Népszava, 2021. december (148. évfolyam, 278-303. szám)

2021-12-03 / 280. szám

2 NÉPSZAVA 2021. december 3., péntek REFLEKTOR Reptérfejlesztés zuglói panelból •• ÜZLET Egy fővárosi tízemeletes ház egyik lakásába, fél tucat másik társaság mellé jegyezték be azt a céget, amelynek eladná a régóta pusztuló taszári bázist az állam - tudta meg lapunk. BATKA ZOLTÁN, VAS ANDRÁS - Lószár lesz itt, nem repülőtér! így kommentálta egy a Somogy megyei településen élő férfi a kor­mány közelmúltbeli döntését, ami szerint „kereskedelmi repülőtér kialakítása érdekében” eladják a régóta pusztuló, valamikor kato­nai légikikötőt. Annak ellenére is szkeptikus, hogy ezúttal a kormány feltűnően célirányos, nem vár ve­vőre, nem ír ki pályázatot, hanem „versenyeztetés mellőzésével” adja el az öt település - Taszár, Őrei, Zimány, Kaposhomok, Kaposke­­resztúr - 36 különböző helyrajzi számán szereplő területet az SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-nek. A taszári férfi műszerészként dol­gozott a reptéren, amikor az még működött, így elkeseredett dühvel mondja: máig nem tudott megbo­csátani a politikusoknak, akik nul­lára amortizálták a Ferihegy után leghosszabb kifutóval rendelkező, így a legnagyobb gépeket is fogadni képes légibázist. - Nézzék meg, nem is reptér az már, hanem egy gaz verte betoncsík meg néhány tucat düledező épület! - hergeli magát tovább. - Amikor a honvédség levonult, elvittek min­dent, ami a bázis működtetéséhez kellett. Azóta ígérget mindenki, legyen az szoci vagy fideszes, tök mindegy, itt másfél évtizede nem történt semmi. Egészen pontosan 2005 év vé­gén vonult ki végleg a honvédség a repülőtérről, amit megannyi pró­bálkozás, ígéret ellenére sem sike­rült hasznosítani. - Több érdeklődő is akadt az elmúlt években, s hosszas tárgya­lások előzték meg a kormány dön­tését - mondta lapunknak Varjas András taszári polgármester. - Ezért reménykedem, végre tényleg érdemi fejlesztések kezdődnek. Az is biztató, hogy az előírás sze­rint kereskedelmi-ipari-logisztikai központot terveznek repülőtérrel. Persze tudom, még nincs aláírt szerződés, ezért egyelőre óvatos vagyok. Óvatossága érthető is, hiszen az ügyletről és a vevőről keveset tudni. Lapunk megkereste az SGF Silu Global Fund Holding Zrt. ve­zérigazgatóját, Cseke Istvánt, de ő azzal hárította el kérdéseinket, hogy majd a későbbieken sajtóköz­leményt adnak ki. Pedig a válaszok fontosak lettek volna azért is, mert a társaságot egy fővárosi, Örs ve­zér téri panelház 10. emeletén lévő magánlakásba jegyezték be. A lakás kaputelefonjának gombján a cég­­tulajdonosokkal és az ügyvezető nevével nem egyező név szerepel. Csengetésünkre senki nem nyitott ajtót. A vállalkozás székhelyére rá­keresve kiderült: egy fél tucat má­sik, az SGF Silu Global Fund Hol­ding Zrt.-vel látható kapcsolatban nem álló céget jelentettek be. Az ügyletre készülő SGF Silu Global Fund Holdingot fél éve, májusban alapították ötmillió forintos jegy­zett tőkével. A cég tulajdonosai is­meretlenek, egy pápai, illetve egy zalakarosi ügyvezető jegyzi. A két ügyvezető az évek során egy jó tu­cat, javarészt azóta már felszámolt cégben is részt vett, igaz, ott kü­­lön-külön. Van azonban olyan kö­zös cégük, ami prosperál. Az ügyben megkerestük a Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, valamint a szerződés megkötésé­vel megbízott, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, Mager Andrát, de lap­zártánkig nem válaszoltak kérdé­seinkre. Többek között arra vol­tunk kíváncsiak, miként kerültek kapcsolatba a vevővel, miért egy fél évvel ezelőtt alapított társaság­ra esett a választás, milyen bizto­sítékot kérnek, hogy a kormány elvárásai alapján valóban egy ke­reskedelmi repülőteret alakítson ki. Kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ. Noha kétség akad elég, azért Varjas András taszári polgármes­ter a település érdekében reméli, talán új életre kelhet a reptér. Arra a felvetésre, hogy a jelenlegi taszári állapotok alapján a majdani befek­tetőnek súlyos tízmilliárdokat kell áldoznia, ha működőképes repülő­teret akar itt, holott zöldmezős be­ruházásként másutt ezt olcsóbban is megtehetné, a polgármester úgy reagált: a bázison valóban szükség lehet új, a repüléshez szükséges technológia és infrastruktúra ki­alakítására, ám bizonyos feltételek már adottak. Hiszen a Budapest- Gyékényes vasútvonal átfut a tele­pülésen - igaz, a reptérre leágazó mellékvágányt már felszedték amely a tervezett M9-es sztráda mellett fekszik. A helyszínen járva azonban ki­derült, normális állapotúnak csak a sohasem használt polgári terminál tűnik, a többi épület többsége fel­újításra sem érdemes. A talajszen­­­nyezés mentesítésével viszont nem kell foglalkoznia a majdani tulajdo­nosnak, az ugyanis egy több mint 4,5 milliárdos uniós projekt kere­tében már elkezdődött. - Miért lenne választási kam­pányfogás? - reagál újabb felveté­sünkre Varjas András, aki szerint a repülőtér bezárása óta négy-négy parlamenti és önkormányzati vá­lasztást tartottak, és azért, mert közeleg a következő, nem állhat le a munka. A közlönyben megjelent határozatot több hónap egyeztetés előzte meg. A vevő céggel kapcso­latban pedig csak annyit mondott, nem az ő hatásköre elbírálni az al­kalmasságát, hanem a tulajdonos feladata. Települése szempontjából per­sze érthető a bizakodása, hiszen, ahogyan mondta, a jelentősen megemelkedő iparűzésiadó-be­­vétel mellett a munkahelyek is vonzóvá tehetik a falut, ami a la­kosságszámra is pozitívan hathat. A megkérdezett taszáriak közül többen hasonlóan vélekedtek, de legalább ugyanannyian tamáskod­­tak a szebb jövőt illetően, s mutyi­­nak, illetve kampányfogásnak titu­lálták a befektetőről szóló híreket. REMÉNY VARJAS ANDRÁS taszári polgár­­mester óvatos, de bizakodó, mint mondta, több érdeklő­dő is akadt az elmúlt években, s hosszas tár­gyalások előzték meg a kormány közelmúltbeli döntését Polgári terminált is építettek ide, de hiába, a reptér pusz­tulását eddig nem tudták megállítani Traktorok a vadászgépek helyén MÚLT A délszláv háború idején, 1995-ben az egyedülálló adottsá­gai miatt választotta felvonulási bázisul az amerikai hadsereg az egykori szovjet repteret. Az ameri­kaiak érkezésével az itt állomásozó magyar repülőezrednek át kellett költöznie Pápára. De arra azért senki sem számított, hogy a bázis, ahol a hőskorban, a 70-es, 80-as évek fordulóján négyszázadnyi, vagyis nagyjából hatvan vadászpi­lóta repült, a kétezres évek végére az enyészetté válik. Főként, mert az amerikaiak eredendően hosszú távra terveztek, nem véletlenül költöttek ittlétük alatt tízmillió dollárt a reptérre és a környező infrastruktúrára. Az amerikai dél­szláv misszió központjaként mű­ködő bázison egyszerre nagyjából 20 ezer embert szolgáltak ki, 1500 helyit és környékbelit alkalmaz­tak, akiknek éves szinten 8 millió dollárt fizettek ki munkabérként. Taszár aztán 2002 után a párt­csaták martalékává vált. Amikor az MSZP-SZDSZ-kormány ide­jén felmerült, hogy az amerikaiak iraki rendőröket képeznének ki a bázison, a környék fideszes parla­menti képviselői és Szita Károly kaposvári polgármester terrorve­szélyt kiáltott. Az amerikaiak végül ráuntak a hangulatkeltésre, s beje­lentették, felszámolják a bázist. A repülőtér 2004. június 30-án ke­rült vissza a honvédséghez, viszont ekkorra - többek között Kövér László lobbijának köszönhetően - már eldőlt, Pápát fejlesztik magyar NATO-bázissá, így Taszár egyik napról a másikra feleslegessé vált, s 2005. október 1-jén gazdasági megfontolásból bezárták. A lehetséges hasznosításról az­óta sokszor szó esett már, eleinte Európa egyik legnagyobb logiszti­kai bázisát tervezték kialakítani, meg is épült a polgári terminál és a hozzá vezető út: előbbit a városi virágok téli raktáraként használta Kaposvár, utóbbi remek szolgá­latot tesz a környékbeli földeken gazdálkodóknak, hogy gépeikkel, traktorjaikkal megközelítsék te­rületeiket. Aztán 200 milliárd fo­rintos befektetéssel Kína Európai Unión belüli logisztikai és ipari bázisát vizionálták az eközben már a nemzeti vagyonkezelőhöz átkerült repülőtérre, mely iránt állítólag izraeli, olasz, orosz, oszt­rák, sőt nigériai befektetők is ér­deklődtek. Végül aztán a területet angolszász és közel-keleti beruhá­zók konzorciuma, az Ugarde Kft. kapta meg egymilliárd forintért, mely 2014-re ígérte a reptér be­indítását, hogy tíz év alatt 31 mil­liárd forintot fektet be és közel ezer munkahelyet hoz létre. Az üzlet azonban, miután az Ugarde közműtulajdoni kérdéseket fesze­getett, s nem fizetett határidőre, kútba esett. A cég perre ment az állammal, hosszasan megakaszt­va ezzel egy új tender kiírásának lehetőségét. Nem vált valóra az­tán a buszos álom sem. A bázis 32 hektárjára 64 milliós ajánlatot tett a Kapos Busz Kft.-féle projekt is: a vállalkozás 4,3 milliárdból épí­tett volna buszgyárat, ám ez a szál is elhalt hamarosan. Witzmann Mihály, a térség fideszes ország­­gyűlési képviselője négy éve az Átlátszónak úgy nyilatkozott, fo­lyamatosan akadnak érdeklődők a reptér iránt - brit-kínai, esetleg brit-indiai konzorcium is szó­ba került­­, melynek nyilvános licitjét még 2017-ben kiírhatja a kormány. Ez azonban elmaradt, a mostani bejelentésig semmi nem történt. V. A. Taszár egyik napról a másikra feleslegessé vált, s 2005. október 1-jén gazdasági megfontolás­ból bezárták. Azóta nem sikerült hasz­nosítani

Next