbiak közül az egyik már célegyenesbe ért, hiszen a Kúria a hét elején jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi, hitelesítő határozatát. A Varga Zs. András Kúria-elnök által vezetett háromtagú bírói tanács döntése szerint lehet országos népszavazás tárgya a következő kérdés: „Támo­­gatja-e Ön, hogy kiskorú gyerme­kek számára nemi átalakító keze­léseket népszerűsítsenek?” A Kúria döntése jogerős. A végzés a többi között kimondja, hogy elvi különb­séget kell tenni a választópolgári, illetve a kormány - és az államfő - által kezdeményezett népszavazás között, és mivel közjogi következ­ményeik eltérőek, így az ilyen nép­szavazások feltételeinek vizsgálata is eltérő. „A választópolgári kezdemé­nyezés esetén az alaptörvényi és törvényi feltételeket kimerítő ala­possággal kell vizsgálni, ideértve a lehetetlen eredményre vezető jog­alkotási kényszer lehetőségét is, an­nak érdekében, hogy az Országgyű­lés eredményes népszavazás esetén ne kényszerüljön az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotásra” - olvasható a döntésben. Ezzel szemben a kor­mány - és az államfő­­ által kezde­ményezett referendum esetében „nincs szükség arra, hogy a népsza­vazás eredményét megvalósító tör­vényalkotási következményeket az NVB vagy a Kúria mérlegelje”, mert azt maga az Országgyűlés is elvégez­heti. SIMON ZOLTÁN A spórolásnál többet számít majd a mozgósítás lehetősége Versenyfutás Orbán Viktor még júliusban je­lentette be, hogy a kormány öt kérdésben úgynevezett „gyer­mekvédelmi" népszavazást kez­deményez. Az NVB július 30-án mind az öt kérdést hitelesítette, ám ezeket több magánszemély és szervezet megtámadta a Kú­rián. Korábban egy kérdés ügyé­ben már döntött a Kúria, a Kovács András bíró által vezetett tanács végzése elutasította a következő kérdés hitelesítését: „Támogat­­ja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?" A múlt héten azonban a kormány alkot­mányjogi panaszban támadta meg ezt. A kormány további há­rom kérdése még a Kúria előtt vár elbírálásra. Karácsony Ger­gely főpolgármester népszavazá­si kérdéseiből viszont korábban csak kettőt engedett át az NVB, ezek egyike a Fudan-ügyről, a másik az álláskeresési járadék idejének növeléséről szól.

Next