Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-10 / 260. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2021. november 10., szerda3 Újra szűkítik az ellátást EGÉSZSÉGÜGY Az operatív törzs még tegnap is csak lehetőségként beszélt műtétek elhalasztásáról, de már vasárnap erre kérték a kórházigazgatókat egy levélben. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az ágyfelszabadítás a jelenlegi Co­­vid-ellátókapacitásnál 67 százalé­kos növekedést jelent, ezen belül az intenzív ágyak számát 44 százalék­kal kell bővíteni. A levél tételesen megszabja, hogy az egyes megyék­ben hány helyet kell felszabadítani, ám ezek kórházak közötti elosztá­sára az irányító intézmények ve­zetői tehetnek javaslatot csütörtök délutánig. Mivel ez az átcsoportosítás nyil­vánvalóan megakasztja a szoká­sos betegellátást, a levél ahhoz is iránymutatást ad, hogy ezt a leál­lást hogyan hajtsák végre. Azt írják: „A Covid-kapacitások bővítéséhez szükség lehet az elektív (tervezhe­tő) ellátások (műtétek és fekvőbe­teg-ellátások) korlátozására, hogy megfelelő mennyiségű humánerő­forrás álljon rendelkezésre a Co­­vid-osztályokon.” Ehhez szempon­tokat is megadott Takács Péter: „Lehetőség szerint a műtétre már befektetett betegek esetében a beavatkozások még történjenek meg, senkit ne küldjünk haza, ha már az osztályra felvettük! A be nem fektetett, de műtéti halasztás miatt érintett betegek megkere­sése történjék empatikusan: kel­lő rutinnal rendelkező kollégák, megfelelő hangvétellel rendez­zék a lemondásokat. Elsősorban az anesztéziát igénylő tervezett beavatkozások korlátozhatók, az anesztézia nélkül végezhető mű­tétek (pl. szemészet) megtartására törekedni kell. A daganatos megbe­tegedéssel összefüggő és sürgőssé­gi (a kezelés elmaradása potenciá­lisan életveszélyt vagy maradandó egészségkárosodást okozhat) be­avatkozások továbbra is korlátozás nélkül biztosítandók!” A levél arra is lehetőséget ad a kórházaknak, hogy a fekvőbeteg­osztályaikat a tavaszihoz hasonló módon rokon szakmákban össze­vonják, illetve az ügyeleti ellátást centralizálják a megyékben. Legutóbb alig több mint egy hete bővítette a Covid-betegek fo­gadására alkalmas kapacitásokat Kásler Miklós szakminiszter. Ak­kor az volt az utasítás, hogy már nemcsak a centrumkórházaknak, hanem az ország minden alkalmas intézményének fogadnia kell a ko­­ronavírus-fertőzötteket. Ekkor csak a centrumkórházaknak a leg­súlyosabb esetek ellátására 5567 ágyat kellett kijelölniük és mintegy 835 intenzív ellátóhelyet biztosí­taniuk. Most pedig ezt a kapacitást bővítették tovább. Mint ahogyan az várható volt a kora őszi nagy tömegrendezvények után - amelyeken a kormány vala­mennyi járványlassító intézkedé­sét felfüggesztette -, megugrott a betegek száma. S ez egyre nagyobb terhet ró az ellátórendszerre. Ked­den már 4588 új fertőzöttet talál­tak, 4522 embert ápolnak a kórhá­zakban, s közel tíz százalékukat, 452 beteget lélegeztetnek, 123-an haltak meg. DANDANNA „Elsősorban az aneszté­ziát igénylő tervezett be­avatkozások korlátozhatók, az anesztézia nélkül végez­hető műtétek megtartására törekedni kell" 4522 embert ápolnak kórházakban, és közel tíz százalékukat, 452 beteget lélegeztetni kell Rozsdaövezet: Rahimkulov-szál az első akcióterületen FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az első rozsdaövezeti akcióterület­nek kijelölt angyalföldi ingatlant két részből egyesítették tavaly, így a tulajdoni lap szerint egy 8 hektár 2649 négyzetméteres egybefüggő fejlesztési terület jött létre a Váci út, a Turbina utca és a Rákospatak között. Az ingatlan egy része - a Váci út felőli nyerstégla homlok­zatú, Alpár Ignác tervezte, 1890- 91-ben megépült műhelyekből és irodaépületből álló együttes - mű­emléki védettséget élvez. A terü­let értékét növeli a Váci útra nyíló hosszú - 50 méteres - homlokzata. A kormányrendeletben meg­jelölt helyrajzi számú ingatlan je­lenlegi tulajdonosa a Pacont Kft., amelynek végső tulajdonosa a zürichi Harlach AG és Neweurope­­partners AG. A területet kisebbik részének megvásárlásakor Benny Iggland, a Pacont vezetője azt mondta, hogy cégük hosszú távú nagy értékű beruházásokban gon­dolkodik, és ezért frekventált ipari területeket vásárol meg, ahol a „te­rülethez kötődő korlátozások mi­att a folyamat sok évig is eltarthat”. Megérte a várakozást. Az iparte­rület elsőként került fel a rozsda­övezeti akcióterületek listájára, és a beruházást rögtön nemzetgaz­dasági szempontból kiemelt jelen­tőségűnek minősítette a kormány. Az, hogy pontosan mi épülhet a volt ipartelepen, nem derül ki, a rende­let melléklete csak „ingatlanfej­lesztésre irányuló beruházásnak” nevezi, ahol lakó-, kereskedelmi, vendéglátó-, szálláshely, oktatási, sport- és vegyes rendeltetésű épü­letek is felhúzhatók. Megkérdeztük a céget a terveiről, de lapzártánkig nem kaptunk választ. A fejlesztők megkapják a szoká­sos könnyítéseket: nem kell tele­pülésképi véleményezési eljárást lefolytatni, mellőzhetők az orszá­gos és a kerületi építési szabályo­zások, ezek helyett a rendeletben meghatározott „sajátos beépítési szabályokat” kell alkalmazni, így például az épületmagasság elérheti a 65 métert, ami akár 20 emeletes torony építését is lehetővé teszi. Az új épület homlokzati szélessége akár 120 méter lehet, míg zöldfelü­letből elég 25 százalék, az új laká­sok 50 négyzetméternél kisebbek is lehetnek. A XIII. kerületi ellenzéki vezeté­sű önkormányzatot váratlanul érte a döntés, egyelőre nem tudják, hogy mi lesz a korábban erre a területre Több mint 8 hektáros egybefüggő fejlesztési terület jött létre a Váci úton kötött településrendezési szerző­dés sorsa, illetve milyen fejlesztési szándékkal áll majd elő a befekte­tő. A kerületi aggodalmakat növe­li, hogy a terület háta mögött lévő Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által hatá­rolt terület Népfürdő utcai részére hatalmas társasházat húzna fel az Idom Házépítő Kft., amelynek ter­veit a kerületi tervtanács korábban épp a túlépítés miatt elutasította, mire a kormány kiemelt beruhá­zássá nyilvánította a projektet. A döntés miatt Alkotmánybíróság­hoz fordultak. A két történet itt össze is ér. A társasházépítő cég egyik tu­lajdonosa a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahim­­kulov fia, Ruszlan Rahimkulov. (A Forbes idei összesítése szerint a Rahimkulov testvérpár, Timur és Ruszlan Rahimkulov vagyon­kezelő vállalkozása vezeti a legér­tékesebb hazai családi cégek listá­ját.) Ruszlan Rahimkulov másik cége - a telektulajdonos Pacont Kft.-hez hasonlatosan - a Váci úti iparterületen álló irodaházba bejegyzett Southblaze idén febru­árban 7 millió euró (2,5 milliárd forint) jelzálogot jegyeztetett be a most akcióterületté nyilvánított ipartelepre. SZALAI ANNA Kiss Ambrus: „Egy ilyen felvétel után minden lehetőség asztalra tehető” BUDAPEST Újabb videót kül­dött szerkesztőségeknek, köztük a Népszavának az Anonymusként emlegetett álarcos informátor a Városháza állítólagos eladásával kapcsolatban. A többszörösen meg­vágott hangfelvételen - amiről el­sőként az Index írt - állítólag Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezérigazgatója hallható. Egy anya­got prezentál a Városháza eladásá­ról, amiről az elmondottak szerint Karácsony Gergely főpolgármester kabinetje is tárgyalt. A felvételen hallható a „projekt a régi városháza épületére, illetve a hozzá tartozó te­lekre vonatkozik.” A felvétel szerint Barts azt mondja, hogy beszélgető­­partnerei közül Gyulát és Zsoltot ismeri. (Ez a korábbi információk szerint lehet Gansperger Gyula, az első Orbán-kormány államtitkára, későbbi gazdasági háttérembere és az ügyben már felbukkant egyik in­gatlanos cég vezetője, Berki Zsolt.) Mint ismeretes az Index állt elő azzal a hírrel, hogy a főváros vevőt keres a Városháza műemléki véde­lem alatt álló épületegyüttesére. Karácsony Gergely ezt azonnal és azóta is tagadja. A mostani hang­­felvétel kapcsán kiadott közlemé­nyükben is megismétlik: a főváros nem kívánja értékesíteni a Város­háza ingatlanát. Arra nem térnek ki, hogy a hangfelvétel hamisítvány, vagy azon valóban a Barts beszél. Helyette nyilvánosságra hozzák a Városháza fejlesztési lehetősé­geiről készített döntés előkészítő tanulmányt, amelynek elkészítésé­hez „piaci konzultációkat is folytat­ni kellett”. A különböző lehetőségek előnye­inek és hátrányainak mérlegelése alapján a Főpolgármesteri Kabinet 2020. november 26-i ülésén egyet­értett azzal, hogy a Városháza ma­radjon a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában. Az ügyben a Népszava megke­reste Kiss Ambrus főpolgármes­ter-helyettest is, aki arra kérdésre, hogy a felvételen valóban Barts be­szél-e, illetve indul-e belső vizsgálat a következőt válaszolta: „Nekem egy ilyen hangfelvétel után minden lehetőség és eshetőség asztalra te­hető.” SZALAI ANNA

Next